Heves Megyei Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-27 / 72. szám
2000. Március 27., hétfő P F 2 3 Heves Megyei Hírlap - 7. oldal Ki volt dr. Kovács József? A Heves Megyei Hírlap 2000. február 19-i számában örömmel olvastam, hogy hosszú évek kemény munkájával helyreállították az egykori erdőtelki Buttler-kasté- lyt, melyet a helyi önkormányzat hasznosítani akar, s pénzes befektetőkre várnak. A témáról szóló tudósításban olvasható, hogy a XIX. század végén a kastély dr. Kovács József fővárosi sebész kezére került, aki értékes botanikuskerttel gyarapította a kastély környékét. Úgy hiszem, ezek után érdemes többet is tudni az említett híres doktorról. Kovács József 1832. február 11- én született a dunántúli Tengeli- cen. A gimnázium elvégzése után beiratkozott a pesti tudományA Góliát rendszert csak dicsérni lehet A 2000. február 26-án mgejelent Utánpótlás nevelés? című olvasói levélben egy nagyszülő azt kifogásolta, hogy a gyerekek díjazása helyett a testnevelők között osztottak szét melegítőket. A két dolognak nincs egymáshoz köze. A Góliát rendszerben heti rendszerességgel edzések vannak és a csapatok részt vesznek a városi bajnokság téli és tavaszi kupamérkőzésein. A Góliát McDonald.'s-al kötött szerződés alapján tiszteletdíjat a testnevelő tanárok nem kapnak (az iskolai forrásból sem] hanem az indított csapatok számának megfelelően sportfelszerelésben részesülnek. Ennek kiosztására került sor a kupa alkalmával, amelyet Villám Károly, az országos egyesület titkára adott át. A programban résztvevő iskolák csoportonként 3 Adidas labdát és egyéb sportfel- szeléseket (labdák, bóják, szakkönyvek) kaptak, a gyerekek pedig évi három alkalommal külön ajándékban részesülnek. A különEz a kormány mindent megold Ne engedjük, hogy Gyöngyöst ellepje a szemét! A miniszterelnök úr a közelmúltban értékelte az elmúlt másfél év kormányzati munkáját. Megdöbbenve hallottuk, hogy a 35-40 pontból álló programjukból közel harmincat már megoldottak. Lássuk, mik is ezek! Rögtön megoldották az 1999. évre szóló nyugdíjemelést. 50 milliárd forintot elvettek a nyugdíjasoktól, amikor a pénzügyminiszter úr és a miniszterelnök úr azt állították, hogy jobban járunk a 11%-kal, mint a 20%-os nyugdíjemeléssel. Az idei gyógyszer- áremelés teljesen nevetséges. A miniszter úr azt hangoztatta, hogy nem lesz áremelés januárban, mégiscsak lett. A honvédségen belül felelőtlen kijelentések egész sora hangzik el. A pénzügyminiszter és a miniszterelnök egyetem orvosi karára, de az oklevelét Bécsben szerezte meg. A diploma kézbevétele után a pesti orvosi kar híres sebésze, Balassa János műtőse, majd asszisztense lett. 1862-ben egyetemi magántanári címet szerzett. 1868-ban a professzor helyettese lett. 1870- től 1897-ig a budapesti I. sz. Sebészeti Klinika nyilvános, rendes tanára, 1874-75-ben a tudomány- egyetem rektora is volt. Sokoldalú, kiváló sebészként ismerték. A hólyagkő-műtétekkel kapcsolatos dolgozatait külföldi folyóiratok is közölték. Ő volt az Igazságügyi Orvosi Tanács első elnöke. Az általa nagyon szeretett Erdőtelken hunyt el 1897. augusztus 6-án. Dr. Szecskó Károly, Eger böző tornákra benevező diákcsapatok felszereléseiről az iskolának kell gondoskodnia. A torna összes résztvevője, egyébként a labdarúgással ösz- szefüggő logikai játékot kapott, az 1-3 helyezett éremdíjazásban részesült. A Góliát utánpótlás erejét bizonyítja az a tény, hogy az elmúlt két évben az ország 64 csapatából az előkelő 10. helyet szerezték meg azt egri diákok. A testnevelő tanárok a munkájukat önzetlenül sportszeretetből végzik. A sportfelszerelést munkaruhaként kapták. Heves megye összesen 2.452.820 forint összértékben kapott labdákat , sportfelszereléseket. Az ISM jó úton jár, mikor a Góliát SE-re bízta az utánpótlás szervezését, mivel az egy széles körben kiépített rendszert jelent. Nem szeretném ha megyénkben ez a jó szándék zsákutcába jutna, az információ hiánya miatt. Rüll Csaba, a Góliát McDonald 's Egyesület egri szervezője. úr 5-6 %-os inflációval riogatja az Európai Uniót. Bevezették a lakástámogatási kedvezményt, de kinek? Ki tudja azt igénybe venni? Megoldották a mezőgazdasági problémákat úgy, hogy az 1999-re ígért támogatásokat sem kapták meg az igénylők, vagyis a gazdák. Tehát amit a Parlamentben a kormánytöbbség elfogadott, az mind szép és jó, de ennél már csak az lenne jobb, ha ezeket az intézkedéseket a lakosság is érzékelné. Igaz, hogy olyan kormány nem nagyon volt az utóbbi 30-40 évben, aki ennyire nagyra értékelte volna a saját tevékenységét. Igaz a közmondás: a cigány is a maga lovát dicséri. Ország János Istenmezeje Gyöngyös városa évről évre sze- metesebb lesz. Ezt nemcsak mi, gyöngyösi polgárok tapasztaljuk, de ugyanez a véleménye az ország más részéről idelátogatóknak is. A város utcáin, terein, a városba vezető utak mentén halmozódik a szemét. Kondícióm javítása érdekében gyakran szoktam kocogni a Gyöngyösre bevezető utak mentén. Rettenetesen elszomorító látvány, amikor az ember látja az utak mellett, az árkokban, a termőföldek szélén az évről évre halmozódó szemetet, a műanyag edényeket, zacskókat, törött üvegeket, autógumikat, építési törmeléket stb. Újabb jelenség, hogy már nemcsak egy-egy külön eldobott szemetet látni, hanem a szeméttel telt zsákokat is az árokba dobják, vagyis a „rendszerető” polgár az otthonában zsákba gyűjtött szemetet a környező utak mentén helyezi el. A következmény persze az, hogy a kóbor állatok a zsákokat széttépik, szétrágják, a szél pedig beteríti velük a környező termőföldeket is. Télen a hó, nyáron a zöld jótékonyan csökkenti ezt a látványt, de ilyenkor, kora tavasszal igen siralmas az összkép. Tanulságos lehet bárki számára, ha megszemlélné a Gyöngyöshalász, Gyöngyös-oroszi vagy Karácsond felé vezető utak környezetét. Egy város vonzerejét, illetve imázsát (ha még jelenleg van ilyen) meghatározza a bevezető utak tisztasága és az utcák állapota. Ne engedjük, hogy a várost ellepje a szemét! Nem tudom, kinek az illetékességéhez tartozik pontosan a jelenlegi állapot megállítása és javítása. Vannak elképzeléseim a válaszokA közelmúltban ünnepeltük az 1848-as forradalom és szabadság- harc 152. évfordulóját. Ennek apropóján osztom meg az olvasókkal az alábbiakat. Egercsehiben rám öröklődött egy kripta, amelynek egyik felirata a következő: „Ambrózy Mihály 1848-49-es hon- védtiszt. Szül. Csehi 1824. X. 3-án. Élt 69 évet. Meghalt: 1893-ban”. A helyi Beniczky család sírboltjában ő az egyedüli, aki nem a Beniczky nevet viseli. A II. világháború előtt még szűk családi körben megemlékeztek a nevezett honvédtisztről, mint a falu egyetlen ilyen emberéről. A háború után azonban még a családról sem illett beszélni, nemhogy egy '48-as tisztről megemlékezni. Legyen e pár sor a nevezett tisztre való emlékezésnek egy piciny szikrája és az utókornak szerény tisztelete. ról is. Tudom, hogy elsősorban nekünk, gyöngyösi polgároknak kell változtatnunk szemléletünkön. Elsősorban nekünk kell vigyáznunk környezetünk tisztaságára, mely megköveteli a megfelelő életvitelt, rendszeretetet és a környezet, természet szeretetét is. Ne használjuk a közterületek egész felületét szemétdombnak, a városunkon átvezető patakmedert szemétledobó- nak és az árkokat szemétgyűjtő helyeknek! Legyen merszünk szólni és figyelmeztetni polgártársainkat, ha szemetelni látjuk őket, de konfliktushelyzetekben érezzük mellettünk a megfelelő hatóság erejét is. Legyenek kemények és szigorúak a követelmények a szemetelők ellen. Ne engedjük lepusztulni városunkat! Természetesen mi magunk tehetünk legtöbbet a tisztaság érdekében, de sajnos nem vagyunk egyformák... A másik érv a halmozódó szemét mellett a pénzhiány. Lehet, hogy kevés pénz jut gépekre, szállításra, takarításra, utcaseprőkre stb., de lehetnek olyan rendelkezések is, melyek nem járnak kellő eredménnyel, pl. a városi szeméttelepre ha a polgár odaszállítja a szemetet és szabályszerűen el akarja helyezni, nem kevés összeget fizet. Bár évente két alkalommal szemetet a városüzemeltetési hivatalban kiadott engedély birtokában ingyen lehet szállítani a szeméttelepre, de ez nem jár' mindig eredménnyel. Egyrészt ennek a rendelkezésnek nagyobb nyilvánosságot kellene adni, másrészt nem mindenkinek elég az évi kétszeri szállítás. Érdekes volt, amit a szeméttelep őre elmondott, miután kifizettem a megfelelő tarifát a szemétszállításért. Mostanában - mondotta - itt Szüleimtől és főleg nagyszüle- imtől tudtam meg az alábbi történetet: Micsinyei Pribóczy Beniczey Beniczky Györgyné, született Erzsébetvári Csiky Antónia nagyasszonynak nagybátyja volt Kis Ernő, az Aradon kivégzett tábornok. A bánáti Eleméren van eltemetve, ahonnan a nagyasszony is származott. A család talán ezért is szimpatizált a '48-as eszmékkel, és az ugyancsak föld- birtokos agglegényt, a '48-as Ambrózy tisztet is közelállónak ítélték. Időközben a nagyasszonynak meghalt egy 19 éves fia, akinek emlékére és a család temetkezési helyéül felépült a 2 föld alatti helyiségből és egy külszíni kápolnából álló családi sírbolt. Az öregedő agglegény és a nagyasszony megegyeztek, hogy lakásának és a birtoknak fejében jártak feletteseim. Nézelődés közben valaki utánfutóval szemetet hozott, és a lerakodási díj hallatán megfordultak, majd 100-200 méterrel távolabb az egészet az árokba öntötték a szemünk láttára, és mi némán szemléltük. Tudom, hogy a telep fenntartása pénzbe kerül, de mérlegelni kellene, hogy az így beszedett pénz értéke fedezi-e azt a értékvesztést, melyet a városkörnyéki szemétkupacok látványa okoz Gyöngyös városának. Egy észak-afrikai országban tapasztaltam: gyönyörű természeti tájakon utaztunk, s onnan tudtuk meg, hogy egy település felé közeledünk, hogy mind több szemetet lehetett látni az út mentén, s amikor már csaknem folyamatosan látni lehetett a szeméthalmokat, már az első házakat is elértük. Bár közvetlenül nem tartozik a szemétügyhöz, de az is bosszantja a gyöngyösi polgárt, hogy télen, ha leesik 10-20 cm hó, a város központjában is - pl. a Fő téren - napokig tapossuk a latyakot, majd később csúszkálhatunk a hóbuckákon. Négy-öt ember egy-két nap alatt el tudná lapátolni a havat, s ugyanakkor nem kevés személynek fizetünk szociális és munkanélküli-segélyt a polgárok adójából. Az igazságos közteherviselés lehetőségeit talán az ilyen területekre is ki kellene terjeszteni. Lehet, hogy felvetéseim nem voltak helytállók, vagy más módon kellene megoldani a problémát, de én csak a városunkért aggódom. Magyarország jelenleg Európa felé tart, csak nehogy pár év múlva - ha ez a tendencia folytatódik - máshol találjuk magunkat. Dr. Gulyás Zoltán egy gyöngyösi polgár elhelyezik elhunyta után a sírboltban. így is történt. Szeretném megemlíteni, hogy az Ambrózy-házban működött, illetve indult meg a postai tevékenység Egercsehi, Bekölcze és Szűcs községek részére. Székesfehérvárról hozatott a család postáskisasszonyokat Nemes Liebzhardt Etelka és Annuska személyében, akik 2 emberöltőn át az Ambrózy- házban működtek. Mindketten a csehi temetőben nyugosznak. így őrzi az öregúr nevét a mai napig a (volt) lakása és a cselédeinek otthont adó Ambrózy- udvar. Ebben az udvarban van egyébként a falu 700 éves fennállásának tiszteletére létrehozott faluház is. B. A. Egercsehi Mátrafüredi üdülés A hevesi Idősek és Mozgásfogyatékosok Szociális Otthonából Farkas Mariann igazgatónő szervezésével indult egy tizenhat fős csapat és négy kísérő dolgozónő nyolcnapos üdülésre a Mátrába. Mátrafüred volt a fő cél, ahol egy most nyílt Frankó Panzió nevű üdülő fogadott. Mi voltunk az első lakók. Igazi kis Paradicsom. A szobák szépek, kényelmesek. A mozgáskorlátozottak részére is biztosított a hely. A kilátás gyönyörű. Igen kedves fogadtatásban részesültünk az üdülőtulajdonos és a családja részéről. Pár kirándulónap is volt. Ismerkedtünk a Mátra nevezetességeivel. Köszönet az igazgatónőnek és azoknak a gondozónőknek, akik ebben a szép üdülésben részesítettek bennünket. Kiss Ferencné (Ibolya néni) lakó Farsangi bál Örömmel tudatjuk, hogy a HMÖ Idősek és Mozgásfogyatékosok Otthonában megtartottuk hagyományos farsangi bálunkat. Áz otthon lakói lelkesen készültek a jeles vidám napra. Az ebédlőt a foglalkoztatóban készült díszekkel díszítettük. Nagyon sokan jelmezbe öltöztek, úgy bentlakók, mint dolgozók. A megfáradt, megöregedett arcok ezen a napon mind derűsek voltak. A talpalávalót Molnár Kálmán szolgáltatta. Az est fénypontja a szívkirály- és a szívkirálynő-választás volt. A nyertesek koronát és szív alakú tortát kaptak. A felejthetetlen nap emlékét nemcsak az otthonban lakók szíve őrzi, hanem fénykép- és videofelvétel is. Kakuk János „szívkirály” Sok is lehet a 20 cm A Török fürdőben kezelésen hallottam, hogy a nagy medencében a vizet 20 cm-rel tervezik megemelni. Azonnal tollat ragadtam, és sietek önöknek aggályaimat ezzel kapcsolatban megírni. Nekünk, betegeknek a tornát éppen a vízben ülve, a körkörös betonülőkéken kell végezni. Ott a víz ilyenkor a szánkig ér. Most ha megemelik 20 cm-rel, ellepi az arcunkat. így éppen a legfontosabb gyakorlatainkat nem tudnánk végezni. A második problémám: hogy ha 20 cm-rel emelkedik a medence vízszintje, akkor ellepi a víz a járdát körös-körül, amelyik idáig száraz volt és biztonságos. Sajnos, kapaszkodó csak kettő helyen van. Hogyan tudunk a merev és nehezen mozgó térdeinkkel, lábainkkal közlekedni? Tisztelettel: özvegy Elek Lászlóné 77 éves nyugdíjas könyvtáros Recsk, Hunyadi u. 9. Mit őriz a Beniczky-család sírboltja? Áldaüan állapotok Emléktomát szerveznének Levelezőink figyelmébe Örvendetes, hogy az utóbbi időben ismét gyakran kapunk észrevételeket, olvasói leveleket a lapunkban megjelent írásokra, illetve egyéb közéleti kérdésekkel kapcsolatosan. Ennek következménye, hogy anyagtorlódás miatt a leveleket csupán érkezési sorrendben tehetjük közzé. Felhívjuk levelezőink figyelmét, hogy lehetőleg röviden, maximum 1-2 gépelt oldal terjedelemben fogalmazzák meg gondolataikat. Az írásokat szükség esetén rövidítve és szerkesztett formában tesszük közzé. A közölt levelek tartalmával szerkesztőségünk nem feltétlenül ért egyet, azokért felelősséget nem vállal. Továbbra is várjuk írásaikat szerkesztőségünk címére: Eger, Barkóczy út 7. sz. A borítékra írják rá: Pf. 23. 1995-öt írtunk, amikor Egerben, a Dr. Hibay Károly utcában útburkolatot cseréltek. A régi aszfaltra, a mindkét oldalon meglévő járdára a gyér autósforgalom ellenére ráfért a felújítás, az áldatlan állapotok azonban ekkor kezdődtek. Az úttest kivitelezése már önmagában is rengeteg kívánnivalót hagy maga után. A munkálatoknak áldozatul estek a járdák és a gyalogosok is. Az amúgy is túl nagy kockakövek között óriási hézagok tátonganak, ami a legtöbb közlekedő, a nők, a babakocsival, tolókocsival, sőt kerékpárral közlekedők életét keseríti meg. Ugyanakkor a belváros közepén az autósforgalom sokszorosára nőtt. Járda hiányában a gépkocsik az utca teljes szélességét kihasznál- vam igen gyakran közvetlenül az ott lakók ablakai és ajtajai előtt suhannak el, nem törődve sem az ebből fakadó veszélyekkel, sem azzal, hogy mindezt az óvodába és a felnőtt kísérő nélkül iskolába igyekvő gyerekek között, az egyre gyakoribb, már-már tettlegességgé fajuló nézeteltérések közepette teszik. Meddig tehetik mindezt? Meddig burkolózhat még a Polgármesteri Hivatal illetékes irodája paragrafusok mögé, korhűségre, szűk keresztmetszetre hivatkozva, így próbálván leplezni, hogy nem mérték fel intézkedéseik következményeit, meggondolatlanul, sőt hibásan nyúltak hozzá egy kialakult és jól bevált rendhez. Talán egy halálos baleset kell hozzá, hogy a Hivatal érdemben foglalkozzon a kérdéssel? A Heves Megyei Hírlap 1998. július 15-i száma írta Gönczöl Katalint, az állampolgári jogok országgyűlési biztosát idézve: „A műemléket nem lehet buldózerrel lerombolni, s az utcák sincsenek gumiból. Ha tetszik, ha nem, a meglévő adottságokhoz kell alkalmazkodni..." Úgy tűnik, a Hibay Károly utca ez alól kivétel, pedig régen (1995-ig) egy nagyon hangulatos, barátságos helye volt városunknak. Az utca lakosai gyors és hathatós intézkedéseket kértek és kérnek, sőt követelnek, mert úgy vélik, nemcsak a turistáknak, hanem nekik is joguk van saját városukban emberi körülmények között élni, ráadásul az 1998. évi I. törvény a gyalogosok védelméről mintha rájuk is vonatkozna... Név és cím a szerkőben Az apci Cigány Kisebbségi Ön- kormányzat, valamint a „Lungo Drom” Cigány Polgári Szövetség apci szervezete nevében az alábbi kéréssel fordulunk Önhöz. 2000 májusában szeretnénk megrendezni az apci roma napot. A roma nap alkalmából szeretnénk egy labdarúgótornát rendezni, ami a Serfőző István-em- léktorna nevet viselné. Serfőző István,' mint aktív labdarúgó, mint edző-szertáros tett annyit községünk sportéletéért, a fiatalok egészséges, futballszerető neveléséért, hogy ha már életében nem becsültük eléggé, legalább halála után őrizzük emlékét. Rajta keresztül, az ő emberi és sportemberi nagyságán keresztül, annak méltóságával szeretnénk mindazok előtt az elhunytak előtt tisztelegni, akik fáradságot nem ismerve dolgoztak községünk labdarúgásáért. Példaképek voltak emberi és sportemberi magatartásukkal fiataljaink előtt. Mivel lehetőségünk szűkös, ezért fordulunk településünk vállalkozói felé kérésünkkel. Segítsék módjuk, lehetőségük szerint a torna sikeres megrendezését. Mi csak azt tudjuk ígérni ennek fejében, hogy leendő szponzoraink nevét a Heves Megyei Hírlapban, az Apci Hírekben leközöljük, valamint a rendezvény ideje alatt látható helyen kiplakátoljuk. Kérjük az Ön szíves támogatását, hogy az Apci Torna Egylettel karöltve minden évben megrendezhessük a Serfőző Ist- ván-emléktornát, így megszerettethessük községünk fiataljaival a labdarúgást, ezen keresztül községünk már elhunyt és még élő nagyjainak tiszteletét kivívjuk.
