Heves Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-24 / 146. szám

8. oldal - Heves Megyei Hírlap H O R I Z 0 N T 2000. Június 24., szombat Garázsok az Olasz utcában? Mégsem vaklárma volt a híresztelés Eger Mivel lakóbizottsági elnök is va­gyok az egyik Olasz utcai negy­venlakásos házban, az ismerősök és a tulajdonostársak megkeres­tek, s megdöbbenve közölték: úgy értesültek, hogy az eddig a nyugalom szigetének számító há­rom-négy emeletes épülettel, il­letve azok sarokrészeivel párhu­zamosan, a sportpályától leszakí­tandó szakaszon húsz garázs épül majd. Jelezték: ezzel vége az itteni csendnek és békének, mert az állandó kocsidübörgés elvisel­hetetlenné válik. Kértek, s közzé is tettem aggodalmaimat, mivel egyetértettem velük. Természete­sen érdeklődtem a legilletékeseb­beknél. Kellemes meglepetés ért. Arról tájékoztattak, hogy vaklárma volt az egész, mert nem ez a terület kelt el, hanem a Hőközpont köze­lében lévő, mindeddig kihaszná­latlan „parcella". Publikáltam a sokak számára jó hírt, ám hama­rosan megtudtam az érintettek­től, hogy zajlik a cövekelés, a ki­mérés - holott érvényes építési engedély nincs -, s a vásárló in- kognitója is eloszlott. Megint felhívtam korábbi in­formálómat, s igen meglepőd­tem, mert most - nagy zavarban - épp ellenkezőjét mondta, mint előzőleg. Megnevezte viszont Király Mihálynét, a vagyongaz­dálkodási iroda munkatársát, akinek fogalma sem volt róla, hogy mi a magyarázata a hom­lokegyenest különböző adatok­nak. Azt hangsúlyozta, hogy a licit erre a 483 négyzetméteres szalag­sávra szólt, s ezt az 1994-es ren­dezési terv is tartalmazza. Akkor megtartották a megfelelő fórumot is. Érdekes módon erről az itteni­ek nem tudtak. Valószínűleg azért nem, mert erre senki sem hívta fel a figyelmünket. Azt is hozzátette: az egész lefutott ügy. Ezzel nem foglalkozik már a köz­gyűlés. Ellent kellett mondanom. Több érv késztetett erre. A leg­több az, hogy a demokrácia nem szólam, hanem olyan hétköznapi valóság, amelynek a hétköznapok gyakorlatában következetesen kellene érvényesülnie. Ha arra va­lóban szükség van, az eredeti döntés módosítható. Az elkésett lakossági fórumot mégis meg kell tartani. Erre Merczel József tanácsnok ígéretet is tett. Hangsúlyozva, hogy két héten belül sor kerül rá. Itt min­den részmozzanatra feleletet igé­nyelnek az emberek, mert problé­ma bőven akad. Az újságíró is várja, hogy felvi­lágosítsák: mi indokolja a belső tájékoztatás hibáit, amelyek egy­másnak ellentmondó híreket szülnek. Ezek ugyanis szigorúan elkerülendők. Mindenkor és min­denütt... PÉCSI ISTVÁN Az úttörőmozgalom precíz krónikája Cipője orrába rejtette az ezrest Gyöngyös A városban és környékén napon­ta lopnak el Mountain Bike ke­rékpárokat. Többségében a tol­vajok lezáratlan és őrizetlenül hagyott járművet visznek el - tá­jékoztatta lapunkat Bálint Sán­dor r. alezredes, sajtóreferens. A napokban Gyöngyöspatán a parkban földre fektetett, lezárat­lan kerékpárt fedezett fel egy férfi, aki felpattant a járműre és haza­tért, ahol felesége azzal fogadta, hogy a kerékpárt már keresték, és vigye vissza. Erre úrnak indult, de a faluban rendőrökkel találkozott, akik a kerékpárt lefoglalták. A gyanúsított kihallgatásánál tanút kellett hívni, mert a 30 éves férfi írni csak a nevét tudja, olvas­ni még azt sem. A közelmúltban már több gyöngyösi egészségügyi intéz­ményben is besurranással lopá­sokat követtek el. Legutóbb egy irodában az asztal körül pakolá­szott az ott dolgozó hölgy. Mikor az asztal mögül felnézett, azt vet­te észre, hogy a táskájában ide­gen férfi kotorászik. Erre ő kulcs­csal belülről bezárta az ajtót, és a biztonsági őröket hívta. Átnézték a hölgy táskáját, és megállapítot­ták, hogy abból ezer forint hiány­zik. Az idegen férfi tagadott, és ruházatának átvizsgálásakor sem került elő a keresett pénz. A helyszínre érkező rendőrök­nek a férfi nem tudta magát igazol­ni, ezért a kapitányságon előállítot­ták. Ott átvizsgálták a ruházatát, és cipőjének orrában, összegyűrve megtaláhák az ezer forintot, amit az irodában vett magához. Az úttörőmozgalom bő fél évszá­zad során a gyermekek legátfo­góbb kedvelt nevelő szervezetévé vált. A rendszerváltás első évtized­ében is a legnépesebb hazánkban, bár „kényszer-árnyékban” van. Ne­velési céljaiban, módjaiban és esz­közeiben a leghatékonyabb és leg­modernebb mozgalmak, gyermek- szervezetek egyike (gyermekbarát­mozgalom, cserkészet, úttörő), amelyek századunk pedagógiáját ugrásszerűen fejlesztették. Fél évszázad úttörőtörténetét tartalmazza az a könyv, amelyet a Magyar Úttörő Szövetség adott ki A magyar úttörőmozgalom történeti kronológiája címmel. Nem törté­nelemkönyv, hanem csak kronoló­gia: szűkszavúan, de pontos dátu­mokkal rögzíti az eseményeket. Nem elemez, nem magyaráz, „ér­tékel”, csupán adatot szolgáltat. Igen tiszteletre méltó munkát végzett dr. Nádházi Lajos, amíg nagy aprólékossággal összegyűj­tötte és rendszerezte a 337 oldalnyi tényanyagot. Sok ezer mai ifjú és felnőtt nosztalgiája él úttörőélete iránt. Életünk sok mozzanata kötő­dik a mozgalomhoz. Persze, nega­tív élmények is maradhattak. Mint mindig. Ma is. A kötet másik nagy értéke az adattár. Ebben konferen­ciák, országos vezetők, gyermek­tisztségviselői találkozók adatai, az országos úttörőrendezvények, olimpiák, újságok személy- és tárgymutatói találhatók. A fogalmi magyarázatok a mai fiataloknak je­lentenek afféle „értelmező szó­tárt”. Az úttörőszövetség ma keveset szerepel a médiában. Ám nyugod­tan, szelíden és célirányosan dol­gozik hátrányos helyzetében is. Mintha ehhez igazodna a kronoló­gia is. A tények halkan, józanul, de makacsul sorakoznak. Felidéznek és rendeznek eseményeket, tájé­koztatnak. A könyv így a törté­nésznek kész, rendszerezett for­rásanyag. Az ifjúsági vezetőnek öt­lettár. A politikusnak a realitásban való gondolkodás ébresztője. Tö­mör és tiszta tükörkép arról, mit csinált, alkotott a korszak gyerme­ke (a ma magyar felnőttje) gyer­mekfejjel és -kézzel. Meg szívvel. Elismerés a szerzőnek a kitartó gyűjtésért, összeállításért. Színvona­las résztörténeti munkák már szü­lettek korábban, a teljes korszakot azonban (1945-1998) ez a könyv te­kinti át. Mai viszonyaink közt és korszakunkban az úttörő-kronoló­gia valóban „úttörő” jelentőségű. Szellemi és egyéb értékek, úttö­rőemlékek, alkotások feltárása és megmentése az egyik nemes célki­tűzése a most megalakult országos Úttörő Baráti Körnek is, az úttörő- mozgalom segítése mellett. Sok ezer élő (vagy már csak emléke­inkben kegyelettel őrzött) úttörő­vezető (pedagógus és nem pedagó­gus) életének egy-egy szakasza, ki tudja, hány millió munkaórája, töprengése, szeretete kötődik a bő fél évszázad úttörő-nevelőmunká­jához, amit csak megbecsülni, megköszönni lehet, de elfelejteni, megtagadni súlyos bűn lenne. Re­méljük, folytatódik a történelmi feltárás, és persze az úttörő-nevelő­munka a többi komoly gyermek- szervezettel együtt. DR. KIRÁLY GYULA hely a bölcsődékben Kevesebb Eger A közeljövőben összesen negyven­nel csökken a bölcsődei férőhelyek száma a megyeszékhelyen: a Do­bó Katica Bölcsőde működése júli­us közepétől megszűnik, a Vízi­molnár úti Semmelweis bölcsődét pedig nyolcvanról visszaminősítik hatvanfősre. A városi közgyűlés a szociális és egészségügyi bizottság elnöke, dr. Szigethy Anna javaslata alap­ján legutóbbi ülésén foglalkozott e kérdéssel. Az önkormányzat a kilencvenes évek elején még 410 bölcsődei férőhelyet tartott fenn, ami mára fokozatosan 220-ra apadt - többek között a demográ­fiai hullám, a születések csökke­nő száma miatt. A jelenlegi öt eg­ri bölcsőde külön telephelyeken, de az Egészségügyi Alapellátást és Bölcsődéket Irányító Intézmé­nyen belül funkcionál. Az említett Semmelweis böl­csőde eredetileg hatvanfősnek épült, ám a múltban a növekedő igények következtében egyszerű­en átminősítették nyolcvanfős­nek, holott az emelt gyermek­számnak a szakmai előírások sze­rint nem felel meg az intézmény. E bölcsőde július elsejétől a való­ságban is csupán hatvan gyerme­ket fogad majd. Á húsz férőhelyes Dobó Katica Bölcsőde egy épületben található a Kertész úti óvodával, amelynek tagintézménye a Szarvas téri óvo­da. A bölcsőde megszűnik, s an­nak helyén a normatívák szerint elhelyezhető az ide átköltöző 40 fé­rőhelyes Szarvas téri óvoda A Do­bó Katica Bölcsőde még az átla­gosnál is költségesebben műkö­dött, megszűnése a javaslat sze­rint a lakókörnyezetben nem okoz különösebb feszültséget, mivel a közelben egy nagyobb bölcsőde található. A döntés tizenegy fős al­kalmazotti létszámcsökkentést eredményez, de a dolgozók több­sége az irányító intézmény más ál­láshelyein tovább foglalkoztatha­tó. A bölcsődei konyha is bezár. „Kirepültek” iskolájukból az ápolók A diplomaátadás ünnepélyes pillanata Eger Senki sem marad munka nélkül azok közül, akik tegnap vehették át az oklevelüket a Kossuth-Zsu­zsa Egészségügyi és Szociális Szakképző Iskola ünnepségén. ' Már csak azért sem, mert a 130 végzős hallgató közül csupán negyvenen végeztek nappali ta­gozaton, közvetlenül az érettségi FOTÓ! GÁL GÁBOR után a hároméves, szakirányú fel­sőfokú végzettséget adó ápolói, valamint a szociális asszisztensi szakot. A többiek munka mellett, este vállalták a tanulást, hogy ápolói, továbbá csecsemő- és gyer­mekápolói képesítést kaphassa­nak, vagy elmélyítsék szociális gondozói tudásukat, s ez utóbbit középfokú bizonyítvánnyal is iga­zolhassák. Hárman - Fóti Mónika, Csatlós Angéla és Berényi Zsolt - különö­sen is kiemelkedett szorgalmával, kiváló tanulmányi eredményével és közösségi munkájával, így őket jutalomban részesítette Gálné Szoldati.es Rozália igazgatónő. A rendezvényen dr. Hompoth Emese, a megyei önkormányzat irodavezetője szólt az egybegyűl­tekhez. Választott nagyon nehéz hivatásukhoz kitartást és sikerél­ményt kívánt, s arra kérte a pálya­kezdőket, legyenek mindig együt- térzőek a betegekkel. Az ünnepség végeztével szóba elegyedtünk Király Ivett, immár okleveles ápolónővel. Elmondta, hogy ő Budapesten, a Korányi Kórházban dolgozik majd, ahol lehetősége nyílik arra, hogy to­vább tanuljon, s majdan aneszte­ziológusként segítsen a gyógyító­munkában. A nővérszálláson kí­náltak neki helyet, amely ol­csóbb, mint az albérlet. Szereti a hivatását, s mint hangsúlyozta: a tanároknak és a kórházi gyakorla­tát irányító orvosoknak köszön­hetően nem sikerült őt etijeszteni az egészségügytől. __________________________ S zupervízió: új hivatás született A szupervízió hivatalosan, új hiva­tásként is elérkezett hazánkba. Ne tévesszen meg senkit a név: Ma­gyarországon a szupervízió - tar­talmát illetően - hivatásgondozást jelent. A téma aktualitását az adja, hogy most államvizsgáznak a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem 1998-ban indított posztgraduális képzésének hallgatói, akik a jövőben diplomás szu- pervizorokként fognak tevékenyked­ni. Mindegyikük a segítő hivatás terü­letéről érkezett a képzésre, így megta­lálható köztük mentálhigiénikus, pszi­chológus, pedagógus, szociális mun­kás, lelkész és orvos egyaránt. Feladatuk nem más, mint a hi­vatásukat gyakorlók segítése ab­ban, hogy munkájukat teljes érté­kű, eredményes és elégedett ember­ként végezzék. A szupervíziónak nem feladata a direkt tanácsadás: ereje és haté­konysága éppen abban rejlik, hogy a segítségért forduló a folyamat vé­gére saját erőforrásaira támaszkod­va találja meg lehetőségeit és hozza meg előrevivő döntéseit problémás helyzetekben. Ide tartoznak a szak­mai krízishelyzetek, kollegiális kapcsolatok kommunikációs prob­lémái, a főnök-beosztott viszony kényes kérdése, a kiégés jelensége. Hogy miért van erre szükség? Villongó-rohanó és áttekinthetet­lennek tűnő világunkban egyre na­gyobb értéket kezd képviselni a le­lassulni tudás, melynek során ráte­kinthetünk dolgokra, hogy elménk és szemünk képes legyen befogad­ni azt, ami ténylegesen előttünk zajlik. A bennünket érő milliónyi inger száma egyre nő, nem fejlődik viszont ezzel arányban az a képes­ségünk, hogy igényeink és befoga­dóképességünk szerint szelektál­junk köztük, illetve arra érdemes módon kezeljük őket. Nos, a szupervízió a fent emlí­tett értéket kínálja a hivatását vég­ző ember számára. A most végzős szupervizorok előtt áll a feladat, hogy a személyes tapasztalati ta­nulás e formáját megismertessék velünk. Könyvvizsgálók kamarája A jövő évtől csak főállásban dolgozhatnak Könyvklubos sikerek a könyvhéten Több mint két éve alakult a Magyar Könyvvizsgálói Ka­mara, amely jelenleg 4300 ta­got tömörít soraiban. Olyan speciálisan képzett szakem­bereket, akik igazolják a cé­gek mérlegeinek hitelességét és őrködnek azok felett. Eger A kamara elnöksége megalakulá­sa óta először tegnap tartott kibő­vített elnökségi ülést a megye- székhelyen. Azért választották Egert, mert itt aktív és szervezett a kamarai munka. A találkozóra meghívták az ország megyéiben tevékenykedő könyvvizsgálói ka­marák elnökeit. Mint dr. Sugár Dezső elnök el­mondta, olyan bizottságot alakí­tottak, amely megvizsgálja, hogy az elmúlt két évben milyen szak­mai és érdekképviseleti munkát végzett a kamara. Arra is kíván­csiak, hogy mennyire igazodnak a törvényekhez és milyen ered­ményeket értek el. Ezek mellett kijelölik azt az utat, amelyet a kö­vetkező két évben a tisztújító közgyűlésig követnek majd. Az elnök arra is utalt, hogy a törvény szerint a jövő év elejétől könyvvizsgálatot csak azok foly­tathatnak, akik ezt főállásban végzik. A jelenlegi helyzet szerint másodállásban is folytatható ez a szakmai tevékenység, amely megszűnik. Azt is felmérik, hogy ez milyen hatással lesz a könyv- vizsgálói társadalomra. Az elnökség áttekintette a kama­ra megyei szervezeteiben folytatott munkát, és javasolta, hogy mely te­rületeken erősítsék a szakmai-ér­dekképviseleti tevékenységet. ______________________________________(M.K.) M anapság egyre többet nosztalgi­ázunk a „Boldog békeidők” után. Legtöbben természetesen az Osztrák-Magyar Monarchiára és Ferenc József osztrák császárra és magyar királyra gondolunk. De vajon mennyire volt boldog és bé­kés a kiegyezéstől az első világhá­borúig eltelt közel fél évszázad? S mennyire volt kiemelkedő képes­ségű uralkodó Ferenc József? Mi rejtőzik a legenda mögött? Erre ad választ a Magyar Könyvklub ki­adásában megjelent Ferenc József élete és kora, amely Franz Herre alapos kutatásainak eredménye­ként egy valós képet tár elénk a nosztalgiával emlegetett időkből. Négy könnyed nyári olvasmány is sikert aratott a Könyvklub kíná­latából a könyvhéten. Mészáros Márta filmrendező önéletrajzi írá­sa, a Kisvilma pontosan megvilá­gítja a Napló-sorozat valós hátte­rét. A rendezőnő őszinte vallo­mást ír gyermekkoráról, a hazake­rülés éveiről, filmrendezői pályá­járól és élete alakulásáról. E kép annyira tökéletes, hogy olvasása közben szinte megelevenednek a Napló-sorozat képkockái, s egy­ben érthetővé válik, miért hasonlít a film és az élet ilyen döbbenete­sen egymáshoz a rendezőnő életé­ben. Érdekes szerkesztésével, érté­kes nyelvi fordulataival vívta ki a sikert Temesi Ferenc: Király áldozat című kötete. A forma egy sakk­játszma, amelynek lépései közt ki­bontakozik a kilencvenes évek elejének célt vesztett értelmiségi menekülése, az amerikai csoda­szert áruló, meggazdagodásban reménykedő ügynök, és a kor sok­sok jellegzetes figurája. Szintén a történelmi múltba vezet vissza az irodalom eszközeivel Kapecz Zsu­zsa: Csudajó, gyönyörű az élet című regénye, amely a hatva­nas évek hangulatát hozza vis­sza a kamaszlány szemével. Stílusa székhez köti az em­bert, sodró lendülete az írás­nak mindvégig megmarad. A televízió Púder című mű­sorának bájos műsorvezetője, Baló Júlia is kötettel jelent meg a könyvhétre. A Rejtély nemcsak a sorozat készítésé­be, hanem a női rejtély mély­ségeibe is elvezeti az olvasót. Egri vonatkozású könyvet is kiadott a Könyvklub. Anga Mária: Ki vasalja ki a katica­bogárka szárnyait? című me­sekönyv végre a klasszikus szépségű mesék világába viszi vissza a gyakorta televíziós íz­lésterroron nevelkedő legif­jabb olvasókat. (-ROMI) Mészáros Márta sikerkönyve: Kisvilma

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents