Heves Megyei Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-06 / 55. szám

2. oldal - Heves Megyei Hírlap 2000. Március 6., hétfő HH MEGYEI KÖRKÉP Határidős (Folytatás az 1. oldalról)- A következő fontos dátum márci­us 15. - folytatta az elnök. - Eddig kell elkészíteni az intézmények be­iskolázási tervét. Az Oktatási Köz­löny január 3-i számában megje­lent az akkreditált pedagógus-to­vábbképzési programok listája. Idén csak azokat a továbbképzése­ket finanszírozhatja az intéz­mény, amelyek ebben szerepel­nek. Innen tudhatják meg azt is, milyen esetekben lehet 80, illetve 100 százalékban támogatni e programokat. A Közoktatási törvény értelmé­ben július 31-ig kell elkészíteni a település feladatellátási, intéz­ményhálózat-működtetési és - fejlesztési tervét, röviden: az intéz­kedési tervet. Ezt minden olyan fenntartónak el kell készítenie, amely legalább két közoktatási in­tézményt tart fent. Ugyancsak jú­lius 31. az eszköz és felszerelési jegyzék beszerzési ütemtervének elkészítési határideje. Fontos: itt a 2001. július 31-i dátum módosult az ideire. Potsay szerint 2001. szeptember 1-je a módosított pedagógiai prog­ram és a kerettantervre épülő helyi tanterv bevezetésének határideje az l, az 5. és a 9. évfolyamokon. feladatok Csak látszólag sok az idő e fel­adatnál, aki ugyanis nem kezd ne­ki most tavasszal a pedagógiai program neveléssel kapcsolatos ré­szének kiegészítéséhez, a kerettan- terveknek a helyi viszonyokhoz való adaptálásához, súlyos időza­varba kerülhet. Az egyesület által javasolt ütemezés szerint 2000. szeptember l-jéig az előbbi, azt követően, 2000. december 31-ig az utóbbi feladatot célszerű elvégez­ni. Az azt követő időszakban, 2001. január l-jétől július 31-ig a módosított pedagógiai program és a kerettantervek figyelembevéte­lével módosított helyi tanterveket ajánlott jóváhagyatni a tantestüle­tekkel, a szülőkkel, a fenntartóval. Potsay hozzátette: ha az intéz­mény vezetője vagy fenntartója szakmailag is szeretné ellenőriz­tetni, véleményeztetni, úgy az egyesület szívesen áll rendelkezé­sükre. (Címük: 3300 Eger, Nagy­váradi u. 12., 30/958-5892.) Akik a feladatokat a javasoltnál gyor­sabban el tudják végezni, a tör­vény lehetővé teszi, hogy már idén szeptember l-jétől bevezes­sék a módosított pedagógiai prog­ramot és a kerettantervek figye­lembevételével módosított helyi tantervet. ________________________________________(KÜHNE) Eladták a tartozók lakásait Eger A város a napokban négy olyan korábbi önkormányzati bérlakást is eladott, amelyek rendkívül nagy hátralékkal rendelkező bérlőit ki kellett költöztetni. A „lelakott” ott­honokat 2-3 millió forint körüli vételáron hirdették meg nyílt licit­re. A közgyűlés megkötése az volt, hogy azonos ajánlatot tévők­nél előnyben részesül az, aki a fi­atalok garzonházában lévő bérle­ményét visszaadja. A magas lakbér- és rezsihátra­lék csökkentésére irányuló város­házi program folytatódik. (Az Egri Vagyonkezelő és Távfűtő Rt.-nél a közel ezer darab egri önkormány­zati bérlakás bérlőinek nyilvántar­tott össztartozása mintegy 120 millió forint). A kiköltöztetés ve­szélye a kirívóan magas, 800 ezer forint fölötti összeggel tartozókat fenyegeti. Közel-30 üyen család esetében a végrehajtást kimondó bírósági végzésre várnak. A város a Tárkányi úton kialakított hét család fogadására alkalmas szük­séglakást, ám ezt a kiköltöztetet­tek közül két család vette igénybe. ____________________________________________(Ml) T iszán innen Dunán túl... Az egri Kálvin Házban ezzel a címmel nagy sikerű ária- és dalestet rendeztek, amelyen közreműködött Sólyom Nagy Sándor Kossuth-díjas, Ki­váló Művész és Udvarhelyi Boglárka operaénekes, zongorán kísért Pogány Imola. FOTÓ: PILISY ELEMÉR Kőszív, szerelmes szív, anyai szív Baradlay Jenő vállalja a mártírhalált bátyja helyett fotó: pilisy elemér a maga módján, de lányát egész A haza iránt érzett feltétlen szere­tet és az anyai hatalom mindenek- fölötti nagyságának legszebb meg­fogalmazása a magyar irodalom­ban Jókai Mór: A kőszívű ember fi­ai. Az érzelmek és cselekmények bonyolult megkomponálása ez a több száz oldalas regény, nem vé­letlen, hogy színpadra alkalmazá­sa már-már istenkísértésnek tűnt. Pedig a Gárdonyi Géza Színház által bemutatott dráma színpadi feldolgozhatatlansága csak képze­let. Beke Sándor rendezésében a Baradlay-család egyénekre kirótt, tragédiába forduló nemzetmentő szerepe nagyon is értelmezhető valósággá válik. A több száz kilo­métert és éveket átfogó regény itt pergő, filmszerű képekké lesz. A Pályi András által színpadra alkal­mazott darab teljességében mutat­ja be Baradlayék forradalmi szere­pét. Minden helyszín és minden szereplő megjelenik a színen. Még­sem több a két rész, mint három óra. E tömörítésnek a titka pedig nem más, mint az, hogy rendkívül pergő, felgyorsított és tömör jelene­tek követik egymást. A hatalmas tér- és időbeli távol­ságok egy hosszában megnyújtott színpadképbe illeszkednek. E tér egyik vége a kőszívű embert jelké­pező végtelenség, a másik egy be­szűkülő és távolba mutató kame­raalakú játéktér, ahol az otthontól távoli események zajlanak. Ez utóbbi révén színpadképessé válik a csatajelenet vagy a kivégzés rém­képe. Dramaturgiailag is pontosan megkomponált a darab. Már a nyitó kép is ígéretes. Baradlay Kázmér (Győrvári János) halála és zord végrendelete nyomasztó han­gulatot kelt. Olyan elementáris ha­tással van a nézőre, hogy később sem tud szabadulni a végakarat erejétől. A komor képből bontako­zik ki Baradlayné (Jónás Gabriel­la), aki bámulatosan alakul át el­nyomott asszonyból a gyermekei jövőjét rendezgető anyáig. Jónás Gabriella játéka mindvégig szinte gesztikuláció és az érzelem látható jelei nélküli játék. Mozdulatlan, örömöt, bánatot soha ki nem mu­tató arca helyett a szívéből és anyaságából fakadó erő tör elő. Ahogyan gyermekei sorsát elren­dezi, amint kihozza őket a forron­gó Bécsből, s a haza szolgálatába állítja őket, megmutatja: erre csak az anyai erő képes. Anyai nagysá­ga a szereplők fölé magasodva ala­kítja a történteket. Olyan hatalom­má válik a játéka a színpadon, amely a tőle független jeleneteket is képes formálni. Nem véletlen, hogy fiai csak az árnyékában képesek létezni. Ödön (Bregyán Péter), az engedelmes jó gyerek és Richard (Tűzkő Sándor) a fess, gavallér katona, az anyai akarat tökéletes végrehajtója. Jenő (Nagy András) pedig mindvégig a legkisebb gyermeknek járó kénye­lemben tobzódik, míg végül az anyától tanult család iránti szere­tet a legnagyobb áldozatot tőle kö­veteli. Három érdekes és értékes fiú-jellemformálást láthat a néző. Ödönt (és feleségét, Arankát, akit Ráduly Katalin alakít) mindvégig a hűség jellemez. Richard, a fess ka­tona sokkal önállóbb, ám a saját maga által választott utat képes anyja szavára megmásítani. Jenő az intellektüel. Az anyától kapott önzetlen szeretettel képes csele­kedni, hogy élete a Baradlay- család tragédiájává legyen. E kőkemény magyar jellemek, megformált Jókai-figurák éles el­lentéte a Plankenhorst-család. Antoinette (Saárossy Kinga) is anya másképp szereti, mint Baradlayné. Tőle nem áll távol az érdek minde­nek fölé helyezése, s az osztrák fő­nemesség fordulásait képes nőként végigvezetni. Lánya, Alfonsine (Lehoczky Andrea) szerepjátéka összetett és érzékletes. A baroness hamiskás világában jól érzékelteti az érző és szerető nőt, aki kedvesé­nek elvesztése után képes gonosz hetérává válni és kínozni a kedve­sének gyilkosához érzelmekkel kö­tődő Editet (Kastyák Dóra). A Baradlaynéból sugárzó erő ellen­párja Alfonsine, áld épp oly, nőisé- géből fakadó hatalmat tud gyako­rolni, mint amilyet Baradlayné az anyaságából adódóan. Megannyi érdekes és színes egyéniség kíséri végig a cselek­ményt: Ridegváry Bence (Blaskó Balázs), a cinikus és egyéni érde­kei által vezérelt Jókai-hős, Tallérossy Zebülon (Sala Árpád), az erő oldalához simuló, de szívé­ben mégis a jó iránt érző nemes, Palvicz Ottó (Lamanda László), a forradalom ügyéből mit sem értő osztrák tiszt, vagy Lánghy Berta­lan (Balogh András), az egyszerű, de haladó gondolkodású pap. Mind gondosan formált jellemek­kel tesznek hozzá fontos részlete­ket a darabhoz. A rendező nem rövid, katarti- kus befejezést választott, hanem érzelemgazdagot és fájdalmasat. Az anya tragédiája mégsem válik az ember tragédiájává. Baradlayné erős és meg nem tört jelleme ké­pes feledtetni a család széthullásá­nak tényét, hiszen történelmi kül­detését teljesítette. A bemutató előtt többen feltet­ték a kérdést: lehet-e még a film után újat mondani és mutatni? Le­hetett. A látványos természeti jele­netek, csataképek helyett erősöd­tek az emberi jellemek s tisztább formálású anyaképet kaptunk. A rendezés így tömény eszenciája volt Jókai gondolatiságának. SZUROMI RITA Zárt olajterületek szabadon Dolgoznak az utakon Forgalomkorlátozások (Folytatás az 1. oldalról) Az országos bányászati ható­ság vezetője az elmúlt év végén megváltoztatta a bányászati te­vékenységet koncesszióhoz kö­tő szigorúbb szabályozást. A könnyítés annyit jelent, hogy feloldották a korábbi zárt területekre előírt koncesz- sziós pályázati eljárást, s egy­szerűbb módon, kevesebb ad­minisztratív korlátozással le­het bányászati engedélyhez jutni. A döntés vihart kavart az el­lenzők körében, akik a túlzott liberalizáció miatt a föld alatti vagyon kirablásától, a környe­zet-, a természetvédelmi érde­kek csorbulásától tartanak. Mint a Miskolci Bányakapi­tányság illetékese közölte: a zárt területek felszabadítása a hazai ásványi-, és nyers- anyagvagyon túlzott kizsákmá­nyolásától és a környezetvédel­mi érdekek sérülésétől, mivel a bányászati engedélyek ezután is csak kellő helyszínfelmérés Heves megyét alig érinti, mivel a területén csupán néhány ilyen helyszín akadt, azoknál sem kavics vagy homok, ha­nem egy-két feltételezett szén­hidrogén - kőolaj, földgáz - le­lőhelyéről volt szó. Ráadásul a próbaku­tatások so­rán ezek sem váltot­ták be a hozzájuk fű­zött remé­nyeket, így a sikertelen kezdeti kí­sérleteket követően a cégek visszaadták a korábban igé­nyelt koncessziót. A szakember szerint az in­tézkedés nyomán nem kell félni A bányászati törvény progresszív bírságo­lási tételeket alkalmaz az engedély nélküli kitermelésre: első alkalommal egymillió a későbbiekben pedig hárommillió forintos ismételhető bírságot is kiszabhatnak az el­követőkre, valamint kötelezhetik az eredeti állapot visszaállítására, a tájrekonstrukció­ra a vétkeseket. és hatásvizsgálat után az érin­tett - így a környezetvédelmi - szakhatóságok hozzájárulásá­val adhatók ki. ______________________ (IQ) Hev es megye A közútkezelő közhasznú társa­ságtól kapott információk sze­rint a hét végéig forgalomkorlá­tozásra kell számítani a 31-es számú főúton a dormándi Hanyi-ér feletti áteresz építési munkái miatt. A forgalmat tere- lőútra irányítják, ahol félpályás lezárás mellett jelzőlámpa ve­zérli az átjutást. Emellett előzési tilalom, 20 kilométeres sebes­ségkorlátozás és forgalmirend- változás is nehezíti a közleke­dők dolgát, illetve kíván foko­zott figyelmet az autósoktól. Detk és Domoszló között a Bene-patak hídját a két tonnánál nehezebb és két méternél széle­sebb járművek elől lezárták. A korlátozás várhatóan augusztus végéig érvényben marad A lelki evolúció és a médium A Budapesten élő Herczeg Gabri­ella nemcsak médium, hanem a Szellemvilágból rendszeresen érkező üzeneteket fel is dolgoz­va, s Lelki evolúció címen több­kötetes sorozatban jelenteti meg. Minderről beszél majd - az Egri Egészség- és Környezetvé­dő Egyesület szervezésében - március 8-án, szerdán, délután háromnegyed négy órától az egri Mezőgazdasági Szakközépisko­la és Szakképzési Intézet ebéd­lőjében (Mátyás király u. 52.). A vendéggel Pécsi István új­ságíró készít nyilvános interjút. Ebben szó lesz az ember felada­táról, küldetéséről, a múlt, a je­len és a jövő izgalmas kérdései­ről, a közvetítői szerepkör fele­lősségéről. Az egyesületi tagok ingyenesen vehetnek részt a programon, amelyre új belépő­ket is várnak. Bál az iskoláért. Művészek, közéleti személyiségek, sportolók ajánlották fel alkotásaikat, értékes tárgyaikat árverésre, amelye­ket az egri Deák Ferenc Általános Iskoláért és Tanulóiért Alapítvány jótékonysági bálján tettek közszemlére. A segíteni akarás ezúttal jelentős pénzadományokban is megnyilvánult. _________________ fotó: pilisy elemér D íszburkolat a Szent János utcában A garantált határidő: április 15. Eger Lakossági fórumon jelentette be Gadavics Gyula, az egri polgár- mesteri hivatal főmérnöki irodá­jának vezetője, hogy a Szent Já­nos utca lakóinak és üzlettulajdo­nosainak kálváriája hamarosan véget ér: elkészül rövidesen a fő­utcához hasonló díszburkolat. A részletes terv, az építés ütemezé­sének ismertetése során elismer­te, hogy a késő ősszel indult kom­munális rekonstrukció elhúzó­dott és az itt található nagyszá­mú üzlet ünnepi forgalma ugyan­csak megérezte ezt, de sokat szen­vedtek az utca lakói is. A tapasz­talatokon okulva ezúttal olyan ki­vitelezőt választanak ki a pályá­zók közül, amely megfelelő tech­nikai-dolgozói háttérrel rendel­kezik, és ezzel garantálni tudja az április 15-i határidőt. A munka során a Széchenyi utca felől haladnak az építők a Dobó tér felé. Szakaszosan bont­ják fel az ideiglenes útburkolatot és rakják le a köveket, hogy a gyalogosforgalom szinte zavarta­lan lehessen, az áruszállító jár­művek pedig részlegesen közle­kedhessenek. A tervezők a nyári záporokra gondolva több lefolyót jelöltek ki és a középvonalra lejtő megoldást választották. Az út­burkolat és az üzletek küszöbé­nek kialakításánál a műemlékvé­delmi felügyelőség igényeinek is eleget tesznek. A lakók képviselői elmondták, nem tiltakoznak az ellen, ha az építők akár éjszakába nyúlóan is rakják a követ, ők is azt szeret­nék, ha április közepére elfelej­thetnék a sokszor tanyaihoz hasonló átmeneti állapotot. 1 bányavétkek „jutalma”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents