Heves Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-30 / 151. szám

11 HIB 2000. JÚNIUS 30., PÉNTEK Heves Megyei Hírlap - 5. oldal GYÖNGYÖS É S KÖRZETE Helyszíni szemle a kőkilátónál Felsö-Mátra Úgy tűnik, hogy végre megoldódik a galyaletői kőkilátó sorsa. A század első harmadában épült kilátó tulaj­donjoga ugyanis mind ez idáig tisz­tázatlan voll. A mátraszentimrei polgármesteri hivatal felkérésére tar­tott helyszíni szemle azonban egyez­séget hozott az érintett felek között. A megjelentek - Surányi Alfonz, a Galyatetői Nagyszálló igazgatója és Sramkó József, a szálló műszaki vezetője, Szabó Lajos, az Egererdő Nagybátonyi Erdészetének vezető­je, Dudás Béla, az Egererdő Mátmfüredi Erdészete részéről, ifj. Szabad Vencel, a galyatetői vállal­kozók képviselője, valamint Máiraszentimre polgármestere és jegyzője: Stuller András és dr. Be­kecs Andrea - a szemle során meg­állapították, hogy az építmény a Hunguest Nemzeti Üdültetési és Va­gyonkezelő Rt. tulajdonában van.- A kilátást takaró fák jelentős része pedig a Hotel Galyatető Kft.- hez tartozó mátraszentimrei 1187. helyrajzi számú belterületi beépí­tetlen területen találhatók - tájékoz­tatott ifj. Szabad Vencel. - Azonban a megyehatár szélén elhelyezkedő kilátó sem az ingatlan-nyilvántar­tásban, sem a térképen nincs fel­tüntetve, ezért kitűzéséről az ön­kormányzatnak mihamarabb gon­doskodnia kell.Mint megtudtuk, az erdészet képviselői nem támogatták a Nagybátonyi Erdészet kezelése alatt álló, állami tulajdonban lévő fák eltávolítását. A növények kivá­gásához pedig csak az erdőfelü­gyelőség adhat engedélyt. A jelenlé­vők végül megegyeztek abban, hogy az 1187. hrsz.-ú belterületű in­gatlanon lévő fák kivágásának le­hetőségé megvizsgáltatják. Végső megoldásként az érintett felek a ki­látó megemelésében állapodtak meg, melynek során csaknem hat méterrel lenne magasabb az épít­mény. A feladat végrehajtása azon­ban nagymértékben függ az ingat­lantulajdonos és az önkormányzat anyagi teherbíró képességétől. Változás a szakrendelésen Állandó urológus szakorvos várja a betegeket Gyöngyös A Bugát Pál Kórház megváltozott, kibővített idejű szakrendelésekkel várja hétfőtől a betegeket. Az uroló­giai panaszoktól szenvedők július 3-tól kezdődően hétfőtől péntekig naponta 8.30 és 14.30 óra között ke­reshetik fel a szakrendelőt, ahol vizsgálatukról, ellátásukról dr. Leövey Gábor szakorvos gondosko­dik. Ez nagy előrelépés a korábbi időszakhoz képest, amikor lényege­sen rövidebb ideig rendelt urológus a kórházban. Szintén meg­növekedett a rendelési idő a reuma­tológián. Dr. Felföldi Marianna dok­tornő hétfőnként 8-14 óra között, kedden és szerdán 8-12-ig, csütörtö­kön pedig 8-14 óra között rendel. Mindezek a változások remélhető­en csökkentik a zsúfoltságot, illetve a várakozási időt a járóbeteg-szak­rendeléseken. ■ Játszótér önerőből Az európai előírásoknak is mindenben megfelelnek a játékok fotó: suha péter Vámosgyörk- Hároméves gyűjtögetés eredmé­nyeként végre átadhattuk az új ját­szóteret, melyen korszerű, az euró­pai előírásoknak is megfelelő játé­kok állnak - mondta érdeklődé­sünkre Nagy Gábomé óvónő. Mint megtudtuk, a farsangi bálok bevé­telét, valamint a karácsonyi aján­dékvásárok - ahol saját készítésű tárgyaikat árulták - hasznát fordítot­ták a nagy terv megvalósítására. Az új elemeket a napokban állították be az óvoda udvarán, a hivatalos avatási ünnepség július elsején lesz. Ekkor nemcsak a mostani ovisok, de az els&harmadik osztályosok és szüleik is együtt szórakoznak majd az óvodában. Hiszen ők is részt vet­tek a korábbi években a jótékonysá­gi rendezvények szervezésében, le­bonyolításában. Azt is megtudtuk, a negyedik új játék az óvónő férjé­nek keze munkáját dicséri. ___________________________________IESPÉI Bene-búcsú: hála és vidámság Mátrafüred A nagy pestisjárványtól való megmenekülés emlékére 1713-tól az 1930-as évekig minden eszten­dőben megrendezték a Bene-búc- sút. A Bene Kulturális és Hagyo­mányőrző Egyesület 1992-ben elevenítette fel a kétnapos rendez­vénysorozatot, melyben a hála­adás és a vidámság egyaránt sze­repet kap. Idén kiállításokkal, sportversenyekkel, játékos vetél­kedőkkel, mókás színpadi pro­dukciókkal, és persze az elma­radhatatlan tűzgyújtással és táncházzal várták az érdeklődő­ket. Vasárnap hálaadó szentmi­sét tartottak a templomban. ■ Remegő lábbal a legjobbak között ÜGYELETES PATIKÁK. A gyöngyösi Korona Gyógyszertár (Bugát Pál tér 1/2.) július 2-ig, a Fő tér 15. szám alatti Kígyó Gyógyszertár július 3-tól 9-ig tart ügyeletet. ATKÁR. Hatvan évvel ezelőtt mutatták be először a község­ben a Gyöngyösbokréta elneve­zésű aratási műsort. Erre emlé­kezve találkoznak holnap 10 órakor a művelődési házban az egykori fellépők és a mostani hagyományőrzők, hogy közös rendezvényükkel a közönség­nek újabb maradandó élményt nyújtsanak. VÉRADÁS. A Magyar Vöröske­reszt Gyöngyös területi szerve­zete július 4-én 9-15 óra között a Bugát Pál Kórház dísztermé­ben, július 11-én 11-15 óráig pe­dig a pipis-hegyi Vishay orvosi rendelőjében tart kiszállásos véradást. Az országos versenyen nagyon erős mezőnyben kellett helytáll­ni. Ez kicsit meg is viselt, még a tizennegyedik sorban is észrevet­ték, hogy remegett a térdem, mi­közben a szöveget mondtam a színpadon - mondja Schmidt Sándor, aki a Szép Magyar Beszéd verseny országos döntőjéről a leg- jobbaluiak járó elismeréssel tért haza. - Nem lehet azt mondani, hogy megnyertem a versenyt, amelyen egyébként határon túli diákok is részt vettek - jelenti ki határozottan, amikor leülünk be­szélgetni a mátrafüredi Vadas Je­nő Erdészeti Szakközépiskolában -, hiszen a legjobb 15 versenyzőt díjazzák, közöttük viszont nem rangsorolnak.- Fontos, hogy a gimnazisták és a szakközépiskolások külön cso­portban versenyeznek?- Biztos, hogy nem lehet ugyanolyan mércével mérni a két iskolatípusból érkezett diákokat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szakközepesek kevesebbet tud­nának.- Egy erdészeti szakközépiskolás „messzebb van” az irodalomtól, a művészetektől, mint mondjuk egy gimnazista?- Nem. A régi Magyarországon az erdész egy megbecsült, kivételes helyzetben lévő ember volt, általá­ban a helyi közösségek egyik meg­határozó személyisége. Aki ide jön tanulni, az elmélyül egy kicsit a tör­ténelemben, a hivatáshoz kapcsol­ható ismeretekben, s ez alatt nem feltétlenül a szakmai dolgokat ér­tem. Az erdészi hivatás ter- mészetközelisége mindenképpen „beoltja” az em­bert a szépség, a művészetek iránti fogékonysággal. Schmidt Sándor azt is elmondja: bár természetesen nagyon örül a si­kernek, nem ka­csintgat komo­lyabban a színpad felé. Egyébként is - amint azt felké­szítő tanárával, Berecz Endrénével egybehangzóan állítja: - igazából a próza megy ne­ki. Jövőre érettségizik, aztán Gö­döllőn szeremé elvégezni a vad­gazdálkodási szakot. A tanárnő szerint Sándor afféle isten adta te­hetség, nagyon szép orgánuma van, és nagyon jó szónok. Persze, az adottság kiteljesítéséhez renge­teg munka is kell. De megéri, hi­szen ritka, hogy nem végzős diák kerül a legjobbak közé.- Biztos, hogy hasznát veszem még az életemben mindennek - válaszolja kérdésemre a fiatalem­ber -, hiszen a kommunikációs készség nagyon fontos. Azért is tar­tottam nagyon sokra ezt a nagy múltú versenyt, mert felhívta a fi­gyeimet a magyarságot, a nemzeti kultúrát veszélyeztető hatásokra is. A nyugati nyelvkultúra terjesz­kedésére, a globalizációra. Márpe­dig szerintem is nagyon fontos, hogy minél szeb­ben, ékesebben beszéljük az anya­nyelvűnket.- Mi a tapaszta­latod? Minden ver­senyző így véleke­dett?- Nagyon ren­des és kedves volt mindenki. A diá­kok egyáltalán nem vérre menő küzdelemként él­ték meg a dolgot, és a zsűri, a szér- vezők is nagyon profin tették a dol­gukat. Talán egy kellemetlen eset volt, az egyik szünetben odajött hozzám az egyik versenyző felké­szítő tanára, és közölte, hogy sze­rinte most elúszott az érmem, de azért jövőre is próbáljam meg, mert lát bennem tehetséget. Erre kedvesen megjegyeztem, hogy az ő diákja is sokra viheti még, feltéve, hogy sikerül leküzdenie a beszédhi­báját. Nem tudom, hogy ki volt az a diák, és azt sem, hogy nyert-e. Az viszont biztos, hogy én már nem megyek vissza, hiszen aki egyszer Kazinczy-díjat kap, az többször már nem nevezhet be a versenybe. ___________________________________(ESPÉ) G YÖNGYÖSPATA. A Magyar Millennium címet viselő prog­ramsorozat keretében ma 9 órá­tól országos muskotálybor-ver- senyt rendeznek a település mű­velődési házában. A holnapi szórakoztató, zenés és sportbe­mutatók sorát 22 órától tűzijá­ték és diszkó zárja a sportpá­lyán. A többnapos rendezvény­folyam egyik nívós eseménye a július 11-én a Várdombon, illet­ve a templomban tartandó táro- gatós világtalálkozó. SEMMELWEIS-NAP. Az egész­ségügyi dolgozók ünnepe alkal­mából a Bugát Pál Kórház közel száz dolgozója kap ma igazgatói dicséretet és pénzjutalmat. Az in­tézmény igazgatója, dr. Sebes Gá­bor az ünnep kapcsán főorvossá nevezte ki dr. Kolozsvári Csengét, a szemészeti osztály orvosát, ad­junktussá pedig a sebészeti osztá­lyon dolgozó dr. Ferencz Pétert, és dr. Kelemen Tibort, a pszichiát­riai osztály orvosát. NAGYRÉDE. A helyi óvoda 540, az iskola 400 ezer forintot nyert felszerelések vásárlására a Heves Megyei Közoktatási Köz- alapítványtól. A sporttelep felújí­tására és kivilágítására ugyanak­kor az önkormányzat 4,7 milhó forintos támogatást kapott az ISM-től. A munkálatok befejezé­se augusztusra várható. A magyarországi szlovákok napját július 1-jén, azaz hol­nap rendezi meg Szarvason a város önkormányzata és az Országos Szlovák Önkor­mányzat. Az esemény fő programját alkotó hagyo­mányőrző szlovák lakoda­lom keretében az evangéli­kus Ótemplomban adják át a Za Nasu Národnost (Nem­zetiségünkért) kitüntetése­ket, melynek egyik idei díja­zottja Blaskó György, a Fel- ső-Mátra több évtizedes pá­lyafutásra visszatekintő pe­dagógusa. Mátraszentimre A Békés megyei Szarvas külterüle­tén, Kisszénás tanyasoron szület­tem 1938-ban - meséli a kitünte­tés várományosa.- Szüleim egyszerű gazdálko­dók voltak, akik az állami gazda­ságok megalakulásával minde­nüket elvesztették, így a közeli Kitüntetés a szlovák nemzetiségért végzett ténykedésért Több mint negyven év tanítás után ma is lelkesen szervez, irányít Kardos településre kényszerültek költözni. A tanyasori osztályok­ból összevont iskolában fejeztem be az általános iskola alsó tago­zatát, majd a szarvasi Szlovák Ta­nítási Nyelvű Iskolába és Diákott­honba kerültem. Jó tanulmányi eredményeim folytán a hetedik osztályt már Budapesten, szintén szlovák nyelvű iskolában jártam. A középfokú képzésbe bekap­csolódva érettségiztem, képesí­tőztem és kaptam meg szaktaní­tói diplomámat. A fiatal tanító Nógrád és Bé­kés megyébe pályázott állásért, ám kinevezését a mátraszentim­rei körzeti iskolához kapta meg, ahol 1957-től 1998-ig, vagyis negyvenegy éven át tanított. Ti­zennyolc esztendőn keresztül vezette a Mátraszentistván-Mátraszentlás zló tagiskolát, ahol az 1-4. osztá­lyokból összevont tanulócso­portban minden tárgyat tanított. Mellékfoglalkozásként 1963-tól 1971-ig vezette a mátraszentlás- zlói pedagógus szakszervezeti üdülőt.- Mint a települések egyetlen pedagógusa, szlovák énekkart, tánc- és színjátszó csoportot szerveztem és irányítottam egy évtizeden át. Később az igények kielégítésére (csekély anyagi be­fektetéssel, inkább támogatói se­gítséggel) klubkönyvtárat hoz­tam létre, amit 1600 kötetesre si­került fejleszteni. Tánccsopor­tom nemzetiségi jellegű műsorá­val Egerben, Gyöngyösön és a megye több településén is fellé­pett, amiért honoráriumot ugyan nem kaptunk, de később minisz­teri kitüntetésben részesültem. Blaskó György 1975-1993 kö­zött irányította igazgatóként a mátraszentimrei iskolában folyó tanító-nevelő munkát, majd nyugdíjazásáig nyelvoktatóként, illetve két éven át Borsod-Abaúj- Zemplén és Heves megye nemze­tiségi oktatási felügyelőjeként te­vékenykedett, és napjainkban is sen hét alkalommal) vett részt intenzív nyelvi továbbképzésen, és kétéves szlovák szakosítót is végzett Esztergomban 1992-94 között.- Az egy községben eltöltött négy évtizedes pedagógusi pá­lyafutásomat a szakminisztéri­um 1998-ban a Pedagógus Szol­gálati Emlékérem adományozá­sával ismerte el - mondja. - Rendszeres szervezője, pályázó­ja és lebonyolítója vagyok még jelenleg is a községi szlovák nemzetiségi napnak, minden Blaskó György - a tanításon túl - három cikluson át volt a Magyar- országi Szlovákok Szövetsége Országos Választmányának tagja, 1990-től két cikluson át a mátraszentimrei önkormányzat képviselő­je, bizottsági elnök, 1994-től az Országos Szlovák Önkormányzat közgyűlésének tagja, 1998-tól a helyi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat tagja. közoktatási szakértő. Pécs, Sal­gótarján, Martin, Nováky, Bratislava - azon állomásokat je­lölik, ahol pályája során (össze­kulturális, idegenforgalmi meg­mozdulásnak és sportrendez­vénynek. JÓNÁS ÁGI

Next

/
Thumbnails
Contents