Heves Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-24 / 171. szám
8. oldal - Heves Megyei HIrlap BŰNTÉNY 2000. JÚLIUS 24., HÉTFŐ Európa legnagyobb menekültcsoportjának elfogása Mi történt az alagi majorban? - Vizet kért, megverték - Reggelire szelet kenyér, főtt korpa Az egész ország felfigyelt arra az esetre, amely egy évvel ez előtt történt Dunakeszi körzetében. A Balassagyarmati Határőr Igazgatóság együttműködve a rendőrséggel, a vám- és pénzügyőrséggel, valamint a nemzetbiztonsági szolgálattal Európa legnagyobb jogsértő menekültcsoportját derítette fel és fogta el. Ennek az elfogásnak a körülményeiről, a menekültekkel való bánásmódról egy nemrégiben megtartott sajtótájékoztató keretében megdöbbentő tényeket tudtunk meg. A sajtó munkatársai elé tárt fogva tartási körülmények, a fogva tartottakkal való bánásmód a kegyelmet nem ismerő középkori kínzókamrák soha nem feledhető rettenetéit juttatták eszünkbe. Amint azt Ferencsik Pál dandártábornok, a Balassagyarmati Határőr Igazgatóság igazgatója kiemelte az utóbbi időszak bűnügyi tevékenységének legfontosabb feladata volt az egy évvel ezelőtt - 1999. július 27-én az Alagi Állami Gazdaságban - előállított 284 fő nyomozati munkájának végzése. Ennek a hazánkon keresztül vonuló migrációnak eddig sohasem tapasztalt nagyságú feladatának kezelésére külön csoportot hoztak létre, amelynek legdöntőbb teendője volt ennek az ügynek a vizsgálata. A nyomozás vezetője, Rácz Imre százados, az igazgatóság felderítő és nyomozó osztályának vezetője irányította a felderítő és nyomozó munkát, amelynek eredményeként nemcsak az Alagi Állami Gazdaság elhagyatott részlegében fogtak el migráns csoportokat, hanem másütt is. A sikeres elfogásig rendkívül széles együttműködés révén jutottak el. A keleti országrész szinte valamennyi bűnügyi nyomozó szervével kapcsolatba kerültek. A rendőrséggel, vámőrséggel, a rendvédelmi szervek egyéb szerveivel együttesen nyomoztak az eredmények érdekében. A német rendőrhatóság számára is használható, konkrét információkat juttattak el. Az ukrán belügyminiszter-helyettestől külön köszönőlevelet kaptak, hogy az általuk már hosszú ideje körözött nehézfiút fogtak el. Közel 3800 rendbeli embercsempész-tevékenység kapcsolódik ehhez az eseményhez. Különböző nagyságrendű közokirat-hakony az embercsempész bűnözők elleni közvetlen fellépés. Utalt rá, hogy az európai átjárhatóság is hozta ezt a helyzetet, ami kapcsolódik a diktatúrák megszűnéséhez és a rendszerváltáshoz, csak hát nem jó, hogy ilyen tömegek vándorolnak át rajtunk. Az utóbbi időben pedig hazánk már nemcsak tranzitország, hanem célország lett. Szükség van tehát mielőbb az európai uniós csatlakozásra, a megbízható, szilárd hátsó határok kiépítésére, a schen- geni elvárásoknak megfelelő technika kiépítésére. A nyomozást vezető százados részletesen ismertette az országosan, de egész Európában is példátlan nagy számú migrációs csoport elfogását. Kendőzetlenül feltárta az ügy körülményeit, s a vizsgálat során meghallgatott migránsok hátborzongató élményeiből is idézett. Megerősítette, hogy valóban kontinensünk eddigi legnagyobb migrációs csoportját fogták el tavaly júliusban Dunakeszin. Mint mondta, egy külföldi személy idegenrendészeti meghallgatása során hangzott el olyan információ, hogy valahol Budapest környékén létezik egy nagy tábor, ahol ember- csempészek több száz személyt tartanak fogva. Ebből a vékonyka adatból indulva jutottak el oda aztán, hogy meglelték az úgynevezett alagi majorbeli konyhaépületet, amelyről akkor még nem tudták mit rejt. Előzetesen figyelést hajtottak végre, azonban az embercsempészek megneszeltek valamit, és elmisítások, kuruzslások és az emberi szabadságjogok különböző megsértése miatt mintegy 1600 rendbeli vétség és bűncselekmény miatt vádemelési javaslattal élnek a bíróságnál. Ennek a szerteágazó nagy ügynek a nyomozása során több mint 3 millió forint költség merült fel, amely nem tartalmazza az üzemanyagra fordított összeget. Az igazgatóságnak közel 5 millió forintba került ennek a nyomozati munkának a végrehajtása. Rendkívüli belső tartalékokat kellet az igazgatóságnak mozgósítani ezeknek az eredményeknek az eléréséhez. Az ügy kapcsán elmondható, hogy rendkívül jó döntése volt a parlamentnek a határőrség nyomozó hatósági jogkörrel történő felruházása. Mivel a határőröknek több és konkrétabb információjuk van, lényegesen előbbre tartanak a korábbi időszakhoz képest, amikor a rendőrség és az ügyészség bonyolították a határhoz kapcsolódó bűncselekmények nyomozását, elsősorban az embercsempészetet. A balassagyarmati példa is bizonyítja, hogy rendkívül hatémenekültek a helyszínről, a külföldieket pedig kihajtották az épületből. Sürgősen meg kellett szervezni, hogy mentőhelikopter érkezzen a helyszínre, hiszen az elcsigázott, meggyötört külföldiek közül többen véreztek, miután ezeket a személyeket bármikor minden ok nélkül bántalmazták. A menekültek között több kilenc hónapos terhes anya is volt. Meg kellett szervezni a fertőtlenítésüket, hiszen a tábor hónapokig működött, s gyakorlatilag nem volt tisztálkodási lehetőség, s emiatt elképzelhetetlen állapotok uralkodtak Az emberek tetvesek és rühösek voltak. A balassagyarmati közösségi szálláson helyezték el őket. Itt azonban csak néhány napot töltöttek, hiszen ilyen nagy létszámú migráns csoport befogadására nem alkalmas a balassagyarmati közösségi szállás ezért az ország különböző közösségi szállásaira helyezték el a külföldieket. A százados elmondta, hogy külön nyomozó csoportot hoztak létre. Miután már kezdetben látható volt, hogy ez egy nagyon kiterjedt feladat lesz, a nyomozást a felderítő és bűnügyi osztály folytatta le. Azonnal megkezdődött a tanúk kihallgatása. A nyomozati munka során közel 200 tanút és több mint 30 gyanúsítottat hallgattak meg. Körözéseket rendeltek el, s 6 körözött személyt elfogtak. Elrendelték például Szitás István körözését, aki alaposan gyanúsítható embercsempész-szervezéssel. Szilas 1956. december 22-én Kerepesen született, s lakhelye is ott van az Ilka u. 3-ban. (Aki a mellékelt fénykép alapján felismeri, tegyen jelenA körözött személy __________ ■ t ést a Balassagyarmati Határőr Igazgatóság ügyeletén a 35/300- 599-es telefonon.) Jelen pillanatban is 16-an vannak előzetes letartóztatásban a gyanúsítottak közül. Ezeknek több mint a fele külföldi állampolgár. A határőmyomozók az elfogásokat követően három napon keresztül éjjel-nappal hallgatták ki a tanúkat. Az elmenekült embercsempészekkel kapcsolatban kettőnek a személyazonossága már akkor ismert volt, tekintettel arra, hogy a kollégák velük szemben már korábban eljártak. Mind a kettő ellen országos körözést adtak ki, illetve, Interpolt is felkérték a közreműködésre. Ennek következtében egyik embercsempészt még 1999. októberben Jugoszláviában, a másikat pedig Aszódon fogták el idén márciusban, aki az előállított 140 menekült őrzését, felügyeletét látta el. Kiderült az is, hogy három olyan személyt is elfogtak - csak akkor ezt még nem tudták - akik a menekültek közül együtt működtek az embercsempfezekkel. Gyakorlatilag kápói feladatokat láttak el, vagyis segítették az őröket a kiszolgáltatottakkal szemben. Őket azonnal őrizetbe vették, s az óta is előzetes letartóztatásban vannak. Az adatgyűjtésekből és a tanú- kihallgatásokból kiderült, hogy a külföldiek legnagyobb része mintegy 2-7 ezer dollárt fizetett az útért, a legtöbben a jobb élet reményében, Németországba szerettek volna eljutni. Az ukrán államhatárt illegálisan átlépve érkeztek Magyar- országra és Dunakeszi csak egy közbülső állomás volt céljuk eléréséhez. Ezt az egy helyen történő nagy létszámú pihentetési megoldást a magyarországi embercsempészek feltehetően az ukrán maffiától vették át. Ott már évekkel korábban ■ működött ez a módszer, Magyar- országon a felderítési adatok szerint 1998 őszén kezdődött. A százados véleménye szerint ennek két oka van: Ezekben a táborokban így ellenőrizhető az emberanyag mind a be- mind a kiszállítása. A konkurens embercsempész szervezet tagja pedig nem vihetik el a külföldieket, ami korábban gyakorta megtörtént. Ugyanakkor a menekülők ott tartózkodása fejében újabb jelentős összeget tudnak kicsikarni a külföldiektől. A nyomozás során több, a Dunakeszihez hasonló pihentető helyet számoltak fel. Februárban a Budapesti Rendőr-főkapitányság szervezett bűnözés elleni osztályával és a készenléti rendőrséggel együttműködve a XV. kerületben 43 fő külföldit és egy ukrán embercsempészt fogtak el. Márciusban pedig a vám- és pénzügyőrség központi járőrszolgálatával együtt 140 külföldit akasztottak meg. Itt horogra akadt egy magyar állampolgár is. Ő volt az egyik embercsempész, aki korábban elmenekült az alagi majorból. Rendkívül kiterjedt nyomozás folyt az ügyben, hiszen a külföldiek valahol bejöttek az országba az ukrán államhatár közelében, több helyen pihentették őket, hogy majd kimenjenek a balassagyarmati vagy a győri határőr-igazgatóság működési területén. Éppen ezért a balassagyarmati határőrök együttműködtek a győri, a nyírbátori határőr-igazgatósággal, rendőri szervekkel, Kisvárdán, a BRFK- n, az ORFK-n, illetve a vám- és pénzügyőrséggel - amellyel közös sikeres akciókat is végrehajtottak. Mivel az egyik külföldi személyt az Interpol segítségével sikerült elfogni, velük is nagyon jó kapcsolatot alakítottunk ki. Konkrét adatokat tudtunk szolgáltatni a német határőrizeti szerveknek, valamint az ukrán belügyminisztérium egyik helyettese is megköszönte a munkánkat, hiszen egy olyan ukrán állampolgárságú személyt sikerült elfogni, aki egyrészt részt vett az alagi majori ember- csempész szervezetben, másrészt pedig Ukrajnában korábban több jogellenes cselekményt követett el. A nyomozás során bírói engedélyhez kötött titkosszolgálati eszközt is igénybe vettek, melynek során a Nemzetbiztonsági Hivatal több szakszolgálatával is együtt működtek. Ennek eredményeképpen a kisvárdai rendőrkapitányság eljárást indított egy embercsempész ellen, aki benne volt az alagi ügyben. A balassagyarmati határőrök jelentős eredményt tudtak produkálni a titkosszolgálati eszközök alkalmazásával. Hét személyt gyanúsítottak meg mintegy a személyes szabadságjogok mintegy 1600 rendbeli megsértésével kuruzslás vétségének, magánokirat hamisítás alapos gyanújával. Mivel az alagi major 1999. márciusától működött, a határőrök feltételezése és a tanúk, gyanúsítottak elmondása szerint mintegy 1500-2000 személy fordult meg az alagi majorban. Az elfogáskor 284 fő tartózkodott ott. Az embercsempészés ma már nemzetközi méreteket öltött. Példa erre, hogy az eljárás során három bangladesi, két egyiptomi, egy-egy ukrán, pakisztáni és szlovák és három magyar személyt helyezett előzetes letartóztatásba a balassagyarmati városi bíróság. További négy személyt csak azért nem tartóztattak le, mert őket más ügyből kifolyólag már a bíróság letartóztatta. Jelenleg összesen 16 személy volt, illetve van előzetes letartóztatásban. Ezeknek a személyeknek nagy része még most is börtönben van. A további nyomozati cselekményeket számos személy tekintetében a Budapesti Határőr Igazgatóság folytatja le tekintettel arra, hogy az alagi ügy kapcsán újabb pihentető helyet találtak például Gyálon és Szigethalmon is, ami viszont a budapesti határőrök illetékességi területe. A sajtótájékoztató legmegdöbbentőbb részét, a határőrök Dunakeszin szerzett közvetlen tapasztalatai jelentették. A négy hónapon át működő táborban történtekről a leghitelesebben azok a jegyzőkönyvek tanúskodnak, amelyeket az ott tartózkodó külföldiektől vettek fel a kihallgatásuk során. Ezekből idézünk most, s döntsék el, hogy igazuk volt-e azoknak a külföldieknek, akik az eljárás során azt mondták, hogy az elfogást végrehajtó határőrök a megmentőik voltak, akik emberként bántak velük, nem úgy, mint azok akik több ezer dollár fejében a jobb élettel kecsegtették őket. „Egy hónapig utaztunk, körülbelül öt alkalommal cseréltünk autót út közben. Többször néhány napig erdőben pihentettek bennünket, ami úgy történt, hogy adtak valamilyen gyógyszert, amitől két napig aludtunk. Én csak arra emlékszem, hogy amikor felkeltem nagyon éhes és szomjas vol-. tam. Miután megérkeztünk vizet kértem, amiért megvertek. Reggelire általában egy szelet kenyeret és főtt korpát kaptunk. Az elfogásunk előtt négy nappal megvertek két nőt, mert a gyerekük sírt.” Egy másik tanú: „Megkérdezték, hogy mennyi pénzem van. Én közöltem velük, hogy nincsen nálam pénz, mire levetkőztettek és veréssel fenyegettek. De mivel ekkor sem voltam hajlandó pénzt adni nekik, kínozták a lábujjaimat, illetve a körmeimet ütötték kalapáccsal és eközben néhányan a fejemet rugdosták. A nyakamba kötelet vetettek, s fenyegettek, hogy késsel levágják az ujjaimat. Mivel még ekkor sem voltam hajlandó odaadni a pénzemet, egy késsel megvagdosták a karomat, aminek hatására átadtam a pénzem. Majd egy hétköznapi tűvel összevarrták a sebet. Egy ember többször is gyógyította a menekülteket. Ez abból állt, hogy először gyógyszert adott, de ha egy nap múlva nem javult a beteg állapota injekciót is adott neki. En is többször kértem gyógyszert, de mivel nem volt pénzem, nekem nem adott. A gyógyszerért tíz, az injekcióért hatvan dollárt kért minden alkalommal. (Mindig egyetlen tablettáról és injekcióról van szó.) Teljesen mindegy mi volt az illető baja, adtak neki egy bizonyos fajta gyógyszert, amitől az illető megnyugodott. Naponta egyszer adtak ételt. Tizenkét fő kapott egy kiló kenyeret, vízbe főtt rizst, grízt vagy tésztát. Fogva tartásunk alatt a cigarettát nappal dobozonként három dollárért éjszaka öt dollárért, kenyeret nappal egy, éjszaka két dollárért, egy üveg kólái három dollárért vehettünk őrzőinktől. Fogva tartásunk alatt minden nap mondvacsinált okokkal - volt amikor csak azért, mert régen kapott - találomra kiválasztottak embereket és ezeket a főnök kézzel megverte. Azt is megkérdezte, hogy az illető arcra vagy hasra akarja az ütéseket. Ha vérzett a személy, hoztak egy vödröt, a fejét belenyomták a vízbe. Még egy jegyzőkönyv: „Ezen a helyen történt, hogy a harmadik szintről, miután jól megvert egy embercsempész, a főnök a nyitott ablakon lerúgott az emeletről. Azonban még utánam is jöttek és a földön megvertek.” „El kívánom mondani, hogy iskolát nem végeztem, egyszerű ember vagyok. Ami velem az elmúlt három hónapban történt, számomra teljesen felfoghatatlan. Azt, hogy Magyarországon vagyok, csak elfogásom után tudtam meg. Azt sem tudom, hol van Magyarország.” Ilyen és ehhez hasonló jegyzőkönyvek tucatjait vették fel a nyomozás során. Ezek a személyek Bangladeshi, Pakisztánból, Afganisztánból indultak. Az útjuk egészen Németországig gyakorlatilag meg volt szervezve, s Dunakeszi is csak egy közbülső pihentető állomásként szerepelt ezen az útvonalon. Sikerült elfogni az embercsempész szervezet több vezetőjét is, amire korábban még nem volt példa. A Magyarországon működő több embercsempész szervezet vezetői közül is kettőt elfogtak. Feltehetően az ősszel várható a tárgyalás az ügyben. Az embercsempészek a Btk. szerint 2-8 évig terjedő börtönbüntetésre számíthatnak. Tekintettel arra azonban, hogy más bűncselekmények miatt is eljárnak velük szemben, atór 12 évet is kiszabhatnak nekik. Ám de erről majd a bíróság dönt. A nyomozást irányító százados elmondta, hogy jelentősek a bűnügyi költségek. Csak a tolmácsolások 3 millió forintba kerültek. Igen jelentősek voltak a nyomozás költségeiben az utazási költségek, hiszen Nyíregyházára, Kisvárdára, az ukrán határszakaszra, és sok más helyre kellett utazni. A sajtó- tájékoztatót megelőző napon elfogott és előállított 21 főt például leszállították Békéscsabára. Elképzelhető, hogy bíróság elé állításuk esetén újra vissza kell őket hozni, majd ismét visszavinni. Mintegy 50 ezer kilométert utaztak ezekben az ügyekben. Ugyanakkor jelentős túlmunkát kellett végezni, amelyet ki kellett fizetni, mert szabadságban nem tudják kivenni az emberek, hiszen így is csak 80 százalékos feltöltöttségben dolgoznak. Példaként tudjuk meg azt is, hogy amikor Dunakeszin jártak tanúmeghallgatáson, s alig tértek haza a kollegák egy óra múlva csöngött a telefon, hogy ott tartózkodik az ukrán személy. Nem volt mese, azonnal kellett visszaindulni, elfogni. Nyírbátor környékén hasonlóképpen fogtak el egy másik körözött személyt. Különlegessége az ügynek, hogy Magyarországon először most fordult elő, hogy nőt helyeztek előzetes letartóztatásba ember- csempészés miatt. Az elkövetett bűncselekményt elismerte. Azóta szabadlábon van, mert gyereke van, akit gondoznia kell. Az eljárás folyik az ügyben. PADÁR ANDRÁS
