Heves Megyei Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-22 / 68. szám

8. oldal - Heves Megyei Hírlap KAM ARI I ÉLE T 2000. Március 22., szerda | §H Jubileumi köszöntő Másfél száz éves az ipari és kereskedelmi kamara A kamara legfontosabb feladata, hogy segít­se az európai uniós csatlakozás sikerét és a globalizálódó világhoz való illeszkedést anélkül, hogy feladná a hazai ipar és keres­kedelem valódi érdekvédelmét - jelentette ki Göncz Árpád köztársasági elnök a ma­gyarországi kereskedelmi és iparkamarák létrejöttének 150. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi küldöttgyűlésen. 1850. március 18. szentesítették az ideiglenes kamarai törvényt, amely az osztrák birodalom egészére vonatkozóan kimondta a te­rületi kereskedelmi és iparkamarák létrehozását. Ennek megfelelően Ma­gyarország területén Pesten, Pozsony­ban, Sopronban, Kassán, Debrecen­ben, Brassóban, Kolozsvárott, Temes­váron, a magyar tengerparton Fiúméban, a magyar koronához tar­tozó Horvátországban Eszéken és Zágrábban hoztak létre kamarákat. Az 1850-ben alkotott törvény értel­méből fakadóan a kamarák betölthet- ték gazdaságszervező funkciójukat, hiszen születésüktől kezdve olyan autonóm, önkormányzati szervek voltak, amelyek tagjait a kereskedők és iparosok közül választották, és magyar ha­zafias ügyekben is nyíltan állást foglaltak. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, illet­ve a területi szervezetek, így a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara is 2000. március 18-án ünnepelték e jeles évfordulót a Magyar Tudományos Akadémia épületében. Göncz Árpád köztársasági elnök köszön­tőjében szólt arról is, hogy a mindenkori kormány és a kamarák között kétoldalú esz­mecserének kell megvalósulnia. A gazdasági köztestületek remélhetőleg át tudnak alakulni valóságos érdekképvise­leti társadalmi szervezetté, amely a gazda­ság szereplőinek javaslatait közvetíti, és fe­lelősséggel képviseli az érdekeit. Dr. Tolnay Lajos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkama­ra elnöke beszédében azt hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi és iparkamaráknak kö­Dr. Tolnay Lajos, a MKIK elnöke ünnepi beszédét tartja szönhetően 1850 után olyan gazdasági fejlő­dés következett be hazánkban pár évtized leforgása alatt, melyet addig soha nem ta­pasztaltak. A kamarák azóta is tudják, a helyi vállal­kozói érdekekre kell koncentrálniuk, létjo­gosultsága van tehát a rendszernek. Hevesi, borsodi és nógrádi küldöttek együtt FOTÓ: SZAJLAI CSABA Kollektív szerződés és adótrükkök Kamarai küldöttgyűlés A Trend Studium Nemzetközi Ok­tatószervező és Kutató-fejlesztő Központ ajánlatai közül két lehe­tőség is említést érdemel. Március 27-én egynapos orszá­gos fórumot szervez Budapesten a kollektív szerződésekről: Mit szabályoz és mit nem a kollektív szerződés? Kinek milyen érdek- védelmet biztosít? Kik készítik, mire terjedjen ki, mikor, miért és hogyan kell módosítani? Az értékesítés és üzletkötés mesterfogásai tárgykörrel foglal­kozik az öt alkalomból álló elő­adás-sorozat, melyet ugyancsak Budapesten rendez meg „Adó- trükköktől a legszigorúbb szabá­lyokig" mottóval ugyancsak a Trend Studium. A tréning végterméke az érté­kesítés gyakorlatában megerősí­tett, magabiztos üzletkötő, aki jól működő stílusával tudatosan épí­ti, fenntartja és bővíti a piacot. Az érdeklődők az 1/350-8445 vagy az 1/350-8330 budapesti te­lefonon kérhetnek további infor­mációt. Március végéig kérhető A telepengedélyezési eljárás­ról szóló kormányrendelet októberben lépett hatályba, és ez időtől kezdve szabá­lyozza a telepengedélyek alapján gyakorolható tevé­kenységeket. A jogszabály ki­mondta, hogy a már működő vállalkozások telephelyeire 2000. március 31-ig be kell adni a telepengedélyre vonat­kozó kérelmeket. Az új telep­helyeken pedig már csak a te­lepengedély birtokában kezd­hetik meg a vállalkozások a tevékenységüket. A rendelet hatálya korábban csak az egyéni vállalkozásokra terjedt ki, az említett kormányrende­let a jogi személyekre és a jo­gi személyiséggel nem ren­delkező gazdasági társasá­gokra is kiterjesztette a kört. Az új szabályozás 154 szak­mát sorol fel tételesen, ame­lyekre kiterjed a telepengedé­lyezési kötelezettség. Az enge­délyeket a polgármesteri hiva­talok adják ki, amelyek enge­délyezési hatásköre korábban csak kis- és nagykereskedel­mi, illetve vendéglátóegysé­gekre terjedt ki. Utazás 2000 - kamarai szervezésben Március 22-26. között ke­rül megrendezésre az ide­genforgalom legjelentősebb hazai szakvására Budapes­ten, a Hungexpo vásárterü­letén. A Heves Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara szervezésében és az önkor­mányzatok támogatásával 100 négyzetméteren, egyedi megjelenítéssel mutatkozik be Heves megye. Haász Tamásné, a HKIK ke­reskedelmi igazgatója lapunk­nak elmondta, hogy a kamara kiemelt területként kezeli az idegenforgalmi ágazatot, me­lyet tavaly több mint 30 millió forintos összegben támogattak különböző pályázataik útján. Az „Utazás 2000” elnevezésű szakvásáron az idegenforgal­mi vállalkozók, idegenforgal­mi egyesületek, szervezetek, kistérségek, valamint az ön- kormányzatok közösen mutat­ják be térségünk idegenforgal­mi vonzerőit, kínálatait, ajánl­ják programjaikat és szállásle­hetőségeiket. Heves megye területéről a következő tájegységek mutat­koznak be: Mátra, Bükk, Ti- sza-táj, Hatvan és környéke kistérségi társulások, illetve Eger. A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara március 23-án tartja soros küldöttgyűlését a Heves Me­gyei Önkormányzat épületében. A küldöttgyűlés megnyitása után a résztvevők tájékoztatást kap­nak a tavalyi esztendő költségve­tésének végrehajtásáról, az éves beszámolóról. Ezt követően a küldöttek a ka­mara könyvvizsgálója jelentésé­A múlt év decemberében negye­dik alkalommal került sor a Ma­gyar Kereskedelmi és Iparkama­ra féléves konjunktúra-felméré­sére. A vállalati kikérdezést a ko­rábbiakhoz hasonlóan tagválla­lataik körében a megyei kama­rák végezték, az adatokat orszá­gos szinten az MKIK Gazdaság­os Vállalkozáselemzési Intézete elemezte. A felmérésben vala­mennyi megyei kamara részt vett, s rekordmennyiségű, 2273 vállalati válasz érkezett be. A ki­magasló részvételi halandóság a vállalatok körében különösen nagyra értékelendő annak tükré­ben, hogy ez akkor következett be, amikor a kamarák politikai megítélése lényegesen romlott. A tavaly decemberi konjunk­túra-teszt válaszaiból a júniusi felmérésnél kedvezőbb kép bon­takozik ki. A várható üzleti hely­zetre vonatkozó kérdés kivételé­vel a vállalatok decemberi vala­mennyi, a gazdálkodásukat érin­tő kérdésről kedvezőbben nyi­latkoztak, mint fél évvel koráb­ban, s így az összevont konjunk­túra-index több mint kétpontos javulást mutat. A vállalatok értékesítése és megrendelései határozottan emelkedtek, a jövedelmezőségi várakozások kissé javultak, s a beruházási aktivitás is némi élénkülést mutatott. A kapacitá­sok kihasználtsága nagyjából hasonló szintű volt, mint június­ban, e téren a várakozások azon­ban lényegesen optimistábbak, mint fél évvel korábban. Enynyi- ben azt mondhatjuk, hogy a teszt javuló tendenciákat re­gisztrált. A vállalatok egy fontos kérdést, várható üzleti helyzetü­ket jóval pesszimistábban ítélték meg, mint fél évvel korábban. Ez még akkor is figyelmeztető jel, ha tudjuk, hogy ez a kérdés csu­pán a vállalatok vezetőinek „üz­leti hangulatát” kívánja mérni, s hogy a konkrét, mérhető ténye­zőkre, tényekre (megrendelések szintje, kapacitások kihasznált­sága, beruházási tervek stb.) vo­natkozó válaszok kevéssé van­nak összhangban a korábbinál borúlátóbb általános üzleti jövő­képpel. Ami az egyes ágazatok nek elfogadásáról döntenek, majd sor kerül a HKIK alapszabá­lyának és szervezeti működési szabályának módosítására is. En­nek legfontosabb eleme, hogy áprilistól a HKIK szervezetéhez fog tartozni a kézműves kamara, mely önálló tagozatban képvisel­heti a kézműves vállalkozó társa­dalom érdekeit. helyzetét illeti, az 1999. decem­beri felmérésben nem folytató­dott az az előző tesztben halvá­nyan fellelhető tendencia, mi­szerint az egyes ágazatokban te­vékenykedő vállalatok helyzete kissé közeledett egymáshoz. El­lenkezőleg: a jó helyzetű ágaza­tok relatív pozíciója tovább ja­vult (ezen belül kiemelkedő a pénzügyi ágazat helyzete), a rossz helyzetűeké (elsősorban az idegenforgalmi és a szállítási cégeké) pedig tovább romlott. Az iparvállalatok helyzete to­vábbra is stabil, s a szolgáltató cégek (ezen belül mind az üzle­ti, mind a humánszolgáltatók) mutatói is meghaladják az átla­got. Az építőipari vállalatok a kérdések többségénél átlagos vagy az alatti helyzetről számol­tak be. Ami a vállalatok üzleti hely­zetének és méretének az össze­függését illeti, a decemberi fel­mérésből alapjában véve a már megszokott kép bontakozik ki: a vállalat méretének növekedésé­vel arányosan nő a „jó” és csök­ken a „rossz” válaszok aránya. A 10 fő alatti mikrovállalkozások helyzete a legrosszabb szinte va­lamennyi mutató terén, s a 250 fő feletti nagyvállalatoké a leg­kedvezőbb. Mindazonáltal a felmérésből a nagyvállalatok előnyének mér­téke kissé csökkenni látszik. Mi­közben továbbra is a mikrovál­lalkozások vannak a legros­szabb helyzetben. A „legjobb” válaszokat bizonyos kérdésekre már nem a legnagyobb, hanem a közepes méretű (50-249 fős) vállalkozások adták. Sőt a várha­tó foglalkoztatás terén éppen a 10-49 fő közötti kisvállalkozás­ok körében volt a legmagasabb az index. A vállalat tulajdoni szerkezete és gazdasági helyzete közötti ös­szefüggés még szorosabb, mint a vállalati méret és a gazdasági helyzet közötti kapcsolat. A kül­földi tulajdonban lévő vállalko­zások minden tekintetben lénye­gesen jobbnak ítélik helyzetüket és kilátásaikat, mint a belföldi tulajdonú cégek. Stabil az ipari vállalatok helyzete Pályázati adatlapok beszerezhetők A Gazdasági Minisztérium Be­fektetési és Gazdaságfejlesztési Programok Főosztálya megálla­podást kötött a Magyar Kereske­delmi és Iparkamarával. Ennek alapján a GM ellátja a kereske­delmi és iparkamarákat a főosz­tály hatáskörébe tartozó pályá­zati rendszerek egységcsomagja­ival, megkönnyítve ezzel a pá­lyázni szándékozók helyzetét. Az új munkahelyek létrehozásá­hoz az Aktív Foglalkoztatási Cél- előirányzatból (APC) igényelhe­tő kiegészítő támogatáshoz a pá­lyázati útmutató és adatlap már átvehető ügyfélszolgálati időben a kamaránk. A felsorolásra készítő pályáza­tok egységcsomagjait április ele­jén kapják meg a kamarák:- Gazdaságfejlesztési pályázat- Minőség- és környezetirá­nyítási rendszerek kiépítéséhez és tanúsíttatásához elnyerhető támogatás- Kereskedelemfejlesztési pá­lyázat- Kis- és középvállalkozások fejlesztéseit segítő kamattámo­gatás- Kisvállalkozások pénzügyi lízingjéhez kapcsolódó támoga­tás- Turisztikai kis- és középvál­lalkozások gyógyturisztikai és szálláshelyfejlesztő beruházásai­nak támogatása- Integrátori beszállítói prog­ram tanácsadói feladatai ellátá­sának támogatása- Vállalkozások működési fel­tételeinek javítását célzó felada­tok ellátásának támogatása. További információval Gégény Tibor ipari igazgató (telefon: 36/416-660/104) és Gulyás Fe­renc főmunkatárs (telefon: 36/416-660/115) áll az érdeklődő kamarai tagok rendelkezésére az ügyfélfogadási idő alatt. Az MNB előzetes adatai szerint ta­valy a turizmusból 2,5 millióid dol­lár bevétel származód. A KSH leg­frissebb adatai szerint tavaly 16,8 millió vendégéjszakát töltött el 5,4 millió vendég a kereskedelmi szál­láshelyeken. A külföldi vendégfor­galom 3 százalékkal mérséklődött, s így 2,7 millió külföldi 10 millió éj­szakát töltött el a magyar üdülőhe­lyeken. A vendégéjszakák mintegy 60 százalékát a Budapestre és a Ba­latonra utazók határozták meg. A belföldi turisták száma szinte folyamatosan emelkedett: tavaly a magyar vendégek által legjelentő­sebb üdülőkörzetekben is kedvező­en alakult a belföldi forgalom, hi­szen Budapesten volt élénkülés. A szállodák, amelyekben a vendégéj­A turizmus bevétele szakák mintegy kétharmadát töltöt­ték az emberek, átlagos foglaltsága tavaly 46 százalékos volt, forgalmuk összességében 2 százalékkal mér­séklődött. A legmagasabb kihasz­náltság az ötcsillagos házakban - 65 százalék - és a gyógyszállókban - 66 százalék - volt. A Balaton partján és a Mátm-Bükk hoteljeiben csak 40 százalékos tőkéssel üzemellek. Az átlagos a tartózkodási idő a ke­reskedelmi szálláshelyeken tavaly 3,1 éjszaka volt, hasonlóan a meg­előző évhez. A külföldiek 3,6, míg a belföldi vendégek 2,7 éjszakát töltöt­tek el. A szállásdíj-bevételek közel 80 százaléka a külföldi vendégektől származott. Az összes bevétel - amelynek összege megközelítene a 72 milliárd forintot - több mint fele Budapesten, 11 százaléka a Balaton partján, 4 százaléka Sopron-Kőszeg- hegyalján, 3 százaléka pedig a Mát- m-Bükkben keletkezed. A szállásdí­jak a kereskedelmi szálláshelyeken realizált összes bevételek 64 százalé­kát jelentették, a vendéglátásból 26 százalék, míg az egyéb bevételekből 10 százalék származott. Az egy kül­földi vendégre jutó szállásdíj 21 ezer, az egy belföldire jutó 6 ezer, össze­sen pedig áüagosan 13 ezer forint volt Í999-ben. Olimpia 2004 Kivitelezők kerestetnek! Tájékoztató a 2004-es Athéni Olimpiai Játékok előkészítésé­ben való részvételről építőipari, járműipari, szerelő, kivitelező vállalkozások számára. Az Olimpiai Játékok gazdasági ügyeinek irányítására hozták létre az Athens 2004 Rt.-t, amely az Olimpiai Szervező Bizottság mellett működik. A cég vezetője 2000. március 27-én előadás ke­retében tájékoztatja az érdeklő­dő építőipari, járműipari, szere­lő, kivitelező vállalatok képvise­lőit a projektekben való részvé­tel lehetőségéről. A találkozó helyszíne az 1TDH Budapest, Dorottya utca 4. sz. alatti székhaza, konferencia- terem. Időpont: 2000. március 27., 10 óra (regisztráció 9.30- tól). Jelentkezési lap: HKIK kül­ügyi irodában (telefon: 36/411- 807,114 mellék). ■ r............................................................ HEVES MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA 3300 Eger, Telekessy u. 2. HKIK Postacím: Pt. 440 3301 Tel.: (36)429-612 Ügyfélszolgálat Telefax: (36)312-989 E-mail: hkik @ hkik.hu- . ................ ......-J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents