Heves Megyei Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-06 / 55. szám

I 2000. Március 6., hétfő KÖRZETE Heves Megyei Hírlap - 5. oldal PETERVASARA E S Fedémesi Általános Iskolában jelenleg tíz alsó tagozatos kisdiák összevont osz­tályban sajátítja el az ismereteket. A faluban élők többen is úgy döntöttek, hogy szeptembertől nem a szomszédos Tarnaleleszre, hanem a helyi tanodába iskoláz­zák be a kisdiákokat, így ősztől már tizenhatan figyelhetnek Török Jánosné taní­tónő szavaira. fotó: ötvös imre Új munkahelyek, csökkenő munkanélküliség Sírok A település legutóbbi önkor­mányzati ülésén a község mun­kaerőhelyzetéről, s a munkahely- teremtés alakulásáról tartott be­számolót Lakatos István polgár- mester. Ezzel a témával legutóbb két évvel ezelőtt foglalkozott a testület, így az azóta eltelt idő­szak változásairól érdemes né­hány adatot megemlíteni. Ezek közül is a legfontosabb, hogy a regisztrált munkanélküliek szá­ma ha lassan is, de folyamatosan csökken. Ennek oka, hogy a tér­ségben (főként Egerben) megje­lentek a multinacionális cégek, új munkahelyeket teremtve. Az új foglalkoztatási törvény az önkor­mányzatokat egyre inkább ösz­tönzi a közhasznú és közmunka bevezetésére. A bejelentett állás­helyek száma is nőtt valamelyest. A fenti tendenciától függetlenül sajnos ma is igaz, hogy a tartó­san munkanélküliek száma to­vább nő, melynek oka főként a végzettség hiánya. Sírokban az aktív korúak szá­ma jelenleg 1375-re tehető, ezen belül azonban a tényleges mun­kavállalók száma kevés, hiszen ebbe a korosztályba tartoznak az egyetemisták, főiskolások, vala­mint a korkedvezményes nyugdí­jasok is. A községben idén janu­árban 84 munkanélkülit tartottak nyilván. Ebből 41-en részesülnek jövedelempótló támogatásban, 27-en munkanélküli-járadékban. A munkaügyi központ közlése szerint idén 31 ember kerül ki a központ támogatási köréből, akiknek további támogatásáról az önkormányzatnak kell gon­doskodnia. A foglalkoztatási törvény mó­dosítása alapján május 1-től meg­szűnik a jövedelempótló támoga­tás, így a járadékból kikerülők azonnal aktív korú segélyre lesz­nek jogosultak, s az önkormány­zatnak legalább 30 napra foglal­koztatnia kell ezt a réteget. A községben egyébként az el­múlt évben közel 70 munkahely létesült, ennek ellenére a munka- nélküliség továbbra is gondot je­lent. Ezen csakis képzéssel, át­képzéssel lehet változtatni. Fiatalok az ifjúságért PÉTERVÁSÁRA A településen már több éve fiata­lok vezetésével működött Balol­dali Ifjúsági Társulás, mely az el­múlt évben a Fiatal Baloldal ne­vet kapta. Mint azt Kiss Helgától, a szer­vezet elnökétől megtudtuk, a névváltozás nem hozott magával szerkezeti módosításokat. A FIB- hez tartozó több mint húsz fiatal ezek után is azon fog fáradozni, hogy a város ifjúságának progra­mokat szervezzenek, hozzájárul­janak a gyerekek nyári táborozta­tásához. így történt ez az elmúlt szünidőben is, amikor 20 diákot tudtak eljuttatni a Balatonhoz, s remélik, ez idén is így lesz. En­nek érdekében írják a pályázato­kat, s megpróbálnak minél több támogatást szerezni a nemes cél­nak. Ezenkívül minden pénte­ken 18-tól 20 óráig játékos beszél­getésre várják a fiatalokat iroda- helyiségükben. A FIB nemrég farsangi mulat­ságot is szervezett a pétervásárai Művelődési Házzal közösen. A nagy sikerű mulatságon volt min­den, ami a jó hangulathoz kell: zene, tánc, tombola és sok fiatal. A következő hasonló rendez­vényt, a bolondbált április elejére tervezik, s természetesen az idén tavasszal sem marad el a biríkli- verseny. ______________ie. e.i E mlékezzünk együtt! Kedves olvasók! Pétervásárán és a környező településeken, ki­sebb falvakban rendszeresen megfordulva tapasz­taltam, hogy az itt élő emberek mennyi mindent megőriztek múltjukból. A régi jellegzetes épületeket egyre-másra állítják helyre az elszármazott utódok, a hagyományos palóc ételek a mai napig rendsze­resen a család asztalára kerülnek, az idősebbek még pontosan ismerik az ünnepekhez kötődő szo­kásokat, hagyományokat. Sokan emlékeznek olyan vidám vagy szomorú eseményekre is, ame­lyeket ma már csak elbeszélésből ismernek a fiata­labbak. Hogy ezek a kincsek ne vesszenek kárba, ezúton kérem a lapunkat rendszeresen forgatókat, osszák meg olvasóinkkal is mindazt az érdekességet, amit a múltból felidézni érdemes és tanulságos. Kérem, írjanak meg egy-egy régi történetet, és ha lehet, mellékeljenek hozzá egy-egy fotót is, amelyet a megjelenést követően kívánságra megőrzőnk vagy visszajuttatunk Önöknek. A beérkezett anya­gokat rendszeresen közzétesszük körzeti oldalun­kon, s a legjobbakat egy-egy szerény ajándékkal honoráljuk. Mostantól várjuk a múltat idéző írásokat szer­kesztőségünk címére: 3300 Eger, Barkóczy út 7. A borítékra kérjük írják rá: Emlékezzünk együtt! Együttműködésüket előre is megköszönve üdvöz­li Önöket a körzeti oldal szerkesztője: BARTA KATALIN Háromnapos tánc után szigorú böjt Ízelítőként adjuk közre az alábbi, farsanghoz kötő­dő mátraballai szokásokat, amelyeket Lécz Erzsé­bet, a helyi hagyományőrző egyesület tagja bocsá­tott rendelkezésünkre: A farsangi mulatozások húsvét előtt hét héttel, a farsangi hétvégével érték el tetőpontjukat. Ekkor háromnapos táncmulatság és nagy evészet vette kezdetét, ami után szigorú böjt következett mind az ételek, mind a vigasság terén. Farsang szombatján már elkezdték a készülő­dést a nagyhét végére. Rendszerint ilyenkor főzték meg a kocsonyát is. A szombati menüben vékony szálú csík (cérnametélt) szerepelt túróval, mákkal ízesítve. Az asszonyok azért igyekeztek minél vé­konyabbra vágni a tésztát, hogy az elvetendő ken­der is olyan vékony szálú legyen, mint a tészta. Farsang vasárnapján templomba mentek az em­berek. Ezen a napon ebédre füstölt hússal készí­tett szabados káposzta és kukorica- vagy árpakása került az asztalra. A leves lehetett ezenkívül bable­ves, kolbászleves, krumplileves, de a füstölt hús nem hiányozhatott belőle. Délután kezdtek gyüle­kezni annál a háznál, ahol üres helyiséget béreltek a táncmulatságra. Eleinte fésűvel, szájharmoniká­val, később tangóharmonikával szolgáltatták a ze­nét. Míg a fiatalok táncoltak, a szülők meglesték őket. Sokan ezen a mulatságon választottak párt maguknak. A táncolók között úgynevezett ihesztők járkáltak, akik disznóöléskor rendszere­sen megjelentek az esti toros lakomán is. Hétfőn reggel a templomi mise után ebédig folytatódott a tánc. Délben beérték a maradék le­vessel és a pampuskával, mivel siettek vissza a táncba. A mulatozás reggel 8-tól gyakran éjfélig tartott. A kedd reggeli mise után is a bálba vitt az első út. Ezen a napon főként húsos ételeket ettek ebéd­re, mivel ezután hat hét böjt következett. Sonka, kolbász, sült oldalas, kocsonya került az ünnepi asztalra. Este 11-ig ismét tánc következett. Ekkor megszólaltak a harangok, és a zene elhallgatott. Húsvétig tilos volt a tánc, az éneklés és a mulato­zás. E. három napban tilos volt szőni, fonni, mosni, takarítani, csak varrtak és kézimunkáztak az asz- szonyok. E napok voltak a pihenés, kikapcsoló­dás napjai, amikor a falu apraja-nagyja együtt mulatozott, beszélgetett. Ilyenkor erőt merítettek az emberek az egész évi nehéz munkákhoz. Ezek a közösen eltöltött órák formálták a falut igazi közösséggé, és az együttérzés, az odafigyelés má­sokra, a segíteni akarás ilyenkor, érlelődött meg az emberekben. ■ Újraéled egy ősi mesterség Hamarosan itt merítik a kiváló minőségű papírokat (fotó: ötvös imrei Fedémes Vincze László papírmerítő kisipa­ros jelenleg az országban egyedül foglalkozik kézi merítésű papír- gyártással. A úszta cellulózból, tradicionális kézműves-technoló­giával előállított természetes pa­pírja megközelíti a középkori leg­jobb papírok minőségét. A mesterről kevesen tudják, hogy Fedémesen egy háromgyer­mekes családban született és ne­velkedett. Kazincbarcikán végez­te el a vegyipari szakközépisko­lát, s többé-kevésbé a véletlennek köszönhető, hogy a papírmerítő szakmánál kötött ki. A Könnyű­ipari Műszaki Főiskola papírmér­nöki szakának elvégzése után a Szentendrei Papírgyárban kezdett dolgozni. A nyolcvanas évek ele­jén Észak-Csehországban a még működő papírmúzeumokban ta­lálkozott először a kézi merítésű papír készítésének technológiájá­val, amit hobbiszinten maga is ki­próbált. Beleszeretve az ősi mes­terségbe, először papírrestauráto­roknak, nyomdáknak kínálta ter­mékeit, 1986-ban az Országos Széchenyi Könyvtár restaurátorai rendeltek tőle papírt. Később a szentendrei képző­művészek és galériák is egyre több munkát adtak a mesternek. A legnagyobb áttörést az jelentet­te, amikor két évvel ezelőtt a Par­lament protokoll-osztályáról érte­sítették, hogy mivel elfogyott a német papír, az ő olcsóbb, de ugyanolyan jó minőségű termé­kéből rendelnének. Az általa ké­szített patinás papírokra készül­nek azóta is a Kossuth-, Széche­nyi-, s más állami díjak és jelen­tősebb kitüntetések. Vincze László szentendrei mű­helye mellett most Fedémesen is szeretné újjáéleszteni a papírme­rítést. Ezért vásárolta meg és újít­ja fel azt a régi parasztházat, amelyben egykoron nagyapja élt. A ház csinosítása most is tart, s a közelmúltban a mesterséghez szükséges eszközöket, felszerelé­seket is ideszállították. A tervek szerint az épület művészek foga­dására, vendéglátásra is alkal- massá válik majd. ____________■ FOCIFARS ANG SÍROKBAN. Az elmúlt pénteken hat telepü­lés - Bükkszék, Párád, Recsk, Mátraderecske, Verpelét, Sírok - önkormányzati képviselőinek részvételével szerveztek barát­ságos focibajnokságot. A jó hangulatú eseményen nem a győzelem, hanem a részvétel volt a fontos. ELKELNÉNEK A MUNKAHE­LYEK. Fedémes idén első alka­lommal került az önhibáján kí­vül hátrányos helyzetű települé­sek sorába. Az ok, hogy a kis faluban alig akad munkalehető­ség, s a környező településeken is jobbára a nők foglalkoztatá­sát tudják megoldani. Az ön- kormányzat költségvetésében is csaknem másfél millió forintos hiánnyal számolnak idén, A legfontosabb feladat továbbra is a munkahelyteremtés. ERDŐHÖZ JUTHATNAK. A közelmúltban jelent meg la­punkban a tarnaleleszi elhúzó­dó kárpótlásról A lelesziek nem mondanak le az erdőről című cikkünk. A falu polgármestere, Palkovics Ákos örömmel közöl­te, hogy az írás megjelenését követően tárgyalásokat folyta­tott az ügyben illetékesekkel, akik ígéretet tettek arra, hogy a példaszerűen tevékenykedő er- dőbirtokosság tagjai hozzájut­hatnak erdőrészeikhez, amint a hivatalos engedély is megérke­zik erre. LÁNYOK IS JELENTKEZ­TEK. Pétervásárán a Mezőgaz­dasági Szakközépiskolában több mint száz diák szeretne tovább tanulni szeptembertől. Az intézmény egyre vonzóbb a megyében. Újdonság, hogy az új tanévtől lányok is tanulhat­nak az iskolában. A nyolc je­lentkező fiatal hölgy az ősztől induló dísznövénykertész szak­ma fortélyait szeretné elsajátí­tani. SVÁJCBAN VERSENYEZ­HET. A tarnaleleszi Janovitz pékség egyik tanulója abban a kitüntetésben részesült, hogy a június 21-től 25-ig Svájcban megrendezendő nemzetközi szakmai versenyen képviselhe­ti hazánkat. A bükkszenterzsé- beti Jámbor Zsolt egy svájci kis­községben, Buliéban mérheti össze tudását a pékszakma leg­jobbjaival. Kemencébe vetik a kilós cipókat Ezt jól kisütötték... Tarnalelesz Gyakran hallani e térségben, hogy az itt élők legégetőbb gondja a munka­helyek hiánya. Ritka kivételnek szá­mít az a vállalkozás, amely az érték- teremtésen kívül jó néhány környék­beli embernek kínál biztos megélhe­tést. Ilyen Janovitz Gábor leleszi pék­sége is, ahol jelenleg mintegy 40 al­kalmazott keresi a kenyerét. Az itt készült termékek megyeszerte kere­settek és kedveltek, ami nem csoda, hiszen jó ideje a legkorszerűbb tech­nikával és kiváló szakemberek segít­ségével készülnek a cipók, az ízletes péksütemények.- 1985-ben az öcsémmel vágtunk bele a vállalkozásba. Az indulás nem volt könnyű. Hagyományos, fafűté­sű kemencében sütöttük a kenyeret. Éjt nappallá téve dolgoztunk. Öt év után sikerült világbanki kölcsönhöz jutnom, amelyet az utolsó fillérig korszerűsítésre, új gépek beszerzé­sére fordítottam - emlékezik a vállal­kozó. Jó ideje péktanulókat is alkal­maz, méghozzá nem akármilyen eredménnyel. Idén nyáron a Janovitz pékség egy tehetséges ifjú szakembere kap lehetőséget arra, hogy a nyáron Svájcban megrende­zendő nemzetközi szakmai verse­nyen összemérhesse tudását Európa legjobb pékjeivel. Janovitz úr egyéb­ként maga is ismeri a szakma min­den csínját-bínját, hiszen a techni­kum elvégzése után mestervizsgát is szerzett, így ma sem jönne zavar­ba, ha egyedül kellene kenyeret süt­nie. Tény, hogy a falu és a környék egyik legismertebb üzemében ma egyetlen szempont a kiváló minő­ség. Enélkül manapság nehéz lenne versenyben maradni, hiszen a kon­kurencia napról napra erősödik. ___________________________________(B.K.I A mintaboltban minden termák kapható (FOTÓ: ÖTVÖS IMRE)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents