Heves Megyei Hírlap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-20 / 117. szám
■MM 2000. Május 20., szombat Heves Megyei Hírlap - 3. oldal MEGYEI KORKÉP Mesebeli Afrika Feloszlatták azt az elit rendőrosztagot, amelyet autóeltérítések, bankrablások, gyilkosságok ellen hoztak létre. A feloszlatás oka: az elit rendőrök tisztjei autóeltérítésekbe, bankrablási ügyekbe, gyilkosságokba keveredtek. A különleges osztag fedőneve Alfa Romeo volt. Három évvel ezelőtt szervezték meg, hogy egy ütőképes egység végre gátat vessen az autóeltérítéseknek, a bankrablásoknak és más, erőszakos bűncselekményeknek. Az Alfa Romeo vezetői azonban ehelyett elszedték a bankrablóktól azok zsákmányál, akik emiatt még több bankot raboltak ki Kenyában. Ó, Romeo, mért vagy te... bankrabló. Szerencse, hogy a feltartóztathatatlanul javuló közbiztonsági helyzet mellett mérsékeltebb égövön hasonló dolgok nem történnek. _________________________________l-HOS) P OROSZLÓI NÉVADÓ. Ma 10 órakor tartják Poroszlón a helyi általános iskola névadó ünnepségét, melyen az intézmény Vass Lajos karnagy, zeneszerző, népzenekutató nevét veszi föl. Díszvendégek: Vass Lajosné dr. Kaposi Edit és Vass József. A névadó munkásságát Szathmáry Károly karnagy méltatja, közreműködik Budai /torta népdalénekes, valamint a Poroszlói Népdalkor és az iskola tanulói. INGYENES ELŐADÁS. Ma este 21 órától az egri MÁS-klubban Munyi és barátainak produkcióját láthatják az érdeklődők. A Performance-bemutatót ingyenesen lehet megtekinteni. NÉPZENE ÉS KLASSZIKUS TÁNC. Ma 11 órakor Horton, a Művelődési Házban népzenei találkozót tartanak. Vasárnap 17 órakor Detken, a Faluházban a klasszikus és formációs tánc kategória kistérségi bemutatójára kerül sor. SZERENCSÉS NYERTESEINK. A 2000. május 13-án közölt rejtvényünk helyes megfe- jtése:„Csaí: egyszer kerüljek ki a börtönből”. A jó választ beküldők közül könyvutalványt nyertek: Kőhegyi Györgyné, Párád és Szabó Tivadamé, Heves. Gratulálunk szerencsés megfejtőinknek! TrAFFIPAX VEZÉNYLÉS 07.00- 15.00 21. sz. főút. 14.00- 22.00 Eger belterület, Gyöngyös belterület, 3. sz. főüt. 21-én: 06.00-14.00 24. sz. főút. 07.00- 15.00 32. sz. út. 14.00- 22.00 Gyóngyös-Mátrafüred- Mátraháza 24. sz. főút. Heves megye előrébb lépett (Folytatás az 1. oldalról) Az 1998-ban mért adatokból kitűnt kedvező változás a külföldi tőkebefektetések 28 százalékos növekedésével magyarázható. Ebben az évben e régióban valósult meg a nemzetgazdasági beruházások 11 százaléka. A megyék egy főre jutó GDP-je alapján mért különbség 1998-ban is tovább növekedett. Megőrizte vezető helyét Fejér megye. Győr- Moson-Sopron a feldolgozóipari termeléssel - elsősorban a járműgyártással - elért eredményei alapján megelőzte Vas megyét. A megyei átlag alatti 15 százalékos sávban tíz megye található, Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP), 1996-1998 Megye, régió Az egy főre jutó bruttó hazai termék ezer Ft-ban a megyék átlagának százalékában 1996 1997 1998 1996 1997 1998 Észak-Magyarország 467 566 678 86 84 84 Borsod-Abaúj-Zemplén 478 584 690 88 87 86 Heves 499 607 726 92 90 90 Nógrád 387 443 565 71 66 70 amelyek hasonló fejlettségűek. Ebben a csoportban Heves megye két, Borsod-Abaúj-Zemplén egy hellyel lépett előbbre. Hevesben ez főleg a feldolgozóipar - különösen a gépipar -, a villamosenergia- és az építőipar járult hozzá a számottevő növekedéshez. Továbbra is jelentősek tehát a különbségek az egyes régiók között, és rengeteg a tennivaló a felzárkóztatás terén. A jövőt tekintve - a tapasztalatok szerint - az Európai Unió azokat a térségeket részesíti támogatásban, ahol az egy főre jutó GDP szintje elmarad az uniós átlag 75 százalékától. Az adatok szerint az EU összesen 200 régiójából 50 sorolható ide. Jelenleg hazánk valamennyi térsége ebbe a csoportba tartozik. A legfejlettebbnek mondható középső térségben is az egy főre jut GDP az uniós átlag 71 százaléka. Az utóbbi három év adatai alapján a statisztikusok azt állapították meg, hogy a gazdaságunk relatív fejlettsége kissé közelebb került az uniós tagországok említett módon mért átlagos fejlettségi szintjéhez. __________________________(MENTUSZ) M illiókkal tartozik a város? (Folytatás az 1. oldalról) A korábbi iparterületre tervezett műhelycsarnok és a raktárak építési engedélyének kiadása késedelmet szenvedett, ebből szintén kár keletkezett. Az engedély iránti kérelem benyújtásakor 52 millióba kerültek volna az említett épületek, az azóta bekövetkezett áremelkedés plusz 17,7 millió forintot tesz ki a Szabó-Füzes tulajdonosa szerint. A meg nem építésből eredő elmaradt haszon újabb 25 millió forint, amely összetételét tekintve - olvasható a keresetben - a gazdálkodó szervezetek, egyéni vállalkozók és jogi személyek felé nyújtott szolgáltatások elmaradásából adódik. Sok üzleti partnert vissza kellett utasítani, béried és együttműködési szerződések mentek füstbe. A kereset teljes összege 87 millió 897 ezer 305 forint, s ennek 2000. január elsejétől számított évi 20 százalékos kamata. Szabó Jánosra - mint arról már beszámoltunk - több helybeli lakos is panaszkodott amiatt, hogy a telepet megközelítő és onnan távozó teherautók a lakott utcákon járnak át, komoly környezeti károkat okozva. Az önkormányzat a hatósági engedélyek - építési, használatbavételi stb. engedélyekről van szó - megadásához a vállalkozó számára feltételként szabta egy úgynevezett elkerülő szervizút megépítését. (Ez máig nem készült el teljes mértékben). A füzesabonyi jegyző elsőfokú határozatait a megyei közigazgatási hivatal több alkalommal is megsemmisítette, s új eljárásra utasította a várost. Gulyás László polgármester úgy véli: Füzesabony nem tartozik Szabó Jánosnak, a vállalkozó követelése nevetséges. A rendezési terv szerint a kifogásolt ingaüanokon továbbra is lehet ipari tevékenységet folytatni, az átminősítésből tehát nem származik kár. A pert - amelynek második tárgyalását csütörtökön tartották Egerben, a megyei bíróságon - felfüggesztették, az önkormányzat ugyanis a közigazgatási hivatal határozatát ugyancsak bíróság előtt megtámadta. E közigazgatási per lezárulta után folytatódik a Szabó-Füzes tulajdonosa és a város közötti jogvita. Gulyás csodálkozásának adott hangot, Szabó János hogyan eshetett el 80 milliótól, amikor évente alig keletkezik helyi adófizetési kötelezettsége. _________________________________IBÉMES) I zrael túl messze van? Eger Vélhetően a földrajzi távolság miatt nem látnak fantáziát az esetleges együttműködésben azok a cégvezetők és vállalkozók, akik nem voltak kíváncsiak az Ifjúsági Házban tegnap a Heves Megyá Kereskedelmi és Iparkamara és az önkormányzat áItal közösen rendezett fórumra. így Leóm Hadar, az Izraeli Nagykövetség gazdasági tanácsosa és dr. Ozer Krummer, az agrártudományok professzora a meglehetősen csekély számú hallgatóság előtt beszélt a két ország gazdaság, kapcsolatairól, s a távlati tervekről. Korózs Lajos országgyűlési képviselő - még szűkebb körben - méltatlankodva jegyezte meg: „Nem igaz, hogy egy ilyen jelentőségű találkozóra nem tehetett volna több érdeklődőt idecsalni”. Azt is méltán kifogásolta, s a szervezés hibájaként rótta fel, hogy csütörtökön este, az izraeli kulturális és gazdasági napok megnyitóján a díszvendég nagykövet asszony jelenlétében a magyar Himnusz után közvetlenül, az izraeli himnusz egy diszkósított változatát játszották le a vigyázzállásba merevedett közönségnek. Leóra Hadar asszony előadásában arról szólt, hogy Magyarországon az izraeli beruházások értéke elérte az egymilUárd dollárt, ebből 700 milliót aktív ingatlanokra - bevásárlóközpontok, hotelek, iroda- és parkolóházak - fordítottak. Bekapcsolódtak a gyógyszer- és a bútorgyártásba, valamint a telekommunikációs fejlesztésekbe. A két ország közötti gazdasági egyezmény alapján kapu nyűt a szabad kereskedelemre. Jelentősen nőtt hazánkban az izraeli turisták száma, akikről köztudott, hogy a japánok után a legtöbbet költenek kirándulásaik alkalmával. A tanácsos elmondta még, hogy az agrártechnológia körében szeremének a magyaroknak segíteni. Dr. Ozer Krammer pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy leginkább azokkal a gyümölcsökkel lehetne betömi az izraeli piacra, amelyek ott ismeretlenek. Jó árat kaphatnának például a ribizli- és az egrestermelők. ____________________________________(HÉQYESSY) T ARI OTTÓ Párhuzamok Fura analógia tanúi lehettek a napokban a Lőrinciben élők: a kisváros déli szegletében másfél évtizednyi szünet után újra áramot termel az erőmű, míg „fönt" északon, azaz Selypen folyik a cukorgyár leszerelése. Pedig az előzmények még a rendszerváltás táján sem a fentiekre engedtek következtetni. Korábban errefelé inkább az erőműveket volt szokás „lecsontozni”, s az alkatrészeket a Szovjetunióba szállítani. A Zuckerfabrik többkevesebb sikerrel megúszta a különféle égtájak felől érkező sisere- hadak pusztítását, annak dacára, hogy több mint kétszer annyi ideig élt, mint áramfakasztó társa. Az erőműt a nyolcvanas évek közepén mindenki leírta Joggal A haláltusa - a lignitről pakurára való átállás folyamata - éppen elég időt adott arra, hogy az emberek beletörődjenek sorsukba A jellegzetes négy kémény eltűnésébe, a pusztulásba. De még abba is, hogy ezzel a gazda nélkül maradi környezet is leépüljön. Ezzel szemben Selypen talán soha nem ment olyan jól, mint az idő tájt. A gazdasági krízist félmegoldásokkal próbálta ellensúlyozni a rezsim - láscL kibontakozás -, aminek következtében sorra alakultak a különböző gazdasági munkaközösségek. A cukorgyári népszerű „géemká” haszonélvezői a soha fel nem szerelt - talán még ma is az udvaron rothadó - tetőszerkezet elkészítésének fejében pompás családi házakat emelhettek, megvehették áhított Daciáikat és Ladáikat, ha vádolták a rendes műszak utáni robotot. Nagyon sokan vállalták. És sokan vállalták azt is, hogy kimennek Ausztriába leszerelni az egyik ottani gyár „lelkét”, a diffúziót, amelynek funkciója nem más, mint az édesítőszer kifőzése a répaszeletből. Ezt vásárolta meg ugyanis az itteni cukorgyár milliókért, s további milliókat költött a krómozásra A le-és felszerelést elvégző kiválasztottak schillingben kapták a napidíjat, ami állal a legirigyeüebb kétkeziek közé tartoztak a környéken. Aztán következett a privatizáció, amelynek eredménye ismert. Az elmúlt napokban speciális szállítójárművek jelentek meg a gyárban, hogy - kivárva az útvonalengedélyben megjelölt esti órákat - darabokban szállítsák el az osztrákoktól vásárolt monstrumot. Az alkatrészek Szolnokra kerülnek, hiszen az ottani üzem még most is termel Ám ha hinni lehet a szóbeszédnek, nem az alföldi megyeszékhely lesz a világjáró berendezés végállomása Az irány dél-délkelet, a távlatok a Fekete-tenger partjáig terjednek. Az erőmű - ki hitte volna nem is oly rég - feltámadt. De azért a sdypiek nem kergetnek hiú ábrándokat. Millenniumi nap Hort Gazdag programmal egybekötött millenniumi napot tartanak ma, szombaton a településen. Az események sora délelőtt 10 órakor kezdődik. Az egybegyűltek a polgármesteri hivataltól a templomba vonulnak, ahol Manninger Jenő, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára és dr. Jakab István, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke átadják az önkormányzat elöljáróinak a millenniumi emlékzászlót. Az ünnepi szentmisét Juhász Ferenc püspöki helynök és Somodi János kanonok celebrálja, majd a helybeli gyerekek műsora következik. Délután 1 órától népzenei folklórfesztiválnak ad otthont a művelődési ház. A vendégek emellett fonóházi vigasságok részesei lehetnek, majd megtekinthetik az ecsédi Dübörgő néptánccsoport fellépését és Máté Otília műsorát is. A nap Kassa László polgármester zárszavával ér véget. _______________■ S érült emberek tábora Csillebérc A Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület - működésének hat esztendeje alatt - figyelemre méltó lépéseket tett az értelmileg sérült emberek társadalmi beilleszkedése érdekében. Az egyesület az idén - május 22. és 26. között - a Csillebérci Szabadidőközpontban tartja meg VEI. országos kézműipari alkotótáborát, melynek keretében számos honi és külföldi intézmény képviselteti magát. Az albán és a dán résztvevők mellett - a huszonhárom magyar közösség egyikeként - ott lesz Andomaktályáról az ÉFOÉSZ, illetve a rehabilitációs intő zet csoportja is, akiket a megnyitó előtt Herzog Tamás, az egyesület elnöke köszönt majd. A speciális műhelyekben a táborlakók kerámiaké- szítéssel, agyagozással, szövéssel rajzolással és festéssel töltik majd az idejüket, esténként pedig táncház, diszkó és tábortűz várja őket. ■ Járható a Csárda-híd Nagyút Az özönvízszerű esőzés tavaly nyáron alaposan megrongálta a Tamócán átívelt Csárda-hidat. A korlátját például elmosta az ár, s legfeljebb gyalog lehetett rajta közlekedni. Tegnap kis ünnepség keretében avatták fel a patak újjáépített, faszerkezetes, de járművek számára is igénybe vehető hídját. Czipó László polgármester a 3,5 millió forintos beruházás jelentőségét méltatva utalt rá, hogy a híd immár újra összeköti a települést Tamazsadánnyal és Nagyfügeddel. A meghívottak előtt mondott köszönetét a jelentős területfejlesztési támogatásért. A jelképes átadási ceremónián a híd korlátái között kifeszített nemzetiszínű szalagot Sós Tamás vágta át.-A megyei közgyűlés elnöke a környék önkormányzati vezetői előtt kijelentette:- Két év szélsőséges időjárása ezt a térséget különösen sújtotta. Elsősorban az úthálózat szorul felújításra. Programokat kell készíteni ahhoz, hogy a kormánytól, a területfejlesztés gazdáitól, az Európai Uniótól - a Phare- keretből - újabb pénzforrásokhoz jussunk. A vendégek - akik között ott volt dr. Rab János ezredes, a megyei katasztrófavédelmi szervezet igazgatója és Szabó Béla alezredes, a megyei védelmi iroda vezetője - a helyreállított műtárgyon átballagva egy közeli sétára vállalkoztak. Murányi János helytörténész előbb a falu védőszentje, Szent Vendel szobrát mutatta meg, majd az azt övező mezőgazdasági területre mutatva jelezte, hogy ott valamikor csárda állt, a híd ennek emlékét őrzi. __________________________IfcAJ A Tarnócán átívelő híd újra utat nyitott Tarnazsadány, Nagyfüged felé. Á HÍRLAP ÜGYELETÉI HEVES*$ HÍRLAP Szombat: Terjesztés: Telefon 06/30/218-01-91 8-11-ig Vasárnap: Újságíró: MENTUSZ KÁROLY Telefon - (36)513-625 Fax - (36)513-605 FOTÓ: GÁL GÁBOR