Heves Megyei Hírlap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-14 / 88. szám

2. oldal - Heves Megyei Hírlap MEGYEI K Ö R K É P 2000. ÁPRILIS 14., PÉNTEK Ember kell a gátra Bocskai Színpad, Bocskai Szabadegyetem Heves megye, Hatvan- A Magyar Igazság és Élet Pártja erkölcsi kötelességének tartja, hogy segítsen a bajbajutottakon - jelentette ki sajtótájékoztatóján Kelemen Márta megyei elnök, aki főként az árvízhelyzettel foglal­kozott. Mint a politikus asszony el­mondta: országos elnökségük, if­júsági tagozatuk, valamint több megye aktivistái és szimpatizán­sai személyesen vesznek részt a védekezésben. Az elmúlt évi ka­tasztrófát követően az országos elnökség egymillió forintot ado­mányozott a megyének, amelyet hét településen tizenegy család között osztottak szét. Az idén is megpróbálnak könnyíteni a rá­szorulók helyzetén oly módon, hogy a MIÉP országgyűlési frak­ciójának tagjai áprilisi és májusi tiszteletdíjukból 50-50 ezer forin­tot ajánlanak fel az árvízkárosul­tak javára. Emellett megyénkben önkénteseket is toboroznak a gá­takra. A segítő szándékú jelent­kezők hívását a 37/301-951-es te­lefonszámon várják. Kelemen Márta tájékoztatott arról is, hogy április 26-án, este 6 ómkor az újhatvani Daliban adja elő a Trianon utáni művekből összeállított műsorát a Bocskai Színpad társulata. Az eseményre a belépés díjtalan, csakúgy, mint a Bocskai Szabadegyetem előadá­saira, amelyekre a tervek szerint "az ősszel Gyöngyösön és Hatvan­ban felváltva kerül sor. ■ Ismerkedés az EU-val Eger Pályázva a Külügyminisztéri­umhoz, elnyerte a város a rende­zés jogát, így június 2-3-án Euró- pa-nap lesz a megyeszékhelyen. A rendezvénysorozatot részben Phare-támogatásból finanszíroz­zák, az önkormányzat is biztosít pénzt erre a célra, ám ahhoz, hogy valóban emlékezetes le­gyen az ünnepség, számítanak a szponzorok segítségére is - tájé­koztatta a sajtót dr. Nagy Imre polgármester és a szervezőcso­port irányítója, Tóthné Bánszky Zsuzsa. A találkozó célja, hogy az Eu­rópai Unió képviselői - köztük nagykövetek - megismerkedhes­senek a várossal, s egyben az itt élők is friss információkat szerez­hessenek a szakmai és a gyere­keknek is szóló programokon az Unióról. Az országban hat éve rendeznek ilyen napokat, ez idá­ig húsz településen, s az idén még tizenegy helységben. Három témakört jelöltek meg, amelyek köré a programok cso­portosulnak. Az egyik: Európa humora. Ehhez kapcsolódva ka­rikatúra-kiállítás nyílik a pályá­zatra érkező rajzokból. A másik: az EU gazdasági kihívásai. Erről ankéton cserélhetnek majd esz­mét a Hotel Flórában a városban működő vállalatok, cégek veze­tői. A harmadik: urbanisztikai fó­rum a műemlékvédelemről és a városfejlesztésről. A programokat a város több helyszínén rendezik, az egyik ki­emelt terület az idén 30 éves Északi-lakótelep, de nem marad­nak ki az Európa-napból a város­környéki községek sem. Negyedszázad az óvodában -Tegnap Eger polgármestere, dr. Nagy Imre köszöntötte a Bervai Óvodában Bíróné Farkas Magdolna óvónőt, aki negyedszázadot töltött a gyerme­kek nevelésével. A lelkes, munkáját felelősséggel végző óvodapedagógus ebből az alka­lomból oklevelet és pénzjutalmat vehetett át a városi önkormányzat vezetőjétől. ___________ ___________ _________ FOTÓ: PILISY ELEMÉR K utyakaland. - Az egri Hajdúhegyen egy férfi néhány percre kiszállt Golf típusú autójából, s ez elegendő volt arra, hogy egy harci eb be- ugorjon a helyére, s tíz órán keresztül hatalmában tartsa a járművet. A megtámadott autóst a rendőrök vették pártfogásba, s egy állator- vos, majd a gyepmesterek segítségét vették igénybe a veszélyes állat ártalmatlanításához. fotó: pilisy elemér Oktatásügy: tervszerű fejlesztés (Folytatás az 1. oldalról) Torba Nándor (képünkön) ugyanakkor hoz­zátette: számos helyen komoly hiány van szakemberekből, így az intézményen belüli átképzések is enyhíthetnek a gondokon. Mindezt viszont alaposan át kell gondolni, mert noha manapság kevés dologért mennek ki az embe­rek az utcára, az intézménybezárás viszont ilyen ügy. A szakember fel­hívta továbbá a figyelmet, hogy a rendszerváltást követő időszak szemlélete, miszerint az önkor­mányzatok önállósága gyakran el­sőbbséget élvez az együttműködés­nél, az oktatásban nem igazán mű­ködik. Torba szerint a feladat-ellátási, intézmény­hálózat-működtetési és -fejlesztési terv elkészí­téséhez mindenekelőtt azt kell tisztázni: az adott településen mekkora a gyereklétszám. Másrészt az önkormányzati bevételeket kell górcső alá venni, hogy fel tudják mérni, mit tudnak helyben vállalni, s mi az, amit viszont csak másokkal közösen tudnak megvalósítani. Harmadrészt pedig a működés tárgyi és szemé­lyi feltételeit kell tisztázni. A főosztályvezető itt az EU több elvárására is utalt, így például a kisebbségi oktatással összefüggő feladatokra, illetve annak nehézségeire, vagy arra, hogy az EU irányelvei szerint minden felnőttnek három nyelvet kellene beszélnie: az anyanyelve mel­lett két másikat is. A témával kapcsolatban számtalan kérdés fogalmazódott meg, jelentős ré­szük az oktatásügy finanszírozását érintette. Pontosabban azt, hogy a ki­sebb, erősen pénzszűkében lévő tele­pülések a szükségesnél lényegesen ke­vesebbet tudnak fordítani e területre, de szóba kerültek a kisebbségi okta­tással összefüggő problémák is. Az értekezlet hátralévő részében előbb Kun Zoltán, a megyei önkormányzat területfejlesz­tési igazgatóságának vezetője az idei területfej­lesztési tanácsi pályázatokról szólt, majd Gaál Gyula, a főiskolán ősztől induló EU-s gazdasá­gi kapcsolatok tanszékének vezetője ismertette a képzéssel kapcsolatos tudnivalókat, ikühhe) Segít a katonai úszó lánctalpas (Folytatás az 1. oldalról) A Laskó torkolati szakaszának jobb oldalán - mint arról már beszámoltunk - 60-80 cm ma­gas nyúlgát építése vált szüksé­gessé. A Laskóba ugyanis ren­geteg vizet emeltek át a szivaty- tyúk a Csincsa-patakból, és a Tisza visszaduzzasztó hatása miatti magas vízszint is indo­kolja a védekezést. Ebbe a Deb­recenből érkezett katonák is be­kapcsolódtak, akik egy lánctal­pas úszó gépjárművel segítik a várhatóan szombatra befejező­dő munkálatokat. A védelmi bizottság titkára, Szabó Béla alezredes a veszély- helyzettel kapcsolatban el­mondta: a korlátozó intézkedé­sek sorában például kijárási tila­lom elrendelése is szerepel, s szükség esetén a különböző munkagépek is bevonhatók a védekezésbe. A Tisza tegnap Kiskörénél már délelőtt megdöntötte a korábban mért 978 cm-es vízszintet. A 10 órakor leolvasott érték 993 cm volt, s az intenzív - óránkénti 1-2 cm-es -.áradps miatt lapzár­takor átlépte a 10 méteres határt. A megyei védelmi bizottság segíteni kész önkéntesek je­lentkezését várja, akik naponta 8 és 16 óra között vennének részt az árvíz elleni küzdelem­ben. Érdeklődni és jelentkezni Egerben, a Kossuth u. 11. alatt, illetve telefonon - (36) 412-614 - lehet. * A magyarországi McDonald's segíti a Tisza-tó süllőállományá­nak gyarapodását - jelentette be tegnap dr. Gönczy János kor­mánybiztos egy kiskörei tanács­kozás után. Mint kiderült, a cég vállalta a Sarud térségében telepí­tett mobil, ködkamrás halkeltető állomás, valamint a Balatonból származó süllőfészkek áttelepíté­sének költségeit. A szakemberek számításai szerint a keltetőből néhány napon belül süllőivadé­kok milliói úsznak majd a Tiszá­ba, biztosítva ezzel ennek az ér­tékes halfajnak az állománynöve­kedését. ■ Ebédet osztanak Eger Az Egri Főegyházmegyei Karitász a hét végén ingyenes ebédosztással kíván segíteni a megyeszékhely rászorulóin. Mint Guba Lászlóné irodave­zetőtől megtudtuk, a segítőszer­vezet - amely eddig is igyekezett gondoskodni a szükséget szen­vedőkről - most meleg étellel várja az érintetteket április 15- én, szombaton fél 12-kor a Szé­chenyi út 5. szám alatt, az Érsek­udvarban. m Bűnmegelőzési tanácsot alakítanak Eger A városi önkormányzat Közbiz­tonsági, Bűnmegelőzési és Áldo­zatvédelmi Tanács létrehozását tervezi - jelentette be tegnap dr. Horuczi Csaba alpolgármester azon a találkozón, melyre meg­hívták a város minden olyan szervezetét, amely valamilyen módon kapcsolódhat a közrend védelméhez. Az elképzelések szerint a testület társadalmi ösz- szefogással segítené a bűnmeg­előzést, s hozzájárul a sértettek és az áldozatok erkölcsi és anya­gi támogatásához. Mint kide­rült, hasonló megyei szintű gré­mium két évvel ezelőtt már megalakult. A tegnapi ülésen a megjelen­tek döntöttek a tanács létrehozá­sáról, s hogy abba a különböző hivatalok hány főt delegálnak. Döbbenetes képek Eger A városi televízió Péntek esti party című műsora ma 19 óra 15 perckor kezdődik. A stúdió ven­dége Szundi Lajos, az Agria Szi­várvány Kft. ügyvezetője lesz, aki az első helikoptert üzemelte­ti a megyeszékhelyen. A pilóta és a televízió két mun­katársa a levegőből nézte meg a megáradt Bodrogot és a Tiszát. A beszélgetés alatt megdöbbentő légi felvételeket láthatnak a né­zők. Megtudhatják azt is, hogy a helikoptert milyen célra használ­ja a pilóta és milyen tervei van- nak a géppel. _______________■ I smét játszóház PÉTERVÁSÁRA A Magyar Demokrata Néppárt (MDNP) városi szervezetének támogatásával immár harmadik alkalommal rendeznek játszó­házat a helyi könyvtárban. A program szombaton délelőtt 10 órakor kezdődik, ekkortól vár­ják a gyermekeket húsvéti tojás­festésre, díszítésre, mézeskalács és ünnepi ajtódísz készítésére. ■ ______________________________________________PÉNTEKI PORTRÉ A csizmadia százéves boldogsága Bővítik a szociális otthont Tarnalelesz Mint megyénk legtöbb szociá­lis otthona, a bükki települé­sen lévő intézmény is túlzsú­folt. Az önkormányzat ezért is pályázott az épület bővítésére. Az ily módon nyert két és fél millió forintot ugyanilyen ösz- szeggel egészítette ki a képvi­selő-testület, így a napokban megkezdődhetett az otthon át­alakítása. A tervek szerint a jelenlegi irodahelyiség és a személy­zeti étkező egybenyitásával egy új szobát alakítanának ki, ahol négy idős embert he­lyezhetnének el. Ezzel egyi­dejűleg az iroda is új helyre kerülne. A munkálatokkal a tervek szerint fél év alatt készülnek el a szakemberek. Nagyapja Damjanich honvédéi közt szolgált csizmadiaként. Egy ideig bujkálnia is kellett, majd visszatért Jászárokszállásra a csa­ládi házba. Ott készítette tovább a csizmákat. A csatákról még ő is hallotta mesélni. A mesterség apáról fiúra szállt toyább, így lett Pittner Bélából is csizmadiamester. Igaz, nem Jászárokszálláson, mert ott az apa volt a majszter, hanem Horton. Frissen nősült, fiatal, hu­szonegy éves férfiember volt ak­kor Pittner Béla, és örülhetett is, mert hajszálon múlott, hogy meg­úszta az első világháborút: lebete­gedett amikor sorozni hívták, s így elkerülhette a frontot. Nagy öröm volt ez a család számára, mert bátyja 1915-ben elesett Szer­biában. Ismeretlen helyen nyug­szik, sírjára sohasem vihetett virá­got a család. Pittner Bélát nagyon hamar megszerették Horton. Ő lett a kedvelt csizmadiamester, akinek mindenkihez volt néhány kedves szava. A munkáját mindig is na­gyon szerette. Azt mondja, ennek köszönheti, hogy a száz eszten­dőt egészségben megélhette. Másik szenvedélye a sport volt. Egy darabig futballozott is, majd a harmincas évek elejétől a máso­dik világháborúig bíróként tény­kedett. Igazságos, egyenes em­bernek ismerték a sportpályán is, olyan sípmesternek, akinek a döntéseit nem illett kommentálni. Időközben megszületett a két lánya is, akik ma szintén Horton élnek. Kislányként gyakran elkí­sérték apjukat a különböző vásá­rokra, ahol igen nagy keletje volt a Pittner-csizmáknak. Külön meg­rendelésre szattyánbőrből is ké­szültek csizmák, hímzéssel. Messzi földről is jöttek vásárlók, mert az efféle csizmáknak nagy mestere volt Pittner Béla. Azt mondja, sohasem félt, hogy a ci­pőgyártás gépesítése miatt mun­ka nélkül marad, mert az igazán szép csizmák egyedi darabok, a megrendelő lábára készíti azokat a mester. S ha jól dolgozik, akkor bizony a csizma viselőjét irigy­kedve figyeli a falu népe. Pittner Béla kilencvenévesen még dolgozott. Ez töltötte ki tarta­lommal az életét, mert nagy öröm egy mesternek, ha munkája nyo­mán újra régi fényében pompáz­hat egy-egy lábbeli. Ä lányai amúgy is felnőttek rég, már a há­rom unoka is gyermekeket nevel, a feleség pedig lassan már tizen­nyolc éve, hogy meghalt. Egyedül maradt a házban. Azaz mégse, mert jöttek a kliensek, a javításra szoruló lábbelikkel. Délutánon­ként meg Béla bácsi sétálgatott az utcán, mert a mozgásról sohasem mondott le. Igaz, ez most már nem megy olyan könnyen, miu­tán tavaly télen, kilencvenkilenc évesen elesett, s elrepedt a comb­csontja. Azóta csak járókerettel tud közlekedni. Pittner Béla bácsit most, száza­dik születésnapján ünnepélyes keretek között köszöntötte Hort apraja-nagyja. Ünneplőbe öltö­zött iskolások énekeltek, ott vol­tak a nyugdíjasklub képviselői, akik még kislányokként hordták a cipőket Béla bácsihoz javítani. Kassa László polgármester hatal­mas tortát hozott és virágokat. Bé­la bácsi megilletődve fogadta a jó­kívánságokat, s amikor arról fag­gatták, hogy mi a hosszú élet tit­ka, elmosolyodott és azt mondta: boldognak kell lenni, száz éven keresztül. tompa z. mihály

Next

/
Thumbnails
Contents