Heves Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-28 / 175. szám

MEGYEI KÖRKÉP Heves Megyei Hírlap - 3. oldal 2000. Július 28., pénÍMk A sértett és a piros kerékpár esete Ha egy új Mountain bike olcsó, akkor az lopott Mi mozog? A törökországi Bergama börtöné­nek szélsőbaloldali tevékenységü­kért elítél'1 foglyai száztíz méter hosszú alagutat ástak, hogy meg­szökhessenek, de kevéssel a befeje­zés előtt lelepleződött „földalatti mozgalmuk". A fegyház falain kí­vül, a már csaknem kész alagút szabad világba vezető nyílását egy kertész fedezte fel Aki vélhetően azért állt lesben, mert egy pufók vakondra gyana­kodott. _________________(HÉ-ZII Á RAMSZÜNET. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Heves megyá irodájában (Eger, Klapka utca 1.) az áramszolgáltatás kima­radása miatt szünetel ma az ügy- félfogadás. A gyöngyösi kirendelt­séget mindez nem érinti, várják az ügyfeleket. AJÁNLAT. Az Egri Városi Televí­zió ma 18.30 órakor kezdődő kul­turális ajánlóműsorában, a Met­szetben Lázár Attila bábszínmű­vészt és Lovasy László bábkészítő művészt láthatják. A stúdió ven­dégei a'belgiumi Nemzetközi Báb­fesztiválon szerzett élményeiket osztják meg a nézőkkel. Ezt köve­tően a Pécsi Nemzeti Színház Car­mina Burana balettelőadásából kaphatnak ízelítőt. A következő heti programok után Gonda Zsig- mond kínál olvasnivalót. KONCERT. Az Ünnepi hetek a barokk Egerben című rendez­vénysorozat szombati programja 20 órakor kezdődik a Minorita­templomban, ahol a Cantus Agriensis kamarakórus és a Corelli trió hangversenyét hallhat­ják a zenebarátok. ÜNNEPSÉG. A bükkszentmár- toni új templomban vasárnap 15 órakor adja át a kormány küldötte a millenniumi zászlót. MEGSZÉPÜLT. A kereszténység 2000. és a felszentelésének 60. év­fordulója alkalmából felújították az evangélikus templomot Eger­ben, a Törvényház utcában. A va­sárnap 10 órakor kezdődő hála­adó istentiszteleten D. Szebik Im­re, az Északi Evangélikus Egyház- kerület püspöke hirdeti Krisztus evangéliumát. Az istentiszteletet ünnepi közgyűlés, majd szeretet- vendégség követi. HANGVERSENY. Noszvajon, a Zenés nyári esték rendezvényso­rozat következő előadásán, vasár­nap 19 órától a svájci Gossau vá­ros kórusa lép pódiumra. Az éne­kesek spirituálékkal és blues-fel- dolgozásokkal lepik majd meg a közönséget. TrAFFIPAX VEZÉNYLÉS 06.00- 14.00 3. sz. főút, 3. sz. autóút 07-15-ig 21. szfőút 14.00- 22.00 Eger belterület (Folytatás az 1. oldalról)- A jelölés tehát arra jó, hogy kö­röztetni lehessen az elveszett két­kerekűt?- Ha minden kerékpár szám­mal, regisztrációval rendelkezne, akkor sokkal nehezebb lenne a tolvajok dolga, mert akkor a jel­zést és a járműhöz tartozó doku­mentumot is hamisítaniuk kelle­ne az esetleges értékesítéshez.- A kerékpárok számához ké­pest milyen arányú a gravírozási igény?- Jóval nagyobb is lehetne. Az emberek egy része kényelmes­ségből nem hozza el a biciklijét, mások pedig attól tartanak, hogy metán megszóljuk, mert nem megfelelő állapotú a járművük. Nem beszélve arról, hogy számo­sán vannak olyanok, aldk nem is mernek eljönni a rendőrségre, s talán érthető, hogy miért...- Mit lehet egyáltalán tenni a tolvajokkal szemben?- Egy tény, nagyon nehéz őket tetten érni. Ráadásul a lopás után Nemcsak a horgászokat, hanem mindazokat várják arra a megbe­szélésre, amelynek, a témája az úgynevezett Sóderos tavak jövője lesz. Mint arról beszámoltunk, az egyesület tagjait aggodalommal tölti el, hogy az önkormányzat le akarja bontatni vízparti építmé­nyeiket, továbbá az, hogy egyes hírek szerint értékesítették a kül­szétszedik a járművet, vagy más és más darabokból újat szerelnek össze. Szintén bevált módszer, hogy azonnal újrafestik a kerék­párt, így a tulajdonos képtelen azonosítani. De az is előfordul, hogy a tolvajok más települése­ken, sokszor másik megyében ér­tékesítik a zsákmányt... Hogy mit lehet tenni ellenük? Azt tudjuk ajánlani, hogy a tulajdonosok él­jenek az általunk felkínált lehető­séggel. Már csak azért is, mert ma sőtavat. Ezért július 29-ére, szom­baton délután 2 órára megbeszé­lést szerveztek Matúz József sporttársuk stégénél, ahol szán­dékaik szerint felvetéseikre vá­laszt kapnak az arra illetékesek­től. Mindezek mellett egyéb prob­lémák is terítékre kerülnek. így például szeretnék megtudni azt is, hogy mikor, mennyiért és mi­lyen minőségű utakat építenek a tavakhoz, illetve megfelelően kúp­nak eladásra 5-10 ezer forintért, annak tudnia kell, -hogy az felte­hetően lopott.- Meddig folytatják a kerékpár­ok megjelölését, van-e ebben vala­milyen határidő?- Nem szabtunk határidőt. Az az elképzelésünk, hogy megjelöl­jük a kapitányság vonzáskörzeté­nek minden kerékpárját, de azzal is tisztában vagyunk, hogy ez csak álom. Nem mindenki part­ner ebben. Vannak ugyanis olyan viseli-e az egyesület vezetősége a horgászokat? Az érintettek terve­zik, hogy a fentiek kapcsán petíci­ót fogalmaznak meg, amit aláír­nak, majd eljuttatják a polgár- mesteri hivatalba és az egyesület elnökségének is. Az állami tónál lévő stégen megtartandó gyűlésen - az erre invitáló meghívó tanúsága szerint - jelen lesz Berényi Károly város- szépítési tanácsnok is. __________________________fcö) M atrica a tolvajok ellen A hevesi kapitányságon a kerékpár tulajdonosa kártyát kap a gravírozásról, a járműre pedig egy matricát ragasztanak, ami jelzés a tolvajnak, hogy a rendőrség nyilvántartásba vette a kerékpárt. Az ősz folyamán a kiskörei és a tamamérai rendőr­őrsön is lehetőség nyílik a megjelölésre. Ehhez a Heves és Vidéke Bűnmegelőzési Alapítvány biztosít anyagi hátteret. egy átlagos kerékpár ára húsz- és ötvenezer forint között van. Más­részt ne vásároljanak senkitől ké­tes eredetű biciklit. Akinek ugyanis egy új, jól felszerelt Mountain bike kerékpárt kínál­polgárok, akik zaklatásnak tart­ják, ha a járőrök rákérdeznek, voltak-e már gravírozáson - mondta végezetül dr. Francsics Ottó r. alezredes. A mátraaljai kis régió nagy tervei Dér Ferenc polgármester a Mátraaljai Terü­letfejlesztési Kistérségi Társulás háromtagú elnökségének tagjaként elmondta, hogy el­sősorban a környezetvédelemmel, a vidéki turizmussal, valamint a szőlő- és borterme­léssel kapcsolatos fejlesztési elképzelések kerültek megvitatásra. Abasár A környezetvédelem terén többen is felvetet­ték: meg kell oldani a szelektív hulladékgyűj­tést, hogy az újrahasznosítható anyagok ké­sőbb feldolgozásra kerülhessenek. Biztosítani kell a mezőgazdasági hulladékok és különbö­ző nyesedékek tárolását és elszállítását is, mert sok helyen ma még égetéssel szabadul­nak meg a gazdák a szőlőben levágott vesz- szőktől, ám ezzel szennyezik a környezetet. Nem megoldott még a veszélyesnek minősülő hulladékok tárolása és elszállítása sem. Ugyanakkor gondot okoz az illegális szemétel­helyezés, ezért az önkormányzatok a jövőben fokozottabb ellenőrzést tartanak, hogy megfe­lelő bírságolással próbálják kedvét szegni a környezetet szennyezőknek. Szekrényes József markazi polgármester, a társulás élnöke érdeklődésünkre elmondta, hogy a kistérség egyik fő célja a szőlőtermesz­tés és a borkészítés fejlődésének elősegítése.- A Mátraalján több mint háromezer hektár­nyi szőlőültetvény található, ám a gazdák het­venöt fajtát termesztenek, s ez nagyon sok, an­nál is inkább, mert az Európai Unió csak bizo­nyos borokra vevő - jegyezte meg az elnök. - Ha ez a térség a jövőben versenyképes kíván marad­ni, akkor szükség van a szőlő rekonstrukciójára. Az ehhez szükséges program kidolgozása a gaz­dák bevonásával már folyamatban van, A régióban is fokozott hangsúlyt kívánnak fektetni a vidéki turizmus megfelelő fejlesztésé­re, mert így jó néhány új munkahely is teremt­hető. A kistérségi társuláshoz tartozó hét település - Abasár, Márkáz, Halmajugra, Detk, Ludas, Nagy fügéd és Karácsond - mindegyikén tanács­kozásokat tartanak a fejlesztési programról, majd elkészítik a térség jövőjét is meghatározó projektet. A SAPARD-programban foglaltak alap­ján a gazdasági egységek és a vállalkozók a fej­lesztéshez pályázati pénzeket igényelhetnek. ___________________________________________________tT- Z. M.) A horgászok tiltakozó petíciója Hatvan RENES MARCELL Zuhanás Napvilágot láthat bármennyi statisztika a különböző közlekedési eszközök veszélyessé­géről, igazolódhat akár ezerszer, hogy az au­tónál zűrösebb jármű nincsen, az ember mégiscsak a levegőben fél jobban. Az valahogy nem természetes közeg. Nem természetes, hogy mi madár módjára az égen rep­kedjünk. Mintha túl akarnánk lépni azokat a határokat, ame­lyek - nyilván nem véletlenül - elébünk állíttattak. Mintha kí­sértenénk az Istent. Felszállás előtt mindig megbújik valami kis remegés a gyo­morban. Hogy hát mi lenne, ha... Az utazó ezen a ponton kény­szeríti magát a gondolatsor lezárására, ledönt gyorsan három konyakot, aztán besétál a gépbe, leül a helyére, újságot olvas, sört rendel, mint a többiek, akik szintén felvették már a tökéle­tes nyugalom álarcát. Mindenki csupa rutin. A furcsa érzés a gyomorból viszont csak a sima földet éréskor múlik el. Halk sóhajtás: ezt is megúsztak. Azért az autóból ritkán szádunk ki így. És olykor lángoló hajtóműveket, füstöt, szétszóródott roncso­kat, darabokra szabdalt, élettelen testeket mutat a televízió. Az összes adó, s másnap az összes újság. Hogy ebből a típusból ed­dig ugyan egyetlen sem zuhant le, de most mégis. Százkilenc halott a gépen, négy lenn, a szállodában, amelyet porig rombolt a repülő. Fájdalom, sírás, részvétnyilvánítások. Fekete dobozok, szakértői vizsgálatok. Ilyenkor a konyak sem segít. Az történt velük, amiről mindannyian azt hisszük, hogy csak mással fordulhat elő. Tudták, hogy meg fognak halni, tudták: nincs menekvés. Nem tehetnek ellene semmit. Nem ránthatják félre a kormányt, nem választhatják az út menti árkot az ütkö­zés helyett, nem ugorhatnak le a nyeregből. Nőm a repülések előtt azzal szokott bátorítani: ő egy jó bo­szorkány, és érzi, nem érhet engem baj. Amikor odafenn kiné­zek az ablakon, sosem a pilótában, a hajtóműben, a modem technikában, a biztonsági berendezésekben bízok, hanem eb­ben az egyetlen, buta, szentimentális, de emberi mondatban. Az egri várjátékok szereplői végigvonultak a városon, majd felsétáltak a rendezvé­nyek színhelyére. Akik követték vagy napközben látogatták meg őket, nem minden­napi élményekkel lettek gazdagabbak. Láthatták egyebek mellett a Langaléta Gara­bonciások gólyalábas produkcióját, s a zene szárnyain visszarepülhettek egészen az Árpád-korig. fotó: perl Márton FOTÓ: PILISY ELEMÉR Ismerkedés a dinnyetermesztés történetével Csőszkunyhóban a múlt, konferencián a jelen (Folytatás az 1. oldalról) A tárlatot Gyimesiné Gömöri Ilona, a helytörténeti kiállítóhely népraj­zos-muzeológusa állította össze, aki eredeti fényképfelvételeken lát­tatta az ősi dinnyetermesztéshez köthető életformát, s egy-két kora­beli ételrecept-leírást is adott a he­vesi dinnye elkészítéséhez. A tárgyi emlékek közül külön érdekesség volt az a pecsétnyomó, amivel a ter­mesztő jelét vésték a zöld burokra, s az eredeti dinnyegunyhó, amit Tóth László épített fel nádból és szalmából. A szabadtéri gunyhó az egykori dinnyetermesztők nomád életét idézte: a berendezés csupán egy szalmafekhely, a világítást vi­harlámpa biztosította, s az ételt bográcsban, szabad tűznél készí­tették el. A háromnapos rendezvényt Kontra Gyula polgármester nyi­totta meg, aki annak a vágyának adott hangot: talán ezek a szak­mai konferenciák is segítenek ab­ban, hogy a városban előbb-utóbb olyan termelő éljen, akit az utó­kor arra érdemesít, hogy utcát vagy teret nevezzen el róla. A ren­dezvény nyolc évvel ezelőtt ugyanis azért született, hogy a termelőknek önbizalmat és önbe­csülést adjon a szakmai felké­szültség, hírnév okán. Az idei té­ma, a dinnyetermesztés különö­sen azért is indokolja ezt, mert ez az ország egyik legősibb dinnye­termesztő vidéke. Dr. Mucsi Imre, az FVM helyet­tes államtitkára nyitóelőadásában annak adott hangot, hogy ezt a vi­déket a dinnye tette híressé, s ezért is fontos az itt élők esetében a jó értelemben vett lokálpatrio­tizmus. A dinnye Európában hungarikum, ezért sem mindegy, milyen jövő vár e szakágra. A dinnyetermesztők ebben az évben több problémával is szem­besültek. A tavaszi melegben ko­rán érett a gyümölcs, s ez a pia­con ütközést okozott az import- ámval, másrészt az aszály miatt a vékony héj nem óvta eléggé a kiszáradástól. Mostanra azon­ban rendeződtek a piaci viszo­nyok, s ezért nyugodtabb körül­mények között tervezhetik a jö­vőt. A tanácskozás ma reggel diny- nyehizlaló versennyel, később Vincze Ferenc elnökletével szak­mai tanácskozással folytatódik. _____________________(SZUROMI) A HÍRLAP ÜGYELETÉI HEVESgHÍRLAP Újságíró: TOMPA Z. MIHÁLY Telefon - (36)513-600 Fax - (36)513-605 •k Hirdetésfelvétel: Telefon - (36)513-628 Fax - (36)513-630 * Terjesztő: HANCSÁK ORSOLYA Telefon - (36)513-646

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents