Heves Megyei Hírlap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-20 / 117. szám

■MM 2000. Május 20., szombat Heves Megyei Hírlap - 3. oldal MEGYEI KORKÉP Mesebeli Afrika Feloszlatták azt az elit rendőr­osztagot, amelyet autóeltéríté­sek, bankrablások, gyilkosságok ellen hoztak létre. A feloszlatás oka: az elit rendőrök tisztjei au­tóeltérítésekbe, bankrablási ügyekbe, gyilkosságokba keve­redtek. A különleges osztag fedő­neve Alfa Romeo volt. Három év­vel ezelőtt szervezték meg, hogy egy ütőképes egység végre gátat vessen az autóeltérítéseknek, a bankrablásoknak és más, erő­szakos bűncselekményeknek. Az Alfa Romeo vezetői azonban ehelyett elszedték a bankrablók­tól azok zsákmányál, akik emi­att még több bankot raboltak ki Kenyában. Ó, Romeo, mért vagy te... bankrabló. Szerencse, hogy a feltartóz­tathatatlanul javuló közbizton­sági helyzet mellett mérsékel­tebb égövön hasonló dolgok nem történnek. _________________________________l-HOS) P OROSZLÓI NÉVADÓ. Ma 10 órakor tartják Poroszlón a helyi általános iskola névadó ünnep­ségét, melyen az intézmény Vass Lajos karnagy, zeneszerző, népzenekutató nevét veszi föl. Díszvendégek: Vass Lajosné dr. Kaposi Edit és Vass József. A névadó munkásságát Szathmáry Károly karnagy mél­tatja, közreműködik Budai /to­rta népdalénekes, valamint a Po­roszlói Népdalkor és az iskola ta­nulói. INGYENES ELŐADÁS. Ma es­te 21 órától az egri MÁS-klubban Munyi és barátainak produkció­ját láthatják az érdeklődők. A Performance-bemutatót ingye­nesen lehet megtekinteni. NÉPZENE ÉS KLASSZIKUS TÁNC. Ma 11 órakor Horton, a Művelődési Házban népzenei találkozót tartanak. Vasárnap 17 órakor Detken, a Faluházban a klasszikus és formációs tánc ka­tegória kistérségi bemutatójára kerül sor. SZERENCSÉS NYERTESE­INK. A 2000. május 13-án kö­zölt rejtvényünk helyes megfe- jtése:„Csaí: egyszer kerüljek ki a börtönből”. A jó választ bekül­dők közül könyvutalványt nyertek: Kőhegyi Györgyné, Párád és Szabó Tivadamé, He­ves. Gratulálunk szerencsés megfejtőinknek! TrAFFIPAX VEZÉNYLÉS 07.00- 15.00 21. sz. főút. 14.00- 22.00 Eger belterület, Gyöngyös belterület, 3. sz. főüt. 21-én: 06.00-14.00 24. sz. főút. 07.00- 15.00 32. sz. út. 14.00- 22.00 Gyóngyös-Mátrafüred- Mátraháza 24. sz. főút. Heves megye előrébb lépett (Folytatás az 1. oldalról) Az 1998-ban mért adatokból kitűnt kedvező vál­tozás a külföldi tőkebefektetések 28 százalékos növekedésével magyarázható. Ebben az évben e régióban valósult meg a nemzetgazdasági beru­házások 11 százaléka. A megyék egy főre jutó GDP-je alapján mért különbség 1998-ban is to­vább növekedett. Megőrizte vezető helyét Fejér megye. Győr- Moson-Sopron a feldolgozóipari termeléssel - el­sősorban a járműgyártással - elért eredményei alapján megelőzte Vas megyét. A megyei átlag alatti 15 százalékos sávban tíz megye található, Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP), 1996-1998 Megye, régió Az egy főre jutó bruttó hazai termék ezer Ft-ban a megyék átlagának százalékában 1996 1997 1998 1996 1997 1998 Észak-Magyarország 467 566 678 86 84 84 Borsod-Abaúj-Zemplén 478 584 690 88 87 86 Heves 499 607 726 92 90 90 Nógrád 387 443 565 71 66 70 amelyek hasonló fejlettségűek. Ebben a csoport­ban Heves megye két, Borsod-Abaúj-Zemplén egy hellyel lépett előbbre. Hevesben ez főleg a feldolgo­zóipar - különösen a gépipar -, a villamosener­gia- és az építőipar járult hozzá a számottevő nö­vekedéshez. Továbbra is jelentősek tehát a különbségek az egyes régiók között, és rengeteg a tennivaló a felzárkóztatás terén. A jövőt tekintve - a ta­pasztalatok szerint - az Európai Unió azokat a térségeket részesíti támogatásban, ahol az egy főre jutó GDP szintje elmarad az uniós átlag 75 százalékától. Az adatok szerint az EU összesen 200 régiójából 50 sorolható ide. Jelenleg hazánk valamennyi térsége ebbe a csoportba tarto­zik. A legfejlettebbnek mondha­tó középső térségben is az egy főre jut GDP az uniós átlag 71 százaléka. Az utóbbi három év adatai alapján a statisztikusok azt állapították meg, hogy a gaz­daságunk relatív fejlettsége kissé közelebb került az uniós tagor­szágok említett módon mért átla­gos fejlettségi szintjéhez. __________________________(MENTUSZ) M illiókkal tartozik a város? (Folytatás az 1. oldalról) A korábbi iparterületre tervezett műhelycsarnok és a raktárak építé­si engedélyének kiadása késedel­met szenvedett, ebből szintén kár keletkezett. Az engedély iránti ké­relem benyújtásakor 52 millióba kerültek volna az említett épületek, az azóta bekövetkezett áremelke­dés plusz 17,7 millió forintot tesz ki a Szabó-Füzes tulajdonosa szerint. A meg nem építésből eredő elma­radt haszon újabb 25 millió forint, amely összetételét tekintve - olvas­ható a keresetben - a gazdálkodó szervezetek, egyéni vállalkozók és jogi személyek felé nyújtott szol­gáltatások elmaradásából adódik. Sok üzleti partnert vissza kellett utasítani, béried és együttműködé­si szerződések mentek füstbe. A kereset teljes összege 87 millió 897 ezer 305 forint, s ennek 2000. janu­ár elsejétől számított évi 20 százalé­kos kamata. Szabó Jánosra - mint arról már beszámoltunk - több helybeli lakos is panaszkodott amiatt, hogy a tele­pet megközelítő és onnan távozó teherautók a lakott utcákon járnak át, komoly környezeti károkat okozva. Az önkormányzat a ható­sági engedélyek - építési, haszná­latbavételi stb. engedélyekről van szó - megadásához a vállalkozó számára feltételként szabta egy úgynevezett elkerülő szervizút megépítését. (Ez máig nem készült el teljes mértékben). A füzesabonyi jegyző elsőfokú határozatait a me­gyei közigazgatási hivatal több al­kalommal is megsemmisítette, s új eljárásra utasította a várost. Gulyás László polgármester úgy véli: Füzesabony nem tartozik Sza­bó Jánosnak, a vállalkozó követelé­se nevetséges. A rendezési terv sze­rint a kifogásolt ingaüanokon to­vábbra is lehet ipari tevékenységet folytatni, az átminősítésből tehát nem származik kár. A pert - amely­nek második tárgyalását csütörtö­kön tartották Egerben, a megyei bí­róságon - felfüggesztették, az ön­kormányzat ugyanis a közigazgatá­si hivatal határozatát ugyancsak bí­róság előtt megtámadta. E közigaz­gatási per lezárulta után folytatódik a Szabó-Füzes tulajdonosa és a vá­ros közötti jogvita. Gulyás csodál­kozásának adott hangot, Szabó Já­nos hogyan eshetett el 80 milliótól, amikor évente alig keletkezik helyi adófizetési kötelezettsége. _________________________________IBÉMES) I zrael túl messze van? Eger Vélhetően a földrajzi távolság miatt nem látnak fantáziát az esetleges együttműködésben azok a cégve­zetők és vállalkozók, akik nem vol­tak kíváncsiak az Ifjúsági Házban tegnap a Heves Megyá Kereskedel­mi és Iparkamara és az önkor­mányzat áItal közösen rendezett fórumra. így Leóm Hadar, az Izrae­li Nagykövetség gazdasági tanácso­sa és dr. Ozer Krummer, az agrártu­dományok professzora a meglehe­tősen csekély számú hallgatóság előtt beszélt a két ország gazdaság, kapcsolatairól, s a távlati tervekről. Korózs Lajos országgyűlési kép­viselő - még szűkebb körben - mél­tatlankodva jegyezte meg: „Nem igaz, hogy egy ilyen jelentőségű ta­lálkozóra nem tehetett volna több érdeklődőt idecsalni”. Azt is méltán kifogásolta, s a szervezés hibája­ként rótta fel, hogy csütörtökön es­te, az izraeli kulturális és gazdasági napok megnyitóján a díszvendég nagykövet asszony jelenlétében a magyar Himnusz után közvetlenül, az izraeli himnusz egy diszkósított változatát játszották le a vigyázzál­lásba merevedett közönségnek. Leóra Hadar asszony előadásá­ban arról szólt, hogy Magyarorszá­gon az izraeli beruházások értéke elérte az egymilUárd dollárt, ebből 700 milliót aktív ingatlanokra - be­vásárlóközpontok, hotelek, iroda- és parkolóházak - fordítottak. Be­kapcsolódtak a gyógyszer- és a bú­torgyártásba, valamint a telekom­munikációs fejlesztésekbe. A két ország közötti gazdasági egyez­mény alapján kapu nyűt a szabad kereskedelemre. Jelentősen nőtt ha­zánkban az izraeli turisták száma, akikről köztudott, hogy a japánok után a legtöbbet költenek kirándu­lásaik alkalmával. A tanácsos el­mondta még, hogy az agrártechno­lógia körében szeremének a ma­gyaroknak segíteni. Dr. Ozer Krammer pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy legin­kább azokkal a gyümölcsökkel le­hetne betömi az izraeli piacra, amelyek ott ismeretlenek. Jó árat kaphatnának például a ribizli- és az egrestermelők. ____________________________________(HÉQYESSY) T ARI OTTÓ Párhuzamok Fura analógia tanúi lehettek a napokban a Lőrinciben élők: a kisváros déli szegletében másfél évtizednyi szünet után újra áramot termel az erőmű, míg „fönt" északon, azaz Selypen folyik a cukorgyár leszerelése. Pedig az előzmények még a rendszerváltás táján sem a fentiekre engedtek következtetni. Ko­rábban errefelé inkább az erőműveket volt szokás „lecsontozni”, s az alkatrészeket a Szovjetunióba szállítani. A Zuckerfabrik több­kevesebb sikerrel megúszta a különféle égtájak felől érkező sisere- hadak pusztítását, annak dacára, hogy több mint kétszer annyi ideig élt, mint áramfakasztó társa. Az erőműt a nyolcvanas évek közepén mindenki leírta Joggal A haláltusa - a lignitről pakurára való átállás folyamata - éppen elég időt adott arra, hogy az emberek beletörődjenek sorsukba A jellegze­tes négy kémény eltűnésébe, a pusztulásba. De még abba is, hogy ezzel a gazda nélkül maradi környezet is leépüljön. Ezzel szemben Selypen talán soha nem ment olyan jól, mint az idő tájt. A gazdasági krízist félmegoldásokkal próbálta ellensúlyozni a rezsim - láscL kibontakozás -, aminek következtében sorra alakul­tak a különböző gazdasági munkaközösségek. A cukorgyári népsze­rű „géemká” haszonélvezői a soha fel nem szerelt - talán még ma is az udvaron rothadó - tetőszerkezet elkészítésének fejében pompás családi házakat emelhettek, megvehették áhított Daciáikat és Ladái­kat, ha vádolták a rendes műszak utáni robotot. Nagyon sokan vállalták. És sokan vállalták azt is, hogy kimennek Ausztriába leszerelni az egyik ottani gyár „lelkét”, a diffúziót, amely­nek funkciója nem más, mint az édesítőszer kifőzése a répaszeletből. Ezt vásárolta meg ugyanis az itteni cukorgyár milliókért, s további milliókat költött a krómozásra A le-és felszerelést elvégző kiválasz­tottak schillingben kapták a napidíjat, ami állal a legirigyeüebb két­keziek közé tartoztak a környéken. Aztán következett a privatizáció, amelynek eredménye ismert. Az elmúlt napokban speciális szállítójárművek jelentek meg a gyárban, hogy - kivárva az útvonalengedélyben megjelölt esti órákat - dara­bokban szállítsák el az osztrákoktól vásárolt monstrumot. Az alkat­részek Szolnokra kerülnek, hiszen az ottani üzem még most is ter­mel Ám ha hinni lehet a szóbeszédnek, nem az alföldi megyeszék­hely lesz a világjáró berendezés végállomása Az irány dél-délkelet, a távlatok a Fekete-tenger partjáig terjednek. Az erőmű - ki hitte volna nem is oly rég - feltámadt. De azért a sdypiek nem kergetnek hiú ábrándokat. Millenniumi nap Hort Gazdag programmal egybekötött millenniumi napot tartanak ma, szombaton a településen. Az események sora délelőtt 10 órakor kezdődik. Az egybegyűltek a polgármesteri hivataltól a temp­lomba vonulnak, ahol Manninger Jenő, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium politikai ál­lamtitkára és dr. Jakab István, a He­ves Megyei Közgyűlés elnöke átad­ják az önkormányzat elöljáróinak a millenniumi emlékzászlót. Az ün­nepi szentmisét Juhász Ferenc püs­pöki helynök és Somodi János ka­nonok celebrálja, majd a helybeli gyerekek műsora következik. Dél­után 1 órától népzenei folklórfeszti­válnak ad otthont a művelődési ház. A vendégek emellett fonóházi vigasságok részesei lehetnek, majd megtekinthetik az ecsédi Dübörgő néptánccsoport fellépését és Máté Otília műsorát is. A nap Kassa László polgármester zárszavával ér véget. _______________■ S érült emberek tábora Csillebérc A Magyar Speciális Művészeti Mű­hely Egyesület - működésének hat esztendeje alatt - figyelemre méltó lépéseket tett az értelmileg sérült emberek társadalmi beilleszkedése érdekében. Az egyesület az idén - május 22. és 26. között - a Csillebér­ci Szabadidőközpontban tartja meg VEI. országos kézműipari alkotótá­borát, melynek keretében számos honi és külföldi intézmény képvi­selteti magát. Az albán és a dán résztvevők mellett - a huszonhá­rom magyar közösség egyikeként - ott lesz Andomaktályáról az ÉFOÉSZ, illetve a rehabilitációs intő zet csoportja is, akiket a megnyitó előtt Herzog Tamás, az egyesület el­nöke köszönt majd. A speciális mű­helyekben a táborlakók kerámiaké- szítéssel, agyagozással, szövéssel rajzolással és festéssel töltik majd az idejüket, esténként pedig táncház, diszkó és tábortűz várja őket. ■ Járható a Csárda-híd Nagyút Az özönvízszerű esőzés tavaly nyáron alaposan megrongálta a Tamócán átívelt Csárda-hidat. A korlátját például elmosta az ár, s legfeljebb gyalog lehetett rajta közlekedni. Tegnap kis ünnepség keretében avatták fel a patak újjá­épített, faszerkezetes, de jármű­vek számára is igénybe vehető hídját. Czipó László polgármester a 3,5 millió forintos beruházás je­lentőségét méltatva utalt rá, hogy a híd immár újra összeköti a tele­pülést Tamazsadánnyal és Nagyfügeddel. A meghívottak előtt mondott köszönetét a jelen­tős területfejlesztési támogatásért. A jelképes átadási ceremónián a híd korlátái között kifeszített nemzetiszínű szalagot Sós Ta­más vágta át.-A megyei közgyű­lés elnöke a környék önkormány­zati vezetői előtt kijelentette:- Két év szélsőséges időjárása ezt a térséget különösen sújtotta. Elsősorban az úthálózat szorul felújításra. Programokat kell ké­szíteni ahhoz, hogy a kormány­tól, a területfejlesztés gazdáitól, az Európai Uniótól - a Phare- keretből - újabb pénzforrásokhoz jussunk. A vendégek - akik között ott volt dr. Rab János ezredes, a megyei katasztrófavédelmi szervezet igazgatója és Szabó Béla alezredes, a megyei védel­mi iroda vezetője - a helyreállí­tott műtárgyon átballagva egy közeli sétára vállalkoztak. Mu­rányi János helytörténész előbb a falu védőszentje, Szent Ven­del szobrát mutatta meg, majd az azt övező mezőgazdasági te­rületre mutatva jelezte, hogy ott valamikor csárda állt, a híd en­nek emlékét őrzi. __________________________IfcAJ A Tarnócán átívelő híd újra utat nyitott Tarnazsadány, Nagyfüged felé. Á HÍRLAP ÜGYELETÉI HEVES*$ HÍRLAP Szombat: Terjesztés: Telefon 06/30/218-01-91 8-11-ig Vasárnap: Újságíró: MENTUSZ KÁROLY Telefon - (36)513-625 Fax - (36)513-605 FOTÓ: GÁL GÁBOR

Next

/
Thumbnails
Contents