Heves Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-26 / 173. szám

2000. Július 26., szerda Heves Megyei Hírlap - 7. oldal HORIZONT-GAZDASÁG Fogy az ország lakossága Negyvenéves a tízmilliomodik magyar állampolgár Budapest Negyven éve, 1960. július 23-án született Medgyesházán Takács Mária, a tízmilliomodik magyar állampolgár. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarország la­kosságának száma 1960-at köve­tően 1980-ig 10 millió 709 ezerre nőtt, majd megkezdődött a csök­kenés, 1990-ben már 10 millió 375 ezer lakosról tudósított a sta­tisztika. Az 1999-es év végi adat 10 millió 44 ezer lakosságszám­ról szól. Az országban 1999-ben 95 ezer gyermek született és 143 ezren haltak meg. A statiszükai számbavétel év­százados történelme folyamán Magyarországon még soha nem született olyan kevés gyermek, mint 1999-ben. A halálozások száma valamivel magasabb volt az utóbbi öt év átlagánál: 1998- ban 97 ezer születést és 140 ezer halálozást regisztráltak. Magyarország területén 1900- ban 16 millió 838 ezer volt a né­pesség száma. A mai 93 ezer négyzetkilométernyi területnek viszont abban az időben 6 millió 854 ezer lakosa volt. A szakem­berek szerint 2010-re az ország la­kosságszáma akár 300 ezerrel is 10 millió alatt maradhat, 2050-re pedig 8 millióra csökkenhet. Az idősek aránya 2050-re duplájára nőhet. Eközben a Föld népessé­gének száma elérheti a 10 milliár- dot. Bár a Föld lakosságának gya­rapodása némiképp lassul, éven­te még mindig meghaladja a 90 milliót. A világ lélekszáma há­rommal gyarapodik másodper­cenként. A jóléti államok többsé ­gét viszont a népesség csökkené­se, az öregedés jellemzi. A kuta­tók szerint a magyarországi de­mográfiai helyzetet körülbelül egyenlő mértékben képes befo­lyásolni a család, az egészségügy, valamint a bevándorláspolitika. Kis boltban nagy remény A vásárlók kedvében járnak majd Abasár Új ABC nyílt tegnap a község központi részében. A 45 négy­zetméteres kis bolt tulajdonosa és üzemeltetője a helybeli Czáka András, akinek ez az el­ső vállalkozása. A harmincéves fiatalember úgy látja, hogy a nagy bevásárlóközpontok mel­lett a kis boltok is meg tudnak élni, miután az ilyen üzletek közelebb kerülhetnek a vásár­lókhoz, egyfajta személyes kap­csolatot alakítva ki. Az árak ugyan valamivel ma­gasabbak, ám ezek a kis üzletek helyben vannak, jobban ismerik a közvetlen környezetükben élő vásárlók óhajait, elvárásait. A vállalkozó korábban egy nagy vállalatnál dolgozott, munkahe­lyén is sikeres volt, elmondása szerint nem is keresett rosszul. A kis bolt létesítésének ötlete né­hány hónapja fogant meg a fejé­ben, s akkor ügy érezte, meg kell valósítania. Családjában korábban senki sem volt kereskedő, így meglepe­téssel fogadták ötletét, de végül is támogatták elképzelését. Az üz­letet másfél milliós beruházással alakította ki, s a konstrukcióhoz hitelt vett fel. ______________________fT-g-M-l V onzerő-növelő lovasfesztivál Hagyományt kívánnak teremteni a Patkós csárdában (Folytatás az 1. oldalról) A gondolatokat tettek követték: májustól munkatársaival a csárda gazdája elkezdte szervezni a nemzetközi lovasverseny és -fesz­tivál programját. A helyszín - a Szolnok megyei Tiszafüred és a Hajdú-Bihar megyei Egyek határá­ban, a Hortobágy nyugati kapujá­ban - különösen csábos vonzerő lehet az utazni szeretőknek. Nem is szólva arról, hogy igen közel van az egyre kedveltebb üdülőte­rület, a Tisza-tó térségéhez.- Ez az utóbbi tény is fontos szerepet játszik elképzeléseink­ben - említi Szundi Balázs -, hi­szen a tiszai katasztrófa után igencsak veszélybe került e terület­nek az idegenforgalma. A korábbi partnereket elveszíteni, az új ven­dégek számára lehetőséget nem kínálni - szerintem súlyos bún lenne. Megújult infrastruktúrá­val, vonzó ötletekkel kell idecsábí­tani és megtartani a turistákat. Némi keserű szájízzel beszél arról, hogy úgy gondolta, ez az ötlet egyszersmind térségi érdek is, ezért igyekezett minél több he­lyi szervet, gazdálkodóegységet, vállalkozót bevonni a szervező- munkába.- A gazdálkodószervek bizo­nyára a késeinek mondható és vá­ratlan felkérés miatt igen szerény anyagi bázist ajánlottak fel eddig a rendezvényhez - mondja. - Több pályázatra is benyújtottuk a kérelmünket, ám sajnos ezek is sikertelenek maradtak. Ettől füg­getlenül, úgy érzem - munkatár­saim segítségével biztosított a színvonalas kétnapos esemény háttere. Még úgy is, ha most ne­tán ráfizetéssel zárul a rendez­vény. Leginkább az vezet ebben a már elmondottakon túl, hogy ha­Kulturált kiszolgálás, kellemes környezet várja a vendégeket a Patkós csárdában gyományt teremtsünk ebben a térségben. Bízom abban is, hogy jövőre, 2001-ben, a második lovasfesztivál szervezésekor már a támogatottságunk is azonos lesz az idei program nívójával. Azt pe­dig külön szeretném, hogy 2002- re, amikor a Patkós csárda fennál­lásának 250. évfordulóját ünne­peljük, addigra már a köztudat­ban jelen lévő, ismert rendezvé­nye lesz a nyárnak ez a nagysza­bású esemény. Külön szervezőbizottságot hoztak létre a rendezvény megte­remtése érdekében. Ebben PR- és marketingszakemberek éppúgy találhatók, mint a lovasszakma je­les képviselői. Ehhez igazodik a két nap programja is, amelyen be­lül lesznek pénzdíjas versenyek és bemutatók. Az előbbiek sorá­ban szerepel díjugratás 1 méter 20 centis akadálymagasságtól, ki- tartásos magasugratás, amelynek nyertese a Patkós-kupát is meg­kapja a pénzdíj mellett, továbbá staféta. A fogathajtók is összemé­rik tudásukat, nem is kicsi össze­gekért, és bemutató versenyt ren­deznek a csikósoknak is. Ők tanú­ságát adhatják tudásuknak sík­versenyen, terepen, valamint kö­csögverésben is. A bemutatók is csemegét ígér­nek, hiszen szerepelnek közöttük olyan országosan ismert kaszka­dőrök, mint Piroch Gábor és Gu­lyás Kis Zoltán, továbbá a jászdózsai lovas íjász Guba Imre, szlovák és német díjugratók, vala­mint román fogathajtók A fogathajtók sorában világ­bajnokok is szérepelnek majd, mint a kettes fogatoknál a Lázár testvérpár, a négyeseknél Bárdos György, Bozsik József, Juhász László. Láthatják az érdeklődők a szilvásváradi Mátyus Udvarház lipicai ménjeit és a tápiószent- mártoni Kincsem Lovaspark fo­gatait is. Az említett programok helyi gasztronómiai kínálattal, kézműves kirakodóvásárral és különböző kiállításokkal egé­szülnek ki. ________________________MAY! F ELVESSZÜK A RITMUSÁT £ CIB BANK 3300 Eger, Érsek u. 1. Telefon: (36) 510-560 3200 Gyöngyös, Szent Bertalan u. 1. TELEFON:(37) 505-010 Érvényes: 2000. május 15-től BETÉTI KAMATOK VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE Lekötési idő Éves kamat. 1M Ft telelt (%) (EBKM) 1 hét 6,000 (6,08) 2-3 hét 7,500 (7,60) 1-2 hó 8,500 (8,62) 3 hó 8,250 (8,36) 6 hó 8,000 (8,11) 12 hó 7,500 (7,60) CIB Bankszámla 2,000 (2,05) MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE 50 E Ft—5 MFt 5-10 MFt 10 M Ft telett Lekötési Idő éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM 1 hó 8,750 (8,87) 8,875 (9,00) 9,000 (9,13) 3 hó 8,500 (8,62) 8,625 (8,74) 8,750 (8,87) 6 hó 8,500 (8,62) 8,625 (8,74) 8,750 (8,87) 12 hó 8,000 (8,11) 8,125 (8,24) 8,250 (8,36) Lejárat előtti visszaváltás esetén a kamat a mindenkori CIB Classic Magánszámla alsó kamatsávjával megegyező. CIB Classic Magánszámla CIB XL Átutalási Magánszámla XL/Classic sávos kamatai: éves kamat (%) EBKM 0-100 EFt-ig 3,000 3,08/3,08 100 E Ft—1 M Ft 4,000 4,13/4,12 1 M Ft felett 7,000 7,33/7,29 CIB Takarékszámla (min. 50 E Ft) sávos kamatai: éves kamat (%) EBKM 0-50 E Ft-ig 3,000 3,08 50 E Ft—1 M Ft 7,000 7,33 1 M Ft felett 9,000 9,52 KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 50 E Ft) éves kamat (%) EBKM 3 hónap 8,750 8,87 6 hónap 8,750 8,87 12 hónap 8,250 8,36 Lejárat előtti visszaváltás esetén a bank kamatot nem fizet. KINCSEM 2000 kötvény (min. 10 E Ft) éves kamat (%) EHM­1 hó 8,750 8,75 3 hó 8,750 8,75 6 hó 8,750 8,75 12 hó 8,250 8,25 * Az EHM kamatai az éves kamattal megegyezőek. MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE NYÚJTOTT HTELEK Érvényes: 2000. április 3-I6I Éves kamat (%) Folyószámlahitei 20,00 Betétőrző hitel 16,50 Lombardhitel 18,00 Ingatlanfedezet mellett nyújtott- lakáscélú hitel kamat 17,50- egyéb célú hitel kamat 19,50 CIB Otthonteremtő Hitel 1 éves kamatperiódus 12,80 5 éves kamatperiódus 11,20 CIB Személyi kölcsön 25,00 THM: 30,93-36,84%, 3%-os kezelési költség mellett Éves! carnal (%) HUF prime rate 13,85 Clßß \06 40 242 242 A BANCA COMMERCIALE ITALIANA-CSOPORT TAGJA Változások a munkaügyben Nagyobb szerephez jutnának a vállalkozók és az érdekképviseletek A Széchenyi-terv munkaerő-piaci feladato­kat is ad, egyebek mellett ezek összehango­lását végzi majd a Gazdasági Minisztérium (GM) új szervezeti egysége, a foglalkozta­táspolitikai főcsoportfőnökség - mondta tegnap Székely Judit, a főcsoportfőnökség vezetője. Budapest Az új rendszer annyiban térne el a jelenlegi munkaerő-piaci statisztikától, megfigyelésektől, hogy az adatszolgáltatásban és az információfel­használásban egyaránt nagyobb szerephez jut­nának a szaktárcák és a gazdasági élet különféle szereplői, így a vállalkozók, az intézmények, az érdekképviseletek. Székely Judit értékelése szerint azzal, hogy a foglalkoztatáspolitika egésze a GM irányítása alá került, lehetőség nyílik a gazdaság- és a foglal­koztatáspolitika jobb összehangolására. Az új fő­csoportfőnökség javítani kíván az állami munka­erő-közvetítés hatékonyságán, s erősíteni akarja az állami és a magán munkaerő-közvetítés kö­zötti kapcsolatot is. A megyei munkaügyi köz­pontok adatbázisát úgy lehetne jobban kihasz­nálni, ha az állami munkaügyi szolgálat napi kapcsolatot építene ki a kisebb és nagyobb cé­gekkel egyaránt - fogalmazott a főcsoportfőnök. Segíteni kívánják a munkaerő-kölcsönzés ma­gyarországi meghonosítását is - mondta Székely Judit. E Nyugat-Európában már bevált foglal­koztatási forma során a kölcsönzést megszerve­ző cégek az átmenetileg hiányzó dolgozókat pótolják, ületve munkakínálatukkal javítják a foglalkoztatást. A főcsoportfőnökségen belüli munkameg­osztásról Székely Judit elmondta: a foglalkoz­tatásstratégiai főosztály nemzeti akcióprogra­mot dolgoz ki. A másik feladata a Munkaerő­piaci Alap tervezése, a harmadik főosztály pedig követi szabad munkaerő-áramlással összefüggő ügyeket. SZÉKELY JUDIT A döntéshozók intemeteznek Az üzletemberek naponta 193 percet tévéznek és átlagosan 150 percet rádióznak. A gazdasági és politikai lapok mellett szívesen olvasnak lakberendezési és tévéműsorlapokat - derül ki egyebek között a Gfk Hungária és a Szonda-Ipsos legfrissebb felméréséből. Közös piackutatásuk alkalmával ezúttal vállalatvezetők, üzleti döntéshozók médiaszokásait vizsgálták. Budapest A reprezentatív felmérés során a kutatók háromezer embert kér­deztek meg. A vizsgálat költsé­geihez a két piackutató intézet mellett hat hazai kiadóvállalat, köztük az Axel Springer Buda­pest is hozzájárult. A felmérésből kiderült: az üz­leti jellegű, azaz az informatikai, a banki, a biztosításokról vagy a továbbképzési lehetőségekről, üzleti utakról szóló hirdetések zöme a felnőtt lakosság 2,2 szá­zalékát kitevő döntéshozó üzlet­embereknek szól. Ez a vezetői réteg magas jövedelme és fo­gyasztása révén a hirdetők és a média hálás „célpontja.” A válla­latvezetők többsége (69 százalé­ka) negyven és ötven év közötti férfi. Régiók szerinti megoszlás­ban a vidékiek száma - 63-37 százalékos arányban - megha­ladja a fővárosiakét. A médiaszokásokat vizsgálva a kutatók megállapították: a ve­zető üzletemberek majd’ ötven százaléka a HVG-f olvassa, majd az arányok sorrendjében a Nép- szabadságot, a Lakáskultúrát, a Szép Házakat, a Színes RTV-t, és a TVR-hét-et. A tévécsatornák között ebben a körben a legné­zettebb a RTL Klub, a TV2 és az ml. A megkérdezettek naponta átlagosan 193 percet töltenek a televízió képernyője előtt, a fel­nőtt lakosságnál csaknem egy órával kevesebbet. Rádiót na­ponta két és fél órát hallgatnak, a legnépszerűbb - sorrendben - a Danubius, a Sláger és a Kossuth adó. A válaszadók 63 százaléka használja rendszeresen az inter­netet, szemben az összlakosság 13 százalékával. Az egyéni fogyasztás magas szintjét mutatja a családok ház­tartásának az országos átlagnál jóval magasabb színvonalú ellá­tottsága. Erre utal a többi között például az is, hogy míg a felnőtt lakosság 19 százaléka rendelke­zik jelenleg személyi számító­géppel, addig a vállalatvezetők­nek a 66 százaléka. _____________________________________IUJVárii _____________SERTÉSFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK 29. HÉT____________ I . Húscéhtaqok által felvásárolt élösertés-átlaqár:_________249,01 Ebből : 1. gazdasági társaság átlagár: 253,75 2. szövetkezeti átlagár: 251,52 3. egyéni vállalkozói átlagár: 235,7/8 Húscéhtagok által felvásárolt élősertés-átlagár: 244,77 Ebből: 1. Gazdasági társaság átlagár: 251,81 2. Szövetkezeti átlagár: 253,08 3. Egyéni vállalkozói átlagár: 234,47 II. Régiónkénti felvásárlási átlagárak: _______________ 1 . Eszak-Magyarország (Heves, Nógrád, BAZ): 2. Észak-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagyku n-Szol nők): 3. Dél-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun): 4. Központ (Budapest, Pest megye): 5. Észak-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér): 6. Dél-Dunántúl (Tolna, Somogy, Baranya): 7. Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala): III. Országos átlagár hasított súlyra vonatkoztatva: E.: 319.78 U.: 306.45 R.: 289.97 O.: 282.73 P.: 267.66 IV. Nemzetközi hasitottfélsertés-átlagár: 386 Ft/kg Forrás: HÚSCÉH Vita a munkaidőről 253 260 235 285 242 249 247 Budapest A napi munkaidő hét órá­ban történő meghatározását javasolta a munkavállalói oldal az Országos Munka­ügyi Tanács (OMT) munka­jogi bizottságának keddi ülésén a munka törvény- könyve módosításáról tartott vita során. A testület a törvénykönyvre vo­natkozó, az európai uniós jog­harmonizációval összefüggő mó­dosító javaslatokat vitatta meg. A szakszervezetek hangsúlyozták: a javaslatokban igen sok a mun­kavállalók számára hátrányos változtatás. Ezek ellensúlyozása­ként szükség lenne a hétórás munkanap meghatározására. A kormányzati oldal vitatta, hogy az uniós jogharmonizáció során a munkavállalóknak ked­vezőtlen módosításokat erőltet. Pál Lajos, a Szociális és Család­ügyi Minisztérium helyettes ál­lamtitkára elmondta: a munka- vállalóknak kedvező változás lenne, hogy túlórával sem lehet­ne több a napi munkaidő 12 órá­nál. Hangsúlyozta: megítélésük szerint nem jelent többletterhet a dolgozóknak a másik változtatási javaslat sem, miszerint a munka­helyeknek a heti maximálisan negyvennyolc órás munkahét négy hónap átlagában kell meg­felelniük. A munkáltatói oldal az ülésen ragaszkodott ahhoz, hogy általá­nosságban négy hónapra emeljék fel a munkaidőkeret időtartamát, bizonyos készenléti, többműsza­kos, folyamatos, idényjellegű munkáknál pedig hat hónapnyi legyen ez a keret. ________ ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents