Heves Megyei Hírlap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-05 / 104. szám
Dinamikusan fejlődik Heves megye gazdasága Heves megyében a GDP 1997. évben piaci beszerzési áron 198 milliárd forint volt. Részesedése az észak-magyarországi régióból 27,1 %, az országosból 2,3 %, míg az egy főre jutó GDP értéke 607 ezer forint, az országosnak 72,1%-a, a vidéki átlagnak 89,5%-a. A mutató alapján Heves megye az előző évi 16. helyről a 15.-re került a rangsorban (Pest megye megelőzte, Békés és Somogy megyét viszont lekörözte Heves). Az észak-magyarországi régióba tartozó Borsod-Abaúj-Zemplén megye változatlanul a 18., Nógrád megye pedig a 20. helyen áll - derül ki a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara felméréséből. A gazdasági ágak közül kiemelést érdemel az ingatlanügyletek, a gazdasági szolgáltatás, a villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás hozzáadott értékének részesedése (11,1, illetve 9,3 %). Az utóbbi aránya 5,5 százalékponttal nagyobb, mint országosan. Magyarország villamosenergiatermelésének több mint 14 %-át Heves megye adja, a megyék közül egyedül Tolna teljesítménye nagyobb. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás súlya tükrözi az idegenforgalomban betöltött frekventált helyünket. (A rangsorban Somogy, Zala, Veszprém megye részesedése ennél nagyobb, Budapest ezzel azonos.) A mezőgazdaság a megye gazdasági életében szintén jelentős szerepet játszik, részesedése 8,1 %, nagyobb, mint országosan (5,9 %). A GDP felhasználásában folytatódott a szerkezeti változás: a végső fogyasztás arányának csökkenése és a bruttó felhalmozás részarányának növekedése. A háztartások fogyasztásának volumene 1997-ben 1,7 %-kal, az állóeszköz-felhalmozásé 9,2 %kai nőtt az előző évhez képest. * A hagyományos ércbányászat, építőanyag-ipar, a mezőgazdasági termelést feldolgozó iparágak (dohányipar, cukoripar, malom- és sütőipar) mellett az elmúlt évtizedben nehézipari fejlesztések is megvalósultak Heves megyében. A megyében az aktív keresők aránya elmarad az országos átlagtól. A megyében foglalkoztatottak több mint 60 %-a fizikai foglalkozású, ez az arány a megyék átlagával közel azonos. Az ipar és az építőipar területén bekövetkezett termelés-visszaesés következtében a fizikaiak létszáma fogyott jobban. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak több mint fele nő, számuk kevésbé csökkent, mint a férfiaké. A nők nagyobb hányada dolgozik szellemi munkakörben. A gazdasági szervezeteknél foglalkoztatottak számának (62.681 fő) erőteljes mérséklődése mellett évről évre nőtt az egyéni vállalkozások száma. A vállalkozás folytatható főfoglalkozásként, másodállásban vagy melléktevékenységként. Az iparban dolgozik a foglalkoztatottak 39 %-a, a mező- gazdaság mindössze 8 %-kal részesedik. A tercier szféra mára 53 %-ot képvisel. A szolgáltató szektoron belül meghatározó a kereskedelem, ahol a kiskereskedők száma több, mint a jogi személyiségű társas vállalkozásokban tevékenykedőké. Jelentős létszámot foglalkoztat az oktatás, az egészségügyi és szociális ellátás, a szállítás, raktározás, posta és távközlés. Nőtt a számuk a pénzügyi tevékenység területén, valamint a közigazgatásban, a társadalombiztosításban. Az északi régió másik két megyéjéhez hasonlóan Heves is a magas munkanélküliséggel (15.337 fő) sújtott területek közé tartozik. A munkanélküliségi ráta 12,1 %, melynek alapján a 10. helyen áll a megyék között. A megyei átlagtól kedvezőtlenebb a helyzet a kevéssé iparosodott, hátrányos helyzetű északi és a mezőgazdasági jellegű déli térségben, melyben a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek megszűnése, átalakulása is csökkentette a munkahelyek számát. A foglalkoztatási feszültségek enyhítésére munkaerőpiaci képzésben (számítástechnikai, közgazdasági, kereskedelmi és idegen- forgalmi) évente közel 2000 fő vesz részt. * Az ipar elsősorban Hatvan, Gyöngyös és Eger városba és környékére települt. Kevésbé iparosodott és a fejlesztendő térségek közé tartozik északon Pétervására és körzete, délen Füzesabony, Heves és környéke. A hagyományos ércbányászat, építőanyag-ipar, a mezőgazdasági termékeket feldolgozó élelmiszeripar mellett a villamosener- gia-termelés, fémfeldolgozás, gépgyártás, a könnyűipar területén pedig a ruházati ipar és a bútorgyártás kiemelkedő. Az ipari termelés 34 %-át exportálják, az élelmiszer, ital és dohány a kivitel 17 %-át, a gépipar 73 %-át adja. Jelentős vállalkozások működnek az erdőgazdálkodás, a bortermelés, a fémmegmunkálás és felületkezelés, a járművillamossági készülékek gyártása, a mélyépítőipar területén is. A gazdaság átalakulásának kezdeti eredményeként a termelékenység - főként a jelentős létszám- csökkenés hatására - 1994-ben nőtt az iparban és az építőiparban. A megyében jelenleg 22.571 vállalkozás működik, ebből 2723 a jogi személyiségű és 3064 a jogi személyiség nélküli vállalkozás, az egyéni vállalkozók száma 14.227. A jogi személyiségű vállalkozások legnagyobb része a javítás és a kereskedelem terén dolgozik (25 %), ezt követik az ingatlanügyletek és szolgáltatás terén működők (17 %), majd az iparban dolgozók (23 %). Az egyéni vállalkozások 38 %-a kisiparosokból, 35 %-a kiskereskedőkből, 24 %-a szellemi szabad foglalkozásúakból, 3 %-a mező- gazdasági önállókból tevődik össze. A külföldi érdekeltségű vállalkozások száma 309, melynek 36 %-a az iparban tevékenykedik. A termelési érték több mint 60 %-át hat vállalkozás hozza létre Megyénkben az ipari termelés növekedése az országosnál alacsonyabb volt (mintegy 10 %), ezen belül az ötven főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégek termelése kisebb ütemben bővült. A termelésnél valamivel nagyobb ütemben növekedett az értékesítés (10,4 %), ezen belül az export több mint 28 %-kal, a belföldi eladás pedig 2 %-ot meghaladó mértékben. Az ipar fő ágai közül a feldolgozóipar teljesítménye volt átlagon felüli. A beruházások négytizede az iparban valósult meg, egy lakosra jutó összege háromnegyede a vidéki átlagnak. A külföldi tőkeérdekeltségű vállalkozások beruházásai a technikai, technológiai megújulást jelentették. A privatizáció a kereskedelemben és az idegen- forgalomban kezdődött, több ipari vállalkozás került értékesítésre, melynek eredményeként a privatizáció csaknem befejezettnek tekinthető. A nagyobb, megyei székhelyű gazdasági szervezetek beruházásainak teljesítményértéke több mint 46 milliárd forint volt az elmúlt évben. A beruházások egyhármada a feldolgozóiparban, 27 %-a a villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátásban, 7 %-a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban, 6 %-a az egyéb közösségi és személyi szolgáltatásban realizálódott. Anyagi-műszaki összetételben a gépberuházások hányada a meghatározó (57 %), ezen belül az importgépeké nagyobb. A megyében megvalósított beruházások aránya összességében az országos átlag 50 %-a körül alakult több év átlagában. A beruházások közel felét a külföldi érdekeltségű vállalkozások biztosították. Lakosságszámra vetítve a beruházások zöme az iparban és a szállítás, távközlés területén ment végbe, az országosnál dinamikusabban a mezőgazdaságban, a kommunális szférában azonban az utóbbi 1-2 évben elmaradnak. A törzstőke megoszlását vizsgálva a hagyományosan jelentős befektetést igénylő közszolgáltatásban, építőiparban, iparban és pénzügyi ágazatokban működő vállalkozások a meghatározóak. A tagvállalkozásai egészét figyelembe véve az egy vállalkozásra jutó jegyzett tőke 6,6 MFt. Ez az összeg a vállalatnagyság szerinti strukturálódást figyelembe véve a kis- és középvállalkozások gyenge tőkeellátottságát jelzi. Számbelileg kevés nagyvállalkozás adja a vállalkozások törzstőkéjének döntő hányadát. A tőke magas fokú koncentrációjára jellemző, hogy az összes vállalkozás közül a tőkenagyság szempontjából legnagyobb 12 adja az összes jegyzett tőke 1/3-át. A jegyzett tőke átlagos nagysága ágazatonként jelentősen változik. Sorrendben a közszolgáltató, pénzügyi, élelmi- szeripari, ipari és építőipari vállalkozások rendelkeznek a legmagasabb törzstőkével. * A külföldi tőke érdeklődése megyénk iránt a rendszerváltást követően fokozatosan kismértékben növekszik. A külföldi tőkét elsősorban a nagyobb piaccal rendelkező vállalatok vonzották. Kiemelkedő fontosságú cégek kerültek részben külföldi tulajdonba a villamosenergia- és a feldolgozó- iparban. Az idegen tőke megjelenése összességében kedvező hatással járt. Ezeknél a cégeknél a foglalkoztatottak száma nem csökkent olyan mértékben, mint máshol, jelentős fejlesztéseket hajtottak végre, és külső piaci lehetőségekhez is jutottak. A Heves megyében működő összes külföldi tőke mintegy háromnegyede Németországból, 11 %-a az USA- ból, és 8%-a Ausztriából származik. Újabban nagyobb számban fordulnak elő kínai vagy kínai-magyar vállalkozások is. Kutatás-fejlesztés terén a megye fontos kutatóbázisa az Agrártudományi Egyetem, melynek kutatásai agrotechnikai, technológiai, talajvédelmi, környezetvédelmi jellegűek. Jelentős eredményeket értek el a lucerna, az őszi és a tavaszi árpa nemesítésében. Természet- és társadalom- tudományi kutatásokat folytat az Eszterházy Károly Főiskola. A gazdasági szervezetek műszaki fejlesztő tevékenysége számottevően visszaesett, kis hányaduk foglalkozik piac- és versenyképességét fokozó termékfejlesztéssel. Fontos előrelépésnek tekinthető, hogy számos vállalkozás ismerte fel a minőségbiztosítás megteremtésének szükségességét. Megyénkben közel 60 vállalkozás rendelkezik ISO 9000 tanúsítvánnyal. A megyei iparfejlesztés ipari parkok révén is megvalósul. Az Egri Ipari Park a déli iparterületen fekszik, ahol már eddig is folyt ipari tevékenység. Az egri mellett Hatvanban is ipari parkot hoztak létre, és Gyöngyös városban is tervezik ipari park létrehozását. A környezet állapotát elsősorban a lokálisan jelentkező, az ipari szervezetek által okozott környezetszennyezés befolyásolja. A gazdasági szervezetek környezetvédelmi beruházásokra 1991 és 1994 között összesen több mint 2,5 milliárd forintot fordítottak. Arányuk az összes beruházás értékének 3-7 % között szóródott. Hatásukra a szennyezettség mérséklődött, de a veszélyeztetettség több területen megmaradt. A szennyvízhálózat kiépítése nem követte a vezetékes vízellátás fejlesztését. Az ipari, valamint a kommunális eredetű szennyeződések elsősorban a vízkészletek minőségét befolyásolhatják A települési önkormányzatok tavaly összesen 2097 millió forint helyi adót szedtek be (az egy lakosra jutó helyi adóbevétel tekintetében megyénk a 14. helyet foglalja el), ezen belül a legtöbbet, 1758 millió forintot iparűzési adóból. Ezt az adónemet különösen kedvelik az önkormányzatok, hiszen Heves megyében településeink 77 %-a (82 önkormányzat) alkalmazza ezen adónemet. A megye várható gazdasági tendenciái. A megyében a következő öt évben jelentős gazdasági fejlődés várható. Ez elmondható az ipar (gépipar, informatika-elektronika), a szolgáltatóipar és az idegenforgalom területeire. A kereskedelem területén stagnálás várható. A high-tech kultúra erősödését prognosztizálják a vállalati vezetők A jövőben a megye gazdasági fejlődését várhatóan meghatározza a multinacionális cégek és jlz ipari parkok megjelenése elsősorban az M3- as vonzáskörzetében: Hatvan (Bosch, ipari park, stb.), Heves (Ramona ipartelep), Füzesabony esetében várható erős fejlődés, a megyeszékhelyen lassúbb ütemű fejlődést prognosztizálnak. Dél-Hevesben a mezőgazdaság jelentette és jelenti ma is a fő megélhetési lehetőséget. Itt a szerkezetváltás és az ágazat EU-konform átalakulása a legfontosabb tényező, amely a fenntartható fejlődést szolgálhatja. Az új M3 autópálya, illetve a Tisza-tó a térség fejlődésére jelentős hatással lehet. A gazdasági átalakuláson és szerkezetváltáson sikeresen átesett középvállalkozások az innováció motorjai a megyében. A gazdaság döntéshozói Heves Megyei Kereskedelmi Heves Megyei és Iparkamara elnöksége Területfejlesztési Tanács ELNÖK: Gyetvai József ALELNÖKÖK: Erdei Zoltán Matus Miklós Nagy Levente ELNÖKSÉG: Dr. Bánhidy Péter Nagy Lajos Márton József Farkas József Tímár István Ujváry Zoltán Sándor László Valaska József Bíró József Kelemen Imre Herman István Farkas Ervinné Marosvölgyi György Hadobás Dezső Gecse Mihály Dohány István racm ^^7 Tagjai: Sós Tamás Dr. Nagy Imre Dr. Ördög István Ficzere György Kontra Gyula Lakatos István Szabó Gyula Zoltai Béla Állandó meghívottak köre: • gazdasági kamarák • TÁKISZ • KSH megyei igazgatósága • Magyar Államtitkár HM-i Igazgatósága • MVA HM-i Igazgatósága • KHVM képviselője • Oktatási Minisztérium képviselője • Francsics László régióigazgató • Regionális/főépítési hatóságok • Megyei/főépítési hatóságok • Városok képviselői • Kistérségi társulások vezetői • Elbíráló bizottság tagjai • Munkavállalók képviselője • Regionális tanács képviselője • S0P ’97 képviselője • Megyei PHARE Iroda képviselője • Magyar Fejlesztési Bank képviselője Évente 50 ezer tonna cukor a Mátra Cukortól Gépbeállítás a Vilatinál fotó: szájúi csaba
