Heves Megyei Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-29 / 74. szám

4. oldal - Heves Megyei HIrlap HAZAI 2000. Március 29., szerda TŰKOR Környezetszennyezés sorozatban Máramaros - Budapest A román környezetvédelmi tárca legfrissebb közlemé­nye szerint vasárnapról hét­főre virradóra Borsabányán nem a kiömlött meddőiszap­tól vált zavarossá a Tisza, hanem ismét gátrepedés tör­tént, s ennek következtében a tározóból újabb adag üle­dék került a folyóba. Másodpercenként 40-50 liter víz jut a szabadba a mintegy ötméte­res repedésen keresztül. A Mára- marosnál mért adatok szerint a folyóban lévő ólomkoncentrá- tum a megengedettnek 2,7-szere- se. A román hatóságok értesítet­ték a magyar és az ukrán felet a történtekről. Ez immáron a sokadik szeny- nyeződés, amely Romániából ha­zánkba vízi úton érkezik. A két nagy tiszai szennyezés után a múlt héten a Maros egyik mellék­vizéről, az Aranyosról derült ki, hogy a 130 kilométeres folyó 70 kilométeres szakaszán a korábbi szennyeződések következtében kipusztult az élővilág. Illés Zol­tánt, a Parlament környezetvé­delmi bizottságának elnökét ar­ról kérdeztük, mit tehet Magyar- ország a sorozatos környezeti ka­tasztrófák ellen.- Sajnos az elmúlt 100 év alatt felhalmozódott meddőhányók, iszap és salak okozta gátszaka­dások okozzák ezt a sok bajt. A problémák forrása tehát Romá­niában van, s ott kellene mielőbb megoldást találni. Vagyis a véde­kező-megelőző rendszerüket kellene teljesen felújítani. Ez persze meglehetősen pénzigé­nyes mulatság, s hozzáértő em­berek is kellenének. Magyaror­szág csak amolyan tűzoltó mun­kát végezhet, de ettől az eredeti probléma még nem oldódik meg. Vagyis nemigen tudunk bármit tenni a határon túlról ér­kező szennyeződésekkel, ha a megoldásra odaát erre nincs haj­landóság. SZALÓKY Ellenzéki politizálás Budapest Az MSZP programokat dol­goz ki arról, hogy milyen politizálást folytasson a jövőben a párt. Kovács László pártelnök a szocia­listák tegnapi elnökségi ülése után arról beszélt, hogy az ellen­zéki politizálás új szakaszához érkezett: részben, mert félidejé­hez közelít a kormányzati ciklus, részben pedig azért, mert a koalí­ció szerinte stílust váltott. A kor­mánykoalíció konszolidációt ígért, de egyre leplezetlenebből folytatja az erőpolitizálást és a zsákmányszerzést,. Kovács László megerősítette, hogy pártja minden fontos terüle­ten - így a gazdasági, agrárpoliti­kai, területfejlesztési, egészség- ügyi és oktatási kérdésekben - sa­ját válaszokat dolgoz ki a társa- dalmi problémákra. _________■ K észül a státustörvény Budapest November 30-ig el kell ké­szülnie a határon túl élő magyarok jogait szabályozó, úgynevezett „státustörvény”- tervezetnek. A magyar szer­vezetek javaslatai alapján je­lenleg szakbizottságokban folyik a munka. A Magyar Állandó Értekezlet ta­valy döntött úgy, hogy a határain­kon túl élő magyarok számára olyan gazdasági, kulturális és egészségügyi jogokat biztosít, amelyek más állam polgárait nem illetnek meg hazánkban. Azóta különböző fórumokon folyik a szabályok kidolgozása, ám ez 'idáig kézzelfogható eredményre nem jutottak. Nem tisztázódott még, hogy kit illet meg majd a státusjog, ki tekinthető a törvény alapján majdan olyan magyar­nak, aki élhet ezen jog nyújtotta kedvezményekkel - nyilatkozta tegnap a Romániai Magyar De­mokrata Szövetség (RMDSZ) el­nöke. Markó Béla a Határon Túli Magyarok Hivatala által szerve­zett kerekasztal-konferencia után szólt arról, hogy az általa vezetett szervezet már kidolgozta javasla­tait a művelődés, az oktatás, a munkavállalás kérdéskörében. A legnehezebb az egészségügyi, va­lamint a gazdasági jellegű jogok meghatározása - mondta Markó. A munkavállalást és a társada­lombiztosítást is érintő kérdések­ben eltérhet majd a különböző országokban élő magyarság joga attól függően, hogy szervezeteik milyen érdekérvényesítési képes­séggel bírnak. A határon túli magyaroknak juttatott támogatás olyan befekte­tés, amely megtérül - hangzott el a hivatal által szervezett kerek- asztal-konferencián. H. Betelepítés helyett családpolitika A tegnapi kormányülést követő sajtótájékoz­tatón - korábbi, időnkénti látogatást ígérő bejelentéséhez híven - személyesen Orbán Viktor miniszterelnök válaszolt a nyilvános­ságot leginkább foglalkoztató kérdésekre. ___________ Budapest A kormányfő a legfőbb ügyész által készített, olajos ügyekről szóló jelentéséről elmondta: az már megérkezett titkárságára, de elolvasni még nem volt ideje. Hangsúlyozta, hogy a kormány és ő maga is kiemelt figyelmet fordít a korrup­ciógyanús ügyletek kivizsgálására. Szándékuk­ban áll az is, hogy Györgyi Kálmán jelentését fel­használva később könyv formájában tárják a nyilvánosság elé, mi is történt valójában. A mi­niszterelnök kitért a népességfogyás megállítását célzó elképzelésekre is. Közölte: a külföldről va­ló betelepítést egyáltalán nem támogatja, inkább az erőteljes családpolitikai intézkedések híve. A Tisza Romániából kiinduló szennyezésével összefüggésben arra a felvetésre, hogy milyen a két kormány kapcsolata elmondta: a magyar kormány rendszeresen kér információkat part­nerétől, de olykor válasz helyett csupán türe­lemkérő sorok érkeznek. Orbán megjegyezte: nincs hiteles lista a potenciális román veszély- forrásokról, noha kértek már ilyet, saját, hozzá­vetőleges lista viszont létezik. Orbán Viktor cáfolta azt a brit sajtóforrásból származó hírt, miszerint a magyar kormány a hazai média megzabolázásra törekszik. Szerinte ez már csak azért sem lehetséges, mert a sajtó- orgánumok többsége magánkézben van. A kötelező sorkatonai szolgálat eltörléséről vagy megtartásáról eltér a kormány tagjainak véleménye, ám abban mindenki egyetért, hogy 8 fél éven át fokozatosan csökkenteni kell a sor­katonai állomány létszámát - mondta a minisz­terelnök. TAKÁCS MARIANN Nincs új az olaj jelentésben Györgyi Kálmán távozó legfőbb ügyész hétfőn adta át az olajügyekben folytatott büntetőeljárások törvényességi vizsgálatát összegző jelentését az Országgyűlés elnöké­nek. Vele egy időben a kérdéssel foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság tagjai közül hárman - a kisgazda Pallag László, az SZDSZ-es Kóródi Mária és az MSZP-s Juhász Ferenc - vehették kézhez a negyvenegy oldalas je­lentést, a többiek futárpostán kapták meg a küldeményt. Budapest Ezt a körülményt azért hangsú­lyozta Pallag László, a bizottság elnöke, mert több tegnapi napi­lap mégis részleteket közölt a jelentés legfontosabb megálla­pításaiból. A cikkekből lehet tudni, hogy eddig 88 olajüggyel kapcsolatban volt megállapítha­tó a szervezett elkövetés. Az okozott kár meghaladja a 100 milliárd forintot. A jelentés sze­rint az elkövetők többségét megtalálták, ám a felderítést több tényező nehezítette, mert túl sok szereplője volt az ügyek­nek és nehéz volt a bizonyítás. Kérdésünkre Pallag László elmondta: furcsának tartja, hogy a jelentés fénymásolata máris nyilvánosságra kerülhe­tett. Ő maga semmit sem kívánt elárulni az iratanyag tartalmá­ról, mert eddig is többször az az ellenzéki vád érte, hogy el­hamarkodottan és valótlanul nyilatkozgat a sajtónak. Hozzá­tette: ehhez képest több mint különös, hogy a Györgyi-jelen­tés fénymásolata szinte azon­nal kijutott a képviselői iroda­házból. Az olajügyek és az alvilág kapcsolatát, az esetleges rendőri korrupciót, valamint a titokza­tos rendőröngyilkosságok hátte­rét vizsgáló bizottság egyébként legközelebb hétfőn ülésezik. A kisgazda képviselő szerint szin­te bizonyos, hogy eddigi mun­kamódszerükön, puhatolózási irányaikon nem kell változtatni­uk. Szerinte nem hoz fordulatot a jelentés, már csak azért sem, mert például a rendőröngyilkos­ságokról mindössze nyolc sor szól. Mindez Pallag szerint erő­teljesen felveti az olajügyek - a VPOP-n , az APEH-on vagy a rendőri szerveken belüli - egyes nyomozati szakaszait felügyelő ügyészség felelősségét. ____ __________________TAKÁCS T erv az értékálló nyugdíjakról Hat év múlva érik el az 1990. évi szintet Az Idősügyi Tanács legutóbbi soros ülésén kiemelt napiren­di pontként foglalkoztak a nyugdíjak értékállóságának biz­tosításával. A kormány ezzel kapcsolatos terveiről kérdez­tük Szikszainé Bérces Annát, a Pénzügyminisztérium Társadalmi Közkiadások Főosztályának vezetőjét. Budapest Az Idősügyi Tanács ülésén el­hangzott, hogy a kormány a gaz­dasági növekedés függvényében, belátható időn belül pótolni akar­ja a nyugdíjak elmúlt tíz évben el­szenvedett értékcsökkenését. 1990-től majdnem 30 százalékot veszítettek ugyanis értékükből a nyugdíjak, és 1997 óta még csak 10 százalék visszapótlására volt lehetőség.- Hogyan garantálható az értékmegőrzés?- Már 1999-ben differenciált emelést hajtott végre a kormány, amelynek átlagos mértéke 17 szá­zalék volt. Ez már reálérték-növe­kedést jelentett. A 2000. évre ter­vezett 8 százalékos emelés is meghaladja az infláció tervezett 6-7 százalékos mértékét, ami szintén biztosítaná ez évre a nyugdíjak vásárlóértékének emel­kedését. Amikor idén január 1-jé- vel, az idevonatkozó törvény ér­telmében megtörtént a nyugdíjak emelése, már nem csupán a vár­ható nettó átlagkereseteket, ha­nem a várható fogyasztói áremel­kedést is alapul vették az emelés mértékének számításakor.- Amennyiben a várható adatok megváltoznak, akkor november hónapban kell visszamenőleg kor­rigálni a nyugdíjakat. Ha a válto­zás nem éri el az 1 százalékot, úgy egyösszegű kiegészítés formájá­ban folyósítják, s az így kapott összeg képezi a következő év bá­zisát. Amennyiben 1 százalékot meghaladó az eltérés, akkor visz- szamenőleg nyugdíjat emelnek.- Milyen keretből?- Közvetlenül a Nyugdíjbiztosí­tási Alapból fizetik a korrekció­kat. Ha az idén 1 százalékos elté­rés következne be, az mintegy 10- 12 milliárd forintos pluszkiadást jelentene. szalóky eszter PÁRTINGATLANOK. Ha a pár tok ingatlanhasználatára vonat­kozó törvényjavaslatok elfoga­dása nem kétharmados döntés­sel történik, akkor az MSZP az Alkotmánybírósághoz fordul - nyilátkozta kedden Csiha Judit képviselő. A parlament alkot­mányügyi bizottságának szocia­lista tagja rámutatott: az alkot­mány szerint a pártok működé­sével és gazdálkodásával kap­csolatos jogszabályok a jelenlé­vő képviselők kétharmadával fo­gadhatók el. MÁSODFOKÚ TÁRGYALÁS. A Legfelsőbb Bíróságon kedden megkezdődött Tocsik Márta jo­gásznő és nyolc vádlott társának büntető ügyében a másodfokú eljárás. A Fővárosi Bíróság előtt lefolytatott elsőfokú eljárásban a Fővárosi Főügyészség csalással és okirat-hamisítással vádolta a 804 miihó forintos sikerdíjáról ismertté vált jogásznőt és Liszkai Pétert, az APV Rt. egy­kori vezető jogászát. A Fővárosi Bíróság elsőfokú ítéletében fel­mentette a vádlottakat, de a Leg­felsőbb Ügyészség fellebbezést nyújtott be. GYENGE ÖNKORMÁNYZAT. Két és fél választási ciklus eltel­tével elkesen'tően alacsony haté­konyságú az önkormányzatok és szövetségeik érdekérvényesí­tő ereje a kormányzattal szem­ben - jelentette ki Dióssy László, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke kedden. Az SZDSZ-es politikus szerint a törvényhozásban nincs meg a szándék arra, hogy alkotmánymódosítással olyan kétkamarás parlamentet hozza­nak létre, ahol a felsőházban kü­lönböző testületek, köztük az önkormányzatok is helyet kap­hatnának. GYÓGYSZERÁRAK. Emelke dik április 1-jén 206, társadalom- biztosítási támogatásban nem részesülő gyógykészítmény ára. A nem támogatott gyógyszerek 11 százalékát érinti az áremelés - jelentette be kedden Székely Kriszüna, a Nemzetközi Gyógy­szergyártók Egyesületének elnö­ke. Elmondta: az árváltozás a ké­szítmények közül 52 darab vényköteles, 70 darab vény nél­küli és 88 darab fekvőbeteg­gyógyintézeti felhasználású gyógyszert, diagnosztikumot, illetve tápoldatot érint. CSÖKKENŐ RÁTA. A munka nélküliségi ráta 0,6 százalék- ponttal, 6,8 százalékra csökkent 1999 december és 2000 február között az egy évvel korábbihoz képest - derül ki a Központi Sta­tisztikai Hivatal (KSH) keddi gyorstájékoztatójából. A mun­kavállalási korú népesség 65 százaléka volt jelen a munka­erőpiacon december és február között, szemben az egy évvel korábbi 64 százalékkal. ■ A szakszervezetek a Vas­úti Érdekegyeztető Ta­nács tegnapi ülésén még egy kísérletet tettek ar­ra, hogy meggyőzzék a MÁV vezetőit: a munkáltató is jobban jár, ha levonja a bé­rekből a tagdíjakat. A vasút­társaság azonban hajthatat­lan: április 15-től felmondja a tagdíj levonásról szóló megállapodást. Budapest A vasutas érdekvédők attól tarta­nak, hogy ha a MÁV - beváltva ígéretét - áprilistól nem vonja le a tagdíjat a dolgozók béréből, je­lentősen csökkenhet a szakszer­vezeti taglétszám. Gaskó István, a Vasúti Dolgozók Szabad Szak- szervezetének (VDSZSZ) elnöke tagadta, hogy a sztrájkot követő­en aláírt hároméves megállapo­dás felrúgásával fenyegetőzött volna. Annyit azonban elárult: amennyiben a MÁV nem a meg­Kevesebb szervezett vasutas lesz? Az érdekképviseletek félnek a meggyengüléstől kötött megállapodás szellemében kezeli a döntésre váró ügyeket, azaz például a teljesítményjuta­lék kifizetésénél aszerint mérle­gelnek, hogy ki vett részt a sztrájkban, és ki nem, akkor a VDSZSZ megfontolja a megálla­podás felmondását, és kilátásba helyezi az érdekvédelem sajátos érdekérvényesítési eszközeit. Gaskó Istvánhoz hasonlóan a Vasutasok Szakszervezetének (VSZ) alelnöke, valamint Borsik János, a Mozdonyvezetők Szak- szervezetének ügyvezető alelnö­ke is azt sérelmezi, hogy az olyan szórt munkahelyen, mint amilyen a vasúttársaság, nem oldható meg úgy a tagdíjlevonás, illetve -be­szedés, mint más cég esetében. Szerintük a MÁV döntése min­denkit hátrányosan érint - a szak- szervezetek mellett a munkaválla­lót, de a munkáltatót is. A dolgozó ugyanis adóalapjából levonhatja a szakszervezeti tagdíj mértékét. Ezt a kedvezményt ezentúl csak utólag érvényesítheti. Ugyanak­kor a befizetést igazoló papírokat- több tízezer munkavállaló után- minden hónapban könyvelnie kell a MÁV-nak, ami jelentős többletteher. Az érdekvédelmi szervezetek elsősorban attól tarta­nak, hogy a jövőben kevesebb dolgozó tartozik majd a szerve­zett munkavállalói réteghez, s így gyengülhet érdekérvényesítési ké­pességük. HORVÁTH Előtérben a diákjogok Budapest A diákjogok köztudatba ke­rülését nevezte az utóbbi évek egyik legnagyobb ifjú­ságpolitikai eredményének Szabó László, az Ifjúsági és Sportminisztérium helyet­tes államtitkára egy tegnap tartott konferencián. Az oktatási jogok néhány hónap­ja tevékenykedő biztosa, Aáry- Tamás Lajos úgy véli, hogy a fe­lek közötti személyes megbeszé­lés a viták elsimításának leghaté­konyabb módja. A tárca képviselője szerint, ha a diákok és a tanárok közül néhá- nyan a jogérvényesítésnek nem adnának „konfrontativ felhan­got”, akkor könnyebben kiala­kulhatna az együttműködés. Sza­bó László, az ország mintegy 500 iskolájának diákképviselője előtt elmondta, hogy a tárca regionális ifjúsági szolgáltató központokat hozott létre az ország hét régiójá­ban azzal a céllal, hogy élőbb le­gyen a kormányzat és az ifjúsági csoportok közötti kapcsolat. Az oktatási jogok miniszteri biztosa Aáry-Tamás Lajos la­punknak nyilatkozva hangsú­lyozta, hogy hivatala, amelynek feladata az oktatással kapcsola­tos állampolgári jogok érvénye­sülésének elősegítése, több mint 200 panasszal foglalkozott az utóbbi három hónapban. A leg­több ügy komoly vizsgálatot ér­demel. Számos olyan gyereknek kell megoldani a problémáját, akit nem hajlandóak felvenni az iskolák vélt magatartászavara vagy fogyatékossága miatt. Sze­rencsére azonban eddig a gon­dok nagy részén, főként a felek közötti személyes beszélgetések megszervezésével, sikerült úrrá lenni - tette hozzá az ombuds­man. - w -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents