Heves Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-17 / 165. szám
6. oldal - Heves Megyei Hírlap VILÁG TÜKÖR 2000. Július 17., hétfő Erőltetett menet az ABC-csúcson Nincs jele áttörésnek az átfogó izraeli-palesztin béketárgyalásokon Az Egyesült Államok fokozni akarja az izraeli-palesztin béketárgyalások iramát, hogy még Bili Clinton elutazása előtt megpróbálja egyezségre bírni a feleket a rendezés legfőbb kérdéseiben - jelentette ki J. P. Crowley, az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője. Camp David Az ABC-csúcs ötödik napján inkább informális jelleget öltöttek és lelassultak az események, tekintettel arra, hogy az izraeliek nagy többsége megtartotta a zsidó szombat előírásait. Ehhez hozzájárult az is, hogy előző nap sértődöttségében Jasszer Arafat már utasítást adott kísérete tagjainak: csomagoljanak be, mert otthagyják a megbeszélések helyszínét. Ugyanakkor Clinton és külügyminisztere, Madeleine Albright a nap folyamán több nem hivatalos megbeszélést is tartott, ám ezek tartalmáról, illetve a megbeszélések résztvevőiről - a szigorú hírzárlat nyomán - pontos részletek nem ismeretesek. Napnyugta után aztán az izraeli és a palesztin fél újra megkezdte az egyeztetést Bili Clinton közvetítésével. Ehud Barak izraeli miniszterelnök és Jasszer Arafat palesztin vezető késő éjszakába nyúlóan tárgyalt. Mindazonáltal öt nap elteltével sem látszik fény az alagút végén, semmi jele annak, hogy a felek hamarosan áttörést érnek el a kulcskérdésekben. A tárgyalások légkörét rontja, hogy háromórás zavargás tört ki Hebron- ban. A zsidó és az arab közösség több száz tagja ököllel esett egymásnak, öt palesztint kórházba kellett szállítani. A két fél egymást okolja a véres verekedésért. m % O apih í )Y 01 Hírmagyarázat Elvonultak a világ - s főként a világsajtó - zajától a résztvevők, hogy a Washingtontól 113 kilométernyire fekvő Camp Davidben próbálják meg tető alá hozni a közel-keleti békemegállapodást. A modell ismert: 1978 szeptemberében Menahem Begin, Anvar Szádot és Jimmy Carter zárkózott be addig, amíg nem írtak alá. két keretszerződést a ren- Tüntetők a Gáza-övezetben. Ragaszkodnak Jeruzsálemhez fotó: europress/epa dezésről. Sikerül-e vajon, ha nem is ugyanabba a folyóba, de ugyanabban a Camp Davidben lépni ezúttal? A játszma kétesélyes. Az átfogó izraeli-palesztin béke alapjait és menetrendjét hét esztendeje, Oslóban határozták meg, de először a viszonylag könnyebben megoldható kérdések kerültek az asztalra, s most érkeztek el a nehezéhez. Négy kérdéscsoportban kell egyezségre jutni. Az önálló palesztin állam kikiáltása ma már nem olyan vízválasztó, mint korábban, de az izraeliek szerint ennek az a feltétele, hogy hadserege ne rendelkezhessék nehéz fegyverekkel, a Jordán folyótól nyugatra ne állomásozzanak idegen katonák, s a palesztinok mondjanak le minden további területi igényükről. Ami a jelenlegi izraeli telepeket illeti, a palesztinok mindet felszámolnák, az izraeliek viszont három nagy tömbben vonnák össze őket. Ez 155 ezer telepesből mintegy százezernek tenné lehetővé az Izraelhez tartozást, a többiek vagy elfogadnák a palesztin fennhatóságot, vagy költöznének. Az egy- és hárommillió közé tett palesztin menekültek esetében a palesztinok ragaszkodnak ahhoz, hogy eredeti lakhelyükre költözhessenek vissza. Az izraeliek azonban ezt legfeljebb korlátozott számban, a palesztin állam területére vonatkozóan vennék tudomásul. Végül, de nem utolsósorban: Jeruzsálem. A szent várost egységes székhelyének tartja Izrael, a palesztinok viszont megosztanák, hogy itt legyen mindkét állam fővárosa. Bonyolult kompromisszumokra kellene tehát törekedni, miközben mindegyik fél saját belpolitikájának foglya és túsza. Barak éppen csak elkerülte kormányának bukását, s ezért utazása előtt úgy nyilatkozott: vannak vonalak, amelyeket nem lehet átlépni az engedmények során. Arafatot az ifjú radikáü- sok szorongatják, a Damaszkusz és Teherán által támogatott szervezetek; ő tehát azt hangoztatja: eddig mindig ő engedett, most vége, nincs tovább. Chnton saját elképzelt emlékművével küzd szeretne békecsináló eblökként bevonulni a történelembe. Ehhez meg kell nyitnia a kasszát, mert 40-120 milliárd dollárra becsühk azt az összeget, amellyel támogatnia kellene a - békefolyamatot, például a telepesek vagy a menekültek kárpótlását. réti ervih Baszk merényletek Agyonlőttek egy néppárti spanyol politikust Tarka nyárünnepek Malaga A Spanyolország déli részén fekvő városban szombat éjjel ismeretlen tettes agyonlőtte a helyi önkormányzat egyik képviselőjét. A 49 esztendős Jósé Maria Martin Carpena a kormányzó Néppárt színeiben politizált. A gyilkosságot a tanácsos háza előtt, az áldozat feleségének és tizenéves lányának szeme láttára követték el. A tettes, egy ismeretlen férfi odalépett a képviselőhöz, és közvetlen közelről hat golyót eresztett belé. Az egyik lövés a tarkóján érte Carpenát. Ä körülményekből ítélve a hatóságok azt gyanítják, hogy az újabb véres merénylet mögött az ETA baszk szakadár terrorszervezet áll, amely decemberben egyoldalúan felmondta az 1998- ban meghirdetett tűzszünetet. Amennyiben a feltételezés beigazolódik, úgy Jósé María Martin Carpena a nyolcadik olyan néppárti képviselő, akivel az ETA végzett. Vasárnap az ország Soria tartományában autóba rejtett pokolgép robbant; a sérült egy rendőr- tiszt felesége. _______________■ A z angol felső tízezernek most is szent dolog a szezon. Mármint a nyári. A csodás kalapok és a szürke cilinderek évadja. A brit lovas versenyeken nemcsak a valóban lókedvelő királynő jelenik meg, nem is csak a kékvérűek egymást több száz éve unott udvariassággal köszöntő tábora, hanem az újgazdagok serege is. A most már nem is any- nyira ködös Albionban nyári ünnepnek számít a wimbledoni teniszgála, a cowesi vitorlásverseny és a Henley evezős regatta a Temzén, valamint a lovaspóló kupadöntője.Windsorban. Francia földön július 14-én, a Bastille lerombolásának évfordulóján kezdődik a kavalkád. A Champs-Élysées-n megrendezett díszszemlét hétezer személyes fogadás követte az elnöki kertben. Németországban változatlanul a legelegánsabb nyári program a bayreuthi ünnepi játékokon való részvétel. Előnye, hogy a rendszerint szép zenei élmény mellett a látogató a helyszínen értesülhet a kiterjedt Wagner- dinasztia mai hatalmi villongásairól. Aminek tarka nyári lényege éppen az, hogy kié legyen a játékok hatalmas erkölcsi és anyagi haszna. (harmati Életműdíj Makk Károlynak és Szabó Istvánnak Két fesztiválon két magyar filmrendező kapott életműdíjat. Karlovy Varyban Makk Károly munkáját ismerték el, Jeruzsálemben pedig Szabó Istvánét. Izraelben este főműsoridőben vetítették a Napfény íze című alkotását. Merénylet egy menekültotthon ellen Három sebesültje van a vasárnapra virradó éjszaka, egy főként koszovói albánoknak menedéket nyújtó, ludwigshafeni szállás ellen elkövetett gyújtogatásoknak. A rendőrség nem zárja ki, hogy idegen- gyűlölet áll a merénylet hátterében. Aknaháború Csecsenföldön Egy katona-szakácsnő vesztette életét a szombat este történt vonatrobbantásban Csecsenföldön. Az Észak-Kaukázusban állomásozó belügyi csapatok parancsnoksága szerint továbbra is feszült a helyzet: a szélsőséges vahabiták szemlátomást aknaháborúra rendezkedtek be. Időleges zár alatt egy orosz vitorlás A franciaországi Brest kikötőjében a vámosok lefoglalták a világ legnagyobb vitorlását, az orosz zászló alatt hajózó Szedovot, fedélzetén száz murmanszki tengerészkadéttal, mert egy svájci cég keresetet nyújtott be az orosz államadósság behajtására. Rövid veszteglés után a négyárbocos részt vehetett a víziparádén. Sikeres rajt - elhalasztott indítás Az észak-oroszországi Pleszeckben sikeresen útjára indították az első keletnémet kutatóműholdat. A több mint 500 kilogrammos szonda a Föld belsejét vizsgálja majd, s a földrengésekről szállít adatokat. A Nap és a Föld mágnesességének hatásait vizsgáló két európai műhold szállítórakétájának startját azonban 24 órával el kellett halasz- tani a kazahsztáni Bajkonurban._____________________________■ Hírek - röviden Kóla Koreában Phenjan Alig fejeződött be a távol-keleti fővárosban a kettéosztott ország vezetőinek csúcstalálkozója, a Jalu folyónak az amerikaiak ellen vívott háborúban lebombázott, majd később újjáépült határhíd- ján áthaladt az első kínai teherautó, amely négyszáz láda üdítőitalt szállított Észak-Koreába. Megérkezett tehát a kommunizmus utolsó bástyáinak egyikébe is a kóla, „az imperialisták véres itala”, ahogyan korábban egy kiadvány nevezte. Azt azonban még nem tudni, mennyire lesz kelendő az éhínséggel küszködő országban a nedű, egyáltalán akad-e valaki, aki meg tudja fizetni, s ha igen, milyen étket öblít le vele. Sokkal valószínűbb, hogy a koreai nép képviseletében egyelőre csak bölcs vezetőik kóstolják meg az újdonságot. ________________■ A hány fok, annyi méter A globális felmelegedés hatása a jégvilágra A Dániához tartozó földrésznyi szigetet még felfedezői, a vikingek nevezték el zöld földnek. A név azonban meglehetősen csalóka, hiszen a Föld legnagyobb szigetének felszínét az év nagy részében vastag hó és jég borítja. Grönland A jégbirodalom - amely jócskán átnyúlik az északi sarkkörön - a világon a második legnagyobb kiterjedésű; méretét tekintve csupán az Antarktisz nagyobb. Talán kevesen tudják, hogy Grönland jeges birodalmának Észak-Amerika és Európa éghajlatának alakulásában kulcsszerepe van. A meteorológusok egyetértenek abban, hogy - elsősorban a globális felmelegedés, az „üvegházhatás” következtében - a grönlandi mikroklíma megváltozása az északi félteke éghajlatát is érezhetően befolyásolja, de a pontos hatásmechanizmusról csak kevés pontos adattal rendelkezünk. A szakemberek elsősorban inkább tapasztalataikra támaszkodhatnak, mintsem ismereteikre. Kutatóállomások működnek az Északi-sarkon, a Délisarkon, ám a grönlandi időjárás vizsgálatával eddig kevesebbet foglalkoztak. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA szakemberei legutóbb a kilencvenes évek közepén folytattak öt esztendőn át megfigyeléseket, amelyek tapasztalatai szerint Grönland szigetének közepe táján a jégtakaró mintegy 25 centiméterrel meghízott. Ugyanakkor a sziget szélein 1-2 méterrel csökkent a jég vastagsága. Most állandó nemzetközi kutatóállomás létesült a zöld szigeten. A tét nem csekély. Egyéb kutatások eredményei ugyanis azt tanítják: Földünk légköre legutóbb 110-130 ezer évvel ezelőtt esett át nagyobb felmelegedésen. Akkor az átlaghőmérséklet mindössze 3-4 fokkal növekedett, de hatására a grönlandi jégtömegek megolvadtak, és fokonként átlagosan 1 méterrel megnövekedett a világtenger szintje. __________________■ Elég néhány ilyen jégtömb elolvadása, s a tengerszint megnövekedhet fotó: europress/lat-wp C
