Heves Megyei Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-10 / 59. szám
6. oldal - Heves Megyei Hírlap H 0 R I Z ONT 2000. Március 10., péntek Törvénytelen, titkos megfigyelés „A politikusokról és más közéleti személyiségekről, valamint azok családtagjairól az előző parlamenti ciklusban folytatott törvénytelen és titkos adatgyűjtés vizsgálatára létrehozott vizsgálóbizottság tevékenységéről” szóló jelentésből olvashatnak az alábbiakban részleteket. A bizottság kormánypárti és MIÉP-es többsége által elfogadott dokumentum, amelyet a hetekben vitat meg az Országgyűlés, az elhíresült, immár másfél éve húzódó „megfigyelési ügy” lezárására volna hivatott. Nem kell jósnak lenni ahhoz, hogy előre megmondjuk: ez aligha sikerül. Kosztolányi. A közélet tisztaságának védelme. „A bizottság 1999. november 26- ig tíz nyílt és nyolc zárt ülést tartott. (...) A törvénytelen és titkos adatgyűjtést végrehajtó, arra megbízást adó személyek és szervezetek kilétének, valamint az adatgyűjtés módszerének vizsgálata körében az alábbiakat állapította meg: Pokorni Zoltán, a Fidesz-Magyar Polgári Párt alel- nöke, a parlamenti képviselőcsoport vezetője 1996-97. évben többoldalúan konfrontálódott a Xénia Láz Egyesülettel és a vele együttműködő Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram (GYIA) Tanácsával, elsősorban adatvédelmi visszaélések, valamint a politikai és gazdasági hatalmi összefonódások hátrányos gyermek- és ifjúságpolitikai hatása miatt. (...) A politikai vita oly mértékben ki- szélesedett a Xénia Láz mozgalom körül, hogy az álláspontok ütköztetésének színterévé vált a Parlament. (...) A Xénia Láz tanácsának elnöke, Schmuck Andor, valamint Czégé Zsuzsa, a Xénia Láz Egyesület elnöke az adatvédelmi biztos akkori fellépését politikai támadásként állította be oly módon, hogy amögött Pokorni Zoltán ténykedését jelölte meg kiindulópontként. Schmuck Kiss Péter munkaügyi miniszter kabinetirodájának volt a munkatársa, Czégé egyebek között a Félix Film Kft. egyik tagja. A Czégé Zsuzsa által üzemeltetett Akadémia utcai Sympathy Klub számos alkalommal adott lehetőséget vezető politikusok, többek között Horn Gyula miniszterelnök, Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, Kuncze Gábor belügyminiszter számára zártkörű előadások megtartására, kötetlen beszélgetésekhez. Ezen közéleti személyek védelmét hivatott ellátni a Köztársasági Őrezred, amelynek egyik tagja, egy rendőr-százados itt került kapcsolatba Czégé Zsuzsával. Czégé 1996 őszén megbízta a rendőr-százados Bédi Csabát, hogy segítsen információt gyűjteni arra, hogy Pokorni képviselő úr mögött milyen gazdasági érdekek állnak a háttérben, például esetleges médiaellenfél. A megbízás a háttérben álló személyek azonosságának megállapításán túl kompromittáló adatok gyűjtésére irányult. Első feladatként Pokorni Zoltán folyamatos figyelése került meghatározásra, konspiráltan fénykép- vagy videofelvétel elkészítése mellett cél volt, hogy a képviselővel szemben dokumentáljanak egy vesztegetési ügyet, amelyben elfogad pénzt valakitől vagy valakiktől. Bédi Csaba a megbízás végrehajtásához igénybe vette Faragó Lajos magánnyomozót. A neki adott megbízás - félmillió forint azonnali előleg megfizetése mellett - részletesen kitért az elkövetés módszerére, a lehetséges helyszínekre, a Nemzetbiztonsági Hivatal esetleges biztonsági ellenőrzésének kikerülési módozatára. A megbízó az aláírt szerződéssel egyidejűleg egy filmtekercs-darabot és arról kinagyított fényképeket adott át a magán- nyomozónak, és egy olyan, géppel írt listával látta el, amelyen Pokornin kívül több vezető Fidesz-politi- kus lakáscíme szerepelt. Ekkor, azaz 1996. december 18- án, délután 13 órakor került sor Bédi és Faragó között az elvégzendő feladatok pontos, konkrét meghatározására. Faragó Lajos a feladat ellátásához egy figyelőcsapatot mozgósított, a megbízást elfogadta, a megbízónak számlázott és a munkát megkezdte. A megbízás során a magánnyomozó folyamatos, személyes és rendszeres kapcsolatot tartott fenn Bédi Csabával és Czégé Zsuzsával. 1997 januárjában a megbízók a megfigyelés kiterjesztését kezdeményezték a magánnyomozónál, például olyan személyre, akinek szoros ismeretségi köréhez tartozott DeutschTamás képviselő. (...) A magánnyomozó a megbízás megváltozásával kapcsolatos aggályainak először csak hangot adott, majd 1997 áprilisában a megbízást egyoldalúan felmondta. Intézkedett az addig felvett pénz visszautalásáról, és a megbízóval közölte: ’megsemmisítettem az összes, birtokomban lévő anyagot. ’ (...) A vizsgálóbizottság a tényállást az érintettek vallomásaira, a tárgyi bizonyítékra és az azt hitelesítő szakértői véleményre alapítja. Lényeges körülményként értékeli, hogy Czégé Zsuzsa öt meghívás ellenére nem jelent meg a bizottság előtt, érdemben magát nem mentette ki. (...) A vizsgálóbizottság összefoglaló megállapítása ebben a fejezeti körben: Pokomi Zoltán ország- gyűlési képviselő ellen törvénysértő és titkos adatgyűjtés folyt, kompromittáló célzattal. A képviselőt politikai tevékenysége miatt és ennek okán figyelték meg, gyűjtöttek róla adatot. A megbízók és a végrehajtók kivétel nélkül folyamatosan jogellenesen jártak el, mivel a jogszabályok kiemelten védik a közélet szereplőinek hivatalos tevékenységét. .A Köztársasági Őrezred tagjának eljárása súlyosabb megítélés alá esik, mivel a Belügyminisztérium ezen állományú tagjainak feladata a politikusok védelme. A Fidesz országgyűlési képviselői nem tartoztak a konkrétan védett vezetők közé, mivel a párt ellenzékben volt. (...) Ugyanakkor megváltozott politikai helyzetben előállhat az az eset, hogy a korábbi figyelő látja el a védelmi feladatát is. (...) A magánnyomozó tevékenysége szintén jogellenes volt, mivel a feladat megsértette a 87/1995. sz. kormányrendelet 14. szakasz b. pontját, miszerint 'a magánnyomozás nem irányulhat hivatalos személyek hivatali tevékenységére. ' A magánnyomozó a szakma szabályait is megsértette akkor, amikor a megbízási szerződést nyilvántartó könyvében nem szerepeltette. Az írásos dokumentumok' megsemmisülése és az elmaradt tanúvallomás miatt a vizsgálóbizottság a megfigyeltek kibővített körét behatárolni nem tudta, de azt más eljárási eszközök igény- bevételével lehetségesnek látja. A bizottság megállapítja, hogy a megbízók egyike közvetlen módon használt fel tevékenysége során közpénzt, és a Xénia Láz - miután mind közvetlenül, mind közvetett módon költségvetési támogatásban részesült - közpénzráfordítása vélelmezhető. Fentiek alapján az államgépezet demokratikus működési rendjének, a közélet tisztaságának védelmében (...) a bizottság felkéri a Legfőbb Ügyészt, vizsgálja meg, hogy milyen bűncselekmények valósultak meg, és ehhez képest rendeljen el nyomozást a bizottság által megállapított tényállás, a lefolytatott eljárás és az előállott bizonyítékok alapján.” A bizottság a Pinpoint Biztonsági-Védelmi Információs Ügynöki Kft. kapcsán megállapította, hogy létrejött és 1994 végétől négy éven keresztül működött egy olyan, gazdasági társaságnak álcázott szervezet, ahol törvénytelenül, jogellenesen és ellenőrizhetetlenül folyt figyelési, adat- gyűjtési tevékenység. A vártnál többszörösen nagyobb létszámú sértetti kör behatárolásához a bizottság elégséges eszközzel e területen sem rendelkezik. Az eredOrbán Viktor egy nagyot hazudik... A megfigyelési bizottság szocialista alelnöke, Keleti György úgy véli: a Kosztolányi Dénes által vezetett testület célja az időhúzás, a „bizonyítékok” kreálása és a közvélemény manipulálása volt. Szerinte a miniszterelnöknek elnézést kellene kérnie az előző kormánytól.- Mi lenne a jelentésben, ha Ön fogalmazta volna meg?- Nyilván egészen más. A vizsgálóbizottság annak hatására jött létre, hogy tavalyelőtt augusztusban Orbán Viktor huszonhét fideszes politikus és családtagjaik elleni megfigyelésről beszélt. A megfigyelés szerinte közpénzen, törvénytelenül, titkos eszközök felhasználásával történt. Ennél még fontosabb, hogy a kormányfő a „rendeltek el" megfogalmazást használta, vagyis a szolgálati alá-fölé rendeltségi viszonyra utalt, mert ugye az ember a szabónál egy ruhát megrendel, és nem elrendel. Orbán Viktor bejelentése az alkotmányos rend megsértésére vonatkozó vádat tartalmazott. A miniszterelnök azt is mondta, hogy erre a vádra a kormánynak bizonyítéka van. Amit viszont a bizottsági jelentés megállapított, az minderre semmiféle választ nem ad. Orbán Viktor semmi olyan bizonyítékot nem adott át, ami 1998. augusztus 25- én a kezében lett volna. Mindebből az következik, hogy Orbán akkor teljesen alaptalanul vádaskodott. Szeretnék arra is emlékeztetni, hogy én rögtön az Orbán-beje- lentés után összehívtam a nemzetbiztonsági bizottságot, ugyanis a törvény szerint ilyen esetekben ennek van joga vizsgálatot folytatni. Ezt a kormánykoalíció nem engedte, azt mondták, majd egy küjött létre, s másfél év telt el, most tette a Parlament elé a jelentést. Az időhúzás arra szolgál, hogy Orbán kijelentését valamilyen módon igazolni tudják, s a kormányfő felelősségét egy ilyen súlyos vádért kicsinyítsék, vagyis a közvéleményt elaltassák. A különbizottság másik célja az volt, hogy kreáljon bizonyos „bizonyítékokat”, a harmadik pedig, hogy a közvéleményt manipulálja.- Konkrétan mire gondol?- Kitűnő példa erre, amikor a miniszterelnök eljött a bizottságunk elé tavaly április végén. Azt mondta, több csomag bizonyítékot is hozott magával, de ezek természetesen szigorúan titkosak, a közvélemény nem ismerheti meg őket. Ám Orbán e bizonyítékokat nem adta át a bizottság számára, csak akkor, amikor távozott. Vagyis nem nyújtott módot arra, hogy ezeket mi áttanulmányozzuk, s így tegyünk fel neki kérdéseket, hanem csak a véleményét hallgathattuk meg. Azóta sem állt újra a bizottság elé. A teremből kimenet - és itt jön a manipulálás - azt mondta az újságíróknak, hogy dokumentumokat adott át nekünk. Nos, ezek egyike az ott, akkor, általa elmondott beszéd írásos változata volt. Ez ebben az ügyben semmiféle bizonyító erővel nem bír. A második: a Pinpoint Kft.-vei kapcsolatosan még a Hom-kormány ideje alatt lefolytatott vizsgálat jegyzőkönyve, aminek semmi köze sincs a Fidesz-po- litikusok megfigyeléséhez. A harmadik volt egy kormányőr meghallgatásának a jegyzőkönyve, amit Orbán bizottsági megjelenése előtt tizenöt perccel vettek fel. Ez tehát előző év augusztus 25-én senkinek nem állt a rendelkezésére. A bizonyítékok negyedik csoportját ő a nyilvánosság előtt megbízási szerződésekként aposztrofálta, de ezek valójában munkaügyi értesítők voltak. Törvény írja elő, hogy amennyiben valakit másodállásban foglalkoztatnak, akkor a fő munkáltatóját erről tájékoztatnia kell. Az adott ügyhöz ezeknek sincs közük. A tipikus példa tehát: Orbán Viktor megjelenik, s egy nagyot hazudik - ezt tette 1998 augusztusában és 1999 áprilisában is -, hátha a közvélemény elhiszi. Azt gondolom, ami azóta történt, világosan bizonyítja az emberek előtt, hogy Orbán alaptalanul vádolta az előző kormányzatot. El kellene jönnie az igazság pillanatának, Orbán Viktornak vissza kellene vonnia a szavát, és elnézést kérni a korábbi kormánytól.- Mi a helyzet Pokomi Zoltánnal? Az ő megfigyelésére vannak bizonyítékok...- Az összefüggések arra mutatnak, hogy egy magánszemély, Czégé Zsuzsa, aki a Félix Film Kft.-t vezeti, és a Xénia Láz Egyesület elnöke, adott egy megbízási egy magánnyomozónak egy közvetítő, Bédi Csaba kormányőr útján. A megbízó azt szerette volna ha Pokomi Zoltán akkori Fidesz- frakcióvezetőről - aki támadta c Félix Kft.-t, illetve a Xénia Lázat - megpróbálnak számára információt gyűjteni, amelyekkel ezt az egyébként nem politikai jellegi támadást vissza lehet fordítani Nagyon fontos, hogy magánsze mély megbízóról van szó, Béd Csaba pedig nem kormányőri mi nőségében közvetített. Ugyanak kor a magánnyomozó 1996. de cember közepén kapta a megbí zást. s 1997. ianuár első feléber Keleti. A harc legaljasabb eszközei. FOTÓ: PILISY Magyar Watergate „Törvénysértő és titkos adatgyűjtés folyt a májusi parlamenti választások előtt a Fidesz vezető politikusai és családtagjai ellen - jelentette be Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök a Fidesz országos választmányának nyilvános ülésén. Orbán kormányvizsgálatot rendelt el, Szájer József, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője magyar Watergate-nek nevezte az ügyet, és ezért bejelentette, hogy parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezi. (...) Orbán szerint az elmúlt néhány napban az állami intézmények élére kinevezett vezetőket személyüket sértő és megalapozatlan támadások érték. A kormány birtokába (...) olyan dokumentumok kerültek, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy egy jól felépített rágalomhadjárattal van dolga a kabinetnek. E rágalomhadjárat alapját még az előző kormány idején, 1997-ben elvégzett titkos, törvénysértő adatgyűjtés képezi. A rendelkezésre álló dokumentumok szerint nyilvánvaló, hogy ezt a Fidesz vezető politikusai és családtagjai ellen még a parlamenti választások kampányában akarták felhasználni. Orbán szerint úgy tűnik azonban, hogy ezeket a titkos és törvénysértő módon gyűjtött információkat most próbálják egy sajátos rendben a nyilvánosság előtt bemutatni. (...) Ezeknek az adatgyűjtéseknek a költségeit elsősorban a polgárok viselték - mondta Orbán, ily módon utalva arra, hogy szerinte állami szervek végezték ezt a tevékenységet. Egyben bejelentette, hogy az ügyben vizsgálatot rendelt el, és ennek lezárása után nyilvánosságra hozza az adatokat. (...) A kormányfő a választmány élőn felsorolta a törvénysértő megfigyelés alá vont személyek neveit: Áder János, az Országgyűlés elnöke, édesanyja, Szabó Terézia, felesége, Herceg Anita; Deutsch Tamás, a Fidesz alelnöke, édesanyja, Takács Julianna, édesapja, Deutsch György, felesége, Percei Krisztina; Kövér László titkosszolgálati miniszter, édesanyja, Ábrahám Erzsébet, felesége, Deck Mária, öccse, Kövér Szilárd; Orbán Viktor, édesapja, Orbán Győző, édesanyja, Sipos Erzsébet, testvére, Orbán Győző, felesége, Lévai Anikó; Pokorni Zoltán oktatási miniszter, édesapja, Pokorni János, édesanyja, testvére, Pokorni Péter és felesége; Szájer József parlamenti frakcióvezető, testvére, Szájer István, féleségé, Kandó Tünde; Salamon László parlamenti képviselő és vele kapcsolatban Somogyi Zsuzsanna és Salamon Dorottya. A miniszterelnök szerint ez nem a teljes listája azoknak, akiket törvénysértő módon, titkos eszközök felhasználásával megfigyeltek még a választások előtt.” (Népszabadság, 1998. augusztus 26., szerda) ményes nyomozáshoz szükséges eszközök azonban az ügyészség rendelkezésére állnak - olyasható a Kosztolányi Dénes (Fidesz) bizottsági elnök által jegyzett jelentésben. Kosztolányi egyébként egy országgyűlési határozati javaslatot is fűzött a dokumentumhoz. A határozat alapján - amennyiben a parlamenti többség megszavazza azt - az Országgyűlés felkéri a legfőbb ügyészt, hogy folytassa le a szükséges vizsgálatokat, tárja fel az esetleges bűn- cselekményeket, s azok eredményéről írásban tájékoztassa a Tisztelt Házat. AZ OLDALT ÖSSZEÁLLÍTOTTA: RÉNES MARCELL lönbizottság fog felállni. A másik indítványom az volt, hogy Orbán Viktor helyezze letétbe azokat a bizonyítékokat, amelyekkel rendelkezett augusztus 25-én. Például egy zárt borítékban, valamilyen közjogi intézménynél. Hiszen minél tovább húzódik az ügy, annál könnyebb azt mondani, hogy volt már akkor egy bizonyítékom... Ezt is elutasították. Ehelyett valóban megalakult a különbizottság, amelynek tulajdonképpen több célja volt. Egyfelől az időhúzás. A testület az 1998 őszi határozati javaslat nyomán csak valamikor 1999 márciusában visszaadta azt. Semmiféle dokumentumot vagy információt nem szolgáltatott. Ez a magánnyomozó nem törvénytelenül járt el, őt * ma bárki megkeresheti, adhat neki megbízást, vagyis az illető másfél év elteltével még mindig rendelkezik magánnyomozói jogosítvánnyal. Márpedig ha bármi törvénytelenséget elkövetett volna, akkor a minimum, hogy elveszik az engedélyét... Vagy a magán- nyomozói kamara javasolja ezt, vagy a rendőrség vonja vissza.- Egy politikus megfigyeltetése önmagában nem törvénytelen?- Nézze, egy politikus ugyanolyan ember, mint a többiek. Például ha a politikus válni akar, s a felesége egy magánnyomozóval figyelteti meg őt, hogy valóban megcsalja-e, akkor ez az ügy, gondolom, semmilyen különleges bánásmódot nem igényel. Attól ő még elválhat, hogy a felesége egy magánnyomozó révén hozzájutott olyan információkhoz, amelyek a válás körülményeit befolyásolhatják. Pokorni Zoltán esetében egy magánszemély gazdasági szempontok alapján akart begyűjteni információkat, de nem Pokomiról, mint Fidesz-frakcióve- zetőről. Ez fontos különbség.- A jelentésben az is olvasható, hogy a megbízás közpénzen történt...- Nem tudom, mit értenek közpénz alatt. Egy magáncég, a Félix Film Kft. a megbízással adott félmillió forintot, a megállapodás szerint ugyanis ennyi volt a munka ára, ami előre fizetendő. Ám amikor a magánnyomozó rájött, hogy nem tudja végrehajtani a feladatot, visszafizette ezt az összeget. Ebben az ügyben egyetlenegy esetben használtak fel közpénzt: akkor, amikor Kövér László tárca nélküli miniszter Földi Lászlóval, a Defend Kft. vezetőjével közpénzből, áfa nélkül másfél millió forintért megvetette azt a kazettát, ami bizonyítja, hogy Pokorni megfigyelését megrendelték. Márpedig jogállamban a bűnjelet nem megvenni szokták állami pénzből, hanem lefoglalják... Nagyon furcsa helyzet állt elő. A különbizottság a kormánypárti képviselők és a MIÉP szavazatával elfogadta ezt a jelentéstervezetet. A Parlamentnek a jelentést módosítani nincs joga. Vagyis az Országgyűlés eljuthat odáig, hogy elfogad egy olyan iratot, amelyről tudjuk, hogy valótlanságokat tartalmaz, s hamis összefüggéseket igyekszik feltárni. Ezért szólítottuk fel a múlt héten a kormányoldalt, hogy vonják vissza a tervezetet. Ha a minimális lelkiismeretük megvan, nem szavaznak meg a plenáris ülésen ilyen anyagot. Mert ez bizony be fog kerülni ennek a Parlamentnek a történetébe, az archívumba, s a Fideszről, a kisgazdapártról, az MDF-ről és a MIÉP-ről majd meg fogják állapítani az utódok, hogy a politikai harc legaljasabb eszközeit is felhasználták, akkor is, amikor tudták, hogy nincs igazuk.
