Heves Megyei Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-17 / 64. szám
8. oldal - Heves Megyei Hírlap 2000. Március 17., péntek M — P F 2 3 Az átvilágításról Az átvilágítás szükségességéről már többször írtak, az utóbbi időben Csúcs László képviselő úr. De nem került nyilvánosságra semmi. Ezért csak támogatni kell az újabb javaslatot. A szükségességéről már meggyőződhettünk, amikor nyilvánosságra kerültek kényes ügyek, amiket előre tudni kellett volna a választóknak. Akinek nincs takargatnivalója, az nem ellenzi. Tiszta vizet a pohárba! Az utóbbi törvényszövegekben észlelhető, hogy a szerkesztő nem ismeri pl. a mezőgazdaságot, vagy rossz szándékú a szöveg. A mezőgazdasági kistermelők, családi gazdaságok bevallását talán a földhivatal képtelen kimutatni? Ezeknek az embereknek támogatást sem adtak. A semmiből kellene működniük. A jövedéki törvény is bürokratikus, termelőellenes. Nincs összhang az országvezetés és a hivatalok között. A hatástalan sóhivatalok nem segítenek se az állampolgárnak, se a kormánynak. A panaszok szaporodnak, a hivatalok sokasodnak. Az átvilágításnak ezért lenne jelentősége már a választások előtt, mert legalább tudnánk, ki mire alkalmas. Páka György nyugdíjas (cím a szerk.-ben) Valótlan állítások Lapjuk 1999. december 4-i számában Szkok Iván festőművész - sajnos, nem először - alaptalanul vádaskodott a Műcsarnokkal szemben, amikor olyan pénzügyi támogatásokat emleget, nem létező pénzügyminisztériumi kimutatásra hivatkozva, amely összeget a Műcsarnok öt év alatt összesen sem kapott meg. Ezen valótlan állítás kiigazítása okán közöljük Szkok Iván úr azon nyüatkozatának egy részét, amelyben nyilvánosan kér bocsánatot dr. Beke Lászlótól, a Műcsarnok főigazgatójától az ellene elkövetett nyilvános jogsértések sorozatáért. „Nyilatkozat: Alulírott Szkok Iván, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének volt elnöke, a közöttem és dr. Beke László, a Műcsarnok főigazgatója között lefolyt peres jogvitánk lezárásaként kijelentem, hogy azok az állítások, amelyekkel dr. Beke Lászlót hűtlen kezeléssel, hivatali hatalommal való visszaéléssel, a Műcsarnok termeinek kiárusításával, „kulturális toc- sikolással” és szakmai hozzá nem értéssel vádoltam, alaptalanok. Dr. Beke László hozzáértését, szakmai felkészültségét és tisztességét nem vitatom. Mindezekre teltintettel bocsánatot kérek tőle és az olvasóktól az általam nagy nyilvánosság előtt elkövetett jogsértésért, és kijelentem, egyben kötelezem magam arra, hogy az ilyen tartalmú sértő kijelentésektől a jövőben tartózkodni fogok. Szkok Iván.” Dr. Herskovics Zsuzsa ügyvéd a Műcsarnok jogi képviselője Ördög a részletekben... Az inflációs ráta csökkentésének szándékával ez évben a közalkalmazottak, tanárok fizetését, a nyugdíjakat, az energiaárakat stb. 5-10 % közötti mértékkel emelhetik, nem így Egerben a magánszemélyek kommunális adóját. A kommunális alapadó 12 ezer Ft összegéből 1999. évben 150 négyzetméterig 55% adókedvezmény mellett az éves adó összege 5400 Ft volt, melyből 10 %-os a további kedvezmény a márciusban a teljes (éves) adót befizetők javára. A 2000. évi adóelőírás 6000 Ft, az adókedvezmény 5 %-os csökkentésével és a 10 %-os teljes befizetési kedvezmény megszüntetésével, így a látszólagos +11,1% (6000:5400=111,1) emeléssel szemben és az egyszeri adókedvezmény megszüntetésével az adóemelés mértéke - a tényleges éves befizetésekkel számítva: +23,5 % (6000:4860=123,5). Ügyes! A számolás emeli a vérnyomását, súlyosan károsítja az adófizető egészségét. Lenhardt László Eger, Vörösmarty u. 38. Baráti találkozó Február 24-én nagy baráti összejövetelre érkezett a budapesti IKARUS Művelődési Házban működő Tavaszi Szél nyugdljasklub 45 fős csoportja a hatvani Liszt Ferenc vasutas nyugdíjasklubhoz. A kedves vendégek a díszebéd után előadták változatos, másfél órás kultúrműsorukat. A kamarakórus, egyéni énekesek, versmondók, monológok között csodálatos charlestont táncoltak, majd virtuóz szájharmonikások következtek. A színvonalas műsort fergeteges cigánytánc zárta. A szünetben kézimunka-kiállításukon gyönyörködhettek a nézők. Búcsúzás előtt a klubvezetők megállapodtak, hogy gyakrabban fog a két klub találkozni. Ezúton is köszönjük a mindkét klub részéről sok munkával előkészített néhány órás gondtalan szórakozást nyújtó baráti találkozót. Pallag Attiláné vasutas klubtag A kisember csak vesztes lehet? A Lánchíd 2000 károsultjai febru- választási ígéreteket fogunk mi lehet ezt a csekély összeget neári közgyűlésén nem hangzott el az alábbi hozzászólás, épp ezért ezt az áldozatok napján, a Fehér Gyűrű napján szeretném közzétenni. Egyedenként szúnyogok vagyunk, esélyünk csak darázsként van. Vigyük végig az ügyünket, harcoljunk az igazunkért, amiben az ombudsmani vizsgálat is megerősített minket! A Tiszát ért borzalmas kár kapcsán miniszterelnökünk fennen hangoztatta, hogy ősi törvény, hogy aki másnak kárt okoz szándékosan vagy felelőtlenségből, köteles az okozott kárt megtéríteni. Kérdésem, hogy az állami szervek felelőtlen magatartása kivétel ez alól a kategória alól? Mi áldozatai vagyunk Senderovicsék szándékos, ám az állami szervek felelőtlen tevékenységének. Sem az előző Hom-kormány, sem a mostani nem hajlandó tudomásul venni, hogy itt nem több száz emberről, hanem több száz családról van szó. Jó barátaink, rokonságunk, ismerőseink mind jól ismerik többéves hiábavaló harcunkat. Kérdésem: milyen választókká válunk mi két év múlva? Milyen elhinni, mikor azt tapasztaljuk, hogy a kisember baja válaszra sem méltó, de napokig gyötrődnek a képviselők parkolásán? Az elterelő hadmozdulatok, melyek arra irányulnak, hogy mi magunk vagyunk a felelősök a történtekért, megkérdőjelezik a sokat emlegetett állami szervek felelősségét. A mi vacak kis forintjaink jobb, ha keserves összekuporga- tásuk után menten a pámacihába kerülnének? A történtek erre ösztökélnek. Az egri huncutságok által okozott kárt bezzeg ránk, adófizetőkre lőcsölték, ott érvényesült a kárenyhítés. Lásd a Postabank sok-sok milliárdja. Ekkor egyesültünk, mint Lánchíd 2000 Károsultjai, s akkor tett elnökünk egy áthidaló javaslatot, hogy térítsék meg a kárunkat állampapírokban. így a költségvetést sem terhelné meg nagyon, mert nyilván nem mindenki rohanna azonnal kiváltani, mégis kártalanítva lennénk. A javaslat sutba dobva! Ennél sokkal nagyobb összegekről hangzik el, hogy ez az összeg elenyésző a költségvetésben. Ez nyilván így is van, de akkor a nagy kalapból miért nem künk odaítélni? Megéri-e ennyi embert évekig gyötörni, bizonytalanságban hagyni? Vesztettünk első fokon, de ha feladjuk, vesztesek is maradunk. Vad dolog, de ha kell, menjünk el Strasbourgig is. Ha mi Európába menetelünk, cipelhet-e Magyarország egy ilyen jogsértő, ennyi ember igazát megcsúfoló ügyet, pakkot magával? Vállalhatja-e, hogy országvilág előtt teregessék ki a mai magyar igazságszolgáltatást, ahol a kisember eleve csak vesztes lehet? Nemcsak a forintokért, de az igazságunkért is folytatni kell a harcunkat. Még egy kérdést engedjenek meg. Fehér Gyűrű, áldozatvédelem, kárenyhítés, szolidaritás, együttérzés. Mit jelentenek ezek a szavak? Szótárból kiásott kifejezések tartalom és értelem nélkül?! A javaslat, a levelek, a kérések, a jajszavak felröppennek, s lehullanak anélkül, hogy a hatalom tegnapi, s mai birtokosai egyáltalán meghallanák. Miféle jogállam ez, milyen demokrácia az ilyen, ahol a törvény előtt csak vesztes lehet, aki kicsiny, aki gyenge? (teljes név és dm a szerkőben) Mi is emberek vagyunk Reagálni szeretnék lapjuk 2000. március 8-án „Mozgáskorlátozott: vezet vagy visszaél” című cikkükre, amelyben többet között az szerepelt, hogy megyénkben 30 százalékos visszaélés történt a mozgáskorlátozottak gépkocsi-támogatása körül. Én a nem visszaélő 70 százalék közé tartozom. Munkából hazaérve, a cikket elolvasva, első méltatlankodásomban felhívtam a fiatal újságírót. Rázúdítottam egész élettörténetemet. Ma - lehiggadva - elnézését kérem. „Hálistennek” a mai fiatalok nem ismerik már a súlyos mozgáskorlátozottságot okozó Heine- Medin-kórt, ami arra kénysz- erített, hogy kisgyermekkorom és fiatalságom nagy részét járógépben éljem le. Családomnak, tanáraimnak, orvosaimnak, barátaimnak köszönhetem, hogy előbb az egri gimnáziumot, majd a pesti főiskolát nappali tagozaton végezhettem el. Az, hogy 30 évig logopédusként dolgozhattam, családom nevelhettem, háztartásomat elláthattam: betudható az állami támogatással vásárolt Trabant Hycomat gépkocsimnak is. A „vén csotrogányt” lecseréltük az 1997-ben kapott 300 ezer forint segítségével. Óraadást vállaltam Kerecsenden és Demjénben - így összekuporgat- tuk a másik 300 ezer forintot. 600 ezer forintért sikerült vennünk egy 11 éves, kis helyes For- dot. A támogatással való visszaélés sem nekem, sem az autókereskedőnek eszünkbe sem jutott. Kérem, közöljék a hozzám hasonló, becsületesen tanuló, dolgozó, az államnak adózó, nem élősködő sorstársaim nevében, hogy mi is vagyunk: 70 százalékban. Valós tény az is, hogy az autó- kereskedők, autószerelők nagy része sem tisztességtelen eszközökkel meggazdagodó vállalkozó, hanem keményen dolgozó, sőt sorsok iránt empátiával rendelkező ember. Tudom, hogy ez itt nem a reklám helye, de le kell írnom az igazság kedvéért, hogy nagyon sokszor önzetlen segítséget kaptam Gyenes Sándor autószerelő, karosszérialakatos mestertől, a DREHER gumijavító műhelytől, Czövek László autószerelőtől, az egri CABRIO Bt.-től. Ők ha egyszer meggazdagodnak, biztosan nem a mozgássérülteken. Kassa Mária Még egyszer az iskola 77,5 milliójáról A Heves Megyei Hírlap 50. számában „A diákok fejére hullik a vakolat” című írásban ismét a Dr. Kemény Ferenc Általános Iskoláról volt szó, mint a város legrosz- szabb állapotú iskolájáról. Mindig örömmel fogadja tantestületünk, ha az iskoláról szóló cikk jelenik meg a Hírlapban. Most is így történt, de figyelmetlenségem miatt pontatlanság került az írásba. Az újságíró hölgy hibátlanul végezte dolgát, még faxon is elküldte a cikket. Kérte, amennyiben hiányt vélek felfedezni, hívjam fel és pontosítsuk a szöveget. Figyelmemet elkerülte, hogy a szövegben az állt: „Az iskolának tervezett átépítésére 77,5 millió forintja van.” Természetesen erre a célra a város költségvetéséből kell pénzt fordítani. így a Dr. Kemény Ferenc Általános Iskola leendő beruházása sem az iskola pénze, hanem a költségvetés által erre a célra fordított összeg. Tudjuk mindannyian, a város oktatási intézményei épületük állaga miatt sok gonddal küszködnek a pénzszűke miatt. Épp ezért öröm számunkra, hogy a régen várt átépítés a költségvetés elfogadásakor kézzelfogható közelségbe került. Az iskolánkba járó tanulók, szülők, a nevelőtestület nevében csak köszönni tudom a város képviselő- testületének, hogy a költségvetést elfogadva biztosították a lehetőséget az iskola várva várt átépítéséhez. Kékesi László Dr. Kemény Ferenc Ált. Iskola igazgatója Köszönet a Volánnak A Heves Megyei Hirlap hasábjaink szeretnénk megköszönni az Agria Volán Rt.-nek a gyors és hatékony reagálását. 2000. január 10-én levélben fordultunk segítségért az Agria Volán Rt.-hez. Évek óta kényszerülünk bejárni Hevesről Egerbe munkavégzés, tanulás miatt. Ez idő alatt utazási körülményeink egyre romlottak, az utasok számának növekedésével arányosan. Ennek javítása érdekében kértük a segítséget a reggeli beutazáshoz és a délutáni hazautazáshoz. 2000. február 1-jétől az Agria Volán Rt. próbajáratként indított Hevesről reggel 6 óra 20 perces indulási idővel egy gyorsjáratot Egerbe. így 40 perccel kevesebb időt kell utazással töltenünk, és az utazási körülményeink is lényegesen javultak, ami befolyásolja az egész napi munkavégzés eredményességét. Ezért mondunk köszönetét az Agria Volán Rt.-nek, egyben reméljük, hogy a délutáni hazautazásnál is tud hasonló megoldást találni számunkra. M. Jánosné és utastársai Valótlan állítások Személyes és jogi érintettségünkre való tekintettel felhívjuk a lap 2000. február 16-i száma olvasóinak figyelmét, hogy a Comp-Terv Kft. fizetett hirdetésében számos, a valóságtól eltérő kijelentés jelent meg. A reklámozott cég értékelésénél alapvetően azt a körülményt kell figyelembe venni, mely szerint a kft. vezetésében és tulajdoni viszonyaiban jogilag nem következett be változás. A tényként megfogalmazott állítások csupán célkitűzésként, az „új” Comp-Terv Kft. vezetőjének tervei között szerepelhetnek. Bőgér András, Kalácsi István, Kalácsi René (tulajdonosok) Köszönet a Hírlapnak Szeretnénk köszönetét mondani azért a segítségért, melyet Önöktől kaptunk az árvíz sújtotta katasztrófa idején, amikor felhívásunkat a nyilvánosságra hozták. Az adományokból több mint 100 nyugdíjasnak tudtunk segítséget nyújtani a gondjaik és problémáik enyhítésében. Az átányi nyugdíjasok köszönik a felajánlók támogatását, különösen hálásak a Hevesi Háziipari Szövetkezetnek az árvízkor nyújtott azonnali segítségéért, a Heves Megyei Hírlap szerkesztőségének a közreműködéséért. Együttérzésükkel, támogatásukkal erőt és hitet adtak a rászorultaknak, hogy összefogással minden megvalósítható és újrakezdhető. Bedécs Kálmánné Átány, Gond. Közp. vezetője Levelezőink figyelmébe Örvendetes, hogy az utóbbi időben ismét gyakran kapunk észrevételeket, olvasói leveleket a lapunkban megjelent írásokra, illetve egyéb közéleti kérdésekkel kapcsolatosan. Ennek következménye, hogy anyagtorlódás miatt a leveleket csupán érkezési sorrendben tehetjük közzé. Felhívjuk levelezőink figyelmét, hogy lehetőleg röviden, max. 1-2 gépelt oldal terjedelemben fogalmazzák meg gondolataikat. Az írásokat szükség esetén rövidítve és szerkesztett formában tesszük közé. A közölt levelek tartalmával szerkesztőségünk nem feltétlenül ért egyet, azokért felelősséget nem vállal. Továbbra is várjuk írásaikat szerkesztőségünk címére: Eger, Barkóczy út 7. szám. A borítékra írják rá: Pf. 23. _____________■ S zülőnek, gyereknek egyaránt élmény volt ez a nap Nyílt nap az oviban Együtt játszhattunk A közelmúltban, február 22-én tartotta hagyományos nyílt napját az egri Köztársaság téri óvoda. Mi, szülők betekintést nyerhettünk a mindennapi óvodai életbe, melynek során az óvoda- pedagógusok gyermekeink sokirányú fejlesztését a Freinet-pro- gram helyi adaptációjával valósítják meg. Mindez magában foglalta a zenei oktatást, a számok világában való tájékozódást, a színjátszást, bábozást, a kézügyességet fejlesztő munkákat, a játékos testnevelést és az idegen nyelvvel való ismerkedést minden csoportszobában. Életszerű ismeretekhez juthattak gyermekeink a műhelymunkák (batikolás, varrás, szövés, papírhajtogatás) során, kihasználva koruk szerinti nyitottságukat, kreativitásukat. Különösen megnyerő volt számunkra, hogy ezen a napon mi szülők is aktívan bekapcsolódhattunk az óvodai életbe: együtt agyagozhattunk, festhettünk gyermekeinkkel, színházasdit játszhattunk velük. Igazán megható volt gyermekeink látványos öröme, hogy óvodai körülmények között is együtt játszhattunk, az óvónők kedves közvetlensége, amellyel lehetővé tették, hogy ezen a napon más oldalukról is megmutatkozhattak számunkra gyermekeink, mint az otthoni hétköznapokon. Ezúton szeretnék szülőtársaim nevében is köszönetét mondani az óvodapedagógusoknak a lelkiismeretes munkáért! Aliné Tóth Marianna, szülő
