Heves Megyei Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-23 / 45. szám

§§ m 2000. Február 23., szerda G A Z D A S Á G I T Ü K Ö R Heves Megyei Hírlap - 7. oldal Heti tőzsdei összefoglaló BUX: ismét megdőlt az abszolút csúcs Közzétették a gyorsjelentéseket A Budapesti Értéktőzsde rész­vényindexe, a BUX az elmúlt héten 0,76 százalékkal gyen­gült, 10.052,82 ponton zárta a hetet. Az elmúlt héten két ab­szolút csúcs is megdőlt: a BUX történelmi záróérték-csúcsát 10.340,88 ponton érte el, és a Matáv abszolút záró árcsúcsot döntött 2440 forinton. A részvénypiacon 83,90 mil­liárd forint értékben keresked­tek, amely alig marad el az el­múlt hét 84,84 milliárd forin­tos forgalmától. Az összes adásvételből az öt vezető rész­vény 76,99 milliárd forinttal ré­szesedett. Az elmúlt héten a legnagyobb forgalmat a Matávval bonyolították le, 32,15 milliárd forint értékben. A Mól kevéssel több mint 18 milliárd, az OTP 13 milliárd, a Richter mintegy 11 milliárd fo­rint értékben kelt el. A vezető részvények közül csupán a Matáv erősödött, 2340 forintos pénteki záróára 6,17 százalékos növekedést mutat egy hét alatt. A Mól 3,29 száza­lékkal 5140 forintra, az OTP 3,67 százalékkal 15.705 forint­ra, a Richter 6,23 százalékkal 18.560 forintra és a TVK 6,59 százalékkal 5100 forintra gyen­gült. A hét elején tették közzé a tőzsdei cégek elmúlt évi jelenté­seiket, de csupán a Matáv pozi­tív gyorsjelentése hatott ki jóté­konyan árfolyamára. Az elmúlt héten vásárlási ellenajánlatot tett közzé egy ciprusi bejegyzé­sű, az athéni tőzsde legnagyobb nem pénzügyi társaságának tu­lajdonában lévő cég a Kékkúti Ásványvíz Rt. papírjaira, ame­lyekre korábban vételi szándé­kát jelezte a francia Perrier cég is. E társaság papírjai egy hét alatt 10,57 százalékkal 2300 fo­rintra erősödtek. A hét utolsó napján elindult a Budapesti Értéktőzsdén az op­ciós kereskedés. A fiatalok fele már ügyfele a bankoknak A 14-24 éves fiatalok közel fele tartozik valamelyik bank ügyfél­köréhez, de ezen belül a 21-24 éves korosztálynak már kéthar­mada - közölte a GfK Hungária Piackutató Intézet. A GfK a ma­gyarországi 1,7 millió 14-24 éves fiatal közül egy reprezentatív mintavétel során 1500 főt kérde­zett meg személyesen. Az elem­zésből kiderült, hogy a folyó­számla a legnépszerűbb banki szolgáltatás a fiatalok körében, hasonlóan a teljes felnőtt lakos­sághoz. Utána a bankkártya kö­vetkezik, amelynél azonban már fordított az életkori kategóriák helyzete: míg ugyanis a teljes fel­nőtt lakosság körében csak min­den harmadik számlához kapcso­lódik kártya, a folyószámlával rendelkező fiatalok döntő többsé­ge használ bankkártyát is. A GfK megállapította azt is, hogy a bankkártya birtoklása jó­val gyakoribb a fiatal nők, mint a fiatal férfiak körében. Az elemzés kimutatta, hogy a fiatalok köré­ben is a takarékbetét a harmadik legelterjedtebb szolgáltatás. An­nak ellenére is, hogy ez a megta­karítási forma sokat veszített von­zerejéből az utóbbi években. A megtakarítási formák közül a fia­talok körében a folyószámla a leg­elterjedtebb, majd sorrendben ezt követi az otthon gyűjtött kész­pénz, a különféle biztosítás, a ta­karékbetét és az értéktárgyba fek­tetett összeg. A 14-24 évesek jó egyharmadának azonban semmi­féle megtakarítása nincs. A taka­rékoskodók leggyakoribb célja a lakás- vagy házvásárlás. Utánuk azok következnek, akiknek nincs konkrét gyűjtési céljuk. Ezután a ruhára, majd autóra vagy motorra takarékoskodók következnek. Őket a tanulás-továbbképzésre, utazásra, szórakozásra vagy hob­bira gyűjtők követik. A baríkvá­Kártyával nehéz A válaszadók problé­maként megemlítették, hogy ahol vásárolni szoktak, ott nem lehet kártyával fizetni. lasztás szempontjairól a kutatás feltárta, hogy leggyakrabban a kényszer diktál. Első helyen áll­nak az iskola vagy munkahely megállapodásai és a szülők dön­tései. A választási indokok sorá­ban a második, hogy csak az adott bank fiókja áll rendelkezés­re az adott településen vagy a megkérdezett számára elérhető közelségben. Harmadik tényező a megbízhatóság és biztonság. Sor­rendben negyedik a család, a ba­rátok és ismerősök véleménye és javaslata. Ötödik legfontosabb pe­dig a kedvező szolgáltatási feltéte­lek megléte, megelőzve az isme­retséget és rokonszenvet. A bank­kártya használata főleg a kész­pénzfelvételre korlátozódik a fia­talok körében. Mindössze egy- harmaduk szokott vele vásárolni: elsősorban bevásárlóközpontok­ban, de áruházban és benzinkút­nál is. Vásárlásnál a kártyát leg­többen azért nem használják, mert nem tartják biztonságos­nak, illetve nincs információjuk az elfogadóhelyekről. ____________Pénz - Tőke - Befektetés ______________ K isebb kamat, nagyobb verseny? Rovatunk előző részeiben az egy­re szűkülő - ám még mindig nagy - kamatmarzsról írtunk, valamint arról, hogy ez a tendencia annak ellenére érvényesül, hogy tavaly megnőtt az igen magas kamato­zású (25-28 százalékos) fogyasz­tási hitelek aránya. A tapasztala­tok azt mutatják, hogy a kirívóan magas kamatok ellenére az emlí­tett fogyasztási és lombardhitelek (utóbbit értékpapír-fedezet mel­lett adják a bankok) együttes állo­mánya tavaly a duplájára, így 238 milliárd forintra nőtt. Ugyanakkor - a statisztikák szerint -ha a magyar bankrend­szer egészét tekintjük, a jelentős növekedés is csak arra volt elég, hogy a fogyasztási kölcsönök | mindössze 3 százalékot tegyenek ki, így világos, hogy mindez nem befolyásolta a pénzintézetek jö­vedelmezőségét. Az már inkább számított, hogy például a lekötött betétek kamatai 3-3,5 százalék­OTP: 70 milliárd A legnagyobb lakossági bank, az OTP Bank csoportjában a tavalyi év első felében a hitelál­lomány 13 százalékát tették ki a fogyasztási hitelek. Ennek értéke 70 milliárd forint volt. kai csökkentek, követve az állam­papír-hozamok süllyedését 17 szá­zalékról 13,3 százalékra. Eköz­ben a látra szóló betétek sokkal kisebb ütemben, mindössze 1,5 százalékkal mérséklődtek. Az ügyfelek tehát az előző évekhez viszonyítva nem jártak rosszabbul az elmúlt esztendő­ben, ám a hazai bankok számára felvetődik a kérdés: hogyan tud­ják úgy tovább mérsékelni a kamatmarzsot (az európai uniós tagság követelményeinek megfe­lelően), hogy közben élet- és ver­senyképesek maradjanak. A szakértők szerint egyértel­mű, hogy csakis a működési költ­ségek lefaragása jöhet szóba, hi­szen az előbb említett szigorú kö­vetelményeket mindenképpen be kell tartani. Ez erősödő versenyt jelent, ami viszont a banki ügyfe­lek számára mindenképpen elő- nyös lesz. __________________■ Ü dülési csekkek: nagyobb forgalom Az üdülési csekkeket forgalma­zó Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. tavaly 2,1 milliárd forintos forgalmat ért el, ami közel 30 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest - nyilatkozta Nyirádi Ágnes ügyvezető igaz­gató. Az adómentes értékhatár 20 ezer forintra emelése nyo­mán idén további bővülésre szá­mítanak. Erre utal, hogy a janu­ári forgalom csaknem tízszerese volt az 1999. januárinak. A két éve francia mintára bevezetett csekkrendszer népszerűsége el­sősorban a cégek és a civil szer­vezetek körében nőtt. A tapasz­talatok szerint a cégek jutalom­ként adják a csekkeket, sőt szá­mos vállalat beépítette ezt az eszközt a béren kívüli juttatá­sok rendszerébe. ■ Gyakorolni kell a párbeszédet Jelentősen átalakult tavaly az érdekegyeztetés intézményrendsze­re: különvált a gazdasági, a szociális és a munkaügyi egyeztetés. A makro mellett létrejöttek az ágazati érdekegyeztető fórumok is. Budapest - GM Az érdekképviseletek részéről mégis sok kritika éri ezt a tevé­kenységet. Ennek okáról kérdez­tük Herczog Lászlót, a Gazdasági Minisztérium (GM) helyettes államtitkárát.- Annak ellenére, hogy sok vita övezi az érdekegyeztetést: ezek a fórumok jól működnek - mondta a gazdasági tárca képviselője. - A viták nem az átalakulásból adódnak, inkább a belpolitikai konfliktusok vetülnek az érdek- egyeztetés rendszerére. Köztudott például, hogy a kormányzó pár­tok és a szakszervezetek között nem felhőtlen a politikai viszony, ami az egymástól lényegesen kü­lönböző értékrendből fakad. A szereplők nem bíznak egymás­ban, e nélkül pedig nagyon nehéz eredményes párbeszédet, szociá­lis dialógust folytatni. Ám nem le­hetetlen, csupán a jelenleginél na­gyobb erőfeszítéseket igényel az egyeztetés. Párbeszéd tehát van, csak nem mindig sikerül közös platformot kialakítani. A jelenlegi helyzet javulni fog, miután a part­nerek megismerik, megértik egy­más szándékát. A kölcsönös en­gedményeknek ugyanis ez előfel­tétele. Az egyetértés egyébként Euró­pában sem követelmény, inkább csak az az elvárás, hogy a kormá­nyok mindent tegyenek meg azért, hogy együtt tudjanak mű­ködni a szociális partnerekkel, és olyan intézkedések szülessenek, amelyek többé-kevésbé élvezik az érdekképviseletek támogatását. Elmondható: Magyarországon általában az érdekegyeztetés euró­pai szintű szervezeti keretei meg­vannak, politikai természetű konf­liktusok nehezítik a párbeszédet. Ezt érzékelik jelenleg a különböző ágazatban dolgozó szervezetek A társadalom elvárja, hogy jól mű­ködjenek ezek a fórumok, és ott megállapodások szülessenek. Vé­leményem szerint már annak is nagy jelentősége van, hogy létezik egy fórum, ahol az érdekképvise­letek információt kapnak a kor­mány terveiről, törekvéseiről. Per­sze nincs az a rendszer, amelyen ne lehetne javítani. _________oo. A kamatadó előnyei és hátrányai A kamatadó a magyar Pénzügyminisztérium örökzöldjei közé tartozik. Időnként felröppentik az ötletet, hogy aztán ismét elejtsék. A pénzügyi hatóságok kedvehk ezt a bevételt, mert úgyneve­zett forrásadó, a keletkezési helyén adóztatják meg. Az adózók is könnyebben elfogadják, mert ezt a jövedelmet nem adják hozzá az egyéb bevé­telekhez, azaz elkerülhető a magasabb adókulcs. Adminisztratív költségei is szerények, hiszen a bankok által az ügyfeleik számára kiszámí­tott kamatokból kis számú adófizetőnél, hitel- intézetnél, államkincstárnál, kötvényt kibocsá­tó vállalatnál kell az adót levonni, amelynek viselője persze a betétes, illetve az állami, ön- kormányzati vagy vállalati kötvény tulajdono­sa. Ez egyike azoknak az adóknak, amelyek fi­zetése alól nem lehet kibújni, s ilyen értelem­ben a forgalmi és fogyasztási adókhoz hasonla­tos. A pénzügyi igazgatás számára kényelmes bevételről van tehát szó, bevezetésével kapcso­latban el lehet büszkélkedni azzal is, hogy lám, nemcsak a munkajövedelmeket, hanem a tőke- jövedelmeket is megadóztatják. A kamatadónak azonban számos hátránya is van. Tőkejövedelem-adóként bemutatni demagó­gia, mert az állítás ugyan elméletileg igaz, ám a kamatjövedelem a legnagyobb (gazdaságilag já­ratlan) tömegek, illetve a kamatmegtakarításo­kat használó élet-, nyugdíj- és egészségbiztosító intézetek tőkejövedelme. Egyébként a megtakarí­tásoknak kamatot hozó formái már személyi jö­vedelemadóval megadóztatott pénzből származ­nak, amelyek után nem jár adókedvezmény. Az adófajta bevezetése nagy valószínűséggel a ka­matlábak emelkedéséhez vezetne, mert a betétes vagy a kötvényvásárló a nettó, adózás utáni ka­matjövedelmet hasonlítja össze a többi befektetés hasznával, s dönt a hovafordításról. A magasabb kamatláb egyébként a legna­gyobb kölcsönfelvevő, a kormányzat számára is megdrágítja a forrásokat. A magasabb forrás­kamatláb megdrágítja a hitelkamatlábakat is, ami fékezi a növekedést. A magasabb kamatlá­bakkal dolgozó cégek pedig igyekeznek e többlet- költséget a fogyasztókra hárítani, vagyis árfelhaj- tási törekvéseket is kivált. bácskai tamás ^.többen telefonálhatunk egyre kevesebbéit Már több mint 900 000 előfizetőnknek új kedvezmények, új díjcsomagnk március 1-jétől t,' J? / llllüiLfilI .-aaaWnttm«n» A KAPCSOLAT MAGYARORSZÁG PIACVEZETŐ MOBILSZOLGÁLTATÓJA

Next

/
Thumbnails
Contents