Heves Megyei Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-16 / 63. szám

8. oldal - Heves Megyei Hírlap TÜKÖR 2000. Március 16., csütörtök H — G A Z P A S Á G I Drága gyógyszerek Budapest A fogyasztói árak februárban 1,1 százalékkal emelkedtek a januá­ri, és 9,8 százalékkal az egy év­vel korábbi árszinthez képest - közölte kedden a Központi Sta­tisztikai Hivatal (KSH) legfris­sebb jelentésében. A fogyasztói árindex februári alakulása megfelel az elemzői várakozásoknak. Az infláció ha­vi mértéke januárban 1,5 száza­lékos volt, az 1999. januárihoz képest az árak 10 százalékkal emelkedtek. Tavaly februárban a havi index 1,3 százalékos, az éves 9,4 százalékos volt. Februárban a telefonszolgál­tatás drágulása 0,24 százalék­kal, a szeszes italoké 0,16 száza­lékkal, a dohányáruké 0,11 szá­zalékkal, az elektromos ener­giáé 0,09 százalékkal, az idény­áras élelmiszereké, valamint a járműüzemanyagoké 0,06 szá­zalékkal emelte a fogyasztói árak előző hónaphoz mért inde­xét. Az élelmiszerek ára február­ban 0,5 százalékkal nőtt. Ezen belül a friss zöldség és a főzelék 4,7, a tej 3, a friss hazai és déli­gyümölcs 2,4 százalékkal drá­gult. A tojás ára 10 százalékkal csökkent, a sertészsiradék, a sertéshús, a baromfihús 1,2-2 százalékot veszített árából. A ru­házkodási cikkek téli kiárusítá­sok miatti árcsökkenése 0,8 szá­zalékos volt. A tartós fogyasztá­si cikkek és az egyéb cikkek az átlagosnál kevésbé, 0,3, illetve 0,8 százalékkal drágultak. A tár­sadalombiztosítás által nem tá­mogatott gyógyszerek körében január közepén történt áremelés áthúzódó hatása februárban 1,4 százalékos volt. A háztartási energia árai az átlaggal azonos mértékben emelkedtek, ezen belül az elektromos energia díja 2,6 százalékkal lett magasabb egy hónap alatt. Cégek saját helyzetükről A mikrovállalkozások vannak a legrosszabb helyzetben A korábbinál kedvezőbben ítélték meg a vál­lalatok gazdasági helyzetüket, az elkövetkező fél év várható kilátásairól viszont pesszimis­tán nyilatkoztak - derül ki egyebek között a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) nemrég közzétett konjunktúra-felméréséből. Budapest Az MKIK 2273 tagvállalatának 25 százaléka ítél­te jónak gazdasági helyzetét, 60 százaléka kielé­gítőnek, 14 százaléka pedig kimondottan rossz­nak tartotta azt. A kamara korábbi - múlt év jú­niusi - felméréséhez képest tovább javult az iparban, a pénzügyi szektorban és az üzleti szolgáltatásokban tevékenykedő cégek pozíció­ja, romlott viszont helyzetük a szállítási és az idegenforgalmi ágazatokban. A vállalatok gazdasági helyzete és mérete kö­zötti összefüggést vizsgálva kiderült, hogy a cé­gek méretével arányosan emelkedett a „jó” és csökkent a „rossz” válaszok aránya. Figyelemre­méltó, hogy a legjobb helyzetről nem a 250 főnél többet foglalkoztató nagyvállalatok, hanem a közepes méretű - 50-249 főt foglalkoztató - cé­gek számoltak be. A legrosszabb a legfeljebb tíz főt foglalkoztató mikrovállalkozások helyzete. A kutatók szoros összefüggést mutattak ki a vállalat tulajdoni szerkezete és gazdasági hely­zete között. A külföldi tulajdonú vállalkozások lényegesen jobbnak ítélték helyzetüket, mint a belföldi tulajdonban lévők. A legnagyobb mér­tékben a 100 százalékosan külföldi kézben lé­vők pozíciója javult, míg a hazai cégeké válto­zatlan maradt. Az előző felméréshez képest a cégek borúlá­tóbban ítélték meg az elkövetkező félévi kilátásai­kat, mindössze 22,4 százalékuk számít javulásra. A várakozások legjobban az építőipari, a szállítási és az idegenforgalmi ágazatban romlottak, ezen belül is a tisztán belföldi, illetve a belföldi többsé- gi tulajdonban lévő cégeknél. ___________<újvári) Ú j fogyasztóvédelmi szervezet A felhasználók is felkészülnek az energiapiac liberalizálására Az El) országaiban már esztendők óta liberalizált az energia­piac. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb országban a vállalkozások - egynéhány országban már a lakosság is - onnan vásárolnak ára­mot, ahol előnyösebb árat és jobb szolgáltatást kapnak. Nálunk a jövő év első napjától szintén liberalizálják az áramszolgálta­tást; ennek feltétel- és keretrendszere most van kialakulóban. Budapest energiatermelő illetve -szolgál­---------------------■--------------------— tató vállalatokkal szemben? ­A liberalizálás eredményeként ki- kérdeztük az újonnan megvá- alakuló verseny a remények sze- lasztott elnököt, rint a fogyasztók érdekeit szolgál- - Mi, fogyasztók jó előre sze- ja. Ehhez azonban arra van szűk- retnénk felkészülni a liberalizá- ség, hogy az energiaszektor mel- dóra. Az 1EF demokratikus fö­leit a fogyasztók is érdemben be- gyasztóvédelmi szerveződés, folyásolni tudják a szabályozók amely az ipari fogyasztók érde- kialakítását. A közeli napokban keit igyekszik érvényesíteni. Az nagyvállalatok kezdeményezésé- egyesület professzionális szerve­re megalakult az Ipari Energia Fo- zet, amely a tagvállalati delegál- gyasztók Fóruma (1EF). Elnökévé tak és elkötelezett független szak- dr. Szaniszló Mihályt választották, értők bevonásával működik.- Milyen feladatot képes fel- - Milyen eszközök állnak ren- vállalni az új szervezet a nagy delkezésiikre ahhoz, hogy befo­lyásolni tudják a nagy energia- termelők döntéseit?- Álláspontunk kifejtése nélkül aligha tudunk bármit is elérni, ezért véleményünket hangoztatni kívánjuk a törvényhozási szférá­ban, például az Országgyűlés gaz­dasági bizottságában. Az állami szerveknél - gondolok elsősorban a Gazdasági és a Pénzügyminisz­tériumra - szintén megjelennek majd képviselőink, de a hazai és a külföldi szakmai, illetve fogyasz­tóvédelmi szervezetekkel is fel­vesszük majd a kapcsolatot.- Egyenrangú partnerei lesznek az energiatermelőknek?- Az ipari fogyasztók közös fel­lépése - méretüknél és jelentősé­güknél fogva - lehetővé teszi, hogy egyenrangú partnerként ve­gyenek részt, akár már a döntés­előkészítésben is. K.T. Kereslet - hitelre Ezentúl nincs szükség jövedelemigazolásra Budapest Ezentúl nem szükséges iga­zolniuk rendszeres jövedel­mük mértékét azoknak a kérelmezőknek, akik nagy értékű, forgalomképes ingatlan megvételére, vagy a meglévő fedezete mellett kívánnak kedvezményes lakáshitelhez jutni - mond­ta kedden Zádori János, a Földhitel- és Jelzálogbank Rt. sajtófőnöke.- A kedvezményes elbíráláshoz 1 millió forintos kölcsön eseté­ben legalább 5-6 millió forintos, valós piaci értékkel bíró ingatlan megjelölése szükséges - mutatott rá Zádori János. A nagyobb érté­kű, 10 millió forint körüli laká­soknál, házaknál azonban a jöve­delemigazolás nélkül igényelhe­tő kölcsön elérheti az ingatlan értékének egyharmadát is.- További könnyítés, hogy az 1994. január elseje után, bárme­lyik pénzintézetnél felvett lakás­hitelek akkor is kiválthatók ked­70 milliárd Budapest Ebben az évben a tavalyinál 12 százalékkal többet, összesen 70,123 müliárd forintot költhet a szaktárca útfenntartási és fejlesz­tési célokra - közölte Katona Kál­mán közlekedési miniszter ked­den Budapesten. A miniszter el­mondta: a költségek legnagyobb részét, több mint 68 milliárd fo­rintot, saját bevételből fedezik; ezen belül 57,3 milliárd forintot saját költségvetési támogatásból, a többit pedig költségvetési cél­előirányzatokból teremtik elő. vezményes jelzáloghitelekkel, ha a kölcsön értéke nem éri el a ko­rábban alsó határértékként meg­jelölt 1 millió forintot. Zádori Já­nos kifejtette: az alsó határt a jel­zálogbank 400 ezer forintban ál­lapította meg úgy, hogy a régi köl­csönnek és az újonnan igényelt hitelösszegnek legalább 1 millió forintra kell rúgnia. Mindazokra, akik új kölcsönt nem igényelnek, csupán a régit szeretnék kedvez­ményesebb kamatozásúra válta­ni, továbbra is az 1 millió forintos alsó határérték vonatkozik. A lakáshitel-rendelet hatályba lépése óta több mint 500 millió fo­rintnyi hiteligényt nyújtottak be a jelzálogbankhoz, és két hete az el­ső kölcsönök folyósítása is meg­kezdődött. A március elsejei ka­matcsökkentés óta érezhetően megnőtt az érdeklődés e kölcsö­nök iránt - hangsúlyozta a szak­ember. A korábbi aggályokkal szemben a hitelbírálat idejét nem növeli az értékbecslő szakembe­rek hiánya, hiszen az ingatlanok értékelését szinte kizárólag külsős értékbecslők végzik.__________■ a közutakra Az idei beruházások között prioritást élvez az utak és a hidak karbantartása, illetve felújítása. Űt- és hídüzemeltetésre 13, kar­bantartásukra 7,5, felújításukra 12, rekonstrukcióra 13,6, míg újak építésére 10,5 milliárd forin­tot szánnak. Az ez évi munkála­tok közül a miniszter a dunaföld- vári híd rekonstrukcióját, a ve­szélyes csomópontok korszerűsí­tését és a burkolatjavításokat emelte ki. Az ár- és belvízkárok­ról elmondta: most mérik fel a károkat, és áttekintik a szükséges helyreállítási feladatokat. ■ Javulásra várva Borúlátók a Dél-Dunántúlon élők A borisszák a Dunántúlon élnek Megfordult a trend: hátrébb szorult a sör A GfK Piackutató Intézet munkatársai a közelmúltban az étkezési szokások felmérése során a borfogyasztók nyomá­ba eredtek, és érdekes tapasztalatokra tettek szert, amit ta­nulmány formájában hoztak nyilvánosságra. Budapest Februárban egy ponttal csökkent a lakossági bizal­mi index értéke - derül ki egyebek között a GKI Gaz­daságkutató Rt. legfrissebb felméréséből. A gazdaságkutatóknak adott vála­szokból kiderül, hogy nem válto­zott az emberek véleménye az el­múlt évben kialakult pénzügyi helyzetükről, annak várható ala­kulását azonban a januárinál vala­mivel optimistábban ítélték meg. Hasonlóképpen kedvezőbb­nek értékelték az ország gazdasá­gi helyzetét és annak további ja­vulását várják. Az év egészében az infláció csekély mértékű javu­lására, a munkanélküliség lassú csökkenésére számítanak. A la­kosság megtakarítási hajlandósá­ga az elmúlt hónapéval összevet­ve nem változott: a megkérdezet­tek nyolcvan százaléka változat­lanul nem képes megtakarítani, kétharmada szűkösen, de kijön a jövedelméből, 9 százalékuk a ko­rábban félretett pénzét éli fel, 6 százalékuk pedig eladósodik. A megkérdezetteknek mindössze 20 százaléka tud megtakarítani. Az ország hét régiója közül csak a Dél-Alföldön és a Nyugat- Dunántúlon javult a bizalmi in­dex mutatója, a legnagyobb mér­tékben az Alföld déli megyéiben emelkedett. A közép-magyaror­szági régióban nem változtak a lakosság gazdasági várakozásai, a Dunántúl középső és az Alföld északi térségében azonban érzé­kelhetően romlottak. A leg­borúlátóbb emberekkel a Dél- Dunántúlon, a legoptimistábbak­kal a Nyugat-Dunántúlon talál­koztak februárban a kutatók. Budapest A közvélemény-kutatás során ki­derült, hogy a felnőtt lakosság 28 százaléka - ezen belül a férfiak 39, a nők 17 százaléka - kedveli a bort. Hazánkban főként a férfiak körében népszerű a folyékony szőlő: a teremtés koronái kétszer annyit és háromszor olyan gyak­ran isznak bort, mint a szebbik nem képviselői. A teljes felnőtt lakosságot repre­zentáló felmérés szerint az elmúlt tíz évben egyre ritkábban fogyasz­tunk bort, ugyanezen időszak alatt (1989-1999 között) viszont 28-ról 30 százalékra emelkedett a hegy levét különösen kedvelők aránya. A negyvenen felüliek az átlagosnál többször, a fiatalabbak kevesebbszer nyúlnak a pohár után. A kis falvakban a leggyako­ribb a fogyasztás, a település la­kossága számának növekedésével arányban a városokban ritkább. Kiderült, hogy a borisszák a Dunántúl északi és déli térségé­ben, Veszprém, Fejér, Zala megyé­ben találhatók, míg az átlagosnál kevesebbszer italozók Pest me­gyében és Budapesten élnek. Arra is fény derült, hogy a modem em­berek isznak a legritkábban, míg a leggyakoribb borfogyasztók az ínyencek. Ámbár az is igaz, hogy az egészséges táplálkozás hívei az átlagosnál jóval ritkábban csilla­pítják borral szomjukat. A piackutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy melyik a népszerűbb ital: a bor vagy a sör. A GfK első felmérése idején a megkérdezet­tek többsége még sörpárti volt. Mára viszont a borkedyelők javára megfordult a trend, a sörösök ke­rültek kisebbségbe. Ugyanúgy a borosok javára billent a mérleg nyelve, amikor a fogyasztás gya­koriságát vizsgálták. Kiderült hogy az emberek az utóbbi évek­ben szívesebben és gyakrabban fogyasztottak bort, mint sört, vagyis a lakosság az elmúlt tíz esztendőben fele annyi sört fo- gyasztott, mint korábban, iujvárd FELVESSZÜK A RITMUSÁT £ CIB BANK 3300 Eger, érsek u. 1. TELEFON: (36) 510-560 3200 Gyöngyös, Szent Bertalan u. 1. TELEFON: (37) 505-010 Érvényes: 8000. március 6-161 BETÉT) KAMATOK Lekötési kló Éves kamat, 1M Ft telelt (%) (EBKH) 1 hét 6,000 (6,08) 2-3 hét 8,000 (8.11) 1-2 hó 9,500 (9,63) 3 hó 9,000 (9.13) 6 hó 8,500 (8.62) 12 hó 8,000 (8,11) Folyószámla 2,000 (2,05) MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE 50 E Fl-5 MFt 5-10 MFt 10 M Ft felett Betétek éves kimet (%) EBKH éves kernel (%) EBKM éves kamat (%) EBKH 1-2 hó 9,750 (9,89) 9,875 (10,01) 10,000 (10,14) 3 hó 9,600 (9,73) 9,725 (9,86) 9,850 (9,99) 6 hó 9,300 (9,43) 9,425 (9,56) 9,550 (9,68) 12 hó 8,500 (8,62) 8,625 (8,74) 8,750 (8,87) Lejárat előtti visszaváltás esetén a kamat a mindenkori CIB Classic Magánszámla alsó kamatsávjával megegyező. CIB Classic Magánszámla CIO XL Átutalási Magánszámla XL/Classic sávos kamatai: éve* kamat (\) EBKH 0-100 E Ft-ig 3,000 3,08/3,08 100 E Ft-1 M Ft 5,000 5,19/5,17 1 M Ft felett 7,500 7,87/7,82 CIB Takarékszámla (min. 50 E Ft) sávos kamatai: éves kamat (%) EBKH 0-50 E Ft-ig 3,000 3,08 50 E Ft-1 M Ft 7,500 7,87 1 M Ft felett 10,000 10,62 KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 50 E Ft) éves kamat (%) EBKM 3 hónap 9,700 9,83 6 hónap 9,400 9,53 12 hónap 8,600 8,72 Lejárat előtti visszaváltás esetén a bank kamatot nem fizet. KINCSEM 2000 kötvény (min. 10 E Ft) éves kamat (%) EHM' 1 hó 9,750 9,75 3 hó 9,700 9,70 6 hó 9,400 9,40 12 hó 8,600 8,60 Az EHM kamatai az éves kamattal megegyezőek. Érvényes: 2000. március 1-jétöl Éves kamat (%) Folyószámlahitei 20,00 Betétörző hitel 16,50 Lombardhitel 18,00 Ingatlanfedezetes hitel 19,50 CIB Otthonteremtő Hitel 1 éves kamatperiódus 12,8% 5 éves kamatperiódus 11,2% Éves kamat (%) HUF prime rate 14,500 CIB® 106 40 242 242 A BANCA COMMERCIALE ITAUANA-CSOPORT TAGJA A LAKOSSÁG BIZALMI INDEXE RÉGIÓK SZERINT 'V" • iv6.1 (l) 20M. Hm.: -24 ..fsr 2BO. Ww- -M \ * 2W0. !m.: -37 2989. Feer.- -39 >h| Ifi) 2889.1m.: -31 2098. Irtr,: -34 .S80. im;-3I 2890. fete -31 1A 2888. J*».: -28 W w 2888, Mr.: -38 í 2000. lan: -37 2000. Hír.: -31 ORSZÁGOS BIZALMI INDEX 2000. fan:-30 2800. fete.: -31 1. régió: Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye) 2. régió: Észak-Magyarország (Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves megye) 3. régió: Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 4. régió: Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye) 5. régió: Nyugat-Ounántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye) 6 régió: Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye) 7. régió: Dél-Dunántú! (Baranya, Somogy, Tolna megye) <9 Húzóágazat kerestetik Divatos gazdaságpolitikai jelszó, hogy a mezőgaz­daságot, valamint az idegenforgalmat húzóága­zattá teszi az agrárpolitika, illetve a gazdaságpoli­tika. Van-e valós tartalma e két jelszónak? Talán vessünk egy pillantást a „húzóágazat” fogalmára. A gazdasági folyamatok megfigyelésé­ből a 20. század elején azt a következtetést vonták le jeles közgazdászok, hogy adott időszakban egy adott ágazatba vagy alágazatba - hadiiparba, gépkocsiiparba, vagy világítástechnikába, vasút­fejlesztésbe, magasépítésbe (például lakásépítés­be) - fektetett összegek az illető iparágnak beren­dezéseket, alkatrészeket, anyagokat szállító ága­zatokban az eredeti befektetések néhányszorosára rúgó termelés-, illetve beruházásnövekedést idéz­nek elő. Ezt többszöröző, vagyis multiplikátor- hatásnak nevezték, a továbbgyűrűződés gyorsulá­sát pedig akcelerációnak. Természetesen egy ága­zat akkor válhat húzóágazattá, ha a befektetők azt feltételezik, hogy a tőkeberuhásások tartósan nagyobb hozamot termelnek, mint másutt. Ma­napság a távközlést, a közlekedést és a számító­gép-fejlesztést sorolják ide. A mezőgazdaság azonban sem nálunk, sem a nagyvilágban nem vonzza sem a tőkét, sem a munkaerőt, illetve egyre kevesebben választják azt kereső foglalkozásuknak. Az EU tagállamai­ban az aktív népesség öt százalékára csökkent az agrárnépesség, hazánkban pedig 10 esztendő alatt huszonkettőről nyolc százalékra. Vagyis a mezőgazdaság nem húzóágazat, s a vidéki népes­ség megtartása éppen más jellegű tevékenységek szorgalmazását jelenti. Az idegenforgalomról az annak fejlesztésében érdekeltek állandóan olyan adatokat közölnek, hogy mennyi külföldi pénzt keresett meg az or­szág számára, pedig - mint minden befektetésnél - azt kellene megtudnunk, hogy a tőke egységére mekkora hozammal jár. Az, hogy ezeket az adato­kat sohasem idézik, alapot ad arra, hogy megkér­dőjelezzük a húzóágazat jelleget, különösen ha arra gondolunk, hogy nálunk évente egyetlen ide­genforgalmi szezonban van megtérülés az ország túlnyomó részén, ellentétben például Ausztriával, ahol télen (síszezon) és nyáron egyaránt nagy a vendégjárás. Nyilvánvaló, hogy nálunk nem ez a két terület a legjobb hozamú és a legbiztonságo- sabb befektetési terep._____________bácskai tamás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents