Heves Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-05 / 130. szám

2000. Június 5., hétfő MEGYEI KÖRKÉP Heves Megyei HIrlap - 3. oldal Kísérlet A két tizenéves srác a medence szélén ül és a közelben napozó ifjú hölgyet nézi. Pontosabban a fürdőruha picike felső részét. - Nem hiszem - mondja az egyik.- Akkor figyelj - mondja a másik és beugrik a medencébe. A hideg víz végigfröcsköli a csi­nos hölgyet, mire a melltartón két kis dudor jelenik meg.- Ugye megmondtam - ká­szálódik ki a vízből a srác. - Ez a hidegvíz-hatás. Legalábbis a strandon az. ________________________(TOM) F OGADÓÓRA. Ma délután 5 órától az egri városháza 2-es termében Horváth Gábor, az FKgP önkormányzati képvise­lője, az idegenforgalmi és integ­rációs bizottság tagja tart foga­dóórát. CIVIL SZERVEZETEK. A hat vani Grassalkovich Művelődési Központban kedden délután 4 órától Péterfi Ferenc tart elő­adást a helyi társadalom fejlesz­tésének példáiról és eredménye­iről. A fórumra a Civil szerveze­tek a város életében címmel in­dított előadás-sorozat kereté­ben kerül sor. A zárótalálkozót június 21-én tartják A CSILLAGOKRÓL. Gyöngyö­sön, a Mátra Művelődési Köz­pontban ma délután 6 órától Az asztrológia világa címmel tarta­nak előadást, melyet követően a csillagokról folytathatnak be­szélgetést az érdeklődők. TÁNCBEMUTATÓ. Egerben, az Ifjúsági Házban holnap 18 órától a Pódium Tánciskola be­mutatójára kerül sor. HORN HATVANBAN. Az MSZP helyi szervezete szerdán, június 7-én délután 5 órától lakossági fórumot rendez a Damjanich Já­nos Szakképző Intézet aulájá­ban. A találkozó meghívottja Horn Gyula, Magyarország ko­rábbi miniszterelnöke lesz. PÜNKÖSDI KÉSZÜLŐDÉS. Az egri Megyei Művelődési Köz­pontban holnap délután 6 órá­tól a Kolping Katolikus Legény- egylet szervezésében a pün­kösdre való lelki felkészülésről rendeznek beszélgetést, ame­lyet Mikolai Vince vezet. ARADI BÁBOSOK. Egerben, a Harlekin Bábszínházban június 7-én 14 órától az aradi bábszín­ház mutatja be Napsugár című előadását. Traffipax vezénylés 6.00- 14.00: 24. sz. főút 14.00- 22.00: Gyöngyös belterület. Parkolás: kevesebben, többért őrzés parkolási díj. 1 ora: 10J- « 12 r. 7.00-16.00 h-ig MunhanapoKon. ■ 00 h.ig Szombaton: Potdij összege: he,>s«denv33y öt napon 6C.UI. befizetés eseten: 1-°00> > ,p0„ tuti befizetés eseten 4.000, dzemőiteto: Városgonfíozasí Rt. Gyóngyösy Kenyérgyár u.17. Sokan nem vettek tudomást a változásokról FOTÓ: SUHA PÉTER Gyöngyös A napokban üzembe állították a városban a parkolóau­tomatákat. Az eddigi tapaszta­latok szerint sokan nem vettek erről tudomást, ugyanis jó pár autó szélvédőjén díszelegtek a „Mikulás-csomagok”, vagyis a fizetési felszólítások. A közte­rület-felügyelők immár a leg­korszerűbb technika segítségé­vel végzik munkájukat, számí­tógépbe rögzítenek a tilos par­kolással kapcsolatos minden adatot. Érdemes tehát figyelni a fi­zető parkolókat jelző táblára, és leróni a díjat. Annál inkább is, mert a pótdíj összege meg­lehetősen borsos. Az már csak e sorok írójának személyes ta­pasztalata, hogy a Köztársaság téren és környékén - a meg­szokottaktól eltérően - renge­teg üres parkolóhely közül vá­logathattak az autósok, persze akinek még ez sem szúrt sze­met, az bizony mehet a csek­kel a postára. Tüntetésre készülnek a szövetkezetek (Folytatás az 1. oldalról) A zagyvaszántói szövetkezetnek az elmúlt évi árvizek miatt 20 milliós kára keletkezett, aminek következtében a mérleg szerinti hiány 12,7 milliót mutatott. Az idei esztendő sem ígérkezik jó­nak, hiszen az elmúlt két hónap­ban a térségben csak 5 milliméter csapadék hullott. A szárazságnak tudható be, hogy a tavasszal szépnek mutatkozó búza most már csak hektáronként 3,5 ton­nás termést ígér, holott a szövet­kezetnél az 5-6 tonna volt a meg­szokott. Az Aranykalász 750 hek­táron gazdálkodik, ebből 510 hek­táron búza található, s így a szá­razság jelentős bevételkiesést eredményez. Ráadásul 56 hektár repcét ki kellett tárcsázni, mivel az esőhiány miatt a növényen nem mutatkozott termésképződ­mény. Helyére napraforgó került, ám kérdéses, hogy annak sikerül- e beérnie. Ráadásul az energia, a növényvédő szerek és a művelés költségei is folyamatosan növe­kedtek, s így a gondokat csak sú­lyosbítja, hogy a kiadások folyton nőnek. Csorba Béla hangsúlyozza, hogy nem politizálni szeretné­nek, még csak nem is kormányel­lenesek, csupán szektorsemleges támogatási rendszert várnak, hogy a termelőszövetkezetek ne kerüljenek eleve hátrányba, hi­szen ellehetetlenülésük a telepü­lések gazdasági életét is negatí­van befolyásolja. Az önkormány­zati képviselőként is ténykedő el­nök szerint az elmúlt évek során különböző munkákat elvégezve jó néhányszor segítették az ön- kormányzatot is.- A szövetkezeti törvényterve­zet módosítása sem kedvez a ter­melőszövetkezetnek. A mostani hatályos törvény 1992-ben, tehát már a rendszerváltás után szüle­tett, változtatása megalapozat­lannak tűnik - jegyezte meg az elnök, majd hozzátette: - a terme­lőszövetkezetek ellehetetlenülésé­vel az ország mezőgazdasága is nehezebb helyzetbe kerülne, s ez nem lehet célja a szaktárcának. __________________________________(T.Z.M.) Akik sokat tettek a városért (Folytatás az 1. oldalról) Kósik István kertészmérnököt a mátraaljai borvidék fejlesztése érdekében végzett több évti­ldén ketten vehették át a Pro zedes munkájáért tüntette ki a város. Civitate kitüntetést, az ezzel járó - Nem kizárólag én kaptam ezt a díjat, ha- oklevelet és aranygyűrűt. Első- nem nagyon sokak munkája van benne, akik ként Jakkel Mihályt, a Városvédő szellemi, vagy kétkezi munká- és -Szépítő Egyesület elnökét szó- val hozzájárultak a minőségi lították a díj átvételére. bortermelés kialakításához, Az 1930-ban született férfi - meghonosításához ezen a vidé- mint mondta - egész életét a közösség szolgálatá- ken - jelentette ki köszönő sza­ra tette fel, munkában, sportban, művészetben vaiban a nyugalmazott szakem- egyaránt igyekezett az életminőség emeléséért, a bér, aki azonban ma sem pihen, város szépítéséért, vonzóbbá tételéért dolgozni. a Mátraaljai borvidék fél évszá- - Azt kell mondanom, nagyon szerencsés zada című tanulmányon dolgo- ember vagyok, hiszen olyanokkal kozott össze a zik. Azt is kijelentette: rengeteg sors, akikkel vállvetve munkálkodhattunk a kö- tartalékot rejt ez a vidék, ezek kiaknázása zös célok eléréséért - jelentette ki, megköszönve már a fiatalabb nemzedék feladata, a kitüntetést. _____________________________________ JÓ NÁS ÁGI Egyesülés magyar módra Félelmetes fogalmakkal operálnak. Politiku­sok. Határon innen és túl. Betelepítés, ha­tárrevízió, státustörvény. Amit a jelenkor fe­lelősségteljes emberének száján nem lenne szabad kiejteni, az nálunk vonal, vagy ahogy most illik hívni: koncepció. Állampolgárságot (?), szavazati jogot (?) a külhoni magya­roknak. Kék nefelejcs r gulyás, székely kapu, puszta... Talán előbb tisztázzuk: mi az állampolgárság. Aki négyévente szavaz, az többek között döntést hoz arról, kire bízzuk a közpénzek (értsd: adók) felosztását, kitől várjuk a gazdaság és az életszín­vonal gyarapodását, növekedését, mert ugye, senki nem arra voksol, hogy rosszabbul élhessen. Hiába igyekszem röstellni, borzaszt a lehetősége, hogy azok szóljanak bele (esetleg döntő­en) a mi bőrünkre menő ügyekbe, akik nem fizetnek nálunk adót, akiket nem érintenek a következmények. Minden kulturált állam (s gyakorta még a kevésbé annak számítók is) rangnak, kiváltságnak tekintik önnön állampol­gárságukat, szigorú feltételekhez kötik annak elnyerését, és nem azon töpreng, hogy ugyan kire lehetne rásózni azt. Ennek következtében az oda pályázó idegen is megtiszteltetésnek érzi, ha végre méltónak találtatik a kívánt státusra. Az sem önkényes jogi csűrcsavar, ha az elítéltet bizonyos időre éppen a közügyek gyakorlásától tiltják el: attól, hogy teljes jogú állampolgárként élhessen. Normális esetben ez valóban kemény büntetés. Arról is szót ejthetnénk, hogy ugyan ki számítson határon tú­li magyarnak (akinek az apja, nagyapja magyar állampolgár volt, akinek magyar név fordul elő a családjában hetedíziglen, aki beszéli a nyelvet, aki szerepel a vereckei jelenléti íven, aki fe­kete hajú kis mokány, aki dobbantott vagy aki kinnrekedt stb.), de itt már maga a kérdésfelvetés is oly morbid emlékeket idéz, hogy inkább hagyjuk. S mindeközben - mintegy az élmény fokozására - még a Vi­lágszövetség is robbantja aktuális Trianon-petárdáját. Félelme­tes fogalmakkal operálnak, minél ismerősebbek ezek, annál fé­lelmetesebbek. Merthogy emlékeztetnek bizonyos szituációkra (több is volt), amikor szintén igyekeztünk pengeél-tánc közben okosabbak lenni az egész világnál, mindenkit kijátszani a ma­gunk érdekében, és amikor ez az „ügyes” politizálás kivétel nél­kül mindig csak romlást hozott. És az ember - a naiv - még mindig hiszi, hogy tanulhatunk a múltból. Három a Hatvan Településszépítő és parlagfű-men­tesítési napot tartottak szombaton a városban. Az eseményre a Há­rom szombat elnevezésű országos méretű verseny keretében került sor. A települések szebbé, tisztáb- bá varázslását célzó mozgalomhoz Hatvan már az elmúlt évben csatla­kozott és végül a kisvárosok kate­góriájában a több mint száz neve­ző közül az országos első helyet szerezte meg. Az idei sorozat első szombati rendezvénye kora reggel a közte­rek és a lakóházak körük területek takarításával kezdődött. Ezúttal a parlagfű irtására is nagy hangsúlyt fektettek, hiszen a gyomnövény az utóbbi időben a település egyes ré­szein nagyobb számban fordul elő. A várost járva jó néhány helyen ta­lálkozhattunk környezetüket csi­nosító lakókkal. Az egész napos rendezvény dél­ben a Kodály Zoltán Általános Is­kolában a rendőrség segítségével megrendezett kerékpáros ügyessé­gi versennyel folytatódott, majd a szombat tanintézet aulájában U. Szegedi Ár­pád helyi festőművész tárlata nyűt meg. A több rangos hazai és külho­ni elismeréssel díjazott alkotó egyik fő motívuma a lélek tisztasá­gának ábrázolása, s így képei mű­vészi eszközökkel kapcsolódtak a nap tematikájához. Ugyancsak a Kodály iskolában tartották meg a hegyközség idei el­ső borversenyét is. Török László hegybíró elmondta, hogy 13 nedű nevezett be a megmérettetésbe és a zsűri végül 3 arany-, 5 ezüst- és 2 bronzérmes bort talált. A leg­jobb két vörösbort a Krizer csa­lád, míg a legjobb fehéret Sági Fe­renc állította elő. Este a városközponti Kossuth té­ren utcabál zárta a szombati egész napos rendezvényt. Berényi Károly városszépítészeti tanácsnok ösz- szegzésként elmondta, hogy a nap folyamán mintegy nyolcezer lakó kapcsolódott be a programok vala­melyikébe, s ez jelzi, hogy az el­múlt évhez hasonlóan a hatvaniak továbbra is fontosnak tartják köz­vetlen környezetük szebbé tételét. _________________________________IT. X. M.) A kvarell: Eger Az országban élő vízfestő művé­szek átfogó és magas szakmai mércével mért tárlata, a XVII. Eg­ri Országos Akvarell-biennálé nyílt meg tegnap a Tábornok ház­ban. A funkcióváltás előtt álló épületet sikerült megkapni ez időre a Dobó István Vármúzeum szervezte kiállítás számára, hi­szen a 346 alkotó 800 beérkezett alkotását máshol nemigen lehe­tett volna a városban elhelyezni. A kortárs magyar akvarell-mű- vészet rangját mi sem bizonyítot­ta jobban, mint az, hogy soha ilyen érdeklődés nem kísérte a se­regszemlét, mint most. A hazai alkotók mellett jelentkezett egy cseh művész, és tizenegy finn al­kotás is érkezett. A megjelenteket dr. Nagy Imre, Eger polgármestere köszöntötte, aki méltatta a Vármúzeum gyűjtő a mesteri tevékenységét és szakmai szere­pét abban, hogy ilyen rangos mű­vészeti seregszemle helyszíné lett Eger. Hangsúlyozta, az első, 1968-ban megrendezett biennálé anyagát tekintve már történelmi képet kaphatunk a vízfestők lá­tásmódjának változásairól. A seregszemlét Sinkovits Péter, az Új Művészet főszerkesztője nyitotta meg, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a vízfestés min­dig az ügyes és gyors kezű művé­szek technikája volt. Az akvarell használata a reneszánszban kez­dődött, s a XX. századi hagyomá­nyait az expresszionisták terem­tették meg. S hogy a vízfesték az olajjal egyenrangú, mi sem bizo­nyítja jobban, mint az, hogy ma akár 30 millió forintért is kelnek el akvarellek. A kiállítás - melynek létreho­zása főleg H. Szilasi Ágota művé­szettörténész nevéhez fűződik ­technika méltatása után adták át az idei biennálé-díjakat. A zsűri - Krajcsovics Éva, Nagy. B. István, Szentgyörgyi József festőművé­szek, Stefanovits Péter grafikus- művész, Wehner Tibor művészet- történész, Jancsó Ildikó a Képző- és Iparművészeti Lektorátus kép­viselője, és H. Szilasi Ágota mű­vészettörténész több alkotót is elismerésben részesített. Eger vá­ros különdíját kapta Horváth Gá­bor és Szűcs Levente, a Heves Me­gyei Közgyűlés díját Chilf Mária, Miskolc város díját Benes József, a Magyar Vízfestők Társaságának és a Cleartex Kft.-nek a közös dí­ját Borgó-György Csaba, Eger Vá­ros polgármesterének díját Bikácsi Daniella, a Nemzeti Kul­turális Örökség Minisztériumá­nak díját Kopócsy Judit, a Magyar Alkotó Művészek Egyesületének díját pedig Molnár Péter. SZUROMI RITA A HÍRLAP ÜGYELETÉI HEVES^HÍRLAP Újságíró: SIKE SÁNDOR Telefon - (36)513-624 Fax - (36)513-605 Hirdetésfelvétel: Telefon - (36)513-628 Fax - (36)513-630 * Terjesztő: HANCSÁK ORSOLYA Telefon - (36)513-646

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents