Heves Megyei Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-30 / 75. szám

8. oldal - Heves Megyei Hírlap K A M A R A I ÉLE T GAZDASÁG 2000. MÁRCIUS 30., CSÜTÖRTÖK Uniós csatlakozás, kisvállalkozás A kisvállalkozások versenyképes­sége megőrzésének egyik feltétele - a piaci pozíciók megszerzése és megtartása érdekében - a minő­ségügy, a minőségbiztosítás kérdé­seinek, az unió szabályainak és a tanúsítási eljárásoknak az elfogad­ható szintű ismerete. Egy vizsgálat tapasztalatai komoly hiányosságo­kat tártak fel ezen a területen. Arra a kérdésre, hogy hogyan készül az EU-s csaüakozásra a vál­lalkozás, müyen speciális és konk­rét ismeretekkel rendelkezik ezen a területen a cég, a megkérdezettek egyötöde szinte semmilyen konk­rét ismeretről nem tudott számot adni. Gondjaik a napi munkához, és nem a csatlakozás kérdésdhez kötődnek. A válaszokból arra lehet következtetni, hogy a megkérde­zettek gondolkodásában alig ját­szik szerepet a jövőben alkalma­zandó új szabályok, technikák megismerése és alkalmazása, a hosszú távú piaci versenyképesség fokozására való törekvés. Még súlyosabbnak tűnik a hely­zet a minőségüggyel kapcsolatban. A megkérdezettek több mint fele nem tudja, mi a minőségbiztosítá­si rendszer. Akik hallottak róla, azok sem ismerik pontosan a fogal­makat. Összességében olyan kép alakult ki a kérdésekre adott válaszok elemzése során, hogy a megkérde­zettek gondolkodásából hiányzik annak a mérlegelése, hogy verseny- képessége fokozása érdekében mi a hosszú távú jelentősége a felvetett problémáknak. Akár jellemző is le­het az egyik válasz: ,Aszerint já­runk el, hogy pénzt hoz vagy nem, amibe belefogunk. A pénzt pedig most szeretnénk látni. ” m Képzőhelyek és tapasztalatok A gazdasági kamarák tavaly is ellenőrizték a szakkép­zésben szerepet vállaló, gya­korlati képzőhelyként is működő vállalkozásokat. Az országos helyzetkép kézmű­ves kamarai megítéléséből emelünk ki néhány elgon­dolkodtató megállapítást. Az elmúlt két évben csökkent a vállalkozásoknál foglalkoztatott tanu­lók száma. Az iskolák pályázati pén­zekből fejleszteni tudták az iskolai tanműhelyeket, és oktatóik megtartá­sa érdekében nem adják ki a tanuló­kat gyakorlati képzőhelyre vagy visz- szahívják a fiatalokat. Az alkalmazot­tat nem foglalkoztató vállalkozó ki van zárva a fejlesztés pályázati úton történő támogatásából, illetve a ki­sebb vállalkozások rendre alulma­radnak a profi pályázókkal szemben. Több megyében is felmerült az a megállapítás, hogy az iskolákban to­vábbra sem a munkaerőpiac igénye dominál a képzési ágak kiválasztásá­ban, hanem a személyi-technikai fel­tételekhez igazítják a beiskolázást. A vállalkozók maguk is gyakran megfo­galmazták, hogy a tanulóképzésben jogszabályi szinten kellene kötelező­vé tenni a mestervizsgát, mint a tanu­ló oktatásának személyi feltételét. Egyöntetű vállalkozói vélemény, hogy néhány szakmát leszámítva a vállalkozó nem érdekelt a képzés­ben. A kivételek a képzésért - sza­bálytalanul - pénzt kérők köréből ke­rülnek ki. Általánosnak tekinthető tájékozat­lanság tapasztalható a kisvállalkozói körben a képzés jogszabályi hátteré­nek vonatkozásában is. A tanulói jut­tatások biztosításában komoly hiá­nyosságok tapasztalhatók. Sokan - ismeret hiányában - azt a kevés lehe­tőséget sem tudják kihasználni, ami a tanulófoglalkoztatást vállalók számá­ra biztosított. ■ Kamarai törvénymódosítás A kormány benyújtotta az Or­szággyűlésnek a gazdasági ka­marák feladatainak átadásával összefüggő törvénymódosítá­sokról szóló előterjesztést. A ta­valy decemberben elfogadott kamarai törvény szerint a gaz­dasági kamarák a jövőben nem látnak el közigazgatási feladato­kat, ezért 2000. október 31-ig a folyamatban lévő közigazgatási ügyeket kötelesek átadni a kor­mány által kijelölt szerveknek, a közigazgatási feladatok ellátá­sát úgy kell kialakítani, hogy az 1998. június l-jétől a kamarák többségénél működő számítógé­pes rendszer által nyújtott szol­gáltatásokat, az „egyablakos” ügyintézés kialakított rendszerét legalább az eddigi színvonalon lehessen megvalósítani. ______■ M estervizsgát tettek Szakképzési hozzájárulás OM közlemény a szakképzési hoz­zájárulásról, a saját munkaválla­lók részére szervezett szakképzés költségeinek elszámolásáról. A 48/1999. (XII. 26.) OM rendelet 3. paragrafusának (1) bekezdése ér­telmében a hozzájárulásra kötele­zett a képzés megkezdése előtt a megyei fővárosi szakképzési bi­zottsághoz Elszámolási kérelmet nyújt be elbírálásra, amelynek for­manyomtatványát az I-I/Á. számú melléklet tartalmazza. A rendelet 5. paragrafusának előírása szerint a benyújtott kérel­mekről a szakképzési bizottság nyilvántartást vezet, mely a 3. pa­ragrafus (2) bekezdésében szerep­lő adatokon túlmenően a szakkép­zési bizottság kérelemmel kapcso­latos döntéseit is tartalmazza. (II. számú melléklet). A rendelet 8. paragrafusa alap­ján a III. számú melléklet tartal­mazza az elszámolható kiadások körét és fajlagos nagyságát. A hozzájárulásra kötelezett a képzés megkezdése előtt - az alábbiakban feltüntetett címre - a megyei/fővárosi szakképzési bi­zottság elnökének címezve nyújt­ja be az elszámolási kérelmet (1) és a képzési adatlapot (I/A). (A hozzájárulásra kötelezett a saját felelősségére megkezdheti a képzést a szakképzési bizottság engedélye előtt is.) Annak a hozzájárulásra kötele­zettnek, aki ugyanazt a képzést ugyanazzal a képző intézmény­nyel bonyolítja az ország különbö­ző pontján, csak egy megyei/fővá­rosi szakképzési bizottsággal kell engedélyeztetnie a képzést. Holnap: küldöttgyűlés Utolsó összejövetelüket tartják - ebben a formában - a kézműves küldöttek holnap a Hotel Eger­ben. A küldöttgyűlés a Kereske­delmi és Iparkamarába történő beolvadással kapcsolatos kérdé­sekben hoz határozatokat. Olvasóink előtt ismert, hogy a kamarai törvény elmúlt év de­cemberi módosításának megfe­lelően a két gazdasági kamara idén március 31-én egyesül, és a jogutód Kereskedelmi és Iparka­marákban kézműves tagozatok szerveződnek. ■ Jelentési kötelezettség Március 31. a határideje a kifize­tői, munkáltatói adatszolgálta­tásnak az 1999. évi személyi jö­vedelemadóról. Minden kifize­tőnek, munkáltatónak jelentési kötelezettsége van az általa kifi­zetett adóköteles jövedelemről és a levont személyi jövedelem- adóról. A munkavállalók, társas vál­lalkozások tagjai január 31-ig nyilatkoztak arról, hogy adóju­kat maguk vallják be vagy sem. Azaz eddig az időpontig kellett nyilatkozni arról is, ha nem volt más jövedelmük, és az adóbeval­lást a munkáltatóra (kifizetőre) bízták. A nem önadózó magán- személyekről személyenként ki kell állítani az adóbevallást, és azt a megfelelő adatkísérővel kell az APEH-hoz eljuttatni. Minden egyéb esetben - ön­adózó magánszemélyek, év közbeni kilépők, osztalékban, megbízási díjban stb. részesülő magánszemélyek vonatkozásá­ban - az adóköteles kifizeté­sekről és a levont adóról a név és az adóazonosító jel megjelö­lésével kifizetőként kell leadni a bevallást, a megfelelő adatkí­sérőlappal. ________________■ R ÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. március 29.) Bofsodchem 10320FÍ-0 Fotex 3781! ű Matáv 2442 Ft ö Mól 5 285 Ft ö OTP 14 305 Ft Á Rába 2 760 Ft ö Richter 17 900 Ft ű Zalakerámia 3 050 Ft ö BUX: 10062,12-0,91% eltérés az előző záróértékhez képest TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.11. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 95-97 tartott Tartott FOB francia kikíitő Kukorica 95-100 Emelkedő Tartott FOS Mexikói-öböl Tak.árpa 102-104 Tartott Tartott FOB európai kikötó Napraforgó 430 Emelkedő Emelkedő Ex tank európai kikötó Szójadara 200 Gyengülő Tartott 46 %CIF Rotterdam AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre forintban) Angol font 427,09 Cseh korona 7,25 Euró 257,74 Német márka 131,78 Osztrák schilling 18,73 Lengyel zloty 66,39 Svájci frank 162,20 Szlovák korona 6,21 USA-dollár 269,12 Reform - kérdőjelekkel A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban hozzáláttak a szövetkezeti törvény módosításának kidolgo­zásához. A javaslatot mielőbb a kormány, illetve az Ország- gyűlés elé kívánják terjeszteni. Budapest - FVM A törvénymódosítással az agrár­tárca szeretné elérni, hogy a szö­vetkezetek kiadják, vagy pénz­ben megváltsák a nem tag üzlet­rész-tulajdonosok vagyonát. Font Sándor, az MDF frakcióvezető- helyette kételkedik abban, hogy lennének olyan gazdag szövetke­zetek, amelyek megválthatnák az üzletrészeket. Egy évvel ezelőtt - mutatott rá a honatya - a kisgaz­dapárt már megszellőztette ezt a szándékát, a leleményes szövet­kezetek erre azonnal gazdasági társaságokká alakultak át. Na­gyon kevesen maradtak olyanok, amelyeknél még fellelhető szét­osztható, komoly érték. Orosz Sándor, a mezőgazdasá­gi bizottság szocialista alelnöke a falu békéje és a mezőgazdaság el­leni merényletnek nevezte a tör­vényjavaslatot. Szerinte az elfoga­dása 150 ezer vidéki munkahely azonnali megszűnését fogja ered­ményezni, a szövetkezetek va­gyona elértéktelenedik, és még több tőke áramlik ki az amúgy is nehéz helyzetben lévő ágazatból. Horváth Gábor, a Mezőgazda- sági Szövetkezők és Termelők Or­szágos Szövetségének főtitkára úgy vélte: ha a szövetkezetekben megkezdődik a vagyon kiadása, egymillió ember földbérlete, szer­ződése válik azonnal semmissé, és szerinte is megszűnik 150 ezer ember foglakoztatása. A szövet­kezeti vagyon mögött 100 milli­árd forintos hitel van, a vagyont pedig csak hitellel együtt lehet ki­vinni. Kérdés - mutatott rá -, hogy mit szólnak hozzá a ban­kok, s milyen biztosítékot kínál­nak majd a magánemberek. Ha a pénzintézetek felmondják a hi­telt, az üzletrész-tulajdonosok­nak csak annyi jut, amennyi a csődeljárás végén marad. Laczó Ferenc, a Környezettu­dományi Központ munkatársa úgy véli, ahhoz, hogy a szövetke­zetek valóban szövetkezetként működhessenek tovább, s az üz­letrészből fakadó feszültségek is megszűnjenek, ezt a problémát minél előbb rendezni kell. Nem szabad azonban különválasztani a tagsággal rendelkező és a nem tag üzletrész-tulajdonosok ügyét. Az agrárközgazdász szerint két megoldás lehetséges: vagy pénz­ben kell kártalanítani őket, vagy a kártalanítás összegének megfele­lő vagyonrészt kell megkapniuk a szövetkezettől. Változások a pályázati rendben Vissza nem térítendő támogatást is igényelhetnek az ipari parkok A Gazdasági Minisztérium az idén is pályá­zatot írt ki az ipari parkok részére. Dányi István főosztályvezető a pályázat tartalmá­ról és feltételeiről nyilatkozott lapunknak. Budapest - GM- A korábbiakban a minisztérium stratégia­váltást jelentett be az ipari parkok támogatása terén. Mit értsünk ez alatt1 - Noha még mindig nagy az igény ipari par­kok létesítésére, a minisztérium elsősorban a működő parkokhoz kapcsolódó tevékenységek­re kíván támogatást nyújtani. A most meghirde­tett pályázat három elemre épül. Elsőként az alap-infrastruktúra - csatorna, energia, kommu­nikáció - kiépítését támogatjuk. Szeretnénk el­érni, hogy ne csak az ipari parkon belüli vállal­kozások, hanem a park közelében lévő vállala­tok adó-, vám-, szállítási- és egyéb ügyeit is a parkok végezzék. A harmadik eleme a pályázatnak a parkok együttműködő rendszerének kialakítását segítő fejlesztések.. Lehet vissza nem térítendő támo­gatást is igényelni a pályázaton a beruházási költségek 20 százalékáig, de ez nem haladhatja meg a 100 millió forintot. Ha a beruházás össze­ge meghaladja a 3 milliárdot, a támogatás elér­heti a 200 milliót is. Változás a pályázati rend­szerben, hogy a parkok eddigi legkisebb, 10 hektáros felső határát 40 hektárra kívánjuk felemelni. Előnyben részesülnek az elmaradott térségek­ben jelentkező új létesítmények. Augusztus 30-ig folyamatosan lehet benyújtani a pályázato­kat. Arról, hogy elfogadták-e vagy sem, harminc napon belül értesítést kapnak az érdekeltek. KOÓSTAMÁS Erősödő részvények Budapest Augusztus végére 11500 pont körüli BUX indexet vár az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet. Az Ecostat legújabb előre­jelzése, a havonta megjele­nő Mikroszkóp szerint ugyan rövid távon továbbra is ingadozik majd a Buda­pesti Értéktőzsde hivatalos indexe, ám hosszabb távra megéri befektetni a papí­rokba, ugyanis jelentősen emelkedhet a BUX. A kutatóintézet prognózisában emlékeztet arra, hogy az elmúlt négy héten a BUX ugyan szűk sávban mozgott, de ez nem járt együtt a részvénypiac stagnálásá­val. A szélsőséges árfolyamválto­zások miatti gyakori felfüggesz­tések és a megnövekedett forga­lom az elemzők szerint a külföldi spekulatív tőke jelenlétére utal. Az Ecostat úgy véli azonban: a BUX csak abban az esetben érhe­ti el augusztus végére a 11500 pont körüli értéket, ha az ameri­kai jegybanki funkciót betöltő A régiók és Budapest A gazdaság fejlesztésében fon­tos a régiók szerepe, mert ezzel lehet a gazdaság duális szerke­zetét megváltoztatni - mondta Cséfalvay Zoltán, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtit­kára szerdán a regionális ügy­nökségek vezetőinek budapesti találkozóján. A politikus kifejtet­te: a duális szerkezet azt jelenti, hogy a nagyvállalatok tevékeny­sége általában az exporthoz, a kis- és középvállalatoké a hazai ellátás biztosításához kötődik. FED kiszámítható kamatpolitiká­val továbbra is kordában tudja tartani a túlfűtött amerikai rész­vénypiacot, hiszen ez jelentősen befolyásolja az európai, így a bu­dapesti tőzsdét is. A kutatóintézet prognózisa alapján idén augusztusban a fo­gyasztói árnövekedés éves szin­ten mintegy 7,6 százalék lesz, míg a termelői árak körülbelül 8 százalékkal lesznek magasabbak az elmúlt év azonos időszakához képest. Az előrejelzés szerint a következő hónapokban folytató­dik az ipari termelés dinamikus növekedése. Igaz, a belföldi érté­kesítés lényegesen lassúbb ütem­ben bővül majd mint az export: az Ecostat júliusra a belföldi el­adásoknál 2,7 százalékos, a kivi­tel esetében pedig 24,7 százalé­kos növekedéssel számol. A he­tedik hónapban az ipari termelés mintegy 14,1 százalékkal lesz magasabb az egy évvel korábbi­hoz képest. Folytatódik a kiskereskedelmi forgalom bővülése is: 2000 júliu­sára összehasonlító áron 7,8 szá­zalékkal nő az előző év azonos időszakához viszonyítva. a gazdaság- A régiók keretet jelentenek, amelyeket tartalommal szüksé­ges kitölteni, s így létrejön az adott térség gazdasági kohéziója - hangsúlyozta. - Ennek előmoz­dítására a minisztérium számít a régiókra a különféle nemzeti fej­lesztési tervek kimunkálásában is - húzta alá Cséfalvay Zoltán. A Széchenyi-terv készülő anya­gához a régiók észrevételeket, ja­vaslatokat tehetnek, amelyeket aztán beépítenek az év második felére összeálló végleges válto­zatba. Az egyik újdonsült villanyszerelő mester Villanyszerelők vizsgáztak. Márci­us elején ismét gyarapodott a vil­lanyszerelő mesterek száma He­ves megyében. A szakmai vizsgát követően Bozsik István, Bodnár Mihály,Orosz Gyula, Major Ta­más, Kovács Gábor, Plank Tamás, Ecsedi Lajos és Tari Sándor nyerte el a villanyszerelő mester címet. Kovács Gábor. fotós pálfy istván Továbbra is folyamatosan le­het jelentkezni mestervizsgára. A közeljövőben várhatóan autósze­relő szakmában indul felkészítő tanfolyam, amelynek keretén be­lül a más szakmába jelentkezet­tek is felkészülhetnek a vállalko­zási ismeretek és pedagógia rész­vizsgára. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents