Heves Megyei Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-25 / 71. szám

2. oldal - Heves Megyei Hírlap MEGYEI KORKÉP 2000. Március 25., szombat Munkásgyűlés az ÉMÁSZ-nál Eger Az Észak-magyarországi Áram- szolgáltató Rt. tulajdonosi köre és vezetése elhatározta, hogy rendszeresen - de évente leg­alább egyszer - munkásgyűlést tartanak. Ezen találkoznak a cég dolgozóival, s közösen megbeszélik az eredményeket, a feladatokat. Ennek érdekében március végéig valamennyi üzemigazgatóságnál megtart­ják az idei találkozókat. Tegnap a hevesi megyeszék­helyen, az Eszterházy Károly Főiskola dísztermében gyűltek össze a vezetők és a helyi dol­gozók. Ezúttal ismertették az rt. elmúlt évi tevékenységét, s az idei elképzelésekről is be­széltek. Mire virradunk? A Duna Televízió szokásos haj­nali magazinműsora, a Virradó­ra hétfőn - a közösség magyar- országi vezetőjének közremű­ködésével - hírt ad a kurd nem­zeti ünnepről. A szerkesztők ezután arra a kérdésre keresik a választ, hogy miért húzódik a MÓL terjeszke­dése Horvátországban, illetve Szlovákiában. S vajon lehet-e a MÓL közép-európai olajipari óriáscég? Szó lesz továbbá arról, hogy gépjárműpark-fejlesztés előtt áll a Volán Rt. A beszélgetőpartner Vereczkey Zoltán vezérigazgató. Március 27. - színházi világ­nap. Erről emlékeznek meg az adás összeállítói. MEGGYTERMELŐK ÉS FELVÁSÁRLÓK FIGYELEM! Dunakiliti Konzervüzem Kft, keres megnövekedett igényeinek kielégítésére hosszabb távú együttműködés céljából, jó fizetési feltételekkel MEGGYBESZÁLLÍTÓKAT. Kapcsolatfelvétel: 9225 Dunakiliti, Gyümölcsös út 67. Telefon: 96/671-200 Fax: 96/671-202 ,7M( Akár egymilliárdot is kaphat az uszoda Deutsch Tamás: a kormányzati ígéret valósággá válik Deutsch az uszodában. Jó döntés volt. fotó: pilisy elemér Eger Az október végén átadandó fedett uszoda állami támogatásának mó­dozatairól tárgyalt tegnap a megye- székhelyen Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter dr. Nagy Imre pol­gármesterrel, akivel délután az uszoda épületében közös sajtótájé­koztatón jelentették be: akár fél- és egymillióid forint közötti összegű konkrá segítségre is számíthat a vá­ros. A miniszter szavai szerint közös szakértői megbeszélések indulnak annak érdekében, hogy a beruhá­záshoz szükséges hitelhez a kor­mány a Gazdasági Minisztérium er­re szolgáló célelőirányzatából ka­mattámogatást nyújtson. Az önkor­mányzat, valamint az ISM szakem­berei közösen megvizsgálják azt is, hogy a különböző tárcák pályázati pénzéből milyen mértékű támoga­táshoz juthat a létesítmény. Har­madrészt, amint Deutsch elmondot­ta, egyeztetések után az ISM kész az uszoda üzemetetését is vállalni, ez­zel Egert évi minimum 40-50, de in­kább 70-80 millió forint veszteség­től szabadítaná meg, az uszodák üzemeltetése egyébként mindenütt a világon ráfizetéses - tette hozzá a miniszter. A fél- és egymüliárd forint közötti összeg ezekből a keretekből származhat, s messze meghaladhat­ja a város korábbi számításaiban szereplő 320 millió forintos állami támogatást. Deutsch Tamás hangsúlyozta: évek óta az a személyes álláspontja, hogy az egri önkormányzat jó dön­tést hozott, amikor belevágott az uszodaépítésbe. Már az alapkőleté­telkor kiemelte, hogy a kormány se­gíteni szándékozik minden, a helyi kereteken túlnövő jelentőséggel bí­ró, az ország sportja szempontjából is meghatározó beruházást. Abból a tényből, hogy az ISM tavalyi, ösz- szesen 980 milliós támogatási kere­téből Eger nem kapott 320 milliót, helytelen arra a következtetésre jut­ni, hogy a kormányzat nem tartja be a szavát. Ezt sokan szándéko­san, sokan félreértésből így állítot­ták be, ám a kormány ígérete ha­marosan, már az elkövetkező hóna­pokban valósággá váhk. A tárcát irányító fideszes politi­kus elmondotta azt is, hogy egyet­ért azzal a javaslattal, hogy a 2001­ben Magyarországon rendezendő női és férfi vízilabda Európa-baj- nokság mérkőzéseit részben a heve­si megyeszékhely új uszodájában tartsák meg. Nagy Imre felhívta a jelenlévők fi­gyelmét arra, hogy a valóban orszá­gos jelentőségű beruházás nem csu­pán a sport, hanem az idegenforga­lom céljait is szolgálja. A város érde­ke, hogy hosszabb távon kedvező pénzügyi lehetőségekhez jusson, mindazonáltal a számlákat, a kivite­lezőt még ebben az esztendőben ki kell fizetni. A költségvetésbe beter­vezett 320 milliós támogatás elmara­dása esetén ennyivel több hitelt kell majd felvenniük. Az ehhez nyújtan­dó kamattámogatás mellett más álla­mi forrásokra is szükség lesz. ________________________________(RÉMES) M egkésett a tavaszi rajt ŐSZI VETÉSŰ NÖVÉNYEK VETÉSTERÜLETE HEVESBEN Megnevezés Gazdasági társaságok Szövetkezetek Egyéni gazdálkodók Megye összesen Búza (durumbúza nélkül) 5228 19154 26460 50842 Durumbúza 24 412 436 Őszi árpa 78 1245 698 2021 Rozs 150 259 132 541 Őszi káposztarepce 323 2534 4039 6896 Forrás: KSH Az utóbbi évek leghosszabb tele zárult a napokban - mondta tegnap lapunknak Nagy Sándor, az FVM megyei földművelés- ügyi hivatalának főfelügyelője. Heves megye Bár március első napjaiban rövid ideig tartó felmelegedés vöt, ennek megörültek a termelők, s hozzá is láttak a kora tavaszi munkákhoz. Vetették a borsót, a mákot és az ár­pát. Ezt követően viszont újból tél következett hideggel és hóval. A hét közepén - megkésve ugyan - beköszöntött a tavasz. Emiatt rövi- debb időszak áll a gazdák rendelke­zésére, hogy elvégezhessék az aktuális feladatokat. Miután a téli csapadék meghaladta a sokéves átlagot, jelenleg 13-16 ezer hektárt borít belvíz, főként a megye nyugati és déli részén. Ám a ter­melők igyekeztek mindent megtenni, hogy csök­kentsék a belvizes területek nagyságát, s hogy mérsékeljék a károkat. Ezek főként az őszi bú­zával és a káposztarepcével vetett földeket érin­tették. A szakemberek több ezer hektárra becsü­lik azokat a termőterületeket, amelyeket a víz miatt nem hasznosíthatnak az idén, elsősorban a Tisza menti térségben. A kemény tél nem okozott nagyobb károkat a megyében levő őszi vetésekben, a szőlőkben és a gyümölcsösökben. A tavaszi hetekben 65-70 ezer hektáron készítik elő a földeket a naprafor­gó, a tavaszi árpa, a kukorica, a cukorrépa veté­séhez. Napraforgóból - az erre az évre meghir­detett alacsonyabb felvásárlási árak miatt - a múlt évi 30 ezer hektár helyett lényegesen ki­sebb területen teszik földbe a magvakat. Né­hány gazdaságban viszszatérnek a zöldborsóter­meléshez, amelyet konzervipari feldolgozásra értékesítenek. Tavaszi árpából a késés miatt a tavalyihoz hasonlóan, 11-12 ezer hektáron vet­nek. A kukoricával viszont nagyobb területen foglalkoznak ebben az évben, ezt kedvezően be­folyásolja, hogy a takarmánynövény tőzsdei ára jelenleg több mint 26 ezer forint tonnánként. _________________________________________________(MENTHEZ) N em a gyerek a fontos Gyöngyös A Liberális-klub legutóbbi ösz- szejö vételének vendége volt Vekerdy Tamás pszichológus, író. A szakember Rendszerváltás, közoktatás, liberalizmus - a gye­rekek és a szülők szemszögéből című előadásában többek között arról beszélt, hogy a magyar köz­oktatásban nagy hagyományai voltak a gyermekcentrikus okta­tásnak, azonban ezeket a külön­féle korok központosítási törekvé­sei mára jobbára kioltották. A rendszerváltás óta persze nagyobb a szabadság ezen a té­ren is, azonban hiába ismeri el a törvény a különféle alternatív oktatási formákat, a szabályo­zás annyira bonyolult, szerte­ágazó, hogy igazán nem érvé­nyesülhet a sokszínűség. A fe­lülről irányított, túlszabályozott intézményközpontú közoktatás szinte kizárólag a diktatúrák is­kolarendszerére jellemző. Ebben a rendszerben nem a gyerek a fontos, hanem az, hogy mennyi és milyen katonát, orvost, bá­nyászt akarnak faragni a „beön­tött gyerekanyagból" - jegyezte meg. Azt is megtudhattuk: a mai is­kolák - tisztelet a kivételnek - meglehetősen komoly terheket rónak a gyermekekre, ráadásul az életkori sajátosságokat sem veszik figyelembe.- Készült egy felmérés még az előző rendszerben, amelynek az volt a tanulsága, hogy a hatéves gyerekek többsége még nem isko­laérett. Akkor akadtak olyanok, akik lázasan elkezdték azon törni a fejüket, hogy miként lehetne elősegíteni a gyerekek „érését”. Hiszen törvény mondta ki, hogy a hatéveseknek már iskolaérettnek kell lenniük. Akkor azoknak az embereknek eszükbe sem jutott, hogy inkább a rossz törvényt kel­lene a valósághoz szabni. Ma már azért ennél jobb a helyzet - fejtette ki Vekerdy Tamás. Az esten elhangzott egyéb ta­nulságos és érdekes információk­ról egy későbbi számunkban ol­vashatnak részletesen. ___________________________(ESPÉ) A z eladott élettárs (Folytatás az 1. oldalról) Az üzlet október második felében meg is köttetett. A nőért cserébe B. elengedte T. Dávid 30 ezer fo­rintos tartozását, illetve ellentétel­ként átadott még egy Lada sze­mélygépkocsit is. Az „értékesíté­se” ellen H. I. nem tiltakozott, ön­ként a másodrendű vádlott és élet­társa, valamint az ötödrendű vád­lott által lakott házba költözött. Öt nappal az üzlet létrejötte után azonban közbeszólt az élet, pontosabban az, hogy H. I. meg­ismerkedett egy fiatalemberrel. A kialakult érzelmi kötődés hatásá­ra elhatározta, hogy Egercsehibe költözik a férfihoz. November 1- jén hajnali egy órakor a pár gya­log vágott neki a Feldebrőről a megyeszékhelyig tartó útnak. H. I. és a férfi 11 óra körül már együtt várakozott a Barkóczy ut­cai pályaudvaron. Ekkor érkezett meg a keresésükre indult társa­ság, B. Gyulával az élen. Hangos kiabálás, veszekedés kezdődött a büfé közelében, majd az affér ve­rekedésbe torkollott. A tettleges- ségnek a biztonsági őr és két ott tartózkodó rendőr vetett véget. _______________________(S.B.S.) Szakma, hivatás és művészet Polgármester asszonyok szövetsége Tenk Csabaszabadi polgármester asz- szonya kezdeményezte, hogy a településeket irányító első számú női vezetőknek is legyen saját fó­rumuk. Az elhatározást tett kö­vette, így a közelmúltban Békés­csabán találkoztak a hölgyek, tér­ségünkből Tenk, Pély, Hevesvezekény, Erk, Visonta és Gyöngyösoroszi polgármester asszonyai. Mint Török Margit tenki pol­gármestertől megtudtuk, a be­mutatkozást követő szakmai fó­rumon megfogalmazták azt az igényüket, hogy szükség van a te­lepülések első számú vezetőinek továbbképzésére, mert ha a jegy­zők folyamatos tájékoztatást kap­hatnak arról, hogy például mi vár ránk az Unióban, akkor a polgár- mestereknek még inkább szüksé­gük lenne az ottani normák és el­várások megismerésére. Mint a találkozó résztvevői megfogal­mazták, a polgármesterség szak­ma, hivatás és művészet, ezért a képzésről sohasem szabad meg­feledkezni. Az egyes településeket vezető hölgyek rámutattak: szükség van az őket összefogó szervezetre, éppen ezért döntöttek úgy, hogy megalakítják a Polgármesternők Országos Szövetségét. Az egye­dülálló eseményre szeptember végén kerül sor Tenken, ahová az ország összes első számú női te­lepülésvezetőjét meghívják. Ez alkalommal kidolgozzák a műkö­dési szabályzatot, továbbá meg­választják az elnökséget. A kon­ferencián - mint kérték - már szakmai előadások, köztük uni­ós ismeretek is elhangzanak. Ez azért fontos, mert - mint mondta - a polgármester ezer szállal kö­tődik a falu életéhez, ezért ezer­féle információra van szüksége. SZUROMI •Az orosz elnökválasztás előestéje •Negyedmillió forint az élet •Kémgame - ipari kémek Magyar- országon •Női vonal - Papadimitru Athina és nagycsaládja • Torpedójáték 1 HEVE^EnRLAP|§Jll flmínnl uaeáiingii *2 Amiről vasárnap olvashat: •Kiemelt meccs: FTC-Dunaferr 1 MEGYEI »imgpirassíMMM, Hntesrlslisttss, I ___ fiüdmál!2 A kétszer elbocsátott részlegvezető Zsebből fizette ki az elmaradt túlórapénzt ^ (Folytatás az 1. oldalról) Az eset után egy héttel Kustra Csabát más munkakörbe akarták helyezni, alacsonyabb bérezés­sel. Ezt ő nem fogadta el, ezért március 19-én felmondtak neki. Az indokok között szerepel a túl­órapénz zsebből történő kifizeté­se, a munkabeszüntetőkkel szem­ben nem kellően erélyes fellépés, valamint az, hogy a részlegen nem tud egy vezetőtől elvárható, megfelelő munkalégkört teremte­ni. A felmondást Kustra Csaba jogszerűtlennek tartotta, és bíró­sághoz fordult. A jogi procedúra során a mun­kavállalót Kiss József, a Zagyva menti Munkavállalók Szabad Szakszervezetének elnöke képvi­selte. Tájékoztatásként elmondta: a bírósági tárgyalások során a ta­núk kifejtették, hogy éppen Kustra Csaba rábeszélésére vették fel a munkát, s a túlórával kapcsolatos készpénzkifizetést sem tiltotta meg az érintett koreai vezető a részleg vezetőjének. így - a bíróság állás­pontja szerint - a magyar vezető munkavégzési kötelezettséget nem sértett, mi több: tettével meg­óvta a munkáltatóját a károsodás­tól, ami kötelessége is volt, ugyan­is a termelés hosszabb időre törté­nő leállása vélhetően nagyobb veszteségeket okozott volna a cég­nek. A szakszervezeti elnök fontos­nak tartja megemlíteni azt a bíró­sági indoklást, miszerint a Dai Dongban uralkodó hierarchikus viszonyok miatt a magyar munka- vállalókat gyakorlatilag bármelyik koreai vezető utasíthatja. Mindez legtöbbször csak szóban történik. A perben tényként hangzott el, hogy Kustra Csaba egymásnak el­lentmondó utasításokat kapott a koreai vezetőktől, s így nem bizo­nyítható vezetői alkalmatlansága. Az ügyben a Heves Megyei Bíró­ság januárban hozott másodfokú, jogerős ítélete - a munkaügyi bíró­ság korábbi ítéletét helybenhagy­va - szintén jogellenesnek ítélte a felmondást, és az elmaradt mun­kabér megfizetésére kötelezte a munkáltatót. Az ítélet kézhezvéte­le után Kustra Csaba reggel mun­kára jelentkezett az üzemben. Ám rövid várakoztatás után a szerelő- csarnok helyett a tárgyalóba invi­tálták, ahol „tényfeltáró vizsgála­tot” folytattak ellene. Meghallgatá­sa után nem sokkal újabb felmon­dó levelet nyomtak a kezébe. In­doklásként a gyárban történt át­szervezések miatti létszámleépítés szerepel, valamint az, hogy az üzem számára előnytelenül ma­gas áron dolgoztatott egy vállalko­zóval. Kiss József viszont nyomatéko- sítja, hogy védence semmiféle megrendelést nem írt alá, nagy va­lószínűséggel azt egy koreai veze­tő tette meg. így az újabb felmon­dást is jogszerűtlennek tartják, s ezért ismét bírósághoz fordulnak. Kustra Csaba egyébként a jog­szerűtlennek ítélt első felmondása után járó bérének is csak egy ré­szét, mintegy 500 ezer forintot ve­hetett át a megítélt 900 ezer he­lyett. A zsebből kifizetett túlóra­pénz nagyobb részét is veszteségei közé sorolhatja, mert a cég kifizet­te ugyan beosztottjainak a kért összegei, ám azok közül csak hár­man adták vissza a pénzt egykori főnöküknek. TOMPA Z. MIHÁLY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents