Heves Megyei Hírlap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-12 / 110. szám

2. oldal - Heves Megyei Hírlap M E GYEI K__Ö__R__K É P 2000. Május 12., péntek Mindinkább formálódik a lakásgazdálkodási koncepció Eger Javában folyik a város lakásgazdálkodási stratégi­ájának kidolgozása, amely a még jelenleg létező számos probléma felszámolását lesz hivatott elő­segíteni - tudtuk meg Gyula ZoUántól, a megye- székhely alpolgármesterétől. Jelenleg több száz önkormányzati bérlakásban élő család van nehéz helyzetben, s közöttük jelen­tős azoknak a száma, akik nem képesek törleszte­ni az évek során felhalmozott tartozásaikat, illető­leg fizetni a folyamatosan képződő fenntartási dí­jakat. A gondok egyik részét az alpolgármester sze­rint az jelenti, hogy erősen keverednek a szociáüs támogatási és a tisztán gazdasági szempontok. A közgyűlés elé bevinni tervezett koncepció­ban több nehéz kéfdésre is meg kell találni a vá­laszt a stratégiai tervet előkészítő szakemberek­nek. így például arra, hogy mit kezdjen a tulajdo­nos a meglévő lakásállománnyal, mi legyen a to­vábblépés iránya. Nem tekinthetnek el attól a fennálló helyzettől, hogy Egerben egy éve tart az adósságkezelés. Eddig 80-90 család problémájá­val foglalkoztak egyedileg, és komoly hátraléko­kat sikerült ledolgozniuk. Mint Gyula Zoltán elmondta, több nagy adó­suk leadta már korábbi lakását. Közülük többen a Tárkányi út 40. szám alatt kaptak elhelyezést, ahol hét szoba található közös helyiségekkel. Szá­mukra lakhatási támogatást biztosít a város, a családsegítő intézet pedig - a tervek szerint - fo­lyamatos, fokozott gondoskodást nyújt majd. En­nek a megoldási formának továbbfejlesztett válto­zataként olyan ház működtetésében gondolkod­nak, amelyekben gyermekes családok lesznek majd elhelyezhetők. Az említett 80-90 családon túl hamarosan hoz­záfognak további 40-45 érintett helyzetének felmé­réséhez. Esetükben is egyedi feltárást alkalmaznak, illetőleg egyedi megoldásokat próbálnak javasolni.- Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a családok nagy része felmérte a saját helyzetét, és együttműködik velünk - fogalmazott az alpolgár­mester. - Kisebb hányaduk esetében azonban rá­kényszerülünk a radikálisabb megoldásm, vagyis a teljes jogi procedúrát végig foguk járni. Termé­szetesen arra tekintettel leszünk ebben az esetben is, hogy gyermekek érdeke nem sérülhet. A hamarosan a közgyűlés elé kerülő, már kör­vonalazódó javaslatról szólva Gyula Zoltán úgy vélte: ennek oldania kell a ma még meglévő fe­szültségeket, hiszen nem keveredhet a szociális támogatás és a lakáspiaci szféra. Ebből kiindul­va csökkenteni javasolják a jelenlegi bérlői ked­vezményeket a bérlakások megvásárlásakor, mert nem tartható, hogy a piaci ár 30-40 százalékán megvehető legyen a lakás. Ez az arány magas inf­lációhoz és magas banki kamatokhoz szabott volt, amin mára túllépett az élet. Mint megtudtuk, a nagy jelentőségű változáso­kat csak több lépcsőben lehet megvalósítani. An­nál is inkább, mert a koncepciónak tartalmaznia kell a továbblépésre vonatkozó elképzeléseket a lakásállomány bővítése terén is. Jóllehet, Egerben az egy családra jutó lakásállomány statisztikai 364 TARTOZÁSSAL RENDELKEZŐ CSALÁD ADATAI 1000 eFt feletti tartozás 500-1000 eFt tartozás 53 család 200-500 eFt tartozás 109 család mutatói jobbak az országos átlagnál, problémát jelent, hogy kevés a kisebb alapterületű, olcsób­ban fenntartható állomány. Gyula Zoltán szerint a szűk keresztmetszet fel­számolására több lehetőség is kínálkozik. Legop- ümálisabbnak egy komplex megoldás látszik, ami annyit jelent, hogy egyrészt lehetőséget kell bizto­sítani a vállalkozói alapon történő, illetőleg az in­tézményi kezdeményezésű lakásépítéseknek, más­részt pedig az önkormányzat - szintén vállalko­zói alapon történő - lakásépítési programot kíván indítani, elsősorban az önkormányzati bérlakás­ban élők számára. Fentieken túl a város növelni kívánja a szervezett formában kezelhető szociális jellegű bérlakásállományt is, új tömblakások épí­tésével vagy vásárlásával. Az alpolgármester sze­rint a tervezett lépések várhatóan növelik majd a város lakásmobilitását. ________________________________ A történelem hadiösvényein Határon túli magyar diákok is a döntőben MSZP: jó a 40 ezer, de... Eger Mesevetélkedő szép egri sikerrel Hódmezővásárhely Az alföldi városban rendezték meg a közelmúltban a Nemzetkö­zi Mesevetélkedő döntőjét. Az ese­ményen - amelyen 1700 csapat mérte össze tudását - ezúttal Szlo­vákiából, Romániából és a Vajda­ságból is érkeztek résztvevők. A kettős Benedek Elek-évfor- duló alkalmából a gyerekek játé­kos feladatokat oldottak meg, népmesét dramatizáltak, illuszt­rációkat készítettek. A mesék világában való jár­tasság alapján kilenc csapat ju­tott a döntőbe, ahol az egri Rác­hegyi Általános Iskola Sárká­nyok elnevezésű csapata első helyezést ért el. A kisiskolások felkészítő tanárai Gál Jánosáé és Kiss Antálné voltak. ■ Utódszámlák A Fővárosi és Pest Megyei Járulék- igazgatóság budapesti székhelyű igazgatóságba történő beolvasz­tásával az APEH SZTADI letéti számla funkciója megszűnt. A Magyar Államkincstár március 16-i hatállyal a 10032000- 01601051 számú APEH-SZTADI Végrehajtói letéti számlát meg­szüntette. Utódszámlák a követ­kező igazgatósági végrehajtói le­téti számlák: APEH Eszak-buda- pesti Igazgatóság 10032000- 01601020, APEH Kelet-budapesti Igazgatóság 10032000-01601037, APEH Dél-budapesti Igazgatóság 10032000-01601006, KÁIG 10032000-01601044, APEH Pest Megyei Igazgatóság 10032000- 01601013. ■ Elhurcoltakra emlékeznek Kompolt Szombaton délelőtt 9 óra 30 perckor a katolikus templom­ban szentmise vezeti be a meg­emlékezést. A második világháború után a településről közel száz embert hurcoltak el kényszermunkára a Szovjetunióba. A község önkor­mányzata a templom falán elhe­lyezett emléktáblánál 10 órától rendez ünnepséget, amelyen dr. Mucsi Imre, az FVM helyettes ál­lamtitkára mond beszédet. A meghívott vendégek között van Menczel Gusztáv, a Szovjetunió­ban volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szerve­zetének elnöke. Az emléktábla megkoszorú­zása után a megpróbáltatásokat átélők közül 12 helybeli lakos emlékérmet vehet át. Az eseményre várják a térség polgármestereit, számukra az ünnepség után az államtitkár­helyettes a vidékfejlesztés hely­zetéről ad áttekintést. ■ Eger Középiskolások számára bizo­nyult igazi kihívásnak az „Évezre­des harcaink” címmel kiírt hadtör­téneti vetélkedősorozat. Az orszá­gos döntőt - amelyen határon túli magyar fiatalok is részt vesznek - Heves megyében rendezik. Tegnap a küenc csapat Felső- tárkányban ütött tábort, majd az első vizsgafeladatnak számító be­mutatkozás után már az egri vár­ban várt próbatétel a diákokra. A honfoglalástól napjaink NA- TO-tagságáig terjedő időszak jeles hadtörténeti eseményeit, szereplő­it nemcsak az elméleti tudásanyag bemutatásával kell megjeleníteni. Hagyományőrző csoportok közre­működése révén jelmezes koridé­zésnek is tanúi a versengő közép- iskolások, s maguknak is meg kell oldaniuk gyakorlati feladatokat. A mezőnyben szűkebb hazánk kép­viseletében ott található a Lenkey János Katonai Középiskola és Kol­légium területi győztes gárdája. A Honvéd Kulturális Egyesület szer­vezte kiemelt millenniumi vetélke­dőn Erdélyt sepsiszentgyörgyi és nagyváradi, a Felvidéket ipolysági és dunaszerdahelyi, a Kárpátalját técsői és salánki, míg a Délvidéket nagykikindai és szabadkai magyar diákok képviselik. Ma délelőtt ügyességi számok­ban bizonyíthatnak a tízfős együt­tesek, délután a hadtörténeti jár­tasságot elméleti feladványon ke­resztül kérik számon a vetélkedő résztvevőitől. A program végén a hadtörténelemmel összefüggő művelődési, művészeti kitekintés­re kerül sor. A verseny során 16 fordulóban kell helytállniuk az indulóknak, s az a csapat lesz a győztes, amely a maximálisan megszerezhető 300 ponthoz a legközelebb jut. Az eredményhirdetést és a díjkiosztót a Hotel Táltosban tartják szomba­ton 13.30 órától. _____________________ A z MSZP egyetért a minimálbér 40 ezer forintra történő emelésé­vel, ám ezzel a kérdéssel a jelenle­ginél árnyaltabban kellene foglal­kozni. Valójában a nettó mini­málbér reálértékének növelése lenne a fontos, ami az adókötele­zettségek csökkentésével érhető el - hangsúlyozta tegnapi egri sajtó- tájékoztatóján Korózs Lajos or­szággyűlési képviselő, a szocia­listák városi elnöke. Szavai szerint a 40 ezres mini­málbérrel prognosztizálható a vállalkozások alkalmazottainak elbocsátása, s a feketefoglalkozta- l tás terjedése. Azt pedig nem tud­ni, hogy a költségvetés mit kíván kezdeni az így keletkező 56 milli­árd forintnyi járuléktöbblet-bevé­Eger A Korszakváltás programjának egyik fő pilléreként a szabad de­mokraták Szabad @ sztráda! címmel elkészítették a korszak- váltás informatikai programját. Ennek lényege, hogy Magyaror­szágon egy-két éven belül alanyi jogon elérhetővé kell tenni az in­formációs világsztráda, az Internet használatát. A közokta­tásban résztvevőknek rövid időn belül ingyen számítógéphez kelle­ne jutniuk. Ha most nem lép az állam, leszakadhatunk a dina­mikusan fejlődő világtól - hang­zott el tegnap dr. Horuczi Csaba egri SZDSZ-elnöknek és Weil Zol­tán szakértőnek a programmal kapcsolatos sajtótájékoztatóján. A javaslatok között szerepel például az „Add tovább” prog­tellel. A honatya egyebek mellett felhívta a figyelmet arra is: a me­zőgazdaságban ma az összes fog­lalkoztatott 40 százaléka 40 ezer forintnál kevesebbet keres ha­vonta. E körben állami segítség nélkül aligha növelhető a mini­málbér. Korózs úgy véli: az egész bérskálát kellene feltolni, hiszen akadnak nagy számban olyanok, akik 20 év munkaviszony után 42 ezret kapnak egy hónapra, s velük szemben méltánytalan vol­na a minimális kezdő fizetést 40 ezer forintban megállapítani. A képviselő szerint a kormány családbarátnak hirdetett intézke­dései a többségnek nem kedvez­nek, a kormány nem támogatja az első gyerek megszületését és a második gyerek felnevelését. ram elindítása, amelynek kere­tében egy közalapítvány gyűj- tené és eljuttatná a hátrányos helyzetű intézményekhez, csa­ládokhoz a lecserélt kompute­reket. El kellene törölni a szá­mítógépekre és a szoftverekre kirótt vámot és az áfát is, így egyharmados árcsökkenés ér­hető el. A későbbiekben az érettségi vizsgát a számítógé­pes felhasználói vizsgához kell kötni. Egerben'az a feladat, hogy az előző kormány által indított Sulinet-programot kiterjesszék az általános iskolákra. A város­ban - Magyarországon elsőként - kialakított, alanyi jogon ingye­nes e-mail használatot pedig re­mélhetőleg hamarosan a kistér­ség is élvezheti. Termékek és vámok Eger bá hazai kis-és középvállalkozók ■ ;---------— részvételére. M ájus 13-15. között a Hotel Eger- A külgazdaság jelenéről és jö- ben rendezi a Magyar Vámügyi vőjéről, az európai uniós joghar- Szövets'ég tavaszi konferenciáját, monizációról, a vám- és pénzügy- Mintegy százötven résztvevőre őrség helyzetéről hangzanak el számítanak, a szakembereken ki- előadások. Szó lesz a vámtörvény vül multinacionális cégek, továb- főbb változásairól is._____ ■ E zer év táncai a színpadon Gyöngyös Operaház művészei: Lukács ~ András, Kun Attila és Delbó Ba- A n. Rákóczi Ferenc Általános és lázs, valamint a Pataki Tánc Művészeti Iskola Táncművészet- Sportegyesület és a Vidróczki ért '95 Alapítványa javára évről néptáncegyüttes tagjai, évre színvonalas gálaestet szer- A koreográfiák tervezése és veznek. betanítása Delbóné Kalocsai Az idei, millenniumi rendez- Edit, Berhés Ildikó és Ombódi vény az Ezer év táncai elneve- András feladata volt, a látvány­zést kapta. A Mátra Művelődési terv szintén Ombódi András Központban május 13-án, szom- munkája, baton 18 órakor az iskola tánc- A belépőjegyek ára az alapít- művészeti osztályának nővén- vány - Postabank 11994600- dékei lépnek fel színpadi vendé- 04403498 számú - számláját geik körében. A műsor szereplői gyarapítja, között lesznek a Magyar Állami _______________________1 S ZDSZ: Szabad @ sztráda! __________________________________________PÉNTEKI PORTRÉ H ét kemény szó és egy vörös kereszt Vöröskeresztesnek csak az men­jen, aki sok mindenről képes le­mondani, hogy másokon segít­hessen. És néha attól sem riad vissza, hogy életét kockáztassa, ha segíteni kell. Mert végül is Ju­hász Gábornál is úgy kezdődött 1956-ban, hogy lőttek, és a téren éppen nem volt, aki segítsen a mentősöknek kihozni a sebesül­teket. Az egyik odafordult hozzá, gyere, mondta, és egy fehér kar­szalagot nyújtott feléje. Vörös ke­reszt volt rajta. Ha ezt látják raj­tad, akkor nem lőnek - nyugtat­gatta a mentős, de mindketten tudták, hogy nem mond igazat. Menni viszont kellett, mert ott voltak a sebesültek, akiket ki kel­lett hozni. Juhász Gábornak sze­rencséje volt, hiszen megúszta, és akkor döntötte el, hogy vörös­keresztes lesz. Apcon született. Az érettségi után azért ment Budapestre, hogy a testnevelési főiskolára jelent­kezzen. Nem vették fel, ám ő úgy döntött, hogy nem adja fel. Ott maradt a fővárosban, és tizen­nyolc évesen elment dolgozni. így érte a forradalom. Azt mondja, a lövöldözéstől, az erőszaktól min­dig is viszolygott, ám szívesen el­ment a sebesülteken segíteni. Később Hatvanba költözött, és 1960-ban az itteni Vöröskereszt vezetőség tagja, majd kiemelt te­rületi titkára lett. Ezt csinálja negyven éve. Jó vöröskeresztes csak az lehet, aki azonosulni tud a szervezet hét alapregulájával: emberiesség, pár­tatlanság, semlegesség, független­ség, önkéntesség, egység, egyete­messég. Juhász Gábor szívének kedves szavak ezek. És nemcsak az övének, hiszen a Vöröskereszt Hatvanban és a város környékén több mint ötezer tagot számlál. A rendszerváltás után a Vörös- keresztet is érték különböző táma­dások. A kilencvenes évek elején az emberek hajlamosak voltak ar­ra, hogy ódzkodjanak minden olyan szervezettől, amelyik már az átkosban is létezett. Azóta a Vöröskereszt immár bebizonyí­totta, hogy mindig politikamentes tud lenni. És sokkal nehezebb lenne az élet nélküle. Azt mondják, hogy a hatvaniak­nak jó eredményeik vannak, és ez Juhász Gábor munkáját is dicséri. Ám a titkár nem szereti a mázas szavakat. Kollektív munka ez - mondja -, lelkes aktivisták nélkül semmit sem csinálhattunk volna Hatvanban kilenc éve megsza­kítás nélkül működik a Vöröske­reszt népkonyhája. Annak idején igény volt rá, de pénz nem. Ju­hász Gábor mégis belevágott. Azt mondja, az emberek jók, sokan készek segíteni, csak meg kell kérni őket. A konyha azóta is mű­ködik. Szombaton és vasárnap százötven adag készül ott minden héten. Van, amikor kevés. Juhász Gábor hajnaltól késő estig talpon van. Véradást szervez és ruhaosztást, életmódtábort és ifjúsági versenyt. Mert az után­pótlást szívügyének tekinti. A kö­vetkező generációk idején is lesz majd Vöröskereszt, és lesznek majd aktivisták is. Ezt a maiaknak kell előkészíteniük. A titkár azt mondja, hogy a személyes példa sokat számít. Egészségesen él, és két felnőtté vált fiát is ebben a szellemben nevelte. Mostanság is ott van FOTÓ: TOMP* Z. MIHÁLY minden sportvetélkedőn, és a ta­valyi árvízkor nem habozott oda­állni zsákokat cipelni. De ezen már senki sem lepődött meg. Az lett volna furcsa, ha nem így csi­nálja. TOMPA Z. MIHÁLY Verseny és pályázat Eger, Heves megye A Vöröskereszt egri területi szer­vezete ma a Móra Ferenc Áüalá- nos Iskolában rendezi meg a speciális tannyelvű iskolák komplex vöröskeresztes verse­nyét, amelyen a megyéből 5 ok­tatási intézmény 6 csapata vesz részt. A területi szervezet a Vörös- kereszt világnapjára rajzpályá­zatot hirdetett. A zsűrizés után a legsikeresebb 26 rajzot a Forrás Gyermek-Szabadidőközpontban állítják ki. Az első helyezett, Gyurkó Mónika (Tinódi általá­nos iskola) 8 ezer, a második, Szécsi Boglárka (Zrínyi általános iskola) 6 ezer, a harmadik, Bajzáth Brigitta (Dr. Kemény ál­talános iskola) 4 ezer forint érté­kű ajándékcsomagot vihetett ha­za. A három különdíj nyertesei: Bóta Andrea, Tóth Estilla és Devánszky Bence lett. ______■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents