Heves Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-01 / 127. szám

8. oldal - Heves Megyei Hírlap GAZDASÁG 2000. Június 1., csütörtök AGRÁR FÓR U M Miért „beteg” a magyar nyúl? A nyúltenyésztés ma már tradicionális kisállattenyésztő ágazatnak számít az állattenyésztés palettáján. Hosszú ide­ig „iskolapéldáját” szolgáltatta annak, hogyan lehet mini­mális beruházással nagyon sok ember számára jövedelmet biztosítani. Mintája volt a kistermelésnek, vagy ahogyan ré­gebben neveztük: a „háztáji” gazdálkodásnak. Alacsony a garantált ár A '80-as évek elején a vágónyúltermelés meghaladta a 40 ezer tonnát, ami 90 százalék fe­letti arányban a kistermelőktől származott. Ennek a rendkívül sok embert érintő integrációnak a mozgatórugója a közös érdek és a nagyfokú szervezettség volt. Az utóbbi két évtizedben a nyúlágazat több krízisen esett át, amelyek legtöbbjének alapvető oka az érdekek harmonikus rend­szerének felbomlása volt. Az ér­dekviszonyok rendszerében mű­ködő erők még jelenleg sem hat­nak egy irányban, és ennek szen­vedő alanya - mint mindig - a ter­melő. A bevezetett 230 forintos ga­rantált ár nem biztosítja az átlagos termelő költségeinek megtérülését és munkájának ellentételezését. Az alacsony ár elkedvetleníti a ter­melőket, hiszen az infláció jelenle­gi és korábbi értékei mellett az át­vételi árak jó ideje lényegesen nem emelkedtek, jobbára csök­kentek. Az időközben privatizált vágó­hidak árpolitikája a terheket kizá­rólag a termelőre kívánja hárítani, és ebben a terméktanácsban eltöl­tött szerepük is fontos tényező. A korábbi évtizedekben olyan jól működő szakcsoport-rendszer je­lentősen meggyengült az utóbbi néhány évben. Ennek okai között nemcsak az szerepel, hogy sok te­nyészet szűnt meg és meghatáro­zó vezető egyéniségek hagytak fel a nyulászkodással, hanem a kiszá­míthatatlan árrendszer és a felvásárlásiár-takttkák a nyulás- zokat megosztó, gyakran demora­lizáló hatású alkalmazása. Hobbi és életforma Nem jelent alapvető megoldást az sem, hogy az ez évi támogatási rendszer tenyésznövendék nyúl támogatásaként egyedenként 2000 forintot ígér a tenyésztők­nek. Ám ennek a támogatásnak igen szigorúak a feltételei, és nem látszik biztosítottnak a szükséges számú igazolt származású te­nyészállat sem. Ha minden felté­telnek meg tud felelni a kistenyész­tő, a támogatás egy átlagos nyulászatban 20-30 ezer forintnál akkor sem lesz több, és az összeg felvételének további kiadás az ára. Hiszen tudvalevő, hogy a tenyész­tők általában csak tenyészbakokat vásárolnak, tehát a nőivarú tenyész-utánpótlás megvásárlása tulajdonképpen többletkiadás. Ha bármennyire is jól sikerülne a tenyészállat-támogatás igényei­nek összegyűjtése, az igények ki­elégítése, ami rendkívül nehéz fel­adat, még mindig nyitott problé­mát jelentenek a növekvő költsé­gek (takarmány, energia, víz stb.) és a rendkívül alacsony árak. A nyulászkodás nemcsak vágóállat­előállítás, hanem hobbi, életforma, ezért olyan fájó egy nyulász szá­mára, ha fel kell hagynia a nyúlte- nyésztéssel. Hiszen nemcsak a jö­vedelmének egy részét veszíti el, hanem a szórakozását is. Érdekképviselet kellene A sokasodó problémák megol­dásában segítséget csak az je­lenthetne, ha a termelők megfe­lelő érdekképviselethez jutná­nak, ami a még meglévő és las­san újjáéledő szakcsoport-háló­zat talaján nőhetne fel az ország tenyésztőinek nagy részét össze­fogó országos szervezetté. Az ér­dek közös, hiszen a vágónyúl va­lószínűleg hosszú távon kvóta nélkül bevihető az EU piacára, de a lehetőségek kihasználására a termelő nélkül nincs mód. Gazdag program a Matyó Gazdanapokon Június 2-4. között újra megrendezik a martonvásári nemesített fajtákról, gazdasági erő- és munkagépeket, to- Mezőkövesden a Matyó Gazdáim- Ehhez kapcsolódnak az őszi búza, a vábbá fejési bemutatót is tartanak. pokat. Ennek középpontjában a me- tavaszi árpa, a tavaszi búza, a zab és Az érdeklődőknek pedig a helyszí- zőgazdaság helyzete és fejlesztési le- az őszi káposztarepce fajtabemuta- nen tejet is kínálnak. A szakmai ren- hetőségei állnak Ezért előadásokat tók. A résztvevők megismerkedhet- dezvényeket népzenei műsorok és és szakmai bemutatókat tartanak, nek a MályiAgmker Rt., a bábolnai néptánccsoportok bemutatói egé- Szó lesz - többek között - a fémzá- IKR Rt., a nádudvari KITE Rt. és a szíti ki. Ezek mellett a bükkaljai bor- rolt kalászos vetőmagok felhaszná- Borsodi Sörgyár Rt. tevékenységével vidék legjobb nedűiből gálát ren- lásának jelentőségéről, a szegedi és is. Kiállítják a legkorszerűbb mező- deznek. _______________■ C sökkenni is fog a benzinár? Rendben találta a Mól Rt. benzinárképzését a Pénzügy­minisztérium (PM) és a Gazdasági Versenyhivatal (GHV) közelmúltban végzett vizsgálata - nyilatkozta Csák János, a társaság igazgatóságának elnöke hétfőn. Budapest- A Mól mind a benzinár csökke­nését, mind az emelkedését ugyanolyan logikával közelíti meg- mondta az igazgatóság elnöke. Mosonyi György, a cég vezérigaz­gatója közölte, hogy májusban részben az alacsony amerikai készletek miatti spekuláció hajtot­ta fel az árakat a világ tőzsdéin. Jú­nius végétől csökkenés várható a piacon. A vezérigazgató meglátása szerint továbbra is a 22 és 28 dollár közötti sávban marad a kőolaj hor­dónkénti ára. A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy a közelmúlt­ban bekövetkezett kőolajár-csök­kenést a forint jelentős gyengülése miatt nem követhette az árak je­lentősebb mérséklése. Meglátása szerint a motorbenzinek áremelke­dése nincs jelentős hatással az inf­lációra, mert a nagyobb szállítási társaságok főleg gázolajat használ­nak, amely január óta mindössze 4 százalékkal drágult. Csák János cáfolta, hogy a Mól Rt. azért emelné jelentősen az üzemanyagok árát, hogy ezzel kompenzálja a gázüzletágban ke­letkező veszteségét. Az elnök ki­emelte: rossz taktika lenne a Mól ré­széről, ha a jelenleg folyó gáztár­gyalások alatt újabb vitát váltaná­nak ki a benzinár ügyében. Az el­múlt napokban megnyilatkozó kor­mánytagok és politikusok elfogad­ják, hogy a Mól egy üzleti vállalko­zás, és értelmetlen lenne az ország­határon megállítani a világpiaci fo­lyamatokat - mondta az elnök. A Pénzügyminisztérium illetéke­se tegnap kijelentette: a minisztéri­um nem vizsgálta a Mól árképzését, mert mint mondta a benzin szabad­áras termék, így a tárcának nincs ilyen hatásköre. A Mólnál ezzel kapcsolatban megerősítették, hogy a PM csupán tájékozódott a cég ár­képzéséről, azt a Gazdasági Ver­senyhivatal vizsgálta. A közelmúltban bejelentették: az év első hónapjaiban a hazai olaj- társaság 25 milliárdos adózás utáni nyereséget ért el. ______________■ M odemül gazdálkodni Június 9-én megyei találkozó lesz Hazánk EU-csatlakozással kapcso­latos tárgyalásai döntő szakaszuk­ba jutottak. A társadalom, ezen be­lül is az agráriumban érdekeltek széles körei nincsenek teljes mér­tékben tisztában a csatlakozás elő­nyeivel, illetve hátrányai­val. Rendkívül lényeges, hogy a csatlakozási folya­mat legérzékenyebb terü­letén, a mezőgazdaságban reális kép rajzolódjék ki a gazdatársadalom előtt. Ebben a bonyolult kom­munikációs rendszerben rendkívül fontos lehet egy hagyományteremtő ese­ménysorozat bevezetése, amely a modemül gazdál­kodni képes, innovatív, környezetbarát modelleket alkalmazó magyar gazdál­kodót példaként állítja, szé­les körben mutatja be, s ez­által az EU-konformitás szükségességét bizonyítja. Ezért a Magyar Gazda rendezvény alapvetően négy témakörre helyez fon­tos hangsúlyt. A falugazdá­szok szerepe a korszerű mezőgazdasági informáci­ók, támogatási rendszerek, innovatív művelési kultú­rák terjesztésében. Az EU-csat- lakozással együtt járó normák átvé­tele és átvitele a magyar mezőgaz­daságba, az EU-támogatási formák megismerése és alkalmazása, vala­mint az uniós jogharmonizációval együtt járó előnyök és esetleges hátrányok megismerése. A vidék­fejlesztés rövid és hosszú távú kon­cepciójának ismertetése, mely szerves része a kormányzat ez irá­nyú tevékenységének: az agrár- marketing, a piacra jutás, a keres­kedelmi menedzselés. A rendezvénysorozat általános képzési nap is azok számára, akik szakmai információkat szeretné­nek kapni a minisztérium szakér­tőitől. Az eseményen folyamatos információs szolgálat működik, ahol a gazdák szűk körben - akár négyszemközt - kapnak választ kéréseikre, tanácsot problémáik­ra. A fórumok elvi muníciót ad­nak, a tanácsadás konkrét és gya­korlati. A Magyar Gazda PR-célzatú rendezvény, amely a kormányzati szintű kapcsolatokat és a civil szféra kapcsolatait kí­vánja egy hullámhosszra hozni, valamint felhívni a figyelmet a magyar gazda­társadalom megbecsülésé­re és értékén történő keze­lésére. Ezt szolgálja a Ma­gyar Gazda megválasztá­sa. A Magyar Gazda Díj szakmai és presztízsdíj. A megyei rendezvé­nyen a gazdatársadalom szavazatainak figyelem- bevételével rangos sza­kzsűri választja ki azt a gazdát, aki szőkébb pát­riájában tekintélyt szer­zett tudásával; aki hiva­tásszerűen űzi a tradicio­nális mesterséget, a föld­ből és a földért él; akinek gazdaságára a korszerű­ség, az Európai Unió nor­máihoz közeledés a jel­lemző; aki fejlődésben, szakmai igényességben, nemes paraszti értékrend­jében és erkölcsi tartásában kö­vetendő mintát ad. Ezért várják a meghívottakat június 9-én délután 3 órára az eg­ri Pásztorvölgyi iskolában meg­rendezésre kerülő Magyar Gazda megyei programsorozatra. A regionális agrárstatisztika Sikeres volt az általános mezőgazdasági összeírás Két év múlva, 2002-re a magyar agrárstatisztikai rendszer tel­jes mértékben kompatibilis lesz az Európai Unióban használt módszerekkel - jelentette ki Laczka Sándomé, a Központi Sta­tisztikai Hivatal mezőgazdasági statisztikai főosztályának ve zetője az MTI-nek. Ennek célja, hogy a kelet- és közép-európai országok szakemberei összehangolják mezőgazdasági adat­gyűjtésüket és annak statisztikai értékelését, valamint képet kapjanak az EU-nak e területen alkalmazott módszereiről. A magyar agrárstatisztika mintegy harmada felel meg teljes egészében az EU-követelményeknek, egyhar- mada kis változtatásokkal illeszt­hető az uniós rendszerhez, míg egyharmada teljesen új feladat­ként áll a magyar agrárstatisztiku­sok előtt, ezeket az adatgyűjtési módszereket eddig még nem al­kalmazták. A főosztályvezető azonban leszögezte, hogy a ma­gyar agrárstatisztika rendszere 2002-re készen áll majd az EU- csatlakozásra. Mellár Tamás, a KSH elnöke elmondta, hogy a mezőgazdasá­gi számlarendszert megfelelő módon kell integrálni a magyar statisztikai rendszerbe, mert ed­dig Magyarországon főként a mennyiségeket és az úgyneve­zett naturáliákat mérték a mező- gazdasági statisztikában, szem­ben az unió pénzügyi regisztrá­ciós követelményeivel. Az elnök a közelmúltban lezárult általá­nos mezőgazdasági összeírást si­keresnek mondta, mint fogalma­zott, annak társadalmi fogadta­tása jó volt. Az összeírásból szár­mazó első statisztikai összesí­tést, amely egy egyszázalékos minta alapján készül el, a KSH június közepén hozza majd nyil­vánosságra. A teljes statisztikai elemzések várhatóan szeptem­berben, az OMÉK idejére jelen­nek majd meg. Az általános me­zőgazdasági összeírásra a sta­tisztikai hivatal összességében mintegy kétmilliárd forintot for­dít. Tamás Károly, az FVM közigazgatási államtitkára azt emelte ki, hogy a politikai és szakmai döntéshozóknak reális adatokra van szükségük ahhoz, hogy reális döntéseket hozhassa­nak. Ehhez pedig az egységes statisztikai rendszer alkalmazá­sa elengedhetetlen. A mezőkövesdi Matyó Mezőgazdasági Szövetkezet nevében me<jf/dvpu/c a MATYÓ GAZDANAPOK 2000. Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár rendezvényeire. A kiállítás fővédnöke Dr. ODOR FERENC a BAZ. Megyei Közgyűlés elnöke A kiállítás védnökei: Tállai András országgyűlési képviselő Berta Béla FVM Megyei Hivatal vezetője A Kiállítás és Vásár ideje: 2000. június 2-3-4. Helye: Matyó Mg. Szövetkezet Központi telepe (Mezőkövesd, Szihalmi út) ,w ff X­(13189) j Gyorsjelentés 1999-ről Budapest A Gazdasági Minisztérium Regionális Információs Fő­osztálya gyorsjelentést ké­szített a gazdaságban tavaly lezajló folyamatokról. Egyértelműen tapasztalható - ol­vasható a jelentésben hogy az ország gazdaságát tavaly élénk nö­vekedés jellemezte. Ebben jelen­tős szerep jutott az iparnak. Az ipari termelés az előző évek magas növekedését követően 1999-ben is bővült, megközelítette a megelőző két évre jellemző ütemet, és tavaly is mintegy 11 százalékkal emelke­dett. Az ipari termelés növekedé­sét az export dinamikus, csaknem 23 százalékos bővülése biztosítot­ta, ugyanakkor a belföldi eladások csak szerény mértékben, 1,7 szá­zalékkal emelkedtek. Az export- termékek 80 százalékát a nyugat­és közép-dunántúli, valamint a fő­városi és Pest megyei vállalatok ál­lították elő. Az országban 880 ezer gazda­sági szervezet tevékenykedett, 75600-zal több mint az előző évben. A fejlődés mértékét az építőipar tevékenységén is le lehet mérni. A fejlődés bemházásokkal, a beruhá­zás pedig többnyire új építkezéssel, vagy épületbővítéssel jár. 1999-ben a magyar építőipar 6 százalékkal több építési-szerelési munkát vég­zett mint korábban, ennek mértéke megközelítette a 800 milliárd forin­tot. Az átlagkeresetek is kedvezően alakultak. A gyorsjelentés a megye- székhelyeken működő, négynél több személyt foglalkoztató ipari vállalkozásokat vizsgálta. Ott a bruttó átlagkereset 79252 forint volt, ami 15 százalékos növekedést jelent a tavalyelőttihez képest. ___________________________________IKOÖS) A TÍZ FŐ FELETTI IPARI VÁLLALKOZÁSOK TERMELÉSE FOLYÓ ÁRON (MILLIÓ FT) 1. Régió: Közép-Magyaroiszág (Budapest, Pest megye) 2. Régió: Észak-Magyarország (Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves megye) 3. Régió: Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 4. Régió: Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye) ’ 5. Régió: Nyugat-Dunántúl (Györ-Moson-Sopron, Vas, Zala megye) 6. Régió: Közép-Dunántú! (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye) 5 swílf^ 7. Régió: Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna megye)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents