Heves Megyei Hírlap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-18 / 91. szám

4. oldal - Heves Megyei Hírlap HAZAI TÜKÖR 2000. Április 18., kedd Új bérezés a A minisztériumban több Budapest - PM A Pénzügyminisztériumnak április végéig kell kidolgoz­nia néhány variációt, hogy miként lehetne megoldani a közszférában dolgozók bér­emelését. Az egyik változat szerint nem a minimálbér összegét emelnék, hanem egy úgynevezett garantált­bért vezetnének be. A Szakszervezetek Együttmű­ködési Fóruma (SZÉF) állás­pontja szerint mindenképpen olyan megoldást kell találni, amely minden bérkategóriában emelné a jövedelmeket, még ha differenciáltan is. A napokban megjelentek olyan hírek, hogy egy garantáltbérrendszer beve­zetését akarja kezdeményezni a pénzügyi tárca. Ezzel kapcsolat­ban Pikier Ferenc a PM sajtófő­nöke lapunknak a következőket mondta:- Szó sincs arról, hogy a Pénz­ügyminisztérium csak ezt a-lehe­tőséget támogatná, hiszen még most is folynak a közszféra bér­emelésével kapcsolatos számítá­sok. Az igaz, hogy ez az egyik a többféle elképzelés közül.- Mi ennek a lényege?- A legalacsonyabb keresetűek bére emelkedne mintegy 57 szá­zalékkal, de a magasabb bérkate­góriába tartozók is átlagosan hivatalokban elképzelésen is dolgoznak 7 százalékkal kapnának többet, mint eddig.- A múlt héten a tárca vezetője még a minimálbér-emelés mellett tette le a voksát. Mi változott az­óta?- Nyilván semmi nem válto­zott. A minisztérium külön akarja választani a minimálbért és az ahhoz jelenleg kötődő olyan egyéb juttatásokat, mint a gyed, vagy a Széchenyi profesz- szori ösztöndíj. Ezek ugyanis nem emelkednének. A kor­mányzat amellett foglalt állást, hogy most azokon kell segíteni, akik a legnehezebb helyzetben vannak. Szabó Endre, a SZÉF elnöke kérdésünkre elmondta: csak any- nyit tud a Pénzügyminisztérium új elképzeléséről, amennyit az újságokban olvasott.- Semmilyen hivatalos formá­ban erről nem tájékoztattak ben­nünket, de ennek vélhetően az az oka, hogy még a minisztérium­ban is dolgoznak a tervezeten. A kormánnyal történt megállapo­dás szerint ugyanis e hónap vé­gére kellene valamilyen tervezet­tel előállniuk. Az biztos, hogy a szakszervezetek olyan konstruk­ciót tudnak csak támogatni, amely ha differenciáltan is, de a magasabb bérűek életkörülmé­nyein is javít valamennyit - szö­gezte le lapunknak a szakszerve­zeti Vezető. SZALÓKY ESZTER Ellenőrzik a világhálót Szigorítani kellene a jogi szabályozást Budapest Rengeteg törvényszegésre ad lehetőséget az internet használatának jogi szabá­lyozatlansága - mondta el tegnapi sajtótájékoztatóján Garamvölgyi László az Országos Rendőr-főkapi­tányság kommunikációs igazgatója. A szóvivő a világháló lehetősége­ivel visszaélő bűnözők elleni küzdelem jelenlegi állásáról is beszámolt: két internetes bűn- cselekmény felderítését fejezte be a napokban a rendőrség. Az egyikben egy férfi bosszúból a vi­lághálón rágalmazott meg egy nőt, a másik esetben pedig egy tokaji mobiltelefon-átkódolót fü­leltek le. A szóvivő elmondta, hogy az első ügyben az érintett hölgy tett rágalmazás miatt felje­lentést, mert obszcén szövegeket jelentetett meg róla. A nyomozók az ORFK internetfigyelő szolgála­tának segítségével eljutottak egy vállalathoz, ahol kiderült, hogy a cég rendszergazdája tette fel a gyalázkodó írásokat és a nő tele­fonszámát a világhálóra. A másik esetben is egy számítógépes rendszergazda volt az, aki lopott mobiltelefonok átkódolását vál­lalta és ezt a szolgáltatását az interneten is nyíltan meghirdette. Munkahelyén a nyomozók lefog­lalták azt a gépet, amelyben a kó­dolásra használt program volt. A két szakembernek feltehető­en azért nem volt veszélyérzete, mert korábban a rendőrség ki­sebb figyelmet fordított a számí­tógépes hálóra - mondta el la­punknak a rendőrség szóvivője. A sajtóból kiszoruló, törvénybe ütköző hirdetések feladói az internetet más okokból is szíve­sen használják, ugyanis jelenleg a bíróságok még bizonytalanok, hogy melyik jogszabályt- alkal­mazzák ellenük. Szerinte az egyik megoldás az lehetne, ha a hálót is sajtóterméknek tekinte­nék és ez alapján bírálnák el, hogy mi törvénybeütköző a köz­lemények közül. Garamvölgyi László közölte: a net-figyelő rész­leg jelenleg több tucat ügyön dol­gozik, amelyek közül további kettő várhatóan a közeli napok- ban eredményesen lezárul. ■ Szolnoknál tetőzik a Tisza A déli folyószakaszon magasabbak a gátak Egyre kritikusabb a helyzet a Tisza középső és alsó szakaszán, mert mind több gát ázik át, és csurgások, átfolyások nehezítik a vé­dekezést. A vízügyi tárca előterjesztésében az eredeti 2,9 milliárd forint helyett most már 3,9 milliárd forint szerepel a védekezé­si munkák fedezeteként. Közép-Tisza-vidék A vártnál korábban, ma délelőtt tetőzik a Tisza Szolnoknál. A minden idők magassági rekord­ját meghaladó 10040 centiméte­res vízállás legalább két napig ostromolja majd a megyeszékhe­lyet. A gátak magasításával már végeztek, a várost nem fenyegeti az ár. Szolnoktól délre, Tiszakécs- ke és Tiszaug között fel kell ké­szülni arra, hogy a víz kitör a gátak közül és elönti a kerek­dombi mezőt, mert a két telepü­lés közötti úgynevezett össze­kötő fővédgát kritikus állapotba került. Ezen a részen a védvo­nal homokra épült, amit a gyors sodrású folyó viszont az elmúlt napokban kimosott a töltés aljá­ból, így komolyan fenyeget az áttörés. Kétszázötven ember erejét megfeszítve dolgozik a teljesen átázott tiszaugi gátrész megerősítésén. Igen nagy erőfe­szítéseket tesznek Nagykörű­nél is, ahol a rézsű megcsúszása és az intenzív szivárgás ellen védekeznek. A kitelepítésben érintett településeken, Tiszasüly és Nagykörű térségében a munka nyugodtan, összehangol­tan folyik. Kőtelket továbbra is csak a betegek és azok az idős emberek hagyták el, akik roko­naikhoz tudtak költözni. Már Zagyvarékason is szóbeszéd a kitelepítés. A Közép-Tisza vidékén egyelőre munkaerő­ből és munkagépből nincs hiány, de a zsák elfo­gyott. A vízügyi igazgatóság arra kéri a lakossá­got, illetve a vállalatokat, hogy akinek nagyobb méretű polipropilén vagy juta zsákja van, jelent­kezzen az (56) 412-665-ös telefonszámon, vagy az (56) 343-801-es faxon, és bocsássa a zsáko­kat az árvízvédelem rendelkezésére. Az árvíz miatt több nemzetközi gyorsvonat és Záhony felől az InterCity kerülő útvonalon érkezik. Szolnok és Szajol között több személy- vonat helyett buszok szállítják az utasokat. Hét helikopterrel, kétéltű és szállítójár­művekkel, valamint újabb félezer katonával se­gíti az árvíz elleni védekezést Szolnok körzeté­ben a Magyar Honvédség is. A vadaknak csak egy részét sikerült kimenekítem a Közép-Tisza vidékén az árterekről, és a bent rekedt állatok egy részére a szakemberek szerint pusztulás vár. A gátak magassága az Alsó-Tiszán szinte mindenütt jóval nagyobb, mint a hétvégi tető­zéskor várható vízszint. Azon a kevés helyen pedig, ahol nem így van, a szakemberek már elvégezték a szükséges beavatkozásokat. Nem mozdult a patkó Egyenlő esélyekkel folyik a politikai verseny Az Orbán-kormány hivatalba lépése óta eltelt két évben alig változtak a politikai erőviszonyok a T. Házban, s a vasár­napi időközi választások végeredménye sem rendezte át lényegesen a parlamenti patkót - derül ki az Országgyűlés sajtóirodájától kapott adatokból. Budapest Csizmadia Ervin politológus sze­rint az MSZP, illetve a koalíció most elnyert plusz egy-egy man­dátuma mégis üzénetértékű. 1998 óta a Fidesz négy, az MDF egy, a M1ÉP két országgyűlési képvise­lőt „vesztett”, miközben az MSZP frakciója két, a kisgazdáké egy fő­vel gyarapodott. A legnagyobb mozgás a függetlenek padsorai­ban volt: az új parlament megala­kulásakor ott egyedül ülő Kupa Mihályhoz időközben többen is csatlakoztak, ma négyen osztoz­nak a pártsemleges pozíción. A ciklus első félidejében négy politikus: Tamás Károly (FKGP), Bencsik János (független), Demszky Gábor (SZDSZ) és Zongor Gábor (MSZP) távozott a T. Házból, helyükre - sorrendben- Kiszely Katalin (FKGP), Mécs Imre (SZDSZ), Iványi Gábor (SZDSZ), illetve Sibak András (MSZP) került. Három képviselői szék halál­eset miatt cserélt gazdát, öten pe­dig - önként vagy pártkésztetésre- úgy döntöttek, hogy frakciójuk­tól megválva a függetlenek padso­raiban folytatják a munkát. A Fi- deszből Helmeczy László és Szabó Attila, az SZDSZ-ből Bencsik Já­nos, a MIÉP-ből Szabó Lukács és Cseh Sándor vált ki. Csizmadia Ervin politológus szerint a helycserék száma és „minősége” alapjaiban nem vál­toztatta meg a parlamenti felál­lást, a jelenlegi erőviszonyok nagyjából a ’98-as állapotnak fe­lelnek meg. A vasárnapi időközi választások eredménye mégis üzenetértékű. Az a tény, hogy a lakosság az egyik városban a szo­cialista, a másikban a kisgazda je­löltet juttatta győzelemhez úgy, hogy egy esetleges MSZP-SZDSZ összefogásnak győzelmi esélye lett volna, hűen tükrözi azt az ál­talános politikai véleményét, mi­szerint pillanatnyilag ugyanolyan esélyei vannak a leendő győze­lemre a koalíciónak, mint az el­lenzéknek. TAKÁCS MARIANN KISISKOLÁK. Pokorni Zoltán a kisiskolák jelenéről és jövőjé­ről szólva kijelentette: az utób­bi tíz évben a városi és falusi kistérségi iskolákban tanuló gyerekek között kialakult tu­dásbeli különbség másfél, két képzési évnek felel meg. Ezért az óvodát és az alsó tagozatos rendszert teljes egészében köz­ponti forrásból támogatják, a felső tagozaton viszont arra ösztönzik az iskolákat, hogy összefogva, társulásban alkal­mazzanak szaktanárokat. SZABÁLYTALAN KIZÁRÁS. Nyolc év után a Legfelsőbb Bí­róság semmisnek mondta ki azokat a határozatokat, ame­lyekkel 1992. január 11-én a Független Kisgazdapárt orszá­gos fegyelmi bizottsága kizárt a pártból nyolc tagot. A Kis­gazdapárt fegyelmi hatóságai ugyanis nem idézték be őket a tárgyalásra, így a védekezésre sem volt lehetőségük. A Leg­felsőbb Bíróság ugyanakkor el­utasította azt a kérést, hogy mondja ki Torgyán József pártelnökké választásának tör­vénytelenségét. FELKÉSZÍTÉS. Európa-napot tartottak tegnap a Parlament­ben, ahol diákok találkoztak külföldi diplomatákkal, követ- ségi képviselőkkel. Ennek az ismerkedési folyamatnak a ré­sze az a nyári nyelvi tábor, amelyet a „Jövőnk az új évez­red Európája Alapítvány” szer­vez Alsóörsön és Somogy- szalón. A tábor fő témája a nyelvi képzésen kívül az Európai Unió és a környezet- védelem. ÜDÜLÉSI CSEKKEK. Teg naptól a Nemzeti Üdülési Szolgálat Budapesten és a me­gyeszékhelyeken található iro­dáiban azok vásárolhatnak üdülési csekkeket, akik az esz­tendő elején nem jutottak hoz­zá. Réti Agnes, az üdülési szolgálat vezetője elmondta, hogy a gyesen, gyeden lévő kismamák kaphatnak április 17-étől üdülési csekket. Ez egyben azt is jelenti, hogy is­kolásoknak és a nyugdíjasok­nak nem jár a kedvezmény. POSTAKOCSIRABLÁS. Nem követett el szabálytalanságot a tegnap reggel megtámadott postakocsi vezetője és fegyve­res kísérője - közölte a Magyar Posta biztonsági főigazgatója A Pécs és Abaliget közötti ka­nyargós úton a postakocsi 20-25 kilométeres sebességgel haladt, amikor egy símaszkot viselő férfi tüzet nyitott a nem páncélozott postaautóra. A gépkocsi vezetője a helyszínen meghalt, kísérője csak azért menekült meg, mert le tudott bújni az ülés alá. Nyolcmillió forint volt az autóban. Illúziók. Ez a címe Hegedős Piroska festőművész festménykiállításának, amelyen divatos öltözetű ifjú hölgyek szerepelnek álom­szerű, egzotikus tengeri háttérrel. A hónap végéig nyitva tartó tárlatot Gyurkovics Tibor író nyitotta meg a Zoom Galériában,Budapesten fotó: feb Egyre több teleház nyílik Közösségfejlesztő szolgáltató központok létesülnek Alig több mint fél évtizede annak, hogy létrejött az első ha­zai teleház, ezeknek a kistelepülési közösségfejlesztő szol­gáltató központoknak a száma 2003-ra eléri a 800-at. Budapest A teleház és telekunyhó nem ha­zai találmány, Magyarországon svéd és dán mintára jött létre, el­sőként Csákberényben. Ma már 135 teleház és 18 telekunyhó áll a helybeliek és környékbeliek szol­gálatára. Szervezés alatt van újabb 80 teleház és 26 telekuny­hó, várhatóan valamennyi még az idén megnyitja kapuit. Gáspár Mátyás, a Magyar Teleház Szövetség elnöke szerint olyan óriási az érdeklődés a lehe­tőség iránt, hogy az internetes honlapukat ( www.telehaz.hu ) egyetlen esztendőben több tízez­ren látogatják. Ezek a létesítmé­nyek minimális rezsivel dolgoz­nak: átlagosan legfeljebb 1-2 főál­lású alkalmazottat foglalkoztat­nak, a további közreműködők önkéntes segítők. Az épületek többségét az önkormányzatok in­gyen bocsátják a fenntartók - fő­ként civil szervezetek - rendelke­zésére. Az ipari és más egyéb szolgáltatást nyújtó vállalkozók bérleti díjat fizetnek. Országos tapasztalat, hogy ele­ve örömmel fogadja a lakosság, ha a már régóta kihasználatlan épületekbe, így az egykori mozi­ba, művelődési központba, iroda­házba, bezárt üzemcsarnokokba újra élet, méghozzá értelmes élet költözik. Ezért futótűzként terjed a hír, ha a teleházban munkaköz­vetítés, agrárinformációs szolgá­lat, számítástechnikai tanács­adás, könyvtár, keres-kínál börze, közhasznú tanácsadás, iskolai korrepetálás működik. Kön­nyebbséget jelent, hogy egy he­lyen érhető el valamennyi civil szervezet, a falugondnok, a falu­gazdász, a körzeti újság, rádió, a kábeltévé szerkesztősége. Nem lebecsülendő vonzerő ahol internetes hozzáférés van, ilyenkor a település saját honla­pot, a lakók meg saját elektroni­kus postaládát nyithatnak. így, többnyire 300 forintos havi áta­lánydíjért, bárki napszámra leve­lezhet az ország vagy a világ más táján élő ismerősével. A közös­ségfejlesztő központok létrehozá­sához seregnyi pályázat révén le- het pénzt szerezni. ics. b. j.i

Next

/
Thumbnails
Contents