Heves Megyei Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-09 / 58. szám

6. oldal - Heves Megyei Hírlap VILÁG TÜKÖR 2000. Március 9., csütörtök Washington íszak-Datota Wisconsin Oél-Dakota .Michigan, Pennsylvania Nebraska tóműit Nevada lllionis i Indiana! Kansas Kentucky Missouri Észak-Carolína Tennessee ^ Oklahoma Arizona Arkansas .Dél-Carolii Alabama Louisiana! Alaszka GORE ÉS BUSH A BEFUTÓ AZ ELŐVÁLASZTÁSOKON *3» Hawaii 2S6 00 03 08 Maine Massachusetts nvr Rhode Island Connecticut 68< w Maryland Demokrata ViMrt Republikánus ^ Párt A szuperkeddig megszerzett delegátusok. A többséghez szükséges elektorok száma; 2170 A szuperkeddig megszerzett delegátusok. A többséghez szükséges elektorok száma: 1034 Al Gore Georgs W. Bush 1 _11*2 ■ ■■■■■■■170 Bill Brsdley 1..]27 J ohn McCain ■■■■■105 Sor* szuperkedden V®*/elért eredménye /9i B Mb szuperkedden Var etért eredménye Mindkét nagy amerikai párt annál az elnökjelöltnél kötött ki, aki az egy éven át tartó versen- mása volt március 7-e, a „szuperkedd”: 12 államban tartottak előválasztást a republikánu- gés előtt is a legesélyesebb pályázónak látszott, csak éppen azzal a különbséggel, hogy Ge- sok és 11 államban a demokraták, emellett pedig négy államban és egy függő területen de- orge Bush gyengébb, AI Gore pedig erősebb a vártnál. A jelöltek kiválasztásának döntő álló- mokrata jelölógyúlések voltak. Az elnökválasztás napja november 7-e lesz. _________■ S egítség Hágának Budapest Martonyi János vendége volt az egykori Jugoszlávia területén el­követett háborús bűnöket vizs­gáló nemzetközi törvényszék főügyésze. Carla Del Ponte a megbeszélésen jelezte: tevé­kenységében a hágai intézmény továbbra is számít hazánk támo­gatására. A törvényszék már többször megkereste Magyaror­szágot, információkat kért a vád alá helyezett személyekről, java­ikról, illetve a zárolás lehetősé­geiről. Az intézmény eddig mintegy száz fő ellen emelt vá­dat a volt Jugoszlávia területé­ről, közülük 35-en vannak letar­tóztatásban, öt személy ellen je- lenleg folyik a büntetőeljárás. ■ A magyar kultúra napjai Pozsony Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere és kollégája, Milan Knazko nyitja meg hétfőn a szlovák főváros­ban a magyar nemzeti ünnep­pel, március 15-ével egybeeső Magyar Kulturális Napokat. A nyitó rendezvényen a Nagybá­nyai Művésztelep alkotóinak, a magyar modernizmus úttörői­nek és követőiknek műveit te­kinthetik meg a pozsonyiak. A Magyar Nemzeti Galéria gyűjte­ményéből származó anyaggal párhuzamosan mutatják be azoknak a szlovák festőknek az alkotásait, akikre a nagybányai iskola igen nagy hatással volt. ■ A KFOR nem tűri a provokációt Tisztázatlan a „fokozott autonómia” fogalma A NATO irányítása alatt álló koszovói nemzetközi békefenntartók nem tű­rik el a szélsőséges erők szándékos provokációit - hangsúlyozta szerdán közzétett nyilatkozatá­ban Lord George Robertson, az észak-at­lanti szövetség főtitkára. Koszovó A NATO-főtitkár elítélte a tartomány északi részében, Kosovska Mitrovicában kedden történt erőszakos cselekményeket, amelyek következtében több mint negyvenen megsebesültek, köztük a KFOR kötelékébe tartozó 16 francia katona. A településen kézigránát KFOR-katonák a Kosovska robbant, és több lövés is el­dördült. Robertson kiemelte: a KFOR nem lesz tétlen szemlélő, és nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy a szélsőségesek elérjék céljukat: a nemzetiségek megosztását, az etnikai gyűlölet szítását és a szeparatizmust. A békefenntartók parancsnokai erőteljes választ adnak bármilyen, a NATO-csa- patok elleni támadásra. Egyben felszólítják a szerbeket, valamint a koszovói albánokat, hogy utasítsák el az erőszakot és a gyűlöletkeltést. Kofi Annan ENSZ-főtitkár helyi idő szerint kedden New Yorkban arra szólította fel a Biz­tonsági Tanácsot, hogy tisztázza a koszovói ju­goszláv tartomány jövőbeni politikai státusát. Annan különösen csuszamlósnak nevezte az ENSZ-misszió koszovói működési terepét, amit indoklása szerint a jövő miatti bizonytalanság Mitrovica-i hídnál fotó, feb/reuters okoz, megismételve ezzel Bemard Kouchner- nak, az ENSZ-közigazgatás vezetőjének aggo­dalmait, aki zárt ülésen tájékozatta a BT-t a tar­tománybeli helyzet tarthatatlanságáról. A világszervezet főtitkára szerint a zavaros helyzetet maga a BT idézte elő azzal, hogy a NATO-bombázást lezáró határozat bizonytalan­ságban hagyta a többségi albán és a kisebbségi szerb közösséget is Koszovó jövőjét illetően. A határozat elismeri Jugoszlávia szuverenitását, egyidejűleg azonban Koszovó Jugoszlávián be­lüli „fokozott autonómiájának” megteremtéséről beszél. Kouchner nyomán Annan kijelentette: a fokozott autonómia fogalma sehol sincsen meg­határozva, és ezt a hiányosságot a lehető legha­marabb meg kell szüntetni. Klestil új esélyt kér A tagjelöltek bízhatnak a csatlakozás menetrendjében Brüsszel - Budapest Thomas Klestil osztrák köz- társasági elnök szerdán arra kérte az Európai Unió Bizott­ságát, hogy intenzív pár­beszéd útján segítsen felül­kerekedni azon a nehéz hely­zeten, amelyet az EU 14 tagjá­nak Ausztriával szemben hozott szankciói okoztak. Az osztrák államfő előbb négy- szemközt tárgyalt Romano Prodival, az Európai Bizottság el­nökével, ipajd több mint egyórás megbeszélést tartott az egész bi­zottsággal. Klestil kijelentette: „Adjanak esélyt Ausztriának, hogy megmutathassa, mit csinál, milyen tagja az EU-nak, mert a je­lenlegi helyzet mindkét félnek kellemetlen.” A belga külügymi­niszternek szánt oldalvágásként megjegyezte: az olyan felhívások, hogy az emberek idén ne menje­nek Ausztriába síelni, bizonyára ellenkező hatást váltanak ki. Romano Prodi hangoztatta, hogy a 14 ország állásfoglalását a bizottság elfogadta, és ez világos üzenet kell legyen nemcsak Ausztriának, hanem egész Euró­pának. Prodi a bővítést a jelenle­gi bizottság fő feladatának tartja, és szó sincs a folyamat lassításá­ról sem az osztrák kormány, sem más tényező miatt. Orbán Viktor annak ellenére, hogy a Haider-ügy miatt egyesek az európai uniós bővítés elhúzó­dását jósolják, a csatlakozási tár­gyalások tapasztalatai alapján lát reményt arra, hogy Magyaror­szág 2003. január 1-jén az EU tel­jes jogú tagjává váljék. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Osztrák Szabadságpárt kormányra kerü­lése után az Európai Bizottság enyhébb álláspontot foglalt el, mint az egyes tagállamok veze­tői, akik szerinte saját országaik­nak üzentek. A kormányfő rádióinterjújá­ban kifejtette: az egyes országok állásfoglalása - például Francia- ország vagy Belgium esetében - összefügg azzal, hogy ott meny­nyire erősek a radikális, illetve szélsőséges mozgalmak. Vélemé­nye szerint Magyarország min­den tekintetben kiállja az össze­hasonlítást: máshol a szélsősége­sek, radikálisok sokkal erőseb­bek és fenyegetőbbek, mint nálunk. ■ ____________________Hírek röviden____________________ M agyar-horvát együttműködés Az intenzív horvát-magyar együttműködés kezdetének minősítette Horvátország első külügyminiszter-helyettese Németh Zsolt külügyi államtitkárral tartott szerdai zágrábi megbeszélését. Vesna Cvjetkovic-Kureles asszony a találkozó után kiemelte, hogy egyebek között a két ország szabadkereskedelmi megállapodásának megkö­téséről tárgyaltak. Szó esett arról is, hogy a két ország állampolgárai hamarosan személyi igazolványukkal léphessék át a határt. Új jelölt a Valutaalap élére A német kormány szerdán megerősítette, hogy Horst Köhler, a lon­doni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) jelen­legi elnöke Berlin új jelöltje a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezér- igazgatói posztjára. A berlini kormányszóvivő kijelentette: Németor­szág várakozása szerint Köhler lesz az Európai Unió jelöltje is. A szó­vivő szavai szerint „a legtöbb, de nem az összes EÚ-tagállam” már jelezte, hogy támogatja az új német jelölt személyét. Harcok Csecsenföldön Orosz harci repülőgépek szerdán a dél-csecsenföldi Vegyenonál meg­semmisítettek egy sportrepülőgépet, amelyről feltételezik, hogy a be­kerített csecsen lázadók vezéreinek kimenekítése volt a célja. A táma­dásban életét vesztette 15 fegyveres lovas, akik a repülőgépet őrizték. A dél-csecsenföldi hegyekben egy befagyott tavon már a múlt héten felfedeztek és szétbombáztak egy sebtében kialakított felszállópályát. Béke előtt a Közel-Keleten? A palesztinok készek aláírni május végéig a keretmegállapodást a pa­lesztin területek végleges státusáról. Ezzel kapcsolatban egyipto- mi-izraeli-palesztin csúcstalálkozót tartanak csütörtökön Sarm es- Sejkben. A Ciszjordániáról és Gázáról szóló keretmegállapodást vé­gül abban a formában fogadják el, ahogyan azt Ehud Barak izraeli miniszterelnök kérte. Az erről szóló egyezség szerdára virradóra született meg Barak és Jasszer Arafat találkozóján. Belgrád dicséri Konrád Györgyöt A belgrádi sajtó nagy figyelmet szentelt szerdán Konrád György ma­gyar írónak a tavalyi jugoszláviai NATO-csapásokkal foglalkozó, s szerb nyelvű kiadásban a jugoszláv fővárosban bemutatott esszékö­tetének. A Politika - a többi belgrádi laphoz hasonlóan - a többi kö­zött idézte Konrád György azon megállapítását, hogy elfogadhatat- lan az emberi jogok bombákkal történő megvédése.____________■ Me tróbaleset Tokióban. A szerda reggeli csúcsforgalomban kisiklott egy metrószerelvény, és összeütközött a szembehaladó vonat­tal: hárman meghaltak és igen sok a sebesült. Az első jelentésekben az szerepelt, hogy a balesetet nagy erejű robbanás előzte meg, ezt azonban a tokiói rendőrség cáfolta._______________________________________fotós feb/reuters G yermekbűnözés vendégségben Valódi neve helyett a kiskorút a sajtó csak Mehmetként emlegeti. A tizenöt éves kamasz öt esztendő alatt 63 bűn- cselekményt követett el, amiért egyszer s mindenkorra ki­tiltották Németországból. karjukba szalad. Egy nappal a 14. születésnapja után letartóz­tatták, a fiú ugyanis egy gimna­zistát csaknem félholtra vert és kirabolt. A bíróság egy év börtönre és kiutasításra ítélte. Hónapokig tartó jogi huzavona után - alkot­mánybírósági döntés értelmé­ben - irány Isztambul. Mehmet jócskán megterhelte a német-tö­rök kapcsolatokat, ám a törökök kénytelenek voltak befogadni. A német rendőrök még részt vet­tek a fiú isztambuli kihallgatá­sán, aztán már a török zsaruk vitték az ügyészségre, de miu­tán nem volt priusza, mehetett Allah hírével. Ment is, egyene­München-Isztambul A fiú az év elején életbe lépett törvények szerint jogilag volta­képpen német állampolgárnak számít. Ugyanis Münchenben született, a tartományban ne­gyed százada élő török vendég- munkás család sarja. Most még­is kizsuppolják. A koránál öt év­vel idősebbnek látszó, fékezhe- tetlen fiúnak nem használtak sem az atyai pofonok, sem az is­kolai vasszigor. Az erőszakos­kodó kamasz a végén még a rendőrökre is kezet emelt. A ha­tóság kivárta a pillanatot, ami­kor már büntethető. Bizonyosak voltak benne, hogy Mehmet a sen a belvárosba, ahol a barát­nője várta. A titkárnőnek készü­lő - akkor 16 éves - német Jasminnal együtt repültek vissza Münchenbe. Mehmet ügyvédje - a szülők kérésére - elintézte, hogy a bajor bíróság újratárgyal­ja az ügyet. Ám a próbálkozás nem járt sikerrel. A fiatalember túl rossz ahhoz, hogy „igazi” ba­jor lehessen. A mostani, legutóbbi tárgya­lás után 72 óra leteltével el kel­lett hagynia Németországot, amelynek lakossága egyetért abban, hogy nincs szó semmi­féle idegenellenességről, hátrá­nyos megkülönböztetésről. A török származású Mehmetnek nem sikerült beilleszkednie. Márpedig senkit sem lehet akarata ellenére, erőszakkal integrálni. KULCSÁR LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents