Heves Megyei Hírlap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-22 / 95. szám

2000. Április 22., szombat H 0 R I Z ONT Heves Megyei Hírlap - 9. oldal Németnek lenni jó Magyarországon Kevesen tudják, hogy létezik a városban egy különös asztal- társaság, ahol csak németül folyik a csevegés. Holott, a je­lenlevők nem mindegyike német. Akad köztük, aki csak tiszteli a német kultúrát és beszéli a nyelvet, míg másokat vegyes házasságuk a nyelvgyakorlási szándék vonzott ide. A törzstagok viszont Magyarországon élő németek. gGER - Minden héten szerdán össze­jövünk egy vacsora erejéig. Ezek - Három éve döntöttünk úgy, ősz- önköltségesek. Az éves program szefogjuk az itt élő németeket, megszervezésekor ügyeltem arra, hogy ne szakadjunk el saját né- hogy Eger minden étterme és szé­pünktől, nyelvünktől, kultúránk- rakozóhelye sorra kerüljön, tehát tói - meséli Wemer Krock, az nincs törzshelyünk. A baráti ösz- Andornaktályára települt szerve- szejöveteleket játékkal kezdjük. Ma például ki kellett találni, mi van az asz­talra tett cso­magban. Sőt az ünnepekre is A szervező Werner Krock és barátnője ző, akinek szavait Báthory Attila tolmács, a csoport legújabb tagja fordítja. - Eleinte fél tucat ember jött össze, de mostanra 52 név ke­rült fel a listánkra. Biztos vagyok abban, hogy jóval több német él ebben a megyében, csak éppen még nem tudnak rólunk.- Látok itt magyarul jól beszélő embereket is...- Ennek az asztaltársaságnak nem az a lényege, hogy mindenki német legyen, hanem az, hogy beszélje a nyelvet és rendszere­sen találkozzon a csoporttal. így van köztünk Egerben élő tolmács, vagy Magyarországon dolgozó tu­néziai férfi is. A baráti csapatnak csupán 60 százaléka német. A többi németül beszélő magyar.- Hogyan telnek a találkozá­sok? ezért van min­den tányér mel­lett egy csoki­nyuszi. Beszél­getünk, társas­játékokat ját­szunk, megis­merjük az új ta­gokat. Abádsza- lókról, Füzesabonyból is jönnek németek erre a találkozóra.- Mi vonzza ide a Némethon­ban élőket? Hiszen az életszínvo­nal alacsonyabb, mint az Önök országában...- Nagyon őszinte leszek és megmondom: az árkülönbö­zet. Az utóbbi évben nagyon sokan települtek át csak azért, mert nyugdíjba mentek, s a német nyugdíjból kitűnően le­het élni itt.- Rosszak az utak, volt több ti­szai szennyezésünk. Nem riasztja ez el a németeket?- Ezek pillanatnyi problémák és gyorsan túltesszük magunkra rajta. Az, hogy Romániából átjött valami, nem a magyarok hibája. Elmúlik, ez nem befolyásolja a mi közérzetünket.- Sokan csak törik a magyar nyelvet. Hogyan illeszkedtek be az új országba?- Én hét éve vagyok itt és na­gyon szeretek élni. Vendégek va­gyunk, s barátként viselkedünk. Engem a kedvesem is ide köt, eh­hez az országhoz. Többek között ezért is maradtam.- Egyre több német ajkúval ta­lálkozunk az utcán is...- Sokan vannak itt vállalkozók, nyugdíjasok. Biztos vagyok ab­ban, hogy legalább négyszer eny- nyi német él még a környéken. A saját kontóra kért vacsora után az asztaltársaság megboly­dul. Egy Füzesabonyban élő asz- szonyka keveredik közénk. Töri a magyart, de ért mindent. Ő példá­ul a férje miatt települt át.- A férjem egészségével bajok voltak - meséli -, ezért átjöttünk. Itt nagyon jó a levegő. Hoztuk a gyerekeinket is. A lányom magyar iskolába jár és kitűnően beszél ma­gyarul. A fiúk lustábbak, nekik ne­hezebben megy a nyelv. A nagy fi­amnak például németül jól beszélő barátnője van, így ők a hétköznap­okon is németül társalognak.- Hogy lehet nyelvtudás, helyis­meret nélkül átköltözni egy ide­gen országba?- Összepakoltunk és átjöttünk. Nincs ebben semmi különös. Megtanultuk a nyelvet, beillesz­kedtünk a közösségbe. Biztos, hogy kell hozzá merészség, de ez nálunk nem okozott gondot.- Melyik részéről jöttek Német­országnak?- Köln környékén éltünk.- Jártak azóta otthon?- Nem, mert nagyon drága a vonatjegy. A beszélgetés egyre élénkül. Amikor búcsút intünk, egy pilla­natra átfut bennünk a jókedvű, idő- és pénzgondok nélkül szóra­kozó németek láttán: mikor ju­tunk mi el idáig? SZUROMI RITA Nem kút után kutattak Gyöngyös A Fő téren ismereteink sze­rint az 1700-as évek végén az úgynevezett halpiacra építet­tek egy kutat eleink, azon­ban ezt a századelőn meg­szüntették, s hogy úgy mond­jam feledésbe merült. Azt gondoltuk, hogy eltömedé- kelve, „tönkretéve’f van vala­hol a tér alatt. Épp ezért - örömteli - meglepetésünkre szolgált, amikor délelőtt rá­találtunk a kitűnő állapot­ban lévő, két betonlappal le­fedett kútra - mondta érdek­lődésünkre Szilágyi Attila, a városüzemeltetési igazgató­ság vezetője. A szakemberek tegnap dél­előtt találták meg az egykori kutat, amely szabályosan épí­tett, kővel kirakott, s most is bőségesen tartalmaz vizet. Az első vizsgálatok szerint mintegy 20 méter mély, azon­ban ez még sokkal több is le­het, tekintve, hogy ki kell tisz­títani, s alaposan megvizsgál­ni. Merthogy használni szeret­nék újra. A megszépülő Fő térre öt díszkutat terveztek, s bár a most „felbukkant” vízlelőhely a tervek szerint megásandó kúttól mintegy 10 méterre fek­szik, a szakember szerint nem lesz akadálya annak, hogy ez a régi-új kút szolgáltassa majd a vizet a testvérvárosok előtt tisztelgő díszkút számára, a majdani virágpiaci részen. Természetesen ehhez egy­részt a tervek kismértékű mó­dosítására lesz szükség, más­részt a megfelelő szakhatósági és egyéb engedélyekre a kút újbóli üzembe helyezéséhez _______________________________(SUHA) C ivil fórum Eger A hagyományokat követve az idén is áprilisban rendezik meg az Egri Civil Fórumot. A 26-án, szerdán délután négy órakor kez­dődő esemény résztvevői tájé­koztatást kaphatnak az egri ön- kormányzat és a civil szervezetek együttműködésének egyéves ta­pasztalatairól, a Civil Kerekasztal és a Civil Alap Bíráló Bizottsága tevékenységéről, valamint a Civil Ház kialakításáról és eddigi mű­ködéséről. A programnak a Vá­rosháza díszterme ad otthont. A fórum egy éve alakult meg 67 helyi civil szervezet és csoport képviselőinek jelenlétében. A mostani, második ülésig eltelt időben az említett Civil Kerekasztal látta el az aktuális fel­adatokat, próbálta mind hatéko­nyabbá formálni a nonprofit kö­zösségek és a város kapcsolatát. Belefér az egész világ Renault Twingo Hélios limitált széria: az autó teljes hosszában és szélességében elektromosan állítható pano­ráma napfénytető, rádiómagnó, központi zár automatikus záródási funkcióval, 5 különleges szín: nimfa, pipacspiros, ánizs, metilkék, fekete. A legtöbb napsütés vár rád és uta­saidra! www.renault.hu RENAULT ísteözgo TOP-C AR KFT. Eger, Kisasszony út 34. Tel.: 36/413-550,36/511-980 „SHICK-R" KFT. Gyöngyös, Szurdokpart út 66. Tfel.: 37/313-188,37/500-280 Sikeresek az ifjú borosgazdák Márkáz Tizenhét gazda és a helyi ter­melőszövetkezet 53 borral vetél­kedett az érmekért a hegyközség rendezte borversenyen. Kovács Ferenc hegybíró elmondta, helyi megméretés során választják ki azokat a borokat, amelyek indul­nak majd a Mátraaljai térségi ver­senyen. Markazon hagyománya van az efféle nemes vetélkedés­nek, hiszen huszonöt éve rendez­nek borversenyeket. A mostanit értékelve a hegybí­ró jó közepesnek ítélte a me­zőnyt. A vörösborok sokat javul­tak, ami a tavalyi őszön jó minő­ségűre érett szőlőtermésnek is tulajdonítható. Jónak mutatkoz­tak a fehérborok is. A legtöbb nevezett nedű 1999-es évjáratú volt, de versenyeztek három­négy évvel korábbi produktu­mok is. Több fiatal gazda is jó minőségű borokkal szerepelt, amit örvendetesnek tart a hegy­bíró, hiszen így biztosítottnak látszik a helyi jó borok készítésé­nek folytonossága. A versenyborok minősítése után Honiért Géza, az Országos Borminősítő Intézet főfelügyelőjé­nek elnökletével a zsűri meghoz­ta döntését és összesen 8 bort ta­lált aranyéremre méltónak. Az ér­mek közül Kovács Ferenc és Ko­vács Péter (kettőt-kettőt), míg Hegedűs Béla, Hegedűs Ferenc, Kaszás György és Szabó Károly egyet-egyet vihetett haza. A leg­jobb fehérbornak Kaszás György Sauvignon Blanc-ja, a legjobb vö­rös nedűnek Hegedűs Béla Zweigeltje bizonyult. Mindkét bor 1999-es évjárat. A zsűri 29 ezüst- és 8 bronzérmet, s 8 okle­velet is kiosztott. A verseny végén Skoda Ferenc hegyközségi elnök gratulált a színvonalas verseny­hez jó minőségű borokat beneve­ző gazdáknak majd közölte, hogy a díjakat ünnepélyes keretek kö­zött, a hegyközség és a helyi va­dásztársaság által közösen szer­vezett bálon adják majd át. __________________________(T. Z. M.| H árom év az Automobil-Egérnél A város egyik legszínvonalasabb autókereskedése Eger Bizonyára sokan emlékeznek 1997 tavaszára, amikor egy új autószalon nyílt a városban - a Volkswagen márka települt le a Faiskola utcában. Egy hatalmas beruházás eredmé­nyeként, rekord idővel jött létre a Volkswagen márkakereskedés és szakszerviz. Mára elmondhatjuk, hogy városunk egyik legszínvonala­sabb kereskedésévé nőtte ki magát az Automobil-Egér '97 Kft. Köszönhető ez magának a Volks­wagen márkának, amely biztonsá­got, megbízhatóságot, presztízst kölcsönöz, valamint a vezetés hitval­lásának, miszerint a legfontosabb az ügyfelek teljes körű színvonalas ki­szolgálása - ami olykor az apróság­nak tűnő részletekre való odafigye­lést jelentette -, de ezt mindannyian jól tudjuk, hogy a lényeg a részletek­ben rejlik! E három év alatt több új sikeres modell bevezetését láthattuk (Polo, Polo Classic, Golf, Borsa, Passát Beetle), melyek méltán el­nyerték a vásárlók bizalmát, ami ab­ban is megmutatkozott, hogy a kft. közel 600 Volkswagen gépkocsit ér­tékesített ezen időszak alatt. A vevőelégedettség mérése alap­ján országos szinten kiemelkedő eredményt értek el. Szolgáltatásaik is évről évre bővültek. Jelenleg a VW személy- és haszonjárművek értéke­sítése, használtautó-kereskedelem, szakszerviz, alkatrész-kereskede­lem, autókozmetika és autókölcsön­zés tartozik fő profiljukba A kft. szol­gáltatásait igénybe vehetik Egerben a Faiskola út 5. szám alatt, valamint az új VW-modellekkel személyesen is megismerkedhetnek az érdeklődők május 13-14-én az egri főiskola előtt tartandó autókiállításon mo.tanw A* államiig äggjg Hitelt siSüf'l’S' Otthonteremtő Hitel az els és partne

Next

/
Thumbnails
Contents