Heves Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-14 / 163. szám

■ M 2000. Júuus 14., PÉNTEK M E G Y E I K Ö R K É P Heves Megyei HIrlap - 3. oldal Lesben... New Yorkban igencsak elszapo­rodtak a patkányok. A rágcsáló­invázió - körülbelül 70 millió egyeddel - olyan méreteket öl­tött, hogy már a polgármestert is zavarja. Mit ne mondjak: tényleg kel­lemetlen lehet. Mire a telefonba épített „poloskát” megszokja, addigra a föld alól is támad­nak„._________________ ______ (-ROMI) B EZÁR A KÖNYVTÁR. A gyön­gyösi Vachot Sándor Könyvtár karbantartási, nagytakarítási és más nyári állagmegóvási munká­latok miatt július 17-től augusz­tus 5-ig zárva tart. Az olvasók legközelebb augusztus 7-én ke­reshetik fel az intézményt. ÖTVENÉVES OSZTÁLYTA­LÁLKOZÓ. Július 15-én 50 éves osztálytalálkozót tartanak az Eg­ri Érseki Felsőkereskedelmi Fiú Is­kola (Líceum) egykori tanulói. Az 1950-ben végzett B osztály ta­nulóit délelőtt 9-10 óra között várják az intézménybe, ahol megtekintik az egykori osztály- termet, majd megkoszorúzzák a Hatvani temetőben tanáraik sír­ját és az Érsekudvarban Óriás Nándor emléktábláját. Délután 1 órakor a főiskola Egészségház úti B épületében ebédre várják a fél évszázada érettségizetteket. XAVÉR A LÍCEUMBAN. Július 21-én, este 9 órakor ismét Eger­ben játszik Vamus Xavér orgona­művész. A Líceum udvarán hall­ható és látható koncertet tűzijá­ték színesíti. Jegyek elővételben az intézmény portáján kaphatók. FORGAT A FŐ TÉR. Szómba ton kora reggeltől Dömsödi Gá­bor műsorvezetésével Kiskörén forgat a Fő tér stábja. A szomba­ton rögzített képkockákat vasár­nap reggel fél 8 órától láthatják az Ml-es csatornáján. ESTI KÉRDÉS. A Duna Televí­zió Esti kérdés című, július 14-én adásba kerülő műsorának vendé­ge Aranyossy Géza grafikusmű­vész lesz, aki bemutatja az erdé­lyi falurombolások kapcsán szü­letett grafikasorozatát. MAGYAR ŐSTÖRTÉNET. Az Angolkisasszonyok Diákottho­nába meghirdetett VII. Magyar Őstörténeti Táborban ma dél­előtt fél 10 órakor Gondos Béla diavetítése látható a székelyföldi erődtemplomokról, este 6 óra­kor pedig dr. Cimeth István teo­lógus az esszénusokról tart elő­adást. TRAFFIPAX VEZÉNYLÉS 06.00-14.00-ig Gyöngyös- Mátrafüred-Mátraháza, 24.SZ. főút 14.00-22.00 -ig Eger belterület Gazdátlan erdők: szabad préda? (Folytatás az 1. oldalról) Ezeken gazdálkodásnak nincs nyoma. Igaz persze az is, hogy Heves megye erdősültsége a ha­zai átlagot meghaladó mértékű. Megyénknek 22-23 százalékát - 86-87 ezer hektárt - borítja er­dő, ez a közel 19 százalékos or­szágos értéknél jobb arány, ám ebben döntő szerepet játszik a térség előnyös természeti adott­sága is. A megyék sorrendjében viszont Heves csak a középme­zőnyben található a maga kilen­cedik helyezésével. A megye erdő­területének mintegy 60 százaléka van állami kézben - zömmel az Egererdő Rt., kisebbrészt a Bükki Nemzeti Park, a vízügy és egyéb állami társaságok kezelésében. A fennmaradó hányadon gazdál­kodnak a magántulajdonosok, a szövetkezetek és az erdőbirtokos- ságok. Ám, mint a vizsgálat mu­tatja, jócskán akad birtokba nem vett, gazdátlan erdőterület, „senki földje” is. A Legfőbb Ügyészség törvé­nyességi vizsgálata megállapítot­ta, hogy a nyilvántartásba vételi, engedélyezési és bírságoló hatá­rozatok jellemzően törvényesek, de a jogi szakértelem hiánya és a szabályozás pontatlansága több ügyben is szabálysértést oko­zott. A közlemény megemlíti, hogy például az egri és a veszpré­mi igazgatóságokhoz tartozó er­dőterület csaknem egynegyedén nincs ellenőrzött erdőművelés, és ez az arány a szombathelyi igazgatóságon is eléri a 15 száza­lékot. A vizsgálat szerint a földhiva­taloktól történő adatbeszerzés többletköltségét az erdészeti ha­tóságok csak nagy nehézségek árán tudják finanszírozni. Ezért a Legfőbb