Heves Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-01 / 127. szám
4. oldal - Heves Megyei Hírlap HAZAI TÜKÖR 2000. Június 1., csütörtök A benzinár nyomában Budapest E héten nem lesz üzemanyagáremelés - ígérték meg a Mól vezetői azt követően, hogy tegnap találkoztak Járni Zsigmondi pénzügyminiszterrel. A PM arra kéri a magyarországi olajpiac résztvevőit, csatlakozzanak ahhoz az árfigyelő rendszerhez, amit a Gazdasági Minisztérium kíván bevezetni - mondta a pénzügyi tárca vezetője. A magyar gazdasági miniszter tegnap délelőtt osztrák kollégájával közösen tekintette át, hogy milyen lehetőségek vannak az olajár emelkedésének megtörésére. A találkozó után Matolcsy György elmondta, hogy az osztrák kormány könnyebb helyzetben van, mint a magyar, mert ők az ártörvény keretében akár hatósági árrá is nyilváníthatják a benzinárat. Nálunk a kabinet csak annyit tehet, hogy informális megállapodást köt a Magyar- országon működő, kőolajtermékekkel foglalkozó kereskedelmi cégekkel, amelyben rögzítheti, hogy milyen áremelkedés viselhető még el és milyen nem. Az Autóklub és a Közúti Fuvarozók Egyesületének főtitkára, Kovács Zoltán elmondta: Ausztriában, ahol szintén működő piac- gazdaság van, a gazdasági miniszter bejelentette: amennyiben a társaságok nem csökkentik érezhetően az üzemanyagok árát, hatósági árintézkedést kezdeményez. Hozzátette: a hatósági ár bevezetése csak az egyik eszköz lehetne, de szerinte az adómódosítás is járható út. Desorgo Tibor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének elnöke szintén úgy vélekedett, hogy az árakat a kormány a maga eszközeivel képes lenne befolyásolni, ez pedig az üzemanyagár adótartalmával függene össze. A kormánynak ezek szerint nem a hatósági ár alkalmazását kellene fontolgatnia, mert ez nincs összhangban az európai gyakorlattal, és nem egyeztethető maradéktalanul össze a piacgazdaság alapelveivel. A benzinárak emeléséről Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Részvénytársaság ügyvezető igazgatója elmondta: a jelenség többé-kevésbé egybeesik a világpiaci tendenciákkal, hozzászámolva azt, hogy a forint árfolyama az utóbb 3-4 hétben elég drámaian romlott a dollárhoz képest. Ugyanakkor - mondta - túl „vehemensnek” tűnik az a fajta áremelési magatartás, amit a Mól ebben az esetben követ, és úgy látszik, mintha a cég - nem kimondva, de mégis - az elmaradt gázáremelést az olajárakkal, a benzinárakkal próbálná pótolni.____________mr Jogok - határon túliaknak Magyar az, aki annak vallja magát Budapest A Magyarok V. Világkongresszusának zárónyilatkozatában említett külhoni állampolgárság, az alkotmá- nyozó nemzetgyűlés és a kétkamarás törvényhozó testület igényével jelenleg nem foglalkozik a kormány. Körvonalazódni látszanak viszont azok a jogosítványok, amelyeket a határon túl élő magyarok vehetnének igénybe anyaországi tartózkodásuk idején. A Magyar Állandó Értekezleten határozta el a kormány, hogy a határon túl élő magyarokat - más nemzethez tartozóktól eltérően - bizonyos többletjogosítványokhoz juttatja. A környező országokban élők által megfogalmazott igényeket jelenleg a szaktárcák vizsgálják, a törvény tervezete június végén kerülhet a kabinet elé - tájékoztatta lapunkat Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Célszerű bizonyos kedvezmények megadása a nem Magyarország területén élő magyarok számára, ezzel elkerülhető lehet a tömeges migráció - véli a hivatal elnöke. A státustörvény a határon túli magyar közösségek szülőföldön való maradását akarja biztosítani. A készülő jogszabály értelmében a határon túli magyar diákok lehetőséget kapnának 1-2 féléves képzésre az itthoni egyetemeken. Szakértők javasolják, hogy a határon túliak is részesülhessenek magyarországi művészeti díjakban, valamint ösztöndíjakban. A kedvezmények között szerepelne ingyenes könyvtárlátogatás és iskolakezdési támogatás. Várhatóan csökkenne a feketemunkát vállalók száma, ha 2-3 hónapos időre legális munkavállalási lehetőséghez juthatnának a környező országokban élők. Az egészség- biztosítási rendszer határon túli magyarokra való kiterjesztése nem várható - mondta Szabó Tibor. - A rászorultak egy alapítványon keresztül most is hozzájuthatnak bizonyos egészségügyi szolgáltatásokhoz; a cél az, hogy a jelenleginél többen vehessék igénybe az alapítvány segítségét. A Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke nem gondolja, hogy a majdani törvény által biztosított jogok túlságosan megterhelik a költségvetést, hiszen a feketemunka „kifehérítésével” a társadalombiztosítás mellett a költségvetés is pluszbevételhez juthat. HORVÁTH MAGDOLNA Nemzeti Egészségügyi Tanács A testület létrehozását törvény írta elő A 2001. évi költségvetés tervezetének véleményezése lesz az első szakmai feladata a szerdán megalakult Nemzeti Egészségügyi Tanácsnak. Az új testület a kormány munkáját segíti abban, hogy Magyarországon a lakosság egészségének védelme és a gyógyítás hatékonyabbá válhasson. Budapest A tanács megalakulása nem volt zökkenőmentes. A szerdai összejövetelen még nem sikerült megválasztani a harminchat tagú testület elnökét. Az alakuló közgyűlésen az egészségpolitikával foglalkozó szakemberek mellett gyakorló orvosok és a betegszervezetek képviselői vettek részt. A kormány azt szeretné, hogy az egészségfejlesztés legfontosabb teendőinek rangsorolásában és az ágazatok közötti egyeztetésben legyen segítségére az új szervezet. A Nemzeti Egészségügyi Tanács létrehozását az egészség- ügyi törvény írta elő. A testület tagjai között van dr. Gógl Árpád egészségügyi miniszter, dr. Molnár Ilona országos tiszti főorvos, dr. Frajna Imre, a pénzügyi tárca társadalombiztosítási alapokat felügyelő politikai államtitkára. A tanácsban képviselteti magát az orvosi kamara, a gyógyszerészkamara, és elküldik delegáltjaikat az egészségügyben dolgozók érdekképviseleti szervezetei, az egészségügyi intézmények, a települési önkormányzatok és több más minisztérium is. A betegek érdekképviseleti szervezetei tíz főt delegálhattak. Köztük vannak a szív- és érrendszeri betegek, a rákbetegek, az asztmások, illetve allergiások, a cukorbetegek, az epilepsziások, a lisztérzékenyek, a bélkivezetéssel élők, a krónikus mozgásszervi betegségben szenvedők, az immunbetegek, a szenvedélybetegek, valamint az értelmi fogyatékosok és a veleszületett rendellenességgel világra jöttek küldöttei. A betegek képviselői két évre szóló megbízással vehetnek részt a tanács munkájában. Remélik, hogy ezután a Nemzeti Egészségügyi Tanács lesz az a fórum, ahol végre érvényesülhetnek a kiszolgáltatott, elesett emberek érdekei is. (Némethi Több bérlakás épülhet Nagyobb jólét kellene a valódi piaci viszonyok bevezetéséhez Nemcsak saját tulajdonú otthonokban lehet boldogan élni, hanem megfizethető árú, akár élethossziglan kiadott bérlakásokban is - hangoztatták építési szakemberek egy tegnapi tanácskozáson. A kormányzat is azt szeretné, ha mind több bérlakás épülne, s ezt anyagilag is hajlandó támogatni. Budapest A nyáron induló bérlakás-építési program keretében a rendelkezésre álló állami és önkormányzati pénzekből körülbelül 500 otthon épülhet fel - mondta el Sasvári Szilárd fideszes országgyűlési képviselő a hazai lakásépítők országos szervezetének konferencián. A politikus kiemelte, hogy kísérleti programról van szó, ezért siker esetén több beruházás megvalósítását is támogatnák. A nagy kérdés az, hogy lesz-e fizetőképes kereslet, mert jelenleg a támogatások mellett is 80-100 ezer forint lenne egy átlagos család bérlakásának havi díja - fejtette ki a legnagyobb hazai bank képviselője. A szakember szerint még nagyon messze vagyunk attól, hogy valódi bérlakáspiac alakuljon ki, mert egyelőre ehhez szegények az emberek. Kóródi Mária szabad demokrata képviselő úgy véli, hogy a kormány nem a lakáskérdés megoldását vállalta fel, hanem az őt támogató középosztály számára tesz gesztusokat. Mint mondta, a szegényekről is gondoskodni kell. Herényi Károly (MDF) szerint a Fidesz az első lakáshoz jutás lehetőségén akart javítani programjával. Vidéki nagyvárosaink is arra törekednek, hogy minél több új bérlakást építsenek, mert a következő nemzedék valószínűleg nem tud majd beköltözni az ötvenéves élettartamra tervezett panelekbe. Az adatok szerint Veszprémben 26 ezer ember él ilyen épületekben. A települések másik gondja az, hogy miként adják vissza történelmi belvárosaik régi fényét. Veszprémben és Szegeden például a belső részeken lakó kisjövedelmű embereket szeretnék átköltöztetni más, önkormányzati tulajdonú lakásokba, helyükre pedig magas bérleti díjat fizető magánszemélyek vagy vállalkozások költöznének, iwilki Támogatás a felsőoktatásnak A kormány előtt van a felsőoktatás finanszírozásának átalakításáról szóló tervezet, így az intézményeket a következő tanévben már az újfajta elbírálás alapján fogja támogatni az állam - közölte Kiss Ádám, az oktatási tárca helyettes államtitkára. Budapest Tíz év alatt csaknem megháromszorozódott a hallgatói létszám, viszont kevesebb mint felére csökkent az egy diákra jutó állami támogatás. Olyan finanszírozás bevezetésére készül a kormányzat, amely nem csupán a képzést, hanem a kiemelkedő tudományos teljesítményt és a tehetséggondozást is elősegítheti. Nemcsak az iskolák oktatási tevékenységének mennyiségét, hanem a minőségét is figyelembe akarják venni a támogatások elosztásakor. Emellett egységesíteni kívánják a jelenleg működő, meglehetősen átláthatatlan 31 különböző fajta felvételi-pontszámítási rendszert is. A képzést pedig a gazdaság igényei szerint előre akarják tervezni, mert az intézmények által jelenleg működtetett mintegy 500 különböző szak közül sok olyan van, amelynek elvégzése után szinte lehetetlen elhelyezkedni. Ugyanakkor számos más területen hiány mutatkozik a képzett szakemberekből. A helyettes államtitkár szerint a modern felsőoktatás egyik legfontosabb ismérve a tömeges képzés, ezért a kormánynak az a célja, hogy 2010-re a középiskolát végzett diákoknak legalább a fele egyetemre, illetve főiskolára járjon, a felsőfokú szakképzésben gyarapítsa ismereteit. A megemelt létszám azonban elképzelhetetlen kedvezményes hallgatói hitel nélkül, hiszen egyes rétegek képtelenek fedezni gyermekeik tanulásának költségeit. 2001 őszétől ezért a diákhitel alanyi jogon jár majd minden egyetemistának és főiskolásnak - fejtette ki a tisztviselő. - w KONFERENCIA. Vallás és megbékélés Délkelet-Európában címmel háromnapos nemzetközi konferencia kezdődött magyarországi és külföldi egyházi méltóságok részvételével szerdán, Budapesten. A tanácskozást a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szervezte a Külügyminisztérium és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma közreműködésével. A konferenciát a magyar kormány nevében Rockenbauer Zoltán kulturális miniszter köszöntötte. BÚCSÚ. Utolsó munkanapját töltötte tegnap Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter. Mielőtt elköszönt volna munkatársaitól és a sajtó képviselőitől, röviden ösz- szegezte a hivatalában eltöltött másfél év eredményeit, tapasztalatait, illetve kitüntetéseket adott át a tavaszi árvíz idején kiemelkedő munkát végzőknek. BÉRGARANCIA. Legalább a minimálbér tízszeresére kellene emelni a csőd- és felszámolási eljárásoknál annak az összegnek a felső határát, amelyet a bérgarancia-alapból fizethetnek ki a munkavállalóknak, ha a cég képtelen bérük rendezésére - hangsúlyozta a szakszervezeti oldal az Országos Munkaügyi Tanács szakbizottsági ülésén szerdán, Budapesten. HIÁNYZÓ FELTÉTELEK. Ma gyarországon nincsenek meg a jogi feltételei annak, hogy a privatizáció lezárta után is lehetőség legyen kedvezményes dolgozói tulajdonlásra - hangzott el a Tulajdonos Munkavállalók és Társaságaik Országos Szövetségének budapesti konferenciáján, szerdán. Az MRP- szervezeteket, illetve cégeket tömörítő szövetség adatai szerint a munkavállalók tulajdoni részesedése, amit a privatizációban szereztek, fokozatosan csökken. AUTONÓMOK. Az Orbán-kor- mány máig nem fogadta el partnerként a szakszervezeteket, és az országos érdekegyeztetés teljesen kiüresedett - jelentette ki Borsik János, az Autonóm Szak- szervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke szerdán Budapesten, az ASZSZ IV. kongresz- szusán. A tanácskozáson részt vett mind a hat szakszervezeti konföderáció elnöke. HATÁRIDŐ. Torgyán József 30 nappal meghosszabbította a mezőgazdasági regisztráció időszakát - jelentették be szerdán. Az intézkedést indokolva a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter elmondta: csak azok a gazdák juthatnak támogatáshoz, akik regisztráltatják magukat, ezért hosszabbította meg határidőt június 30-áig. Városképroncsolás Elhagyott gépkocsik, köddé vált tulajdonosok Budapest Magyarországon évente átlagosan 100-200 ezer megunt gépkocsit hagy sorsára gazdája. Leginkább a korszerűtlen, volt szocialista típusokban található veszélyes hulladékok, akkumulátorok, fék- és motorolajok sorsa ismeretlen. Egyre nagyobb gondot okoznak a közterületeken gyakran hónapokig, évekig álló gépkocsik. A kifosztott roncsok elszállítása a hiányos jogszabályok miatt nem egyszerű. A rendszámmal ellátott járműveket, ha azok nem tilosban vagy olyan helyen parkolnak, ahol veszélyeztetik a közlekedést, nem szabad elvinni. Ha az önkormányzat, illetve a rendőrség megtalálja az elhagyott kocsi gazdáját, akkor a szállítás 7-8 ezer forintos tarifáján kívül a szabálysértés több tízezer forintos összegét is kifizettetik az érintettel, de erre alig akad példa. Azok, akik elővigyázatosan szabadulnak meg közterületeken, erdők-me- zők szélén járgányuktól, gondosan kiütik az azonosító jeleket, az alváz- és motorszámot. Rendszám nélküli gépjármű főútvonalon egyáltalán nem várakozhat. Parkolóban 30 napig állhat, utána közterület-használati díjat kellene fizetni a tárolásért. A hivatalosan elszállított gépkocsik nyilvántartott roncstelepekre kerülnek, ahol egy töredéküket alkatrésznek értékesítik, a többit összepréselik, és fémhulladékáron adják el. Hogy mi lesz a sorsa a több ezer tonna veszélyes anyagnak, akkumulátornak, motor- és fékolajnak, különféle nehézfémeknek, azt Lakács András, a Levegő Munkacsoport vezetője sem tudta megmondani. Szerinte matricával kellene megjelölni a műszaki és környezetvédelmi vizsgával rendelkező autókat, s amelyikről ez hiányzik, az roncsautónak minősülne. Az is megkönnyíti a roncsderbi résztvevőinek dolgát, hogy a rendszámok leadásánál senki nem ellenőrzi, mi lett a hozzá tartozó kocsival. Németországban ezzel szemben csak akkor veA roncsautók újrahasznosítása nálunk még csak álom szik vissza a rendszámot, ha a tulajdonos a hatósági roncs-_ vagy újrahasznosító telep igazolását viszi arról, hogy az autóját leadta. Egyre több autógyár önként fogadja a roncsokat saját vagy szerződéses bontójában. Az Európai Közösség készülő jogszabálya a 2001. január 1. után gyártott modellek esetében ezt már kötelezővé teszi, és 2007-től a korábbi évjáratokat is át kell venniük. A roncsoknak eleinte 80, 2015-öt követően 85 szá- zalékát kell újrahasznosítani. _______ (bihari) N emzetőrség, de milyen? Budapest Abban szinte mindenki egyetért, hogy jó lenne létrehozni nemzetőrséget, de funkcióit teljesen eltérő módon képzelik el a kormánykoalíció pártjai - derült ki a témáról tartott tegnapi sajtótájékoztatón. Szükség van egy olyan fegyveres testületre, amelyben önkéntes alapon szolgálhatnának azok a civilek, akik kedvet éreznek a katonáskodáshoz! A hadseregtől elkülönülő szervezet az Egyesült Államokban működő nemzeti gárdához lenne hasonlatos, ahol úgy teljesítenek szolgálatot a polgárok, hogy civil foglakozásukat és életüket nem adják fel teljesen. A nemzetőrség tagjai alapos hadászati kiképzést kapnának, és tagjai lennének egy félkatonai szervezetnek. A kormányon belül eddig egyet is értenek a pártok, de abban már komoly nézeteltérések vannak, hogy mi lenne az egész elképzelés értelme. A Fidesz részéről Simicskó István, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő politikai államtitkár kifejtette, hogy a testületre azért van nagy szükség, mert a profi hadsereg megteremtése után is kell egy olyan milícia, amely révén az állampolgárok is részt vehetnek a haza védelmében. Másrészt a sorkatonaság megszűnése után sem szabadna hagyni, hogy katonai kiképzés nélkül maradjon a lakosság, így a kötelezővé tett néhányhetes vagy hónapos alapkiképzés megadására is alkalmas lenne az új szervezet. A kisgazda Lányi Zsolt szerint azonban a nemzetőrség csak kiegészítené a sorkatonaság intézményét, de nem váltaná ki. W. V.
