Heves Megyei Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-26 / 48. szám
I 2000. Február 26., szombat HÍRLAP Heves Megyei HIrlap - 7. oldal MAGAZIN Emberség a háború poklában A katona, aki ellenezte a vérengzéseket, s aki megmentette a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albertet Olyan szerény és visszahúzódó ember volt, hogy hetvenéves katonatiszti pályája csak az el- hunytakor kiadott gyászhír kapcsán került reflektorfénybe. Pedig regénybe illő, viharos történelmi időszakokat átfogó életének számos olyan epizódja volt, amely mind-mind példázza, hogy embernek lehet maradni a legszörnyűbb embertelenség közepette is. A kilencvenhárom évet élt Fülöp József- szegedi kötődése ellenére - a családjával együtt Poroszlóról megalázó módon elűzött felesége révén Egerben találta meg igazi otthonát. A Deák Ferenc úti lakás könyvekkel, szolgálati emlékekkel teli nappalijában minden arra a hosszú, s gyötrelmes kitérőkkel tarkított katonai pályára utal, amely a napokban zárult le csendesen.- Arra volt a legbüszkébb, hogy minden körülmények között becsületes, tisztességes és magyar tudott maradni - jellemzi Klára asszony, aki évtizedekig tartó számkivetett sorsában méltó társa volt férjének. Ha végigfutunk a katonatiszti családból számlázó férfi életútján, már szolgálata első szakaszában kitűnik, hogy nem volt könnyű kiállnia humánus hite és meggyőződése mellett abban a világban, amelyben mindinkább eluralkodott az embertelenség. * Az első próbatételre többévi vezérkari és frontszolgálat után került sor, amikor is - mint a Szegeden állomásozó V. hadtest anyagi vezérkari tisztjeként -1942. január 20-án parancsot kapott, hogy vegye át az újvidéki hadosztály hasonló beosztását. Parancsnoka, Grassy József altábornagy megbízta az úgynevezett eseménynapló vezetésével. Ekkor szerzett tudomást a Duna-parton zajló kivégzésekről, s rögtön a helyszínre sietett, ahol az összeterelt tömegből odaszólt neki egy rémült tekintetű asszony.- Őrnagy úr, segítsen, ez kegyetlenség! A fiatal tiszt azonnal leállíttatta a kivégzéseket, majd visszatért a parancsnokságra, ahol jelentette az esetet, s a történtek miatt tiltakozását fejezte ki Grassy altábomagy- nak. Ennek az lett a következménye, hogy hazavezényelték Szegedre, ahol jóval később hadbíróság elé került az újvidéki vérengzés ügye. Egyedül őt nem találták vétkesnek... Egy másik esetre egykori tanítványa, a háború után Kanadában élő Patzauer Dezső hívta fel a szakemberek figyelmét. Ez a történet Szent- Györgyi Albert Nobel-díjas profesz- szorral kapcsolatos, akit 1943 óta a nemzeti ellenállás egyik vezető személyiségeként tartottak számon, s nagy szerepet játszott a Kállay-kor- mány által titokban folytatott kiugrási tárgyalásokban. 1944 egyik kora nyári napján Fricsay Ferenc százados, a hadtest zenei előadója, aki civilben színházi karmester volt, gondterhelten lépett be a vezérkari őrnagy irodájába.- Tegnap este nálunk volt Szent- Györgyi. Félrehívott, és közölte velem, hogy nagy veszélybe került. Megtudta, hogy a Szegeden működő Sicherheitsdienst a közeli napokban el akarja fogni. Csak egy biztos kiutat tud - tolmácsolta a karmester -, s ez nem más, mint hogy a hadtestparancsnokság azonnal hívja be valamelyik tábori alakulatához katonai szolgálatra... Az őrnagy egy pillanatig sem töprengett, ígéretet tett rá, hogy megteszi a szükséges lépéseket, hogy a professzort behívják a tábori egészségügyi intézethez. Azzal mindketten tisztában voltak, hogy Szent-Györgyi nem fog bevonulni, a katonai behívó csupán a német SD félrevezetését szolgálja. Fülöp József még aznap Simonffy István ezredeshez, a mozgósítási osztály helyettes vezetőjéhez fordult, aki konzultált az egészségügyi szolgálat vezetőjével. Vén Ferenc orvos-ezredes - akiről csak jóval később derült ki, hogy németszimpatizáns - a terv hallatán felhördült.- E mögött az ügy mögött politika, mégpedig veszélyes politika van! - mondta, s azt javasolta, hogy NÉVJEGY Fülöp József 1907: Szegeden született II. 11-én 1925-1929: A Ludovika Akadémia hallgatója 1938: A vezérkar állományába kerül 1939-1944: Frontszolgálatot teljesít 1945: Az első gyaloghadosztály megszervezője és VK-főnöke 1946: Leszerelik, majd összeesküvés vádjával bebörtönzik 1953-1976: Kubikus, földgyalu-kezelő 1991: Rehabilitálják, vezérőrnaggyá léptetik elő 2000: II. 6-án hunyt el. a hadtest vezérkara mellőzze a behívást. A tudós professzor tisztelője - ha már megígérte támogatását - nem nyugodott bele a döntésbe, ezért hadtestparancsnokához, Kisoczki Kálmán altábomagyhoz fordult, s őszintén elmondta, hogy mi késztette Szent-Györgyi behívásának elrendelésére. A parancsnok a homlokát ráncolta.- Bár egyetértek a dologgal, ám a megoldás nem ilyen egyszerű - töprengett, majd azzal bocsátotta el tisztjét, hogy tájékozódik az ügyben. S meg is tette, ám amit elmondott, az ugyancsak meglepő volt.- A hírszerzés a legkitűnőbb információt adta a professzorról, ám úgy tűnik, elkéstünk - sóhajtott. - A Sicherheitsdienst egyik tisztje már májusban erősen érdeklődött Szent-Györgyi iránt. S ez nem jót jelent, ezért az ügyet ad acta kell tenni. Saját kezdeményezésemből nem adom ki a behívót - zárta le a témát a parancsnok. Beosztottjának viszont engedélyezte, hogy a további lépések megtételére másnap Budapestre utazzon. A fővárosban a vezér---------- kari főnökség Színház---------- utcai épületénél állt meg a Szegedről érkező gépkocsi. Utasa - egy volt főiskolai évfolyamtársa közbenjárásával - a Honvédelmi Minisztérium elnöki osztályának vezetőjét, Kalkó Istvánt kereste fel. A vezérkari ezredes végighallgatta, s egyre ingerültebb lett.- Nem teszek eleget a kérésének - közölte. - És kérem, a jövőben ilyen és ehhez hasonló zsidómentési ügyekkel ne is zavarjon. A történtek után úgy tűnt, hogy a kör bezárult. Ám akkor a szegedi őrnagynak mentő ötlete támadt. Eszébe jutott, hogy korábban a Tisza- parti városban együtt töltötte csapatszolgálatát a 9. honvéd gyalogezrednél ifjabb Horthy Miklóssal, akivel személyes ismeretségbe is került. A kormányzó fia akkor feljogosította őt arra, hogy bármikor keresse fel, ha úgy érzi, segítségére lehet. Nemsokára ott is ült volt, immár magas rangú csapattársa várószoSzegedí vezérkari őrnagy korában bájában. Ifjabb Horthy éppen tárgyalt, nem tudni, meddig tart a ta- nácskozás, mondta a titkár, s türelmet kért. Pár perc sem telt el azonban, amikor odabenn szünetet tartottak, s beszólították. Fülöp József a nagy társaság láttán szabadkozva kezdett hozzá kérése tolmácsolásához. A történet hallatán ifj. Horthy felemelte a telefonkagylót.- Igen, édesapám...! Itt Miki!- szólt bele. - Szegedről van itt egy vezérkari tiszt ismerősöm, aki elmondta nekem, hogy Szent-Györgyi professzort a németek le akarják tartóztatni. Igen, igen... Az a Szent-Györgyi... A professzor úgy akar ez elől tótérni, hogy kéri, hívják be katonai szolgálatra. Képzeld, senki sem meri behívatni. Hogyan...? Jó, várok! Két-három percig csend támadt a szobában. Ifj. Horthy a fülénél tartotta a kagylót, aztán egyszer csak megszólalt.- Igen, figyelek...! Tehát már el is rendelted. Köszönöm... Ezzel Szent-Györgyi professzor ügye az V. hadtestparancsnokságon lezárult, s így a Sicherheitsdients hosszú keze nem érhette el. A nagy mérkőzést - amelyről a tudós talán sohasem értesült - az általa csupán társaságból ismert fiatal őrnagy nyerte meg. A németek azonban nem tudták lenyelni a békát: bosszúból - alaptalan vádaskodással - feljelentették a vezérkar főnökénél, aki felmentette szegedi beosztásából, s az erdélyi harcvonalra vezényelte. * Fülöp Józsefet a háború után is üldözte a sors. Először átvették, majd kirúgták az új Magyar Honvédségből, sőt - ismét csak koholt vádak alapján - hosszú évekre bebörtönözték. Szabadulása után kitelepítették, a Betonútépítő Vállalat kubikusa, majd földgyalu-kezelője lett nyugdíjazásáig. Aztán eljött számára az igazság pillanata: a Magyar Köztársaság elnöke elismerte érdemeit, s vezérőrnaggyá léptette elő. Emberbaráti tettei kapcsán talán egy kissé rá is vonatkozik a régi zsidó mondás, miszerint a világot harminc igaz ember tartja. Bár most már csak huszonkilenc... SZILVAS ISTVÁN KiŐ? Olvasóinkkal együtt emlékezünk a 10 éves Hírlapra. Mi válogatást közlünk a lapban megjelent egykori fotókból, s Önöket arra kérjük, jelentkezzenek szerkesztőségünkben, ha felismerték saját arcukat, vagy ismerősüket. Szándékunk, hogy egy évtized után megszólaltassuk a szerencséseket. írja meg tehát címünkre (Heves Megyei Hírlap, 3300 Eger, Barkóczy u. 7.), hogy kit tisztelhetünk a bekarikázott arcokban?