Heves Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-23 / 145. szám

2. oldal - Heves Megyei Hírlap MEGYEI K Ö R K É P 2000. Június 23., péntek Polgármesteri gratuláció a nyertesnek FOTÓ: PERL MÁRTON Hagyd abba, és nyersz! Eger Az erős dohányosok hajlamosak azt hinni: lehetetlen leszokni a ci­garettáról. Csodabogárnak számít, aki egyik napról a másikra képes abbahagyni a dohányzást. Az ÁNTSZ mégsem adja fel, évente szerveznek akciókat, s jutalmat helyeznek kilátásba mindazok­nak, akik legalább kísérletet tesz­nek az új, egészségesebb életre. Támogatókat is gyűjtenek az akci­óhoz, így nyerték meg az ügynek dr. Nagy Imre polgármestert, aki egy tizenötezer forintos (nem tra­fikban beváltható!) vásárlási utal­ványt nyújtott át tegnap a város győztesének. Ár Adriennek nemcsak az sike­rült, hogy egyszer és - most úgy érzi - mindenkorra hátat fordítson a cigarettának, hanem az is, hogy meglepje a házi ünnepségen jelen lévő sajtó képviselőit. Ugyanis a 23 éves lány tíz évig masszívan do­hányzott. Az első szálra tízéves ko­rában gyújtott rá sutyiban, aztán a szülei is szemet hunytak a 13 éves gyerekük füstölgésén. Amikor má­jus 2-án jelentkezett a négyhetes akcióra, nem a 15 ezer forint remé­nyében tette. Sokkal nagyobb volt a tét. Elnyert egy ösztöndíjat, a Ka­nadai Nemzetközi Fejlesztési Iroda Partnerkapcsolat a holnapért nevű programjában vehet részt, s Onta­rio államban, Kingstonban dolgoz­hat a legnagyobb kereskedelmi ka­maránál. Ott viszont egyszerűen tilos a dohányzás. Olyan munka­társat fel sem vesznek, akin szag- lik a nikotin. ___________________INÉGYESSYl A z illegális szemét állandó Eger Az elmúlt években minden erőfeszítés ellenére nem sikerült számottevő előrelépést elérni az illegális szemétlerakások megszüntetése érde­kében, a probléma újratermeli önmagát - is­meri el Mályinkó Zoltán. Az egri önkormány­zat környezetvédelmi szakembere magyará­zatképpen megjegyzi, hogy a tudatformálás hosszú, időigényes folyamat, nem megy egyik pillanatról a másikra. Az illegális szemét visszaté­rő probléma, állandóan jelen van és megoldást követel, akárcsak más települések, úgy a megyeszékhely körzetében is, ahol az erdő- és árokszélen, dűlőben több tucatnyi illegális szemétlerakatról tudnak az il­letékesek. Az önkormányzat­nak évente egy-két millió fo­rintja van az illegális hulla­déklerakók felszámolására. Erre a pénzre és a gond orvos­lására azért is szükség van, mivel a környezetet elcsúfító és veszélyeztető szemét nem­csak a szemet vonzza, hanem az újabb szemetet is, így egy kis kupacból gyorsan komoly szemétdomb képződhet, csírá­jában kell elfojtani a bajt - hangsúlyozza Mályinkó Zol­tán. Pedig a szemét lerakása az egerszalóki városi nagylera­kóban egy köbméterig ingye­nes, és senki se nézi, hogy egy hónapban hányszor egy köb­métert visz valaki - jegyzi meg a szakember. (Ám arra is akad példa, hogy valaki inkább a lerakótól pár száz méter­re szabadul meg a hulladékától.) Ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy az emberek többsége inkább a helyes úton jár, s nagyobb illegális lerakatokról és veszélyes hulladékok megjele­néséről szerencsére nincsen szó. Az utóbbinak a kezelését, tárolását egyébként igen szigorú nyilvántartási és adminisztratív szabályok ha­tározzák meg. Az ilyen melléktermék képző­désével járó tevékenységet a cégeknek és vál­lalkozásoknak be kell jelenteniük, és a környe­zetvédelmi hatóság engedélye is szükséges. A felmérések szerint azonban a háztartások­ból kikerülő szemétnek is mintegy öt ezreléke veszélyes hulladéknak minősül (például lejárt gyógyszer, elem, festék és oldószermaradék). Te­hát a nem megfelelő helyen a környezetbe jutó kommunális hulladék a szépérzék borzolásán túl is rejt magában veszélyeket. A tavasszal a Parlament által elfogadott hulladékgazdálkodási törvény már a korszerű nyugat-európai szabá­lyozás elemeinek átvételével is segíteni igyek­szik a kérdéskör megnyugtató rendezését, amely minden bizonnyal az illegális szemétlera­kók megszüntetésére, a folyamat felgyorsítására is kedvező hatással lesz. A hozzáértők egy je­lentős része azonban kétségeit is hangoztatta a hazai hulladékkezelés kapcsán, mivel úgy vélik, hogy a törvény előírásai mellett egyelőre még nem nagyon látszik, hogy milyen forrásból lesz pénz az égető gondok orvoslására. Mértéktartó becslések szerint is, a hazai szemétkérdés meg­nyugtató rendezése több mint tíz éven át leg­alább évi ötvenmilliárd forintot igényelne, hogy úrrá legyünk a helyzeten. ________________ikji L apunkhoz már nem először érkezett panaszos bejelentés a Ceglédi-dűlőn lévő illegális sze­métlerakó miatt. A telektulajdonosoknak nap mint nap hatalmas rakás szemét mellett, sőt néha azon át kell elhaladniuk, hogy elérjék gondosan ápolt kertjeiket, melyekbe a városi pa­nelrengetegből menekülnek. Nem csoda, hogy a főleg kommunális hulladékból álló kupac zavarja őket. A helyszínen is találkoztunk egy elkeseredett gazdával. Mint mondja, már többször tettek bejelentést mindenféle hatósághoz, ám egy-két jegyzőkönyv megírásán kí­vül senki nem tett semmit. Az öregúr nem szívesen adja meg nevét, fél. Állítólag már meg is fenyegették. Azok, akik gyakran zsákszám hordják ki mocskukat a földje közelébe. így hát hiába vannak szemtanúk, néhány feljegyzett rendszám, akik korábban nyitott szemmel jártak, most inkább becsukják a szájukat is. fotó: gál gábor Cukorbetegek Eger A cégbíróságon bejegyezték a Cukorbetegek Egri Egyesületét, így ennek következtében a szer­vezet közhasznúvá vált. Bank­számlát nyitottak, van adószá­muk, és a Civil Házban végleges helyet találtak. A tagok már itt találkoznak június 25-én 15 óra­kor. Az eseményen szó lesz a cukorbetegek diétájáról, majd dr. Szilágyi Edit angiológus ér­betegségek kiszűrésére vállalko­zik. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az önként jelentkezőket meg­vizsgálja. Az egyesület a jövő­ben számít szimpatizánsaik - magánszemélyek, szervezetek, üzemek és vállalkozók - támo­gatására is. Akik szeretnék rész­letesebben is megismerni mű­ködésüket, azok Fehér Vilmos elnököt keressék a 36/43&818- as telefonszámon. ■ Svéd kapcsolat Hatvan Svédország soros EU-elnöksége előtt a skandináv ország kormá­nya elhatározta, hogy kiemelten foglalkozik a testvérvárosi együtt­működéssel - tájékoztatta lapun­kat Staffan Carlsson, budapesti svéd nagykövet. Magyarországról Nagyatád és Hatvan vesznek részt az együttműködésben. Svédország 20 millió koronát - mintegy 600 millió forintot - tesz félre a testvérvárosi projektre. Több mint harminc település kö­zé került a Zagyva-parti város is. Hatvan négy svédországi önkor­mányzattal, Észtországgal, Lettor­szággal és Csehországgal együtt 370 ezer svéd koronát - 11 millió forintot - kapott egy Veszélyesebb lehet-e az ideológia az ágyúknál? című projektre, amely azt szeret­né megmutatni, hogy az antide­mokratikus ideológiák lassan és alattomosan beszivároghatnak egy társadalomba. __________■ E lhunyt Papp János Mély megrendüléssel fogad­tuk a hírt, miszerint hosz- szan tartó, nagy türelem­mel viselt betegség után jú­nius 21-én, életének 74. évé­ben elhunyt Papp János, la­punk jogelődje, a Népújság nyugalmazott főszerkesztő­je. Tisztelt pályatársunktól - a gyászoló család, a ro­konság, valamint ismerősei és barátai jelenlétében - jú­lius 1-jén délután 5 órakor veszünk végső búcsút az egri urnatemetőben. Elment az újságkészüés nagy öregje... Egy tőmondat, pár szó csupán, de elhiszik-e nekem, aki immár há­rom évtizede rovom a sorokat a tőle örököt hasábokon, hogy müyen nehéz, kegyetlenül nehéz vöt leírni ezeket a visszavonhatatlan hírt al­kotó szavakat. Már csak azért is, mert a Főnök - miután nem szerette, ha főszerknek szólítottuk, hát ezt a titulust találtuk ki neki - szakmai nevelőatyámként mindig azt tanácsolta, ha éppen nem ment az írás, hogy most állj fel hagyd abba, majd később befejezed. De erre most nem adott lehetőséget... Viszont kincset érő örökséget hagyott ránk. Többek között azt a pél­daértékű szakmai utat, amelyre egy híján ötven esztendeje lépett. Az ifjú bekölcei boltvezető - miután irodalmi érdeklődésével kitűnt kor­osztályából - ekkor került a budapesti Újságíró Főiskolára, majd a Népújság Szerkesztőségébe, ahol végigjárta a szakma lépcsőfokait. A lapnál töltött harminc esztendő utolsó húsz évében -1962 és 1982 kö­zött - főszerkesztőként irányította az időről időre meg-megújuló reduk­ciót, miközben tanult és tanított. Bölcs és hasznos tanácsokkal látta el azokat az újdonászokat, akik közül ma már számosán a honi újság­írás neves és vezető munkatársaiként dolgoznak, s hálával emlékez­nek vissza az együtt töltött időkre. Mint tette azt ő is, miután az alattomos betegség váratlanul leverte a lábáról s arm késztette, hogy korkedvezményes nyugdíjba vonuljon. Bár számtalan rangos elismerésben, magas állami kitüntetésben ré­szesült, a legbüszkébb mégis arm a kulcsm vöt, amelyet akkor ka­pott, amikor elköszönt munkatársaitól Men az a kulcs - amelyet most ugyancsak örökül hagyott ránk - bármikor megnyitotta előtte a szerkesztőség ajtaját. De ha nem is jött gyakorta, találkozásainkkor - bár naprakész volt minden téren - mindig az volt az első kérdése, hogy „mizujs oda- fónnl”. Aztán elmondta, hogy melyik írasrC mi a véleménye, mint tette egykoron, amikor még létezett igazi múnefimunka Legutóbb - a MÚOSZ-tagok doyenéként - arm biztatott, hogy megválasztandó me­gyei titkárkém képviseljem majd „az öreg rókák” éndekeü is. Mindez a könyviét idei megnyitóján törtém, ahol Nemeskürty István Requiem és búcsú című könyvé lapozgatta. Aztán amikor a Búcsúpillantás cí­mű fejezethez ért, csendben becsukta a kötetet, és elköszönt. Nem gondoltam, hogy örökre. SZILVÁS ISTVÁN Területfejlesztési pályázatok (Folytatás az 1. oldalról) nácskozáson -, de kedvezni igye­keztek a nagyberuházások mellett Miként az várható volt, a legna- a munkahelyteremtő beruházások- gyobb aktivitás a decentralizált ke- nak is. Ennek eredményeként mé­retekre kiírt pályázat első fbrdulójá- gyénkben 192 új munkahely kelet­in beérkezett munkák kapcsán mu- kezik, zömmel az említett elmara- tatkozott. Mint Kun Zoltántól, a He- dott térségekben. Az elbírálásoknál vés Megyei Önkormányzati Hivatal a tanács arra is figyelemmel volt, Területfejlesztési Igazgatóságának hogy általuk esélyt adjanak a kistér­vezetőjétől megtudtuk, a három, ségeknek arra, hogy a majdani így a területfejlesztési cél-előirányza- programfinanszírozási keretek kö­ti, a területi kiegyenlítő és a céljelle- zött egyáltalán pályázni tudjanak, gű keretekre összesen 172 pályázat Mindezek mellett a testület azt is fi- futott be, amelyből 99-et támogat a gyelembe vette, hogy a második tanács, mintegy 366 millió forint- fordulóban is maradjon pénz, ezért tál. A döntéseknél jellemzően az el- a keret mintegy fele még rendelke- maradott térségek élveztek előnyt - zésre áll azzal együtt, hogy a tanács ennek szükségességére Kontra 2001-re és 2002-re is vállalt kötele- Gyula, Heves város polgármestere zettségeket. külön is felhívta a figyelmet a ta- _____________________ikQhnei N em kis büszkeséggel említette a megyei kórház főigazgatója még márciusban: az l-es behsztály élé­re új főorvos került a budapesti Semmelweis klinikáról. A hírt ak­koriban mintegy szenzációként közöltük, ám dr. Fütő László be­mutatásával késlekedtünk, hadd ismerje meg a helyi viszonyokat, így három hónap múltán erről is kérdezhettem őt, nemcsak a naci- onáléjáról. Mindenekelőtt arra voltam kí­váncsi: miért hagyta ott a fővá­rost, ráadásul a klinikát? Bár a kérdés meglehetősen indiszkrét volt, Fütő főorvos válaszában nem köntörfalazott. Nem beszélt „elhivatottságról”, s nyoma sem volt benne a „kivagyiságnak”, va­gyis, hogy „megmutassa ezeknek, hogyan csinálják a nagyok”. Őszintén megmondta az okot: a klinikán túlkínálat van a profesz- szorjelöltekből. Nemcsak tanítani és kutatni akar - amire ily módon sajnos kevesebb ideje marad -, hanem elsősorban gyógyítani. Számos speciális esetet látott, 41 éves korára szerzett már annyi is­meretet és tapasztalatot - főként a hormonális betegségek ellátása te­rén -, hogy egy nagyobb osztályt is elvezethessen. Ezért próbált sze­rencsét a pályázatával Egerben. A másik, nem kevésbé nyomós indok az volt, hogy így közelebb kerülhetett a családjához. Felesé­ge, aki fogorvos, Hevesen, a szü­lővárosában kapott állást, miután letelt a gyes, s a Fütő gyerekek óvodába kerültek. Már csak azért is célszerű volt ott munkát vállal­nia, közel a mamához, mert a férj akkoriban Kuvaitban dolgozott egy magánklinikán. Most, hogy Fütő főorvos Egerben vezeti az I- es belosztályt, gyakrabban meglá­togathatja Mezőkövesden élő szü­leit is, s végre minden este láthat­ja a gyerekeit. Kivéve, amikor ügyeletet vállal. Elvileg, mint osztályvezető főor­vosnak, ez nem lenne kötelező. Hanem Fütő doktor tudja, hogy mennyit dolgoznak kollégái, s úgy érzi, részt kell vállalnia a túl­munkából is, ha igazi, jó osztályt akar. Márpedig ez a célja. Arról már meggyőződött, hogy a „szürkeál­lománnyal" nincs baj, ami gondot okoz: a megye elöregedett, szociá­lisan is lemaradt, s emiatt sokkal több a beteg, állandó telt házzal működnek a belosztályok. Ezzel együtt, beleértve a meg­lehetősen lepusztult - évtizedek óta nem korszerűsített, felszerelt­ségében sem tökéletes - épületet, szívesen dolgozik itt. S azon van, hogy a kollégák is elégedettek le­gyenek. A krónikus nővérhiány- nyal küzdő osztályra sikerült új munkatársakat találnia, ami azért is lényeges, mert a munkájuk nél­kül nem gyógyulhatnak meg a be­tegek. Fütő főorvos úgy látja, a kívül­ről rossz hírűnek mondott kórház korántsem olyan rossz. Három hónap alatt megtapasztalta, egy­ként mozdulnak a kollégák - a ra­diológiáról, a sebészetről is -, ha az valóban indokolt. Lehet, hogy egyes vizsgálatokra várni kell, de ez országos jelenség, s ezért az egészségügy pénztelensége okol­\ FOTÓ: PERL MÁRTON ható. Viszont biztonságot adhat a betegeknek, hogy az egri orvosok értik a dolgukat, s állandóan to­vábbképzik magukat. Erre készül Fütő főorvos is. Közeli terve, hogy elérje a Ph. d. tudományos fokozatot, amely a régi kandidátu­si címmel egyenlő. NÉGYESSY ZITA Közel a határidő Eger Tegnap a Szépasszony-völgy sza­badtéri színpadán a hegyközség és a vámhivatal illetékesei közös tájékoztatást tartottak a borjöve­déki törvény alapján szükséges bejelentkezés szabályairól, a pin­cekönyv vezetéséről. Mint el­hangzott, közeleg június 30., az illetékmentes bejelentkezés ha­tárideje azoknak, akik szőlőterü­lete meghaladja az 1500 négyzet- métert, illetve pincéjükben fel­nőtt családtagonként 250 litertől több bort készítenek. Ezeket a he­lyi vámhivatalban kell rendezni­ük. A hegyközségi kódszámot a kitöltött nyomtatványokon levő adatok egyeztetése után adják ki a hegyközség irodájában. Mint megtudtuk, eddig négyszázan tettek eleget ennek a kötelezettsé­güknek, és még 1200 szőlő- és bortermelőt várnak a bejelentke­zésre. Főorvos egy fővárosi klinikáról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents