Heves Megyei Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-07 / 56. szám

2. oldal - Heves Megyei Hírlap M E G Y E I KÖRKÉP 2000. Március 7., kedd Új lehetőségek a lakásépítésben Gyöngyös A Kolping Központ nagytermében ma 16 órakor kezdődik a kor­mány lakáskoncepciójával kap­csolatos fórumsorozatának első előadása, amelynek házigazdája dr. Mánya Kristóf fideszes ország- gyűlési képviselő lesz. Az eseményen Sasvári Szilárd, a Fidesz-MPP frakcióvezető-he­lyettese a lakásépítés és -vásárlás új lehetőségeiről tájékoztatja a megjelenteket, majd az OTP és a Postabank szakemberei a hitele­zésről és a jelzálog-ügyletekről ad­nak felvilágosítást. A következő fórum témája a szociális bérlakások kérdése lesz. ■ Kurucok nyomában Gyöngyös Tovább folytatódik a héten dr. Se­reg József tanár Vitézek és vezérek aMátraalján című történelmi elő­adás-sorozata a Mátra Honvéd Ka­szinóban. A Mátra-vidék helytörténet­ében jártas előadó március 7-én, kedden 17 órától Rákóczi Ferenc és Jóltévő Jánosa”, azaz a Gyön­gyösön eltemetett Vak Bottyán ku­ruc háborús históriájáról beszél a hallgatóságnak. Szó lesz a fejede­lem gyöngyösi udvarházában 1704-ben folyt békéltető tárgyalá­sokról, valamint Rákóczi és „hol­tig serény”, kedvelt tábornoka, Bottyán apó együttműködéséről. Kívánságműsor Kerecsend Szerdán este különleges nőnapi ajándék gazdagítja a településen élők, köszöntésre készülők válasz­tékát. A „Kerecsendi Fiatalok To­vábbtanulásáért" közalapítvány felkérésére rendkívüli adással je­lentkezik a helyi kábeltelevízió. Az itt lakók számára nem szokatlan módon, 18 órától kívánságműsort láthatnak majd a képernyő elé ülők. De nemcsak különféle zenei és műsorrészletek igényével várják a férfiak jelentkezését, hanem egy­ben virágküldő szolgálatot is mű­ködtetnek. Remélhetőleg a nőnapi meglepetés dupla örömét sokan megszerzik holnap Kerecsenden a szeretteik számára. ■ „Bokros-csomag” a kisvárosban (Folytatás az 1. oldalról) A szakbizottságok már tárgyaltak a szóba jöhető intézkedésekről. Arról, hogy esetleg megszűnhet a városgondnokság, az oktatási in­tézmények elveszíthetik önálló gazdálkodásukat, a közalkalma­zotti - s ezen belül a köztisztvise­lői - létszám tovább csökkenhet. Máris napvilágot láttak variációk, hogy a városháza munkatársai közül kiknek kell megválniuk író­asztaluktól... Minderről még korai beszélni, hiszen a képviselő-testület soron következő tanácskozására a ter­vek szerint csak március utolsó hetében kerül sor, s addig még több elem módosulhat a tervezet­ben. Például annak függvényé­ben, hogy a közeljövőben lesz-e közmeghallgatás a településen. A pártok helyi szervezetei ugyanis ez utóbbit szeretnék. A Fidesz, a Kisgazdapárt, a MlÉP, a Kereszténydemokrata Néppárt és a Lőrinci Gazdakör vezetői nyílt Politikai szándék? mögött. levélben fordultak a polgármes­terhez és a képviselő-testülethez, kérve, hogy - mivel kétségek me­rültek fel a város jövőjére vonat­kozóan - az önkormányzat veze­tése még az ülés előtt tartson köz­meghallgatást. Az eseményen ke­rüljön terítékre a környezetvéde­lem, a pénzügyi helyzet, a kultu­rális és a sportélet, valamint az utak és járdák állapota is - írják. A beadványban foglalt javaslat­ról még nem tárgyalt a település elöljárósága. ________________________________(T. O.) A közmeghallgatás összehívását indítványozó pártok közül csak a kisgazdák rendelkeznek képviselettel a városi testü­letben. Ezért sokan politikai szándékot sejtenek a javaslat A vágóhíd feltámasztását sürgetik (Folytatás az 1. oldalról) Az ügyben Berényi Károly önkormányzati tanács­nok szóban interpellált a képviselő-testület legutób­bi ülésén, majd írásban is benyújtotta. Úgy véli, a vágóhíd működésképtelensége miatt a kényszervá­gásra ítélt állatok hatóságilag ellenőrizhetetlen csa­tornákon lakossági fogyasztásra kerülhetnek. Más állatok állatkerti eledelként végzik, holott időben elvégzett kényszervágás után olcsó lakossági hús­ként is kimérhetők lennének. Ha nem intézkednek az üzem feltámasztásáról, akkor az épület állaga olyannyira romlik, hogy akár megmenthetetlenné is válhat. Az ügyben változást hozhat, ha a 2002-ig szerző­déssel rendelkező bérlő közléséhez híven visszaadja az építményt az önkormányzatnak. Igaz, eddig fel­halmozott tartozását rendeznie kell a város felé. Ugyanakkor a vágóhidat korábban már sikeresen üzemeltető vállalkozó jelezte, megvenné az üzemet, de a bérbevételtől sem zárkózik el. Értesüléseink szerint más vállalkozó is érdeklődést mutatott irán­ta. A városházán a szerződésbontással kapcsolatos információinkat megerősítették. Sütő Györgyné, a városgazdálkodási iroda vezetője viszont közölte: a vágóhíd további sorsáról a képviselő-testület hiva­tott dönteni. Márciusban csak elvi döntés születhet, hiszen akár a bérbeadás, akár az eladás mellett vok­solnak a városatyák, az ügyben pályázatot kell meghirdetniük. _______________________________________________________________(TOMPÁI K özelebb kerül Eger az M3-ashoz? (Folytatás az 1. oldalról) Már akkor előtérbe került, hogy Egert Kerecsenden keresztül - a 25-ös úton négy nyomvonallal - bekötik az M3-as autópályába. A rendszerváltást követően, a '90- es évek elején állították össze a 2000-ig szóló országos közútfej­lesztési programot. Ez is előirá­nyozta Eger összekötését az M3- assal. Közben a sztráda Füzes­abonyig megépült, ám a megye- székhely nem került közelebb hozzá. Ezért fontos a nemrég el­készült tanulmányterv, amely szakmailag előrevetíti Eger gyor­sabb megközelítését az autópá­lyáról. Czuczor László kiemelte: jó lenne, ha ezt a közlekedési tár­ca mielőbb elfogadná, és megha­tározná, mennyi idő alatt épüljön meg. Ám ezt fel kell karolniuk a város, az érintett települések ön- kormányzatainak, a megyei terü­letfejlesztési tanácsnak és a civil szervezeteknek, hogy kellő támo­gatást kapjon. Ezután Bundies Zoltán, a He­ves Megyei Állami Közútkezelő Kht. főmérnöke arról beszélt, hogy az említett tanulmánytervet az EUroútKft. munkatársai készí­tették alvállalkozók bevonásával. A szakmai egyeztetés után - a többféle változat közül - azt ter­jesztik a közlekedési tárca illeté­kesei elé támogatásra, amely a legreálisabban megvalósítható, és az ára is a legkedvezőbb. De még így is több mint kétmilliárd forint­ba kerül. Berecz István, a Közlekedés- tudományi Egyesület Heves Me­gyei Szervezetének elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Eger­nek műszakilag korszerű, igé­nyes összekötő útra van szüksé­ge az M3-as autópályával. Ez kapcsolódik a kormányhatáro­zathoz. Elősegítheti, hogy még több érdeklődő befektető jöjjön a városba. Vígh Henrik, az egri polgármesteri hivatal főmérnöki irodájának képviselője kiemel­te, hogy az önkormányzat támo­gatja az összekötő út létesítését úgy, hogy szolgálja a város déli részén az ipari park érdekeit, közelebb kerüljön egymáshoz a vasút és a közút az említett tér­ségben. ______________ (MENTUSZ) H ogy mennyire üzembiztos? Annyira, hogy a mi autónk egyszerűen nem romlik el. És ezt nemcsak én mondom, hanem a Német Autóklub, az ADAC is. Az ő meghibásodási statisztikáik szerint a Suzukinál egy kivételével nincs megbízhatóbb márka (és az az egy kivétel sem európai). Suzuki. A mi autónk. | SUZUKI MSZP: drámai figyelmeztetés (Folytatás az 1. oldalról) Kovács László hozzáfűzte: sehol a világon nem szokás, hogy a külön­böző pártokból álló parlamenti el­lenzék koalíciót alkosson, Magyar- országon sem várható el, hogy a szocialisták és a szabad demokra­ták a szélsőjobbal működjenek együtt. A kurátorjelöltekről szóló megállapodás csak azért nem jött létre, mert a MlÉP matematikája szerint saját 12 fős frakciója több, mint az MSZP 135 fős képviselő- csoportja, ezért a kuratóriumok­ban az ellenzék számára fenntar­tott összesen négy helyből kettőt magának akart. A zsákutcáért a MIEP-et és a vele cinkosan együtt­működő kormányoldalt terheli a felelősség. A pártelnök - aki a délelőtti el­nökségi ülés előtt látogatást tett dr. Seregély István érseknél - elmond­ta: első kihelyezett tanácskozásuk helyszínének kiválasztása egyúttal a megyei szocialisták eredményes munkájának elismerése is. Az el­nökség Sós Tamás megyei elnök­től áttekintést is kapott a hevesi helyzetről, a legégetőbb problé­mákról. Tárgyaltak ezenkívül az önkormányzati képviselők jogállá­sáról szóló törvényről. Mint az Lamperth Mónika alelnök szavai­ból kiderült, támogatják, hogy az új összeférhetetlenségi szabályo­zás a következő önkormányzati választások után lépjen életbe, az­zal a megkötéssel, hogy az akkor megválasztandó képviselőkre már vonatkozzanak az új rendelkezé­sek. A gazdasági összeférhetetlen­ség területén egyetértenek azzal, hogy az önkormányzati tulajdoni hányaddal rendelkező társaságok­ban a képviselők nem lehetnek igazgatósági tagok, a felügyelőbi­zottságokba azonban - mint a tu­lajdonosi ellenőrzés megvalósítói - nyugodtan bekerülhetnek. Az el­nökség úgy véli, nagyon sok tele­pülésen káros volna az önkor­mányzat által kinevezett intéz­ményvezetők kizárása a képvise­lőségből, hiszen ezzel gyakorlati­lag a helyi értelmiséget rekeszte- nék ki a közéletből. Az elnökségi ülés napirendjén szerepelt a kisebbségek kérdése is, amelyről Kósáné Kovács Magda el­nökségi tag megjegyezte: ezt az ügyet tisztességes politikai párt létszámarányosan nem mérlegel­heti. Semmiféle, kultúrfölénnyel igazolt asszimilációs nyomást nem lehet elfogadni. A magyaror­szági cigányság helyzete „ketyegő szociális bomba”, a kirekesztés, a gyűlölködés leginkább ezt a ki­sebbséget sújtja. Délután az elnökségi tagok a megye különböző településein la­kossági fórumokon vettek részt. Lamperth Mónika a füzesabonyi könyvtárban vitaindítójában azt feszegette, hogyan lehetne megje­leníteni, érvényre juttatni az ön- kormányzatok érdekképviseletét. A kérdés aktualitását érzékeltetve kijelentette: ha az önkormányza­tokat is bedarálja a kormánypárt, az a demokrácia nagy érvágása volna, erre utaló kísérletek ugyan­is érezhetők. Iztmperih szerint az MSZP az erős és autonóm önkor­mányzatok pártján áll. A megfele­lő nyomásgyakorlás - a minden­kori kormánnyal szembeni, érde­mi érdekegyeztetés kikényszeríté­se - érdekében szükség van az ön- kormányzatok megerősödésére, egységes fellépésére. A másik eredményre vezető megoldás az, ha a Parlamentbe minél több pol­gármester kerül be, ott lobbyzik, s törvényalkotáskor felelősséggel képviseli az önkormányzatok ér­dekeit. Gyöngyösön Lendvai Ildikó és Vitányi Iván részvételével zajlott egy sajtóbeszélgetés, ahol a politi­kusok és a médiumok képviselői kölcsönösen elmondták egymás­nak a sajtószabadságról kialakult gondolataikat, félelmeiket. Vitányi Iván leszögezte: bár a sajtó jelen­leg „harci terepnek” számít, s a de­mokrácia súlyos sérelmet szenved a rádió- és televízió-kuratóriumok­ban kialakult, egyoldalú kormány­zati túlsúly következtében, a vidé­ki sajtó talán még megmenthető e térhódítási tendencia következmé­nyeitől. Lendvai Ildikó arról be­szélt, hogy a médiaháború már nem kizárólag fővárosi problémá­kat vet fel, mivel a vidéki elektroni­kus és írott médiumok jelentősé­gének megnövekedésével párhu- ‘zamosan a politika érdeklődése is fokozódott ezen fórumok iránt. - Igaz, hogy a vidék írott sajtója ne­hezebben megközelíthető - mondta -, ám a helyi televíziók és rádiók sorsát az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) irányít­ja, méghozzá komoly büntető jo­gosítványokkal, melynek tagjai között kétharmados többségben vannak a kormány és a MlÉP dele­gáltjai. Párádon, a közösségi házban Kiss Péter, az MSZP ügyvezető al- elnöke elmondta: miután a rádió­ban és a televízióban a kormány­pártok által nem birtokolt tízszá­zaléknyi időbe sem férnek be, a lakossággal folytatott közvetlen párbeszéd mellett döntöttek. Együtt teszik fel a kérdést: ha olyan jól megy az országnak, mint azt a kormány állítja, akkor miért nem megy jól az emberek­nek, miért nem érzi a lakosság a gazdaság fejlődését? Az egyéb­ként 4-5 százalékos gazdasági növekedésből adódó százmillió­kat úgy osztják el, hogy nem kö­vethető a pénz útja. A kormány 140 milliárdért autópályát vásárol vissza, hivatalt hivatalra létesít, titkosrendőrségre költ mérhetet­len összegeket annak ellenére, hogy a nyugdíjasok kevesebbet kaptak a törvényben meghatáro­zott összegnél. Áldozni kellene a helyi infrastruktúra kiépítésére, a még mindig jelentős munkanél­küliség csökkentésére, illetve a válságban lévő ágazatok fellendí­tésére. (RÉNES-BUDAVÁRI- ___ JÓNÁS-SZILVÁS) A könyvvizsgálók érdekében Heves megye Tegnap az egri városháza díszter­mében tartotta éves taggyűlését a IVIagyar Könyvvizsgálói Kamara Heves Megyei Szervezete. Dr. Gál János elnök beszámolójában ér­tékelte a 140 tagot tömörítő szer­vezet múlt évi munkáját. Tavaly 8,7 millió forintból gazdálkodtak. Fontosnak tartották a tagság fo­lyamatos szakmai képzését, en­nek érdekében előadásokat szer­veztek. Emellett 28 könyvvizsgá­ló vett részt az Osztrák Könyv- vizsgáló Intézetben tartott tapasz­talatcserén. Bejelentette: az idei költségvetési előirányzatuk 8,7 millió forint, és folytatják a to­vábbképzéseket, amelyek a könyvvizsgálók felkészítését szolgálják hazánk európai uniós csatlakozására. A taggyűlésen felszólalt dr. Su­gár Dezső, a Magyar Könyvvizs­gálói Kamara elnöke is. Elmond­ta, hogy az országos küldöttgyű­lést március 25-én tartják Buda­pesten. Jövőre bevezetik a szak­mai minőség-ellenőrzési rend­szert, amely tovább erősíti a könyvvizsgálók felelősségét. A tagság érdekében bővítik szolgál­tatásaikat. A Heves megyei szer­vezetről szólva kiemelte annak szoros együttműködését a kama­ra országos központjával. Elisme­rőleg szólt a hevesiek dinamikus kezdeményezőkészségéről, a szakemberek továbbfejlődését ösztönző tevékenységéről. _______IM-K-I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents