Heves Megyei Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-03 / 28. szám

2000. Február 3., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP Heves Megyei Hírlap - 3. oldal Kutyajósok Az osztrákok asztrológus taná­csát kérik kutyáik kiválasztásá­hoz. Az érdeklődőknek nem kell mást tenniük, csak megmondják csillagjegyüket, s kiderül, melyik ebfajta illik hozzájuk a legjob­ban. Nem tudni, Kövér László pél­dául bika-e vagy kos, s ilyenfor­mán dalmatát vagy pudlit ajánla­nának számára a csillagjósok. A nyilatkozatait hallva inkább arra teszünk: egy harci kutya mutat- na mellette a leginkább, (elek) HORGÁSZBÁL. Az Eger és Vi­déke Horgászegyesület és a Liget étterem immár harmadik alka­lommal rendez Csali-buli hor­gászbál'névvel farsangi mulatsá­got február 18-án 19 órától. Még lehet jelentkezni a 36/427-752- es telefonszámon. IDŐPONTVÁLTOZÁS. A Forrás Gyermek-Szabadidőközpont pla­kátján tévesen jelent meg a Nefe­lejcs Néptánc Tanoda kezdésé­nek időpontja. Az első foglalko­zás valójában február 4-én este fél nyolctól lesz. TÁNCISKOLA. A Megyei Műve­lődési Központban kezdő társas- tánc-iskolai tanfolyamot indíta­nak február 6-án 10 és 18 év kö­zöttieknek 15-től 18 óráig, felnőt­teknek 18-tól 21 óráig. Az érdek­lődők standard, latin-amerikai és divattáncokat tanulhatnak. NYITVA A MÁS. A több mint egy hónapos téli szünet után az elmúlt hét végén újra megnyi­totta kapuit az egri Más-klub. Ma este hét órától folytatódik a RÉV-ület című drogprevenciós programsorozat, holnap este pe­dig a Trottel és a Válságstáb együttesek adnak koncertet. MÉHÉSZEK GYŰLÉSE. Az Eg­ri Méhész Műhely Egyesület feb­ruár 5-én 14 órától tartja évad­nyitó gyűlését a Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmun­kásképző Intézetben. Az össze­jövetelen Wild János tart elő­adást a méz világpiaci helyzeté­ről, az idei várható mézárakról és a mézfelvásárlásról. VENDÉGEK KERECSENDEN. Az Ökotárs Alapítvány meghívá­sára Magyarországon tartózkod­nak lengyel, szlovák és cseh kör­nyezetvédelmi szakemberek. A vendégek ma 15 órakor Kerecsendre látogatnak, ahol megismerkednek a helyi Kör­nyezetvédelmi és Vidékfejlesztési Egyesület tevékenységével. TRAFFIPAX VEZÉNYLÉS 06.00- 14.00- Gyöngyös belterület. 11.00-19.00 - 3. sz. főút, Hatvan városi szakasza. 14.00- 22.00 - Eger belterület. Ölben viszik az ügyfelet? Heves- Heves sem jobban, sem rosz- szabbul nem áll ebben a kérdés­ben, mint a megye vagy az ország más települése - mondja Kegyes S. ■Árpád, a hevesi polgármesteri hi­vatal műszaki és városfenntartó irodájának vezetője. - Az 1998. évi 26-os törvény rendelkezik a moz­gássérültek vagy mozgáskorláto­zottak jogairól és személyes érde­keik védelméről. Az esélyegyenlő­ség biztosítása érdekében az 1999. január l-jétől kiadandó építési en­gedélyeknél már figyelembe kellett venni azt, hogy a tervezet megfe- lel-e ennek a követelménynek. A már létező közintézmények ese­tében pedig a törvény kimondja: 2005-ig kell az épületen elvégezni azokat az átalakításokat, ame­lyek a mozgáskorlátozottak biz­tonságos közlekedését és ügyinté­zését segítik. Az Országos Építé­si Követelményekben pedig mé­ret szerint is megadják, milyen ajtószélesség vagy lépcsőnagy­ság szükséges ezen tolókocsik számára.- A hevesi polgármesteri hiva­talban sem egyszerű számukra az ügyintézés...- Valóban, nálunk sincs megfe­lelő felszereltség. Számukra az ügyintézést azzal segítjük, hogy azokat az irodákat, amelyeket gyakrabban felkeresnek - például a szociális segélyezés ügyében -, a földszintre tettük. Tudjuk ugyanakkor, hogy ez nem megol­dás, hiszen például az ÁNTSZ iro­dája vagy az adóiroda elérhetetlen számukra. A hivatali átalakítást az is nehezíti, hogy ebben az épü­letben lift sem alakítható ki, így ra, hogy már az idén gondolkod­junk az anyagi források előterem­tésén. Hevesen egyetlen közintéz­mény sem rendelkezik a mozgás- korlátozottak közlekedését, az épületbe történő bejutását segítő épületelemekkel. A Hevesi Rend­őrkapitányságon a problémát úgy oldják meg, hogy a tolókocsit át­emelik a három bejárati lépcsőn, s az ügyintézést a földszinten bo­nyolítják. Dr. Francsics Ottó r. ka­nem maraa mas naira, mini - mar ha tudjuk - felkísérjük az ügyfe­let.- Több, szociális feladatokat el­látó épület is található a városban. Ezek esetében gondoskodtak ka­paszkodókról, Lépcsőkről? Egyedül a Mozgássérültek Iro­dájában voltak meg a feltételek, de a szervezet elköltözött innen. Egyetlen, szociális feladatot ellátó intézmény sem rendelkezik a tör­vény által előírt feltételekkel. De ugyanezt mondhatjuk el a kulturális vagy más szol­gáltatást végző épületek eseté­ben is.- Kértek már a városban épí­tési engedélyt átalakítás cí­mén?- Hozzánk ilyen kérés még nem futott be. Ráadásul 1999. ja­nuár 1-je óta közintézményre sem adtunk ki használatbavételi enge­délyt. Egyetlen olyan épületről tu­dok, ahol már dolgoznak a moz­gáskorlátozottakat segítő épületkiegészítők elkészítésén, ez pedig a tavaly augusztus 20-án át­adott erdőtelki orvosi rendelő.- Ki viseli ennek a költségeit?- Az érintett intézmény, illetve azok fenntartói. Bár a határidő még messze van, úgy gondolom, az idei költségvetésekben ezen számadatoknak már meg kell je­lenniük, hiszen az átalakítások 1-2 évig is eltarthatnak, s ahhoz, hogy a 2005-ös határidőt tartani tudjuk, feltétlenül szükség van ar­Megközelíthetetlen épületek Általános tapasztalat, hogy tolókocsiba kény­szerült állampolgár nem megy ügyintéző kör­útra, ugyanis számára az épületek megköze- líthetetlenek. A tervezők az épületek 90 szá­zalékánál nem gondoltak a speciális segítő- korlátokra, kapaszkodókra. A mozgássérül­tek számára használhatatlanok a buszok, vo­natok, mosdóhelyiségek. Ezen kíván változ­tatni az 1998. évi 26-os törvény, mely szá­mukra is esélyegyenlőséget biztosit. pitány szerint fontos lenne, ha végre a mozgássérültek érdekeit is figyelembe vennék. Addig, amíg ez a probléma műszakilag is meg­oldódik, ha szükség van rá, az emeleten dolgozók lemennek az ügyfélhez, s bár még példa nem volt rá, ha másképp nem megold­ható a tanú kihallgatása, akkor öl­ben viszik fel az emeletre. A Hevesi Városi Bíróságon is megfordulnak tolókocsis ügyfe­lek, ám azt, hogy hogyan jutottak fel, eddig senki meg sem figyelte. E két intézmény esetében egyéb­ként majd a központi költségve­tésbe építik be az átalakítás költ­ségeit. SZUROMI RITA Sztrájktörők vehetik fel a munkát (Folytatás az 1. oldalról)- Mivel tőlük az idejüket a szolgá­latban lévők? - érdeklődtünk a me­gye számos vasútállomásán. A legtöbb helyen - mint meg­tudtuk - igyekeznek úgy szervezni a teendőket, hogy ne tébláboljanak az emberek. Füzesabonyban pél­dául mostanra ütemezték a váltó­vizsgálatot, továbbá oktatáson vesznek részt mindazok, akiknek ez esedékessé vált. Itt tizenegy fő­vel egy országos beiskolázású vál­tókezelői tanfolyam is zajlik ezek­ben a napokban. Más állomásokon- mint például Hatvanban - váltó- tisztítással töltik az idejüket a szol­gálatban lévők. Az adminisztrációs munkaterületeken nincs gond, az irodákban mindig akad tennivaló. Akárcsak az információs szolgálat­nál, ahol gyakorta csörög a telefon. Az utazók ezúttal kevésbé pa­naszkodnak, most a korábbinál több járat közlekedik a reggeli és az esti órákban. Éppen ezért nem kellett útnak indítani az egyes Vo­lán-társaságoknál készenlétben ál­ló buszokat. Mint megtudtuk, a megyeszékhelyen hajnal 4.30 és 5.30 között négy autóbusz várt utasokra, a roham azonban elma­radt. Érezhetően csak a Miskolc, Füzesabony és Besenyőtelek felé tartó járaton volt több utas. Hat­vanból csak az első reggel kellett egy tartalékot indítani Budapestre, Gyöngyösön viszont nem volt szükség a négy „rásegítő” járatra.- Nem is sztrájk ez így! - fakadt ki az egyik, névtelenséget kérő vas­utas. - Bezzeg, ha a franciák leáll­nak, ott egy tapodtat sem megy a vasút, egy centit sem... Időközben érkezik a hír, hogy a MÁV Rt. a zártkörű tárgyalásokon felfüggesztette a korábbi béremelé­si ajánlatára kiszabott határidőt, s a tárgyalóteremben „délben megállí­tották az órákat”, így a felek hala­dékot adtak egymásnak.- Mit eredményezhet ez a sajátos lépés? - kérdeztük Serfőző Róbert apci váltókezelőt, a VDSZSZ buda­pesti területi szervezetének mun­katársát, aki ezzel kapcsolatban annyit tudott mondani, hogy ez jó jelként fogható fel.- A felek immár komoly tárgya­lásokat folytatnak - mondta. - A szakszervezetek megpróbálnak hatni a MÁV Rt. vezetésére. Nagy a tét, mert sikertelenség esetén akár hetekig is eüarthat a munkabe­szüntetés. Ez a törekvés azonban egyre in­kább veszélybe kerül - jegyezte meg informátorunk mert olyan híreket kaptak, miszerint sztrájk­törők bukkanhatnak fel a munka­helyeken. Tudomásukra jutott ugyanis, hogy - például Nagybátony és Kisterenye között - az állomásfőnökök ukázt kaptak rá: csütörtökön nem lehet sztrájko­ló a sínek mellett. Ez azt jelenti, hogy már keresik azokat a dolgo­zókat, akik bármilyen körülmé­nyek között felveszik a munkát. ___________________________________öl ______________BARTA KATALIN______________ Sírgyalázók Zord idők jártak az elmúlt napokban. A di- dergető mínuszokban az ember nem szíve­sen mozdul ki az otthonából, mégis akad­nak dolgok, amelyek nem időjárásfüggők. Egy csendes kis faluban például ilyenkor is felkerekednek, hogy a síkos utakon elbukdácsoljanak a temetőig. Vagy azért, mert kö­zeli hozzátartozót temetnek, vagy mert szükségét érzik, hogy megosszák örömüket, bánatukat a már elhunyt kedvessel. Ilyen alkalommal azzal szembesülni, hogy valaki vagy vala­kik alaposan megrongálták szeretteink síremlékét, a leghiggad­tabb embert is kihozná a béketűrésből. Hát még akkor, ha a kö­zeli sírokra téved a tekintet, és hasonló pusztítás nyomait látja azokon is. Tamaleleszen immár másodjára rongálták meg tömegesen a nyughelyeket. A virágnak emelt vázákat vandál módon letördel­ték, a díszítő motívumokat tönkretették. Érthető a lakosság felhá­borodása. Már csak azért is, mert nem először fordul elő hasonló eset a faluban. A polgármester dühös. S érvelését hallgatva mél­tán az. Mondja, hogy amikor először fordult elő hasonló eset, annak rendje-módja szerint jelentették a rendőrségen, akik a tet­teseket elő is kerítették. A bírósági tárgyalásig eltelt némi idő, de végül is megszületett az ítélet. A falu első embere úgy fogalmaz, hogy a tettesek megúszták egy ejnye-bejnyével. A büntetés min­denesetre nem lehetett túl elrettentő, mivel a mostani gyanúsítot­tak feltehetően ugyanazok, akik az első tettet is elkövették. A település lakói többségükben törvénytisztelő emberek. Az el­ső procedúrát türelmesen végigvárták, miközben a megrongált sí­rokat nem kis pénzért helyreállították. Ám azt nem gondolták, hogy kis idő elteltével ugyanazok a garázdák fogják feldúlni nyugalmukat. Az emberek idegesek és türelmetlenek. Ha a következő ítéletnek sem lesz különösebb fo­ganatja, félő, hogy nem bíznak majd tovább a paragrafusok vé­delmében. Márpedig ha a károsultak szolgáltatnak igazságot, azon már érdemes lesz elgondolkozni. S nemcsak a tetteseknek. Egy vízszerződés kötelező: hogyan járnak jól a lakók? Felléphetnek a hátralékosokkal szemben Gyöngyös A társasházak vízfogyasztásának elszámolását továbbra is a beköté­si óra által mért adatok alapján végzik, ám az eljövendőkben a la­kók a lakásaikba szerelt mellék- vízmérőkre is szerződést köthet­nek a szolgáltatóval. Igaz, ez utóbbi esetben a lakó költségei megnövekednek, hiszen csupán a mellékvízmérő négy- évenként esedékes hitelesítésére négy és fél ezer forintot kell fizetni, és ezenfelül a vízszolgáltatónak a munkadíjat is fel kell számolnia, így nagy a valószínűsége, hogy a legtöbb társasház továbbra is csak a bekötési vízórám köt szerződést, és a lakásonkénti fogyasztást az el­osztást meghatározó belső sza­bályzat szerint fizetik ki. Tóth Zoltán, a Gyöngyösi Víz­mű Rt. műszaki igazgatója úgy látja, hogy a lakók akkor járná­nak a legjobban, ha a lakásokba nem szereltetnének különböző víz­órákat, hanem a társasházban élők számára elfogadható elosztá­si rendszert dolgoznának ki. A társasházi közös képviselők egy néhány napja megtartott ta­nácskozáson felvetették, hogy jó néhány lakásba „lengyelpiaco­kon’’ vásárolt vízórák kerültek be­szerelésre, mindenféle hitelesítés nélkül, s így a mért fogyasztás nem tekinthető elfogadhatónak. Javaslatként hangzott el, hogy a lakásokon belüli mellékmérőket is hitelesíttetni kellene, hiszen a leolvasott adatok csakis így fogad­hatók el. A hitelesíttetés árát viszont a la­kók állják, s így a pluszkiadások a számítások szerint mintegy hat százalékkal emelhetik a vízfo­gyasztás költségeit. A lakók vízdí­jai akkor lehetnének a legkiseb­bek, ha nem szereltetnének mel­lékvízórákat. Igaz, ez a rendszer feszültséget szülhet a társasházon belül, mivel jó néhányan úgy vé­lik, hogy kevesebbet fogyaszta­nak, mint a szomszéd, ám fizetés­kor egyforma elbírálás alá esnek. A társasházaknak májusig meg kell kötniük az új előírások szerint készített szerződést a bekötési fő vízórára. A belső elosztás a lakó- közösség dolga, akárcsak a díjhát­ralékot felhalmozók elleni haté­kony fellépés kidolgozása is, hi­szen a társasháznak ki kell fizet­nie a fogyasztást a szolgáltató felé. Ha ez nem történik meg, akkor a lakótömb vízkorlátozásokra szá­míthat. (TOMPA) Palóc viseletek a sarkkörön túl Magyar napokat rendeznek február 11. és 25. között az Északi-sarkkör mentén fekvő két finn városban, Ouluban és Kemiben. Erre az alkalomra kapott meghívást változatos palóc kollekciójával Erdész Judit népművész, aki immár hatodik alkalommal népszerűsíti a távoli országban tájegy­ségünk viseletéit és ételeit. Eger Húsz esztendővel ezelőtt Mikkeli-ben mutatkozott be elő­ször a népművészet finn szak­emberei és kedvelői előtt Erdész Judit, aki azóta számos alkalom­mal tartott kiállítással egybekö­tött tanfolyamot az északi or­szágban. Az érdeklődő lányok, asszo­nyok eddig csupán nyolc dél­finnországi városban ismerked­hettek meg a magyar népművé­szet remekeivel, ezúttal viszont főként az északi tájon élő höl­gyeknek szerveztek speciális kurzusokat.- Elsősorban palóc lyukhimzés- es, keresztszemes térítőkét, ingeket mutatok be a magyar napok tárla­tán - mutatja a csomagolásra váró kollekciót az ismert népművész. - A tetszetős darabok minden alka­lommal felkeltik az ottaniak érdek­lődését, ezért vállaltam, hogy meg­ismertetem velük a lyuk- és a ma­gashímzés, a cakk-, illetve a lyuk- bancakk-készítés fortélyait. A nyolc várost érintő előadó- és szakmai körút a Mikulás lak­helyétől, Rovaniemitől 200 kilo­méterre északra fekvő Kolarinban kezdődik, majd Kauhavában, Yliviskában, Kemiben, Ouluban, Mikkeliben és Ristiinanban folytatódik, illet­ve zárul. Az előzetes tervek sze­rint 177 résztvevője lesz ezeknek az egy-két napos helyi tanfolyam­oknak. Kauhavában például már volt egy kurzus, ott ezúttal felfris­sítik a korábban tanultakat, s megbeszélik az akkori „házi fel­adatokat”, ám ezúttal egy kezdő csoport is indul. Máshol - mint például az Oulu-beli kézműves iskolában - előadás hangzik el a palóc viseletről, majd a szó sze­rint vett kézimunka következik. A vendéglátók azt is kérték az egri népművésztől, hogy egy-egy főzőtanfolyamot is tartson. Ezeken - Erdész Judit receptje alapján - krumplis pogácsát, palacsintát, di­ós kalácsot sütnek majd, s a házias­szonyok megismerkedhetnek a pörkölt, a gulyásleves, illetve a pap­rikás krumpli főzésének tudomá­nyával is. ______________________________(SZILVÁS) E rdész Judit a finn tárlat egyik szép darabjával fotó: gál gábor A HÍRLAP ÜGYELETÉI HEVESgHÍRLÁP Újságíró: BARTA KATALIN Telefon - (36)413-644 Fax - (36)413-145 •k Hirdetésfelvevö: AMBRUS HENRIETT Telefon - (36)410-880 Fax - (36)412-333 * Terjesztő: MURÁNYI GERTRÚD Telefon - (36)412-646

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents