Heves Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-20 / 168. szám

2000. Július 20., csütörtök G A Z D A S A G I TÜKÖR Heves Megyei Hírlap - 7. oldal RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. július 19.) Borsodchem 8 790 Ft ff Fotex 304 Ft ff Matáv 1865 Ft ff Mól 3 975 Ft ff OTP 14 690 Ft ff Rába 2 260 Ft ff Richter 13845 Ft ír Zalakerámia 2 580 Ft u BUX: 8363,46 +2,32% eltérés az előző záróértékhez képest TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.28. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 98 Csökkenő Lanyha FOB francia kikötő Kukorica 77-78 Csökkenő Csökkenő FOB Mexikói-öböl Tak.-árpa 101 Mérséklődő Tartott FOB európai kikötő Napraforgó 400 Lanyha Lanyha Ex tank európai kikötő Szójadara 187 Mérséklődő Ingadozó 46 % CIF Rotterdam AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 422,22 Cseh korona 7,30 Euró 260,22 Német márka 133,05 Osztrák schilling 18,91 Lengyel zloty 65,01 Svájci frank 168,25 Szlovák korona 6,12 USA-dollár 281,99 Drága a baromfitartás Késik az uniós vámmentesség A baromfiágazat ellehetetlenülésétől tar­tanak a termelők és a feldolgozók. A meg­emelkedett takarmányárakat a termelők nem tudják áraikban érvényesíteni. A hely­zetet súlyosbítja, hogy a Magyarország és az Európai Unió között létrejött vámmentes­ségi egyezmény július 1. helyett várhatóan csak szeptemberben lép érvénybe. Budapest Szép Imre, a Baromfi Terméktanács elnöke la­punknak elmondta: az elmúlt időszakban jelen­tős mértékben - mintegy húsz százalékkal - drá­gult a takarmány, emiatt az élő csirke önköltségi ára 170 forintról 180-184 forintra emelkedett. A jelenlegi piaci árakat figyelembe véve a feldolgo­zók ezt nem tudják megfizetni. A kukorica beta­karításával további áremelkedés várható. A szak­ember szerint egyébként Magyarországon nem­zetközi összehasonlításban nagyon alacsonyak - most érték el az 1998. évi szintet - a húsárak, mi­közben a költségek jelentősen megemelkedtek. Ez a helyzet hosszú távon nem tartható fenn. A Baromfi Terméktanács képviselőjétől meg­tudtuk: a vámmentességi egyezmény értelmében 102 ezer tonna vágott baromfit lehet vámmente­sen kiszállítani az országból, míg az EU-ból vám­mentesen behozható mennyiség 15 ezer tonna. A Magyarország és az Európai Unió között meg­kötött kereskedelmi megállapodást azonban Brüsszelben még nem hirdették ki, így a barom­fihús és a baromfitermékek után változatlanul vámot kell fizetni, ami miatt az exportőrök nem tudnak árat emelni. Az egyezményt várhatóan csak szeptemberben hirdetik majd ki. Másfelől úgy hírlik, hogy a földművelésügyi tárca napo­kon belül megszünteti az exporttámogatást. A Baromfi Terméktanács szakértőinek számí­tásai szerint a tavalyi 133 ezer tonna vágott és fel­dolgozott baromfiexport mennyiséggel számolva a másodüt fél évben félmilliárd forintos többlet- bevételt jelentene a vámmentesség, a vámmeg­takarítás. u. G. Közbeszerzések botrány nélkül Az év első hat hónapjában az ajánlatkérők 1708 közbeszer­zési eljárást folytattak le mintegy 210 milliárd forint érték­ben - jelentette be tegnap Berényi Lajos, a Közbeszerzések Tanácsa elnöke. Budapest Az eljárások közül a nyílt eljárá­sok részesedése 1999 első fél évé­hez viszonyítva több mint 12 szá­zalékkal növekedett, a tárgyalásos eljárások részesedésének nagyjá­ból azonos mértékű csökkenése meüett. A sokat bírált hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások szá­ma a tavaly év végi törvénymódo­sítást követő szigorítás révén csök­kent - közölte az elnök. A 210 milliárd forintos közbe­szerzési összértékből 166 müliárd forintot ítéltek oda nyílt eljárás­ban, 1,5 milliárdot meghívásos, 43 milliárdot pedig tárgyalásos eljá­rás után kaptak meg a nyertesek. A statisztikákból megállapítható, hogy az önkormányzatok és intéz­ményeik indították a legtöbb eljá­rást, míg a közbeszerzések értéke szerint a központi költségvetési szervek és intézményeik a legje­lentősebb tenderkiírók. A beszer­zés tárgyát vizsgálva szám szerint az árubeszerzés kategóriában folytatták le a legtöbb közbeszer­zési eljárást, vagyis főként beren­dezési tárgyakat, irodaszereket, irodai gépeket vettek a hivatalok, míg a közbeszerzések értéke sze­rint a legmagasabb részesedést az építési beruházás képviseli. A kis- és középvállalkozások 544 közbeszerzési eljárást nyertek meg majd’ 59 milliárd forint érték­ben. Ők önkormányzati tenderki­írást nyertek legtöbbször, hiszen minden település elsősorban saját vállalkozóival próbálja megoldani beszerzési, építési feladatait. Nyil­vánvaló, hogy ezek az önkor­mányzati pályázatok jóval alacso­nyabb értékűek, mint a központi költségvetési szervek és intézmé­nyeik tenderkiírásai. Külföldi székhelyű ajánlattevők 91 eljárást nyertek meg, összesen 49,3 milliárd forint értékben. Jól látható, hogy a hazai kis- és kö­zépvállalkozók lényegesen több tendert nyertek meg a külföldiek­nél, azonban a közbeszerzések ér­téke már sokkal közelebb áll egy­máshoz. A leggyakoribb nyertesek székhelye az EU-, illetve a CEFTA- államokban található. istsi Vállalkozók feladatai Az adószakértő tanácsa Budapest Az egyéni vállalkozók több­ségének olyan kevés a bevé­tele, hogy saját könyvelőt nem képes megfizetni. Szá­mukra lehetnek hasznosak dr. Kátai András adószakér­tő, az Adó újság főszerkesz­tőjének tanácsai. Milyen nyomtatványokat kell ki­tölteni, illetve milyen nyilvántar­tásokat kell vezetni? - erről kér­deztük a szakembert. Dr. Kátai András elmondta, hogy vannak úgynevezett alap­nyilvántartások és részletező nyilvántartások. Ma már a be­szerzett nyomtatványokat nem kell hitelesíttetni az adóhatóság­gal, csupán kitölteni kell azokat. Az alapnyilvántartáshoz tarto­zik a bevétel- és költségnyilván­tartás, a bevételi nyilvántartás és a pénztárkönyv vagy helyette vá­lasztási lehetőségként a naplófő­könyv. A részletező nyilvántar­tások körét - amelyekből tizen­hétféle van (!) - a személyi jöve­delemadó törvény szabja meg. Az alapnyilvántartásoknál há­romfajta könyvvezetési kötele­zettség létezik. A nagyon kis for­galmú vállalkozók esetében csak bevétel- és költségnyilvántartást kell vezetni. Ez a szabály azokra vonatkozik, akiknek nincs alkal­mazottja, nem tartoznak az áfakörbe és évente 100 ezer fo­rintnál kevesebb költséget szá­molnak el. A következő kategória az áta­lányadózást választó egyéni vál­lalkozók köre, akik az áfa tekin­tetében az alanyi adómentessé­get alkalmazzák. Nekik a bevé­teli nyilvántartás vezetése a kö­telező. Az egyéni vállalkozók fenn­maradó részének pénztárköny­vet vagy naplófőkönyvet kell ve­zetni - hangsúlyozza az adó- tanácsadó. A részletező nyilvántartások közül a legnagyobb nehézséget a munkabér-nyilvántartás vezetése okozza. Havonta tételesen re­gisztrálni kell a kifizetések bruttó összegét és valamennyi levonást. Természetesen ez csak azokat érinti, akiknek alkalmazottjuk van. Szinte minden vállalkozó­nak vezetni kell a tárgyieszköz- nyilvántartást. Tárgyi eszköz le­het például az eladópult vagy a hűtőgép. Ha áfa nélkül 30 ezer forint felett van egy eszköz be­szerzési ára és egy évnél tovább szolgálja a vállalkozás érdekeit, akkor azt szerepeltetni kell eb­ben a nyilvántartásban. Sokan vezetik a gépkocsi-nyil­vántartást, amennyiben saját vagy családtag tulajdonát képező autót használnak a tevékenysé­gük során. Ebben rögzíteni kell azt, hogy honnan hová megy va­laki, miért és mennyi kilométert tesz meg. Ezenkívül bizonyos vállalko­zóknak vezetni kell vevőnyilván­tartást (ha átutalással fizetnek a vállalkozónak) vagy szállítói nyilvántartást (ha a vállalkozó fi­zet átutalással a szállítóinak). S amit mindenkinek vezetnie kell, az a szigorú számadású nyomtat­ványok nyilvántartása. Ebben kell a számlatömböket leltárba venni, bejegyezve, hogy hány tömböt vett valaki és hogyan használta fel azokat. Természetesen a társadalom- biztosítással kapcsolatos nyom­tatványokról és a munkaügyi nyilvántartásokról sem szabad elfeledkezni. Fontos, hogy rend­ben legyenek az alkalmazottak munkaszerződései, a bérelszá­molás, a jelenléti ív. Az egyéni vállalkozót ezek hiányában ko­molyan megbüntethetik. N. ZS. Vámegyezmény késésben Kevesebb cigarettát és szeszes italt lehet külföldre vinni Július elsején lépett életbe Magyarország és az Európai Unió között az agrárkereskedel­mi kedvezményekről szóló megállapodás. Alkalmazására azonban adminisztratív okok miatt csak július végén kerül sor. Júliustól szigorodtak a vámszabályok is: a korábbinál kevesebb cigarettát és szeszes italt vihetnek magukkal a külföldre utazók. Budapest Az agrárkereskedelmi megállapodás három ka­tegóriába sorolja a termékeket. Az első csoport­ba azok a cikkek tartoznak, amelyekre mind az Európai Unió, mind Magyarország nullaszázalé­kos vámot alkalmaz, fenntartva az exporttámo­gatás lehetőségét. Ide tartozik a magyar export­nak mintegy harmada, illetve az unióból érkező import 25 százaléka. A második csoportba olyan termékek tartoz­nak, amelyekből csak meghatározott mennyi­ségre vonatkozik a vámmentesség, de a kontin­gensen felül is lehet exportálni. Ebbe a kategó­riába tartoznak a sertéshús és a sertéshúskészít- mények, a baromi és a baromfihús-készítmé­nyek, a sajt, és a búza, vagyis a magyar export 34, az unióból érkező import 9 százaléka. A harmadik kategóriában nem kölcsönösen nyújtott kedvezményekről, hanem különböző cikkekre vonatkozó különböző mértékű, egyedi vámengedményekről van szó. Ezeknél a termé­keknél fennmarad az exporttámogatási lehető­ség. Ebbe a körbe tartozik egyebek mellett pél­dául a méz, a gomba, az almaié, a szilva, vagy az EU-ból származó rizs. Az egyedi kedvezmé­nyek a magyar exportnak körülbelül öt, az im­portnak tíz százalékát érintik. Megszűnő támogatások A megállapodás július elsejétől alkalmazható, ami azt jelenti, hogy ettől az időponttól kezdve az érintett termékekre az exportszubvenciókat a felek kölcsönösen nem folyósítják. A vámok te­kintetében azonban az Európai Uniónak admi­nisztratív nehézségei adódtak, e miatt nem tud­ja vállalni, hogy az új rendszert július 1-jétől működteti. Bevezetésére részükről így várható­an csak július végétől kerülhet sor. A kölcsönös­ség érdekében a magyar fél úgy döntött: akkor fogja a gyakorlatban érvényesíteni a vámmen­tességet, amikor azt az unió is alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy a július 1. után beszedett vá­mokat utólag lehet majd visszaigényelni. Szigorodó szabályok Július elsejétől szigorodtak a vámszabályok: a korábbinál kevesebb cigarettát és szeszes italt vihetnek magukkal a külföldre utazók. Ezentúl minden jövedéki termékre vámot kell fizetni és megszűnt a vámmentesen behozható mennyi­ség. Sipos Jenő, a Vám- és Pénzügyőrség Orszá­gos Parancsnokságának (VPOP) szóvivője lapunknak elmondta: az új szabályozás szerint július elsejétől a külföldre utazók a korábbi 250 helyett 200 szál cigarettát vihetnek magukkal, az égetett szeszből kivihető mennyiség egy liter­ről negyed literre, a boré pedig két literről egy literre csökkent. Nem változott a kivihető kész­pénz mennyisége: az továbbra is 350 ezer forint lehet, konvertibüis valutából pedig 100 ezer forintnak megfelelő összeg. A kivitelre vonatkozó főbb szabályok nem változtak, a jövedéki törvény hatálya alá tartozó termékeket csak vám megfizetése ellenében le­het kivinni az országból. Nem kell vámot fizet­ni, ha a fizetendő összeg mértéke ezer forint alatt van. Ez azt jelenti, hogy egy utasnál legfel­jebb egy megbontott doboz cigaretta, illetve egy üveg ital lehet. (Ez a kedvezmény azonban csak a 18 éven felüli állampolgároknak jár.) Személyenként 30 500 forint Az utasforgalomban az útiholmin felül behozott áruk után nem kell vámot fizetni, ha azoknak az összértéke nem haladja meg személyenként a 30500 forintot. Amennyiben a külföldről be­hozott áru értéke ezt az összeget meghaladja, a vámot a teljes összeg után kell megfizetni. A kedvezmény nem vonható össze az együtt utazó családtagok között. Szigorodtak a jövedéki termékek behozatal­ára vonatkozó jogszabályok is. Dohányáruból és szeszes italból csak korlátozott mennyiséget - egy liter bort, egy liter égetett szeszes italt, 5 liter sört, 500 darab szivarkát vagy 1000 darab szivart, vagy 500 gramm dohányt - lehet az or­szágba behozni, de csak vámfizetés terhe mel­lett. Az e feletti mennyiség esetében választhat az utas: visszaviszi külföldre vagy ellenszolgál­tatás nélkül felajánlja a magyar államnak az árut. Kivétel itt is egy megbontott doboz cigaret- ta vagy palack ital lehet. ________________-ug­' n iiym icyatcuu pmaimia Olyan rövid a nyár! Gondoskodj róla, hogy le ne maradj a legszebb pillanatairól! Szereld fel magad egy Nokia 5110-essel és Praktikum Priváttal bruttó 31 900, Praktikum Classic-kal bruttó 35 900 vagy Praktikum Pro-val bruttó 43 900 forintért! Amiből 3 600, 8 100, illetve 18 000 forintot lebeszélhetsz! Az ajánlatban szereplő készülék csak Pannon GSM SIM-kártyával használható. Az árak az áfát tartalmazzák. A részletekről és további készülék­ajánlatokról érdeklődj képviseletünkön (Eger, Széchenyi u. 21.) vagy a hozzád legközelebbi hivata- ■ ^ los viszonteladónknál! Készülékajánlatunk és az ajándék FM rádiós headset a készlet erejéig tart. Pannon GSM nonstop ügyfélszolgálat: 06 20 920 0200. www.pannongsm.hu ° ** ** ^ * «8 PANNON GSM V

Next

/
Thumbnails
Contents