Ügyészség - mint meg­tudtuk - olyan jogszabály-módo­sítást javasol, melynek következ­tében az igazgatóságok hivatali feladataik ellátása céljából díj­mentesen juthatnának hozzá az ingatlan-nyilvántartási adatok­hoz. Az erdészeti hatóságoknak a tulajdonos felderítése mellett alig marad szabad kapacitásuk az er­dőgazdálkodói tevékenység szak- szerűségének ellenőrzésére - is­merte el Gál Sándor. Országosan egyre több kérel­met nyújtanak be a hatóságokhoz az erdők termelésből történő ki­vonása, jellemzően ipari és lakó­parkok, raktárövezetek, halasta­vak és bányatelkek kialakítása ér­dekében. A kérelmeket csak kevés ügyben utasították el, ám az en­gedélyező határozatok gyakran nem meggyőzőek. Az erdőhatóság egri illetékese is egyetért azzal a legfőbb ügyészségi megállapítással, hogy a jellemzően felújítási kötelezett­ség elmulasztása, illetve engedély nélküli fakitermelés miatt kisza­bott bírságok visszatartó erejét nö­velné, ha azok a behajtás szem­pontjából adótartozásnak minő­sülnének. Ez ma nincs így, s emi­att sokan megpróbálnak kibújni a fizetési kötelezettségeik alól. Nemritkán sikerrel. ikj) Lopják és telepítik az erdőt A '90-es években felértékelődtek az erdők, és nemcsak a szociális helyzetükre hivatkozó fatolvajok szemében. Me­gyénkben - elsősorban épp a tulajdonviszonyok rendezésé­nek köszönhetően - látványosan nőtt az új telepítések szá­ma. Idén állami támogatással mintegy 180 hektárnyi terület fá­sítását vették tervbe a tulajdonosok. A többnyire a megélheté­si bűnözés körébe sorolt esetek, a rossz szociális helyzetükre hivatkozó fatolvajok mellett ugyanakkor föltűntek az iparszerü erdődézsmálók, és olyanok is, akik a saját tulajdonú faállomá­nyukkal élnek vissza. Központi állami pénzalap is segíti a tele­pítéseket, idén összesen mintegy 2,6 milliárd forinttal, pályáz­ni az erdészeti szolgálatoknál lehet. Médiaháború a Mátraalján? (Folytatás az 1. oldalról) Őszi Attila a továbbiakban még megemlíti azt is, hogy amikor pár éve a konkurencia állt ugyanilyen engedélyezési eljárás előtt, ők ezt a lehetőséget nem használták ki. Erre most - a főszerkesztő szavai­val élve - európai versenyszellem helyett balkáni állapotok közé ke­rültek. S abban is bizonyosak, hogy nem a saját tevékenységük ennek az okozója. egymással foglalkoznak, hiszen a médiaháború - országos viszony­latban - 1994-ben már ugyancsak megbosszulta magát.- A hallgatókat az aktualitások, a jó zenék és a szórakoztató játé­kok érdeklik, nem pedig az, hogy az egyik rádiónak mi a véleménye a másikról - fejti ki álláspontját. - A minőség számít, nem a plety­kák. Elég, ha bekapcsoljuk a ké­szüléket, s máris nyilvánvaló, lehetőségét, addig az ORTT a Saturnus által használt frekvenciá­ra mindenki számára nyitott, új pályázatot írt ki. (Ezen a városi té­vé és a Dió Rádió nem vehet részt, mint sugárzási joggal már rendel­kező helyi adók.) A pályázat elbí­rálásáig a Saturnus csak ideiglenes engedély birtokában működhet. Az ügyvezető igazgató érdeklő­désünkre azt is cáfolja, hogy mar­ketingtevékenységük során tisz­tességtelen eszközöket alkalmaz­nának. Hirdetésszervezőiket elbo­csátás fenyegeti, ha akár az írott, akár az elektronikus médiát bírál­ják, s a hirdető fél erre vonatkozó kérdéseire is csak saját vélemény nélküli, tényszerű információkkal válaszolhatnak. Egy üzletkötő nem hazudhat - nyomatékosítja.- A Dió Rádió soha nem jelen­tette fel a felettes szervnél a Satumust - szögezi le dr. Szecskő. - Ezt a vezetőik is elismerték sze­mélyes beszélgetésünk során. Le­het, hogy igencsak meglepő, amit mondok, de nekünk alapvető ér­dekünk, hogy egy kiszámítható, általunk már ismert konkurenci­ánk legyen, amellyel szemben számos csatát megnyertünk úgy a hallgatottságot illetően, mint a marketing terén. ________tariottó K i uralja a piacot? A reklámbevételek alakulása természetesen üzleti titoknak minősül, így az ellenérdekelt felek erről számszerű adatot nem közöltek. Amin a hirdetési siker múlik, az a hallgatott­ság, ám erről is meglehetősen eltérőek a vélemények. A Dió Rádió illetékesei szerint napjainkban ők a térség piacve­zető rádiója. A Saturnus vezetői viszont a közvélemény-kuta­tási adatokra hivatkoznak, amelyek alapján - mondják - na­pi hallgatottságuk négyszerese a Dió Rádióénak. Dr. Szecskő Tamás, a Dió Rádió ügyvezető igazgatója szerint az a körülmény, hogy két helyi adónak piaci körülmények között kell el­tartania magát, kétségtelenül, óha­tatlanul konkurenciaharcot ered­ményez. Ám annak egyáltalán nem örülnek, ha a médiumok nem a saját feladatukkal, hanem mely adó sugároz több reklámot. A Dió Rádió tudatos stratégiája az elmúlt négy évben eredményes­nek bizonyult. Dr. Szecskő Tamás szerint na­gyon is elgondolkodtató az a tény: miközben általános gyakorlat, hogy a műsorszolgáltatók többsé­ge a szerződés lejártát követően újabb 7 évre megkapja a folytatás TOMPA Z. MIHÁLY Fent és lent Itt a befőzések szezonja, ám a korábban ez­zel előszeretettel foglalkozó asszonykák most az első piaci felderítő körúton letesz­nek a télire való eltevés szándékáról. A gyü­mölcsök árai lassan a nemesebb fémekért elvárt összegekre em­lékeztetnek. A feleségek szempillantás alatt kiszámolják, hogy ilyesmire a családi bukszából aligha futja. A befőtt, a lekvár, a savanyúság hiányát még nem érzi a família, nem vonják kérdő­re az üres kosárral hazabattyogó háziasszonyt. Nyár derekán még vígan lehet éldegélni az eltett finomságok nélkül is. Egyelő­re. Mert később könnyen megisszuk még e legyintésnek a levét: a gyermeknek lekvár kell majd az első hó leesése táján, s akkor el kell majd baktatni érte a boltba. Ott újra szívbajt lehet kapni a polcokra pingált árak láttán, hiszen miért is lenne olcsó a gyá­ri eltett, ha a belevaló nyersanyag ára szédületesen magas. Akárhogy is kalkuláljuk, a tavalyi esőzések után az idén már a szárazságnak isszuk meg a levét. Ezen aligha segít, ha bosz- szankodunk amiatt, hogy már megint a bérből és fizetésből élők viszik el a nehezét. Mert hát úgy lenne jó, ha nem kergetőzné- nek gondok a fejünkben, ha esősebbre vagy szárazabbra fordul az idő, ha tudnánk, hogy az utca emberének nincs miért aggód­nia, hiszen pótolják a hiányt és az árakat is nyomottan tartják. De hát erre még várni kell. Nemrég egy gazdasági szakember arról tartott előadást, hogy a makrogazdaságban már jelentős eredményeket ért el az or­szág, a fejlődés egyértelműen kimutatható. Ellenzéki politikus volt, nem volt miért megkérdőjelezni az állítását. Ám a baj az, hogy a fejlődést egyelőre az utca embere aligha érzi. Ő csak azt látja, hogy a havi bérét rendkívüli dolgok vásárlása nélkül is szinte percek alatt el tudja költeni. S amíg alig-alig engedheti meg magának, hogy egy könyvet vegyen, néha elvigye a lurkó­kat és az asszonyt egy vendéglői vacsorára, amíg jószerivel nya­ralásra sem telik, addig aligha repdes az örömtől, ha a gazda­ság pozitív mutatóiról hall. Persze, egyszer majd a „fenti” jó eredményeket „lent” a pénz­tárcánkon is megérezzük. Van, aki azt mondja, három-négy év múlva, mások távolabbi jövőt jósolnak. Azaz: élünk mi még jobban is. Csak hát közben eltelik öt év az életünkből, öt vissza- hozhatatlan esztendő. Ez viszont már fáj. S erre aligha hozhat enyhülést a tudat, hogy egyszer majd talán jobb lesz. Egy évtized (Folytatás az 1. oldalról) Ezek a munkák később háttérbe szorultak az ezen feladatokra szakosodott szervezetek megje­lenésével, megerősödésével. A „kulturális vonalon” azon­ban a kezdetektől töretlen erővel dolgozik az egylet, fennállásuk alatt ötvennyolcszor szerveztek színházlátogatást, huszonnégy­szer kirándultak az ország kü­lönböző tájaira, s tizennégyszer külföldre. Rendszeresen szervez­nek túrákat a Mátrába, s immár hagyományosak nagy rendezvé­nyeik, a Bene-bál és a Bene- búcsú. Ez utóbbit idén már ki­lencedik alkalommal rendezték meg, s évről évre nagyobb az ér­deklődés a kétnapos program után. Azt is megtudtuk: a kezdetek­ben - sok más civil szerveződés­hez hasonlóan - helyiséggondok­kal küzdöttek, azonban az ön- kormányzattól még 1991-ben kaptak egy épületet, amelyet rendbe hoztak s berendeztek. Eb­ben a tagok mellett a városszépí­tő és -védő egyesület is segédke­zett. Mint Bérczesiné fogalma­a kultúráért zott: már akkor kialakult az egy­let egyik, azóta is érvényes jel­mondata, mely szerint: ide min­dent lehet hozni, de elvinni sem­mit. A programok szervezése mellett az egyesület saját berke­in belül is gondoskodik a ha­gyományok továbbviteléről, egy dalkörük működik, s hogy az utánpótlással se legyen gond, az egyesületnek ifjúsági szekci­ója is van. A fiatalok érdeklődé­si köre, szórakozási igénye ter­mészetesen eltér az érettebb tagságétól, azonban a Bene- házban minden korosztály meg­tarthatja a maga rendezvényeit. A kiemelt programok szervezé­sében és lebonyolításában pe­dig a fiatalok is tevékenyen, s ami talán még fontosabb, lelke­sen részt vállalnak. így aztán minden remény megvan arra, hogy - amint azt Gadó Ferencné elnök asszony megállapította - a most kisisko­lás korba lépett egyesület még hosszú évtizedekig dolgozhas­son nem csupán a tagság, de a települési közösség érdekében. ISUHA) Lőfegyverek tartásával nemigen élnek vissza megyénkben (Folytatás az 1. oldalról) A látókörünkbe került ügyek többségében a lőfegyver tartásának szabályait szegték meg. Előfordult, hogy a vadászfegyvert nem meg­felelően tárolták, vagyis mondjuk a konyhá­ban elhelyezve találtunk rá. Ezek az esetek is már szabálysértésnek számítanak, hiszen a lőfegyver társadalomra és emberre veszé­lyes, ezért a büntetés körülményei, feltételei is szigorúak. A szabálysértések megítélése és bünteté­sük mértéke március 1-je után több szakte­rületen is szigorodott. Nőtt a közlekedés so­rán elkövetett szabálytalanságok büntethe­tősége is, sőt a prostitúció megítélését és büntethetőségét is törvény szabályozza. Mindezek ismeretében sem kell Heves me­gyében szégyenkezni, hiszen a rendőrségi ügyek száma nem változott.- A fegyvertartási engedéllyel rendelke­zők tapasztalataim szerint nagyon korrekt és a szabályoknak megfelelő magatartást ta­núsítanak a megyében - jelenti ki az alezre­des. - Mi az engedélyek kiadásának gyakor­latában meglehetősen liberális magatartást folytattunk, abból a meggondolásból, hogy a nyilvántartott lőfegyver kevésbé veszé­lyes, mint az illegálisan beszerzett. Ha ugyanis az engedélyt kérő úgy érzi, hogy testi vagy vagyoni biztonságának megőrzé­séhez mindenképpen fegyverre van szüksé­ge, de hivatalosan nem kaphat, akkor be­szerzi a feketepiacon. Ezért sokkal jobb, ha a kérelmét - természetesen, ha indokoltnak látja - a rendőrség elfogadja, s nem kénysze­ríti arra, hogy ellenőrizetlenül, engedélyek nélkül lőfegyvert tartson. Ennek a liberális magatartásnak az az eredménye, hogy na­gyobb szabálytalanságra nem bukkantunk a megye területén. A HRFK ellenőrzési területén körülbelül négyezer-háromszázán rendelkeznek lő­fegyverrel. Ebből a 10 szabálysértés valóban jó aránynak mondható. ____________________________________________(S2UROMI) A maroklőfegyvert kitárazva, páncélládába kell gondosan elzárni A HÍRLAP ÜGYELETÉI HEVESf'HÍRLAP Újságíró: SIKE SÁNDOR Telefon - (36)513-600 Fax - (36)513-605 * Hirdetésfelvétel: Telefon - (36)513-628 Fax - (36)513-630 * Terjesztő: HANCSÁK ORSOLYA Telefon - (36)513-646

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents