Heves Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-23 / 145. szám

■■■ 2000. Június 23., péntek EGER E S KÖRZETE Heves Megyei Hírlap - 5. oldal Pegazussal a Eger Aki legalább egyszer járt már a közel­múltban a Fel­sővárosban, a Rákóczi úton, megcsodálhat­ta Tóth Eszter, Keszte Lilla és Veres Dóm Pegazu­sát, amely a garzonház falát díszí­ti. A Dobó István Gimnázium 3. osztályos kisgimnazistái már rég­óta barátnők. Miután eldöntötték: egy szárnyas lovacskát örökítenek meg, az orrán szarvval, hogy azért hasonlítson egy kicsit a város címe­rében szereplő unicomisra is, kö­zösen megrajzolták. A csodalény annyira megtetszett a zsűrinek a Forrás Gyermek­Szabadidőközpontban, hogy ezt javasolták a lakótelep díszéül, az Európa-napok egyik attrakció­jának. Képzelhető a boldogság, ami­kor a kislányok viszontlátták fel­nagyított „jószá­gukat” a torony­ház viadukt felé tekintő oldalán. Akkor sem volt kisebb az örömük, amikor megtudták: jutalmul elviszi őket magával Korózs Lajos ország- gyűlési képviselő a Parlamentbe. Bár mindannyian jártak már az Or­Parlamentbe szágházban egy osztálykirándulás alkalmával, de akkor nem volt lehe­tőségük arra, hogy belessenek a ku­lisszák mögé. A képviselő „szárnya alatt” azonban beülhettek a karzat­ra, és élőben láthatták, hogyan civa­kodnak a törvényalkotók. Mennyire nem elegánsak, ahogy odamondo­gatnak egymásnak, s hogy csak ak­kor tapsolnak, amikor párttársuk szólal fel. Az is visszatetsző volt, ám rendkívül tanulságos a kislányok számára, hogy olyan kevesen vesz­nek részt az ülésen, hogy szinte kong a tanácste­rem. Merőben más volt a hely­zet a bizottsági ülésen, ahová ugyancsak be­juthattak ven­déglátójukkal. A Balatonról és az idegenforgalomról volt szó, de hogy milyen összefüggésben, azt nem nagyon értették a gyerekek, ugyanis a képviselő urak zömében idegen kifejezéseket használnak, bizonyára bölcsebbeknek érezhe­tik így magukat. Mégsem maradt a kis látogatók szájában keserű íz, mert a képvise­lők klubjában málnakrémlevest és roston sült pontyot kaptak ebédre. Korózs Lajos kapacitálta őket, hogy válasszanak még valami desszertet is, de az már nem fért a teli bendőkbe. ______________________________(NÉGYESSY) I ma és rózsák a cserepeken Bélapátfalva Harminchárom év alatt gyűlt ösz- sze az a kétezer darabos készlet, amelynek legszebbjeit a Művelődé­si Házban láthatják a látogatók a nyár végéig. A gyűjtemény tulajdo­nosa dr. Kiss Miklós. A Dédestapolcsányban élő állator­vosnak elsőként nagyapja korsója tetszett meg. Aztán amikor hason­ló cseréptálra lelt egy vizit alkalmá­val, elkérte azt a háziaktól. Ahogy telt-múlt az idő, mind több dísz­tárggyal büszkélkedhetett, sőt már „kémeket” is foglalkoztatott. Kitű­nő embereinek bizonyultak a ké­ményseprők, akik a padlásokat jár­va észrevették, hol porosodnak a hajdani bélapátfalvi cserépmanu­faktúra épségben maradt kincsd. A tálak, ételhordók, kancsók, kulacsok, csészék valamennyien mázas cserepek és kézzel festet­tek. A manufaktúra 1836 és 1928 között működött. Eleinte csak ró­zsákat pingáltak az edényekre, később ráírták a megrendelő ne­vét, vagy azt, milyen alkalomból kapta a megajándékozott. Ami­kor leült a termelés, újabb ötlete­ket eszeltek ki, hogy vásárlásra ösztökéljék a vevőket. Találé­konyságukat mutatja például az is, hogy a Mi Atyánk kezdetű imát soronként írták a tányérok­ra. így egy hatdarabos készletet kellett megvennie annak, aki nem akart világ csúfja lenni a konyháját díszítő „csonka imád­sággal”. ____________________________________IN-A) A gyűjtő, legkedvesebb kincsével FOTÓ: ÖTVÖS Franciául a színpadon is Eger Az Eszterházy Károly Főiskola 4. Sz. Gyakorló Általános Iskolájának 7/c osztályos tanulói közül tizenegyen Prisztás Imimé irányításával már harmadikos koruk óta ismerkednek a francia nyelv rejtelmeivel. Mindezt nem sikertelenül teszik, hiszen már negyedikesként részt vettek az Or­szágos Francia Nyelvű Gyermek fesz­tiválon, ahol rögtön egy elegáns he­tedik helyezéssel tértek haza. A diákok azóta minden évben megmérettettek a versengésen, ahol nem csupán nyelvi tudásukat, de előadó képességüket, színjátszó te­hetségüket is bemutathatják. Botos Gergely, Gál Attila, Debrecmi Berna­dett, Kovács Anita, Kovács Nóm, Szentesi Éva, Zenlai Péter, Gyurkó Dorottya, Lőcsd Aranka, valamint Vilmek Lili és Pócs Dániel mindig nagy lelkesedéssel készülnek a fesz­tiválra. Mint elmondták, így legalább nem csupán a néha száraz tananya­gon kell rágódniuk. Egy-egy darab betanulásánál akár 150 új szót is el­sajátítanak, javítják kiejtésüket, s mindezt szórakozás közben. Hiszen a színjátszás számukra vidám móka. Persze a szerepet meg kell tanulni. S jó, ha értik is, amit mondanak, mert rögtönözni is tudni kell, ha olykor el­felejtődik a szöveg. A jövőre ballagó diákoknak azon­ban mindez már szinte rutin. Ottho­nosan mozognak a színpadon, nem ijednek meg, ha franciául kell meg­szólalniuk. Mindezt bizonyítja, hogy az idén különdíjakkal megpakolva térhettek haza a megméretésről, ahol Pócs Dániel és Vilinek Lili szí­nészi játékát is jutalmazták. A felké­szülésben az idén Valerie Constancy anyanyelvi tanár is segített. elek Nem füstöl többé a gyárkémény Dísznek szánták a gyár előtti mészkősziklát, de most úgy hat, mint egy síremlék fotó: ötvös imre (Folytatás az 1. oldalról) Vásárolható belőle például itt hely­ben egy lakás. Akinek eddig nem volt, annak ez kétségtelenül előrelé­pést jelent. Ám hiába lesz saját fede­le a feje fölött, ha a lakhelyéhez kö­zel nem talál majd munkát. Vállalkozásba kezdeni, merőbm új tevékmységet folytatni hogyan is lehetne jelentősebb tőke nélkül1 Egy bizonyos kor után már nemcsak a pénz hiányzik ehhez. Negyvenéve­sen szinte elképzelhetetlen új szak­mát tanulni. Ha mégis, melyiket? Melyik az a szakma, amelynek kép­viselőiből nincs túlkínálat? Az önkormányzóim sem támasz­kodhatnak a majdani munkanélkü­liek. Az eddig (kis túlzással) megle­hetősen gazdag falu, amelynek még útépítésre!!) is telt, levágott szárnyú sas lesz a gyár által korábban fize­tett, nem kevés iparűzéá adó nél- kiiL Ki támogatja majd a sportot és a közművelődést, amit eddig ugyan­csak finanszírozott a gyár? Hiába található itt páratlan szép­ségű katedrális, tó, völgyek és he­gyek, a turizmus fellendülésére nem lehet számítani. Eger és Szilvásvá­rad közelsége szinte kizárja, hogy valaki itt üssön tanyát. Már csak azért sem, mert még az általános is­kolában azt tanulta: Bélapátfalván a háztetőkre szürke port lehelő ce­mentgyár működik. S ha erre téved, megcsonkított hegyoldalt és hatal­mas tömegű betonmonstrumot lát ezután is évekig, mivel a terüld sok milliárd forintos rekultivációja jó ide­igelmarad. ■k A kőbányában már a múlt héten leállt a termelés, s amint elfogy a be­szállított kő, az üzemben sem dol­goznak tovább. Július 1-jével folya­matosan küldik el a munkásokat, december 31-re a tervezett létszám nulla. Efféle esetekben mit is tehetne egyebet a munkavállaló, mint hogy csendesen beletörődik a megváltoz­tathatatlanba. Mennyivel volna jobb neki, ha makacskodik? Akkor nem zár be a gyár? Kénytelenek lenyelni a békát, még úgy is, hogy a többség tisztá­ban van azzal: üym fizdésre, amü itt kaptak, sehol sem számíthatnak. Az egy személyre vetített átlagbér itt 1,5 millió forint volt éves szinten. A betanított munkásnak sem szere­pelt kevesebb a fizetési szalagján a bruttó rovatban 70-80 ezer forintnál havonta. A végkielégítés a munkaviszony ideje alapján jár. Akik itt ették meg kenyerük javát, azok 27 havi fizetést kapnak most egyszerre. (Ez a ce­mentiparban egyedülállóan magas végkielégítés kizárólag az elnök-ve­zérigazgató és néhány közvetlen munkatársa lobbyzásának köszön­hető. Akkor készítettek új kollektív szerződést, amikor már érezni lehe­tett a veszélyt.) Százezer forintjával ez 2,7 millió. Amit ebből az adó le­vonása után hazavihetnek, az körül­belül a fele. Az idősebbek elmehet­nek nyugdíjba A fiatalabbak vállal­kozásba kezdhetnek, ebbm segíteni igyekszik őket a tulajdonos. De hogy mihez is kezdjenek, ezt már nekik kell kitalálniuk. Kétszázhatvan em­ber kerül kapun kívülre. Vagyis csaknem kétszázhatvan család szenvedi meg a döntést. Az rt„ mint olyan, megmarad, csak éppen a cementgyártás helyett kizárólag mészkőliszt-őrléssel és mészkő-eladással foglalkoznak majd. Tegyük hozzá: alig néhá- nyan. Hogy ez lett volna a legjobb ce­mentgyár? A mutatói alapján két­ségtelenül a legjobbak közé tarto­zott. A fekvése szempontjából vi­szont hagyott kívánnivalót maga után, mert csak Eger érintésével tör­ténhetett innen a közúti fuvarozás. Végül is a elöntés a tulajdonosok - mondhatni - magánügye. A privatizációt az ÁVÜ bonyolí­totta. Tíz évvel ezelőtt még csak 33 százalékban volt külföldi tulajdon­ban a gyár. Aztán a sok kis magyar tulajdonos eladogatta kisebbségi ré­szét, s így 1997-ben már 100 száza­lékban némd és svájd fennhatóság alá került. Már akkor sejthető volt, hogy előbb-utóbb bezárják, csak az időpont volt kétséges. Hogy miért kertit sor mégis a fejlesztésekre? Erre a vezérigazgató sem tudja a választ. Ugyanakkor az is elfogadható, ha a tulajdonos azért nem küszködik tovább, mert az önkötség feléért is megszerezhető az Ukmjnából érkező cement. Az Interneten is olvasható, hogy a határon 18 dollárért kínálják tonnáját az ömlesztett cementnek, zsákolva 25 dollárt kémek. Hogy kormányzati szinten miért nem ren­detek el védővámot, vagy miért nem korlátozták a menynyiségd? Erre sincs válasz. Pedig az importcement nemcsak Bélapátfalvát fenyegette, néhány éven belül befuccsolhat a magyar cementgyártás. S ha való­ban olyan olcsó a cement, akkor ezt miért nem érzékelik az építkezők? * Márton István vezérigazgató fo­gadóórát tart rendszeresen. Aki előtt tisztázatlan kérdések maradtak a le­számolást illetően, megkeresheti őt. Akadnak persze még a vezérigazga­tó előtt is ismeretlen kérdések. Pél­dául, hogy mi lesz az álló- és a fogyó­eszközökkel Hány ember tálát máris munka- helyd? Erre csak azt mondhatja Márton István: - Nem sokan. Néhá- nyan szerencsét próbálhatnak a társgyárakban, ki tudja, meddig. A rend kedvéért megszüntették a törzsgárda-szabályzalot, de rugalma­san kezelték az ügyet, és a gyár vala­mennyi dolgozója időarányosan ka­pott jutalmat. Az építők napi, koráb­ban a tó partján rendezett ünnepsé­gen megszokott sör- és virsüjegyeket az idén már nem osztották ki. Vásár­lási utalványokat adlak, azokra na­gyobb szükségük van a dolgozóknak. NÉGYESSY ZITA BALATON - Gőzerővel dol­goznak a szennyvízcsatorna- hálózat építői. A község szinte valamennyi utcáját felásták, s ha ilyen tempóval halad a kivi­telezés, az év végére elkészül­nek a munkálatok. Többek kö­zött erről is szó esik majd a so­ron következő képviselő-testü­leti ülésen, amelyet kedden 17 órától tartanak a polgármeste­ri hivatalban. A tanácskozás fő napirendje: az iskola és az óvoda beszámolója. EGERBAKTA - Az önkor­mányzat közoktatási tervéről tanácskoztak a legutóbbi ülé­sükön a képviselők. Döntöttek arról, hogy az elkövetkező öt évben - a csökkenő gyermek­létszám ellenére is - megma­rad a két tancsoport az óvodá­ban, s az iskola zavartalan mű­ködését is biztosítják. A ta­nácskozáson elfogadták a köz­ség címeréről és zászlajáról al­kotott rendeletet, s a jelenle­vők meghallgathatták a pol­gármesteri hivatal munkájáról szóló beszámolót. EGERSZALÓK - Malajziából érkeztek vendégek a hét végén a hőforráshoz. A tizenkét tagú külföldi delegációt a Gazdasá­gi Minisztérium képviselői kí­sérték. Bár konkrét üzleti ter­vek nem születtek, a látogatók elragadtatásából érzékelhető volt, ha alkalom adódik, visz- szatérnek a településre. SZILVÁSVÁRAD - A finisé hez érkezett a szervezőmunka a II. Lovas Világtalálkozóval kapcsolatban. Alig egy hónap múlva, július 20-tól 23-ig nem mindennapi látványban lesz részük az idelátogatóknak. A lovasrendezvényeket kulturá­lis programok egészítik ki. Pó­diumra lép a Száztagú Cigány- zenekar, a MÁV Szimfoniku­sok és Demjén Ferenc. FELSŐTÁRKÁNY - Szigoro dott a községben az ebtartási rendelet. Az egyik paragrafus rögzíti, hogy a kutyákat köz­területen szabadon engedni nem szabad. Sétáltatni kizá­rólag a szájkosárral, pórázzal felszerszámozott állatokat le­het, emberi felügyelet mel­lett. A hazai piacon 12 éve jelenlévő, a szereléstechnika területén piacvezető, nemzetközi vállalat járműipari divíziójába főállású területi képviselö-üzletkötö(nö) munkatársat keres Heves megye területére. Elvárásaink: • 21-35 év közötti életkor, • legalább középfokú szakirányú végzettség a járműipar területén, • kereskedelmi gyakorlat, • jogosítvány és saját gépkocsi, • erkölcsi bizonyítvány, • telefon, • jó kommunikációs készség, magabiztos fellépés, • Heves megyei lakóhely és jó helyismeret. Juttatások: • karrierlehetőség, • kezdetben fix, majd ezt kiegészítő teljesítményarányos jövedelem, • eredményes munkavégzés esetén átlagon felüli jövedelem és szolgálati gépkocsi. Amennyiben hirdetésünk felkeltette érdeklődésé küldje el pályázati anyagát (kézzel írott önéletraj: fénykép, bizonyítványmásolatok) Bódi Gyulc nak, a Würth Szereléstechnika Kft. címére. A PROFI SZERELÉS Würth Szereléstechnika Kft. 2040 Budaörs, Gyár utca 2. Tel.: (23)418-130 Fax: (23)418-137 Technológiai fejlesztés a borászaton Új elnököt választott az ABASZÖV Az Abasári Szőlőoltvány-ter- mesztő és Borászati Szövetkezet közgyűlése Bencze András sze­mélyében új elnököt választott a napokban. Korábban ágazatveze­tő volt, 15 éve dolgozik a szövet­kezetben. Az üzemmérnök kép­zettségű elnök kiemelt feladatá­nak az ágazatok koordinálását, s a borászati technológiai fejleszté­sek megvalósítását tartja. Fő tevékenységük a szőlőolt- vány-termesztés és borászat. Az oltványok szaporítása és értéke­sítése számunkra meghatározó - 15 hektáros törzsültetvénnyel rendelkeznek -, hazánkban az ABASZÖV a legnagyobb nagy­üzemi oltványtermesztő. Leg­főbb piacuk az egri és móri törté­nelmi borvidék. A piacképes minőségi borok előállítására állami támogatással 2004-ig tartó programot dolgoz­tak ki. Már ebben az évben elké­szül a korszerű szőlőfeldolgozást elősegítő technológiai rekonst­rukció. Évente 15-20 milliót köl­tenek majd a beruházásra. Mint megtudtuk, a szaporító szőlőolt­ványok száma idén meghaladta a másfél milliót, a termékek iránti kereslet állandóan növekedik. A fejlesztések nyomán irányított er­jesztéssel állítják majd elő a szö­vetkezet nevezetes borait, ame­lyek ily módon az uniós követel­ményeknek is megfelelnek. Cím: ABASZÖV 3261 Abasár, Fő út 174. T.: 37/360-052. Fax: 37/360-080. PR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents