Heves Megyei Hírlap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-07 / 82. szám

2. oldal - Heves Megyei Hírlap MEGY E I K Ö R K É P 2000. Április 7., péntek 1IMI Harmadfokon tajtékzó patakok (Folytatás az 1. oldalról) A heves árhullám miatt Aldebrőn a belterületi híd mö­gött átvágták a gátat, hogy a falu felett kiöntött Tárná vizét visszavezessék a medrébe. Tarnazsadány felett a Tarnóca- patak meghágta a gátat, s ott homokzsákkal épített nyúlgát- tal hárították el a veszélyt. Párád az idén, úgy tűnik, meg­ússza a nagyobb katasztrófát, bár a Peres úton ismét ledőlt épült. A teknőt tavaly nyáron visz- szafoglalta avíz.sa téli fagyok ide­jére sem sikerült felszárítani azt. Az elmúlt hetekben nagy teljesít­ményű szivattyúkkal kezdték le­csapolni a területet, de még a mun­ka végére sem értek, amikor a hét végén kezdődő eső ismét felduz­zasztottá a vizet. A Gyöngyösi út 101. szám alatt jöttünkre pillanatok alatt kinyílik az ajtó. Az itt élő idős néninek az a szerencséje, hogy nincs pincéje, így csak a kertje áll víz alatt. A ház­A haragos Eger-patak Felnémeten egy támfal melynek eltakarítá­sát csütörtök reggel már meg­kezdték. A mellékfolyások nagy hoza­mát példázza a Gyöngyös-patak Viszneknél mért 267 cm-es tetőzé­se, a Bene-patak Nagyfügednél lá­tott 274 cm-es magassága. Ismét tengerré válhat Dél-Heves Valószínű, csak a napokban megérkezett gólyák örültek annak, amit a megye déli részén tapasztal­tak: lassan ismét összefüggő ten­gerré válnak a szántóföldek és a kiskertek. Az árkok a napok óta tartó esőzések miatt megtettek, a pincékből szivattyúzzák a felgyü­lemlő vizet. Hevesen a megis­métlődő természeti katasztrófa első jele a római katolikus temp­lom tornyának ledőlé- se volt. Csütörtökön hajnali három órakor a viharos erejű szél be­lekapott a rekonstruk­ció miatt megbontott tetőszerkezetbe, és pil­lanatok alatt lerombolta azt. A to­rony az állványzattal együtt a föld­re hulü. Az újtelepi részen és a Ró­zsakertben élők életét ez idő alatt az ismét megemelkedett talajvíz nehezíti. A Rózsakért egyébként is egy mélyen fekvő teknő beépülése nyomán keletkezett. A terület kö­zel egy évezredig vízgyűjtő volt, majd a hatvanas évek végén be­FOTÓ: PERL MÁRTON őrző egy magasított szigeten várja az esőzés elmúltát.- A tavalyi esőzés miatt a gyü­mölcsfák elrothadtak - tördeli a ke­zét a néni -, de ez nem is lenne baj. Csak a ház meg ne rogyjon, mert a fiam is rokkantnyugdíjas, s akkor nem tudom, mi lesz velünk. Kísérőnk, Budai Sándor alpol­gármester ezután az újtelepi részre vezet bennünket. Tavaly a legkriti­kusabb helyzet itt alakult ki. Az ár­kokat kimélyítették, de sok kertből nem ástak levezető csatornát az árokhoz. A Somogyi út 80. szám alatt reggel óta búvárszivattyú nyomja a vizet az árokba.- Napok óta gumicsizmában megyünk el a kerti vécére - mutat a 80 éves néni a kertbe. - Víz alatt áll Belvíz 15 ezer hektáron A megyében a belvízzel borított területek nagysága is napról napra növekszik. Jelenleg 15 ezer hektár szántót borít víz. Ebből 7500 hektárnyit már korábban bevetettek, a többi rét és legelő. Mivel a talaj telítettsége százszázalékos, a belvízzel elöntött részek gyarapodhatnak. ismét minden, még szerencse, hogy a szomszéd átjött és ásott egy árkot. A szivattyút meg bekap­csoltuk. Csak úgy viszi a vizet az aknába! A város déli részén sokan ismét katasztrófától tartanak. Félve szemlélik az eget, ami még délben is borult, és egyelőre csak a meteo­rológus jóslatában bíznak, hogy lassan, de felszakadozik majd a felhőzet. Hogy a víz alatt álló szán­tókkal mi lesz? Ezzel egyelőre sen­ki nem foglalkozik. Ismét a házak védelmére irányult a figyelem. Hatvan körzetében: megerősített töltések A térségben csütörtökön dél­előtt a legnagyobb gondot a Szuha- patak további áradása jelentette. A víz kilépett medréből, veszélyez­tetve az apci portákat. A települé­sen megerősítették a töltéseket. A szint továbbra is emelkedik. A Zagyva szintje viszont huza­mos emelkedés után végre stagnál- tudtuk meg Barta János pv. őr­nagytól. A nógrádi víztározókat le­engedték, de szükség esetén ismét lezárják. A térségben azonban egy­előre nincs csapadék-utánpótlás. A 21-es főúton délelőtt zavartalan volt a forgalom. Jó hír, hogy a tér­ségben a szakemberek déltől min­denütt apadásra számítanak. A korábbi híradásokkal ellentét­ben Heréden nincs vészhelyzet. A Bér-patak tavaly megerősített gátja ellenáll a megemelkedett vízmeny- nyiségnek, a falu melletti Nógrád- patak pedig - bár kilépett medréből- meg sem közelíti az elmúlt évi ára­dáskor tapasztalt szintet. A község­ben ottjártunkkor nyugalmat ta­pasztaltunk. A környéken egyetlen ingatlant sem fenyegetett az ár. Gyöngyösi régió: homokzsákokat töltöttek Gyöngyösön a szerdai nagyobb mennyiségű esőzések után két-két méterrel emelkedett a Külső- Mérges- és a Nagy-patak vízszintje, míg a Toka-patak ennél is na­gyobbra, több mint háromméteres­re duzzadt. Az esőzés megszűnte után tegnap hajnalra a vízszintek nagymértékben csökkentek. Az ár­hullám nagyobb gondokat szeren­csére nem okozott, csupán a Szur­dokpart utcai lefolyónál gyűlt meg egy ideig a víz, de egy zsilip meg­nyitásával ezt a gondot is sikerült megoldani. Mátrafüreden pedig két he­lyen a nem megfelelően ki­tisztított árok tartotta fel egy ideig a csapadékvizet. Nagy József a helyi vé­delmi bizottság nevében úgy tájékoztatott, hogy a környező 23 település kö­zül csak Atkáron és Gyöngyöshalászon kellett homokzsákokat igénybe venni a védekezésnél, összesen ötszáz da­rabot. Ezzel sikerült megelőzni a megáradt patakok kiöntését. Az árvízvédelmi munkálatokban nyolcvan ember vett részt. Tevé­kenységüket nyolc markoló és öt tehergépkocsi segítette. A védeke­zésre szánt zsákokba összesen hatvan köbméter homokot töltöt­tek. A kritikus idő­szakban a gyön­gyösi tűzoltókat két ízben riasztot­ták, amikor Atkárra és Vámosgyörkre vo­nultak vizet szi­vattyúzni az el­árasztott pincék­ből. Mivel az előre­jelzések szerint na­gyobb mennyisé­gű csapadék nem várható, így a pata­kok vlzszintje vél­hetően rövidesen visszaáll a szoká­sos magasságra. JÓI vizsgáztak az elvezetők Az egri önkor­mányzat alpolgár- mestere,^•Gyula Zol­tán és a főmérnöki iroda vezetője Gadavics Gyula tegnap reggel sze mélyesen győződtek meg a váró: kritikus részein az átereszek hely zetéről, illetve az Eger-patak víz szintjének alakulásáról. Utolján tavaly augusztusban volt szükséj hasonló terepbejárásra. A szemli során megtudtuk, hogy csütörtök re virradóra az elmúlt 24 órábai ség esetén azonnal a kritikus ré­szekre szállíthassák. Gadavics Gyula elmondta, hogy az elmúlt hónapokban közel 50 millió forintot fordítottak a védeke­zésre, idén pedig meghaladja a 100 millió forintot az erre a célra szánt összeg. A polgármesterek, a vízügyi szakemberek, a helyi védelmi bi­Szerdán éjszaka zsákoltak a recskiek FOTÓ: ÖTVÖS IMRE mintegy 35 mm csapadék esett a városban, ahol egyébként egész év­ben átlagosan mintegy 700 milli- métemyi csapadékot regisztrálnak. Tegnap délelőtt a Vécsey úton, a felnémeti városrészben, valamint a Sas út környékén jártak a szak­emberek, s bár a patak vízszintje alaposan megemelkedett, a kitaka­rított, rendbe hozott vízelvezetők valamennyi helyszínen jól vizs­gáztak. S bár az Évízig prognózisa alap­ján jelentősebb vízszintemelke- désre nem kell számítani, a Város- gondozási Kft.-nél már előkészítet­ték a homokzsákokat, hogy szük­zottságok, a megyei védelmi bi­zottság, a katasztrófavédelmi igazgatóság szakemberei min­dent megtesznek annak érdeké­ben, hogy emberi életben és a polgári vagyoni értékekben kár ne essék. A Tisza áradása szerencsére nem fenyegető, mivel a folyó véd­vonalai a Tisza-tó létesítése óta jó állapotban vannak, s bírják a meg­növekedett víznyomást. Ahol az áradás visszaduzzasztó hatása mi­att szükség van rá, ott az átemelő szivattyúk üzembe helyezésével se­gítik a víz levonulását. Rajz és közlekedés Heves megye A megyei Baleset-megelőzési Bi­zottság három korosztály számára hirdetett rajzversenyt. Á pályázat népszerűnek bizonyult, hiszen 1489 munkát zsűrizhettek. Végül 15 kis alkotó remekét jutalmazták vásárlási utalvánnyal, s egyben or­szágos elbírálásra továbbították rajzaikat. A Közlekedésbiztonság gyermekszemmel című vetélkedő legjobbjai: Tóth Kinga (Füzes­abony, Honvéd úti Óvoda), Medve Zsuzsanna (Abasári Általános Is­kola), Nagy Krisztián (Gyöngyösi Arany János Általános Iskola). A rajzokból - a közlekedésre nevelés fontosságát erősítve - a városi bal­eset-megelőzési bizottságok kiállí­tásokat szerveznek. Megszépül a helyi templom VÁRASZÓ A településen a Péter és Pál tisztele­tére emelt római katolikus temp­lom 1200 körül épült. A műemlék épület helyreállítására egyedi mó­don alapítványt hozott létté az ön- kormányzat és az egyház. A kivi­telezésre kiírt pályázatta két vállal­kozó jelentkezett. A napokban az alapítvány kuratóriuma dönt a pá­lyázatokról, s így hamarosan meg­kezdődhetnek a munkálatok is. A becslések szerint erre 7 millió fo­rint körüli összegre lesz szükség. A tervek szerint július 29-re átad­hatják a megszépült templomot. Együtt a gyerekekért Eger Három szervezet - a Családsegítő Intézet, a Gyermekjóléti Szolgálat, valamint az Egri Ifjúsági Alapít­vány - közreműködésével folyik az a gyermekvédelmi műhelymun­ka, amely három alkotóelemből tevődik össze. Az egyik ezek közül az a fórum­sorozat, amelynek első előadását a héten tartották a Zellervári Közössé­gi Házban. A találkozón az óvo­dák, általános és középiskolák gyermekvédelmi feladatokat ellátó pedagógusai vettek részt. Megis­mertették egymással a különösebb eseteket, hogy közelebb jussanak a hátrányos és veszélyeztetett gyere­kek problémáinak megoldásában. A tanácsadás helyszíne a Deák Ferenc utca 19. számú épület, a Családsegítő Intézet központja, ahol dr. Hanus Zsuzsanna, Jékli Sándor és Fejes Attila fogadja a hozzájuk fordulókat az előre egyeztetett időpontokban. Ugyancsak a gyermekvédelmet célozza a harmadik elem, mégpe­dig azoknak a programoknak, ren­dezvényeknek a támogatása, ame­lyeket a gyermekvédelmi felelősök szerveznek. Nyílt nap az Autóklubnál Eger Térítésmentes közlekedésbiztonsá­gi napot tartanak szombaton 7-től 13 óráig a Magyar Autóklub Heves megyei műszála állomásain. Hosszú évek tapasztalata, hogy a téli pihentetés után a jó idő elő­csalogatja az autósokat, és ekkor elkél a segítség a rosszul beállított fényszórók, a hatástalan fékek ja­vításánál. Az ingyenes vizsgálat­nál sok más rejtett hiba is kiderül, és szakszerű elhárításukhoz min­den segítséget megkapnak az au­tósok. így a műszeres beállítások és beszabályozások is megoldha­tók. Elvégzik a szakemberek a műszaki érvényességhez szüksé­ges elővizsgáztatást is. Érdemes bejelentkezni az egri­eknek a 36/410-437, a gyöngyösi­eknek a 37/311-097, a Hatvan kör­nyékieknek Herédre, a 37/377- 119-es telefonszámon. ______________________________________________Pénteki portré _______________________________________________ A hegybíró névjegykártyája a szőlő A szőlő szeretetét már gyermekkorá­ban megtanulta. Nem is lehetett ez másként, hiszen Szűcsiben, ahol fel­nőtt, emberemlékezet óta nemes ha­gyomány a szőlőtermesztés. A borkészítés is. így most már senki sem csodálkozik azon, hogy Soós János végül is hegybíró lett. Igaz, némi kerülővel, hiszen köz­ben távközlési technikumot vég­zett Budapesten, ám a család idő­sebb része azt mondja: eleve ku­darcra volt ítélve ez a pályamódo­sítási kísérlet, sejteni lehetett már korábban is, hogy ez a fiú visszatér a szőlőhöz. A Szűcsiben töltött gyermekévek­re szívesen emlékszik vissza. Ott vé­gezte az általános iskolát és ott ta­nulta meg egy életre tisztelni a szőlő- művelést, a borkészítést. Később Gyöngyösön, a szőlő és bor városá­ban érettségizett, majd az ottani főis­kolán képezték vincellérré. A szőlőművelés, a borkészítés szeretete mindenhol érezhető a Mát- raalján. Ám Soós János azt vallja, hogy mindennek a szépségét csak az látja igazán, aki tavasztól tavaszig végzi a munkát. Mert a szőlő csak akkor tud hálás lenni, ha törődnek vele. A bor szintén. Úgy kell őrizni forrását, alakulá­sát, mint egy kisgyermek álmát. Nyugodtnak kell annak lenni, kü­lönben kárba vész az egész évi mun­ka, nem alakul igazán jó borrá a sző­lőből kipréselt nedű. Kínkeserves munka ez, ám ha si­ker koronázza, akkor bizony nagy tud lenni a gazda öröme. Csillogó, zamatos bort tud a vendég poharába csorgatni a pincében, figyelve a megkínált arcának visszajelzését. Mert a jó gazda jelzésekből ért, nem a kimondott szavakból. Meg tudja különböztetni az udvarias dicsérő szavakat az igazi elismeréstől. Mint ahogy egy szőlősgazda számára is nagy elismerésnek, ha hegybíróvá választják. Az, hogy Soós János végül is Gyöngyöspatán lett hegybíró, már csak a véletlen műve. Pontosabban annak, hogy éppen ott találta meg szíve választottját. Ma már két gyer­mekük is van, a kislány tizennégy, a fiúcska tizenkét éves. Harmincöt éves volt, amikor hegybíróvá választották. Olyan vidé­ken, ahol jó néhány ékesebb gazda is öregbíti a patai szőlő, a mátraaljai bor jó hírnevét.- Miként nyerte el a bizalmukat? Hogyan sikerük tekintélyt szereznie a jóval idősebb gazdák között?- A gazda névjegykártyája a sző­lője. Gondolom, megnézték, hogy miként gondozom az ültetvényt, és utána úgy találták, hogy lehetek én a hegybíró. Nem tagadom, nagy meg­tiszteltetésnek érzem, hogy megvá­lasztottak. Soósék családi birtoka valamivel több, mint hét hektár. Ebből közel két hektár új ültetvény. Mert hát a szőlő is olyan, mint egy nagy család, ahol szükséges a gyermekek, az új telepítések jelenléte. Ez biztosítja a megmaradást. A hegybíró azt mondja, hogy sző­lő nélkül ma már nem is tudná el­képzelni az életét. Igaz, hogy jelen­leg nem könnyű a gazdáknak, hi­szen alacsony a szőlő ára és az új bortörvény is kemény próbák elé ál­lítja a termelőket, ám a nehézségek ellenére ki kell tartani. A vidéken FOTÓ: GÁL GÁBOR emberemlékezet óta a szőlő együtt élt az emberekkel, a patai bor min­dig jó ajánlólevélnek bizonyult. És ennek így kellene maradnia az eljö- vendőkben is. ________________________ TOMPA Z. MIHÁLY A szél vitte le a hevesi templom tornyát fotó: ötvös imr

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents