Heves Megyei Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-17 / 40. szám
8. oldal - Heves Megyei Hírlap KAMARAI ÉLET GAZDASÁG 2000. Február 17., csütörtök Elismerést kapott a vizsgabizottság elnöke Aranydiplomát kapott - Veres Béla (jobbra), a cukrász mestervizsga-bizottság elnöke átveszi az Aranydiplomát Károlyi Miklóstól, a Magyar Kézműves Kamara elnökétől Az egyéni vállalkozók figyelmébe A Heves Megyei Kézműves Köz- mok kezelését ismerhetik meg a hasznú Társaság raktározás cél- résztvevők tanári végzettségű ok- jára kiadja Eger, Hadnagy u. 6. tató vezetésével. Tervezett tanfo- szám alatti épületének alagsoré- lyam kezdése: 2000. március 7. ban található négy darab (R2, R3, Autószerelő szakmában ismét R4, R5 jelű) helyiségét. Ezek az mestervizsga-előkészítő tanfo- „A” és „B” tűzveszélyességi ősz- lyam indul. Várható kezdés: tályba tartozó anyagok kivételé- 2000. március eleje. vei bármilyen kézi erővel moz- Telephely-engedélyezéssel kap- gatható anyagfajta tárolására, csolatos tűzvédelmi szaktanácsirattározásra alkalmasak. adással és információkkal állunk „Ismerkedés a számítógéppel” vállalkozóink rendelkezésére. Éralapfokú tanfolyamot hirdet a deklődni a 36/429-890 vagy a kézműves kamara tagjai és azok 36/429-892-es telefonszámon, családtagjai számára. Kiscsopor- vagy személyesen a helyszínen tos (6 fő) foglalkozás. A tanfolya- munkanapokon 9-12-ig Szendi mon 30 órában a szövegszer- Lajosnál \ehét. kesztő és táblázatkezelő progra- __________________________1 K is- és középvállalkozásoknak Hitellehetőség: A kis- és középvállalkozások hitelezésének elősegítésére megállapodást írt alá a Budapest Bank Rt. és a Hitelgarancia Rt. A cég közleménye szerint a vállalkozások 10 és 50 millió forint közötti hitelt vehetnek igénybe éven belüli finanszírozási gondjaik megoldására. A kölcsön lejárata maximum öt év. A kis- és középvállalkozások akkor juthatnak hozzá ehhez a kölcsönhöz, ha megfelelő értékű tehermentes ingatlant tudnak fedezetként felajánlani. Ebben az esetben rendkívül gyorsan, egyszerűsített hitelbírálattal juthatnak a kívánt összeghez. A Hitelgarancia Rt. a szerződőknek 80 százalékos készfizető kezességet vállal. Bérnek minősülő jövedelemmel is rendelkezőknek: Adójóváírásra való jogosultság megállapításakor vetődik fel a kérdés: mit kell az egyéni vállalkozásból származó jövedelemként beszámítani az éves bevallott jövedelembe, ha az adóalanynak bérnek minősülő jövedelme is van. A szabályozás kimondja, hogy ebben az esetben az éves bevallott jövedelemben a vállalkozói kivétet és a vállalkozói osztalékalapot kell figyelembe venni, ha az adózó a vállalkozói személyi jövedelem- adózást választotta. Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozónál az átalányadó alapját kell beszámítani, a tételes átalányadót fizető esetében egyéni vállalkozásból származó jövedelmet nem kell figyelembe venni, mert ilyen jövedelem nem jelenik meg az adóbevallásban. Költségelszámolás: A jellemzően előforduló költségek vonatkozásában érdemes felhívni a figyelmet az alábbiakra:- a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó költségként elszámolhatja a baleseti járulékot és a cégautó-adót. A vállalkozói osztalékalap 35 százalékos adóval adózó része után fizetett 11 százalék egészségügyi hozzájárulás a befizetés évében költségként elszámolható. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba történő munkáltatói hozzájárulás adókötelezettségének változásával összefüggésben a törvény külön rögzíti, hogy az azzal kapcsolatos közterhek is költségként számolhatók el. Költségként számolható el a tárgyi eszközök megsemmisülése esetén a még el nem számolt értékcsökkenési leírás összege. Nem számolható el költségként az egyéni vállalkozó által nyújtott vissza nem térítendő munkáltatói támogatás. Ha a kamat, az adó, az illeték, a hatósági díj, a vám stb. az előállított vagy beszerzett tárgyi eszköz beszerzési árának részét képezi, akkor költségként nem számolható el. Járműhasználat: Amennyiben az egyéni vállalkozó saját személy- gépkocsiját egyéni vállalkozásban is és alkalmazottként is (munkáltatója érdekében) használja hivatali üzleti célú utazásokra, és munkáltatója kiküldetési rendelvény alapján „bevételnek nem számító költségtérítést” fizetett részére, az egyéni vállalkozásban elszámolható személygépkocsi-költség (fenntartási és üzemanyagköltség) megállapításakor a kiküldetési rendelvényben feltüntetett kilométerek nem vehetők figyelembe akkor sem, ha az egyéni vállalkozó megfizette az éves cégautóadó-tételt, _____________■ B ecsületemre fogadom... Megúgították a mestervizsga-bizottságok tisztségviselőinek megbízatását. Február 11-én a Kézműves Kamara székházában a kamara elnöke Herman István előtt a bizottsági elnökök jelenlétében ünnepélyes keretek között tettek fogadalmat, és vették át megbízóleveleiket a mestervizsga-bizottságok elnök-helyettesei. A három évre szóló megbízás alapján a fodrász szakmában Horváth Lászlóné elnök mellett Eperjesi Lászlóné, a kozmetikusoknál Tóthné Kömyei Judit mellett Varga Lászlóné, a cukrászoknál Veress Béla elnök mellett Nádor András látja el az elnök- helyettesi feladatokat. A kéményseprő és tüzelés- technikai karbantartó szakmában Marosvölgyi György elnök munkáját Ipacs András, a villanyszerelőknél pedig Makó János tevékenységét Komenczy Lajos elnökhelyettesek segítik. HEVES MEGYE tájékoztató 3300 Eger, Hadnagy utca 6. Postacím: 3301 Eger, Pf. 131 Telefon: (36) 429-800, 429-891 — Telefax: (36) 429-890 Versenyfelhívás A B-A-Z Megyei Kézműves Kamara meghirdeti a Kézműveskupa 2000. északkelet-magyarországi regionális fodrász, kozmetikus, műkörömdíszítők felnőtt és tanulóbajnokságát. A rendezvény időpontja: 2000. március 5. Helye: Nemzetközi Kereskedelmi Központ - ITC - Miskolc, Mindszent tér 1. A versenyre 2000. február 20-ig lehet jelentkezni. A benevezéseket egyénileg vagy szervezetten a B-A-Z Megyei Kézműves Kamara titkárságára kell eljuttatni (Miskolc, Széchenyi u. 70. III. em. Tel.: 06/46/412-377, fax: 412-561). Részletesebb információ kapható a 06/46/327-702 Lapis Imre, Madarász István: 06/46/412- 515 Veres Ágnes (fodrász); 06/46/327-702 Csörgő Zsuzsa (kozmetikus). ■ GM - KÉSZ együttműködés A kis- és középvállalkozói törvény végrehajtására közös bizottság alakul a Gazdasági Minisztérium és a kis- és középvállalkozói érdek-képviseleti szervezeteinek képviselőiből. Szűcs György, az IPOSZ elnöke a megbeszélésekről úgy nyilatkozott, hogy a minisztérium új felállása és a januártól hatályos kis- és középvállalkozói törvény új helyzetet teremtett. Két héten belül a tárca és a szféra érdek- képviseletei közös bizottsága megkezdi a konkrét munkát. Az előmunkálatok már folynak, és ebben a körben az ez évi 5,3 milliárdos kis- és középvállalkozói előirányzat felhasználása eszközrendszerének kimunkálása is szerepel. Ezentúl negyedévenként közösen tekintik át a jogszabályok, rendeletek kkv- kra gyakorolt hatását. _______■ F ellendül az ipari paradicsomtermelés Áprilisban lesz kész program Várhatóan áprilisra elkészül a Zöldség-Gyümölcs Terméktanácsnál az ipari paradicsom termelésének fellendítését célzó program - tájékoztatta az MTI-t Mártonffy Béla, a terméktanács ügyvezető igazgatója. A szakember elmondta: az elmúlt évtizedben az ipari paradicsomtermelés a felére csökkent Magyarországon, holott a nyolcvanas években ebben még nagyhatalomnak számított. Hazánkban évente átlagosan 80-120 ezer tonna ipari célú paradicsom terem, holott a nyolcvanas évek végén még 200-250 ezer tonnát termeltek a gazdálkodók. Jelenleg a magyar ipariparadicsom-ter- melési átlaghozam negyede a fejlett országokénak. Hazánkban egy hektáron átlagosan 25 tonna ipari feldolgozásra alkalmas paradicsom terem, míg például Spanyolországban, illetve Olaszországban hektáronként 100 tonna. Mártonffy Béla szerint fontos volna fellendíteni a magyar termelési kedvet, mivel az Európai Unióban ezt a terméket kvóta szerint támogatják. Amennyiben alacsony meny- nyiséggel lépünk majd az unióba, a támogatás mértéke is kicsi lesz. Ezért a terméktanácsnál úgy határoztak, hogy áprilisig tervet készítenek az ipari paradicsom termelésének fellendítésére. Ehhez a szakember szerint három év alatt mintegy egymilliárd forintot kellene befektetni ebbe a termékkörbe. A terméktanácsi szakértők szerint ebből a pénzből fejleszteni lehetne mind a termelési hátteret, mind pedig a feldolgozást. ■ Szembesülés a jövedéki törvénnyel Zabfajták Martonvásárról Avagy: „meddig lehet még nyúzni a parasztot?!” A hegyközségek folyamatosan tájékoztatják tagjaikat az idén életbe lépő, borra vonatkozó jövedéki jogszabályokról. A részletes ismertetésben a vám- és pénzügyőrség munkatársai is részt vesznek, ám több kérdésre ők sem tudnak válaszolni, mivel a részszabályozáshoz még hiányzik néhány minisztériumi rendelet. Gyöngyöspata A községben Gonda Tivadar százados, a gyöngyösi vámhivatal parancsnokhelyettese állta a gazdák kérdéseit és indulatait, miután összefoglaló jelleggel előadta a legfontosabb konkrét teendőket. Kiderült: a pénzügyőrök helyzete sem lesz rózsás a törvény alkalmazásakor, hiszen az több ponton életidegen és végrehajthatatlan. Az első felhördülés akkor történt, mikor az 500 négyzetméter fölötti művelt szőlőterület regisztrációjáról esett szó. Itt ugyanis - akárhány tagban, akárhány helyrajzi számon fekszik is a terület - tulajdoni lapokkal kell igazolni a művelés jogosultságát, s ez laponként kétezer forintba kerül. Rengeteg adminisztrációval jár a borkészítés, ha annak mértéke meghaladja a felnőtt családtagonként számított 250 literes mennyiséget. A legtöbb környékbeli gazda ebbe a kategóriába, vagyis az 1000 hektóig érvényes egyszerűsített adóraktári forgalom alá tartozik. (Az e fölötti mennyiséget forgalmazó nagykereskedőnek a jelen rendelkezések szerint többek között már 22 milliós banki garanciát kell fizetnie kaucióként.) Hogy ezt a törvény szerint tehesse, az adóköteles mennyiség előállításának bejelentésével egyszerűsített adóraktári engedélyt kell kérnie. Ehhez legfeljebb harmincnapos tulajdoni lapokat, ugyanilyen friss erkölcsi bizonyítványt, gazdasági társaság esetén a képviselő aláírási címpéldányát, a hegyközségeknél beszerezhető és a vámhivatalok által hitelesített pincekönyvet, szakhatósági engedélyeket, a hegyközségi regisztrációs számot, az adószámát - és mivel a bor innentől kezdve (élelmiszernek minősülő közfogyasztási cikként) az élelmiszertörvény hatálya alá esik -, az illetékes állat-egészségügyi állomás, valamint az ÁNTSZ hozzájárulását köteles felmutatni a nyilvántartásba vételkor. Mindez pedig történik Egerben, a megyei vámhivatalban, miután Gyöngyösön csak a szőlőtermelőket regisztrálják, a borászokat nem. Megint csak számos kérdést von maga után az a rendelkezés, hogy 2001. január 1-jétől bor csak zárjeggyel kerülhet forgalomba, pontosabban csak zárjeggyel kerülhet ki a pincéből. Nem tisztázott, hogy a 25 liter feletti, ún. hordós kiszerelésre kötelező hivatalos zár tulajdonképpen mi lesz (plomba, pecsét, magánzár), és hogy ki hivatott azt felrakni. A negyedévenként igényelhető és kéthavonta elszámoltatott meny- nyiségű zárjegy a kannás (2-25 liter), illetve a palackos (2 liter alatt) kiszerelésre vonatkozik. A korábbi gyakorlattal ellentétben tehát a külföldi turista nem töltheti meg egyszerűen a pincében a magával hozott kannát, mivel azon nincs zárjegy. De - nonszensz módon - zárjegy kell ahhoz is, hogy a saját borból saját felhasználásra (mondjuk az üdülés tartamára) magával vihessen az ember, hiszen a pénzügyőr bárhol megállíthatja az úton, és kizárólag jóhiszeműségén múlik, hogy elkobozza-e az itókát vagy sem. Ugyanígy bajba sodorhatjuk az ország másik végéből érkező barátainkat is, akiknek útravalóul néhány palack jóféle helyi bort ajándékozunk. Ha az elkobzás után igazolni is tudja a bor eredetét, hetek telhetnek el, mire visszakapja. Szintén tisztázatlan a borkísérő okmány kötelező bevezetéséből adódó teendők sokasága. A törvényalkotói szándék világos: folyamatosan követhető legyen a szőlő sorsa. Ezért a szüret helyszínét elhagyó, szőlőt szállító minden egyes teherautó mellé már ilyen okmányt kell mellékelni, feltüntetve rajta a szőlő mennyiségét is, holott a mázsálást éppen a felvásárlónál, vagyis az út végén végzik el. Hiába nem bor készül belőle, ugyanez vonatkozik a piacra szállított csemegeszőlőre is, hiszen az elvileg szintén alkalmas bor előállítására. Azt azonban senki nem tudja, hogyan fogja igazolni a szőlő sorsát az, aki az egészet eladta a piacon... ^ A néhány kiragadott, ám semmi esetre sem elhanyagolható probléma is rávilágít arra, hogy sok-sok finomításra, módosításra szorul még az éppen csak elfogadott jogszabály. A patai hegyközségi ülésen felszabadult indulatok (informá- . dóink szerint hasonló volt a fogadtatás Abasáron is) előrevetítik, hogy sok gazda végképp búcsút mond majd a termelésnek. Az elkeseredett felszólalásokban ugyanakkor az a szándék is testet öltött, hogy - ha más út nincs - ismét gazdatüntetéssel, a 3-as útra való kivonulással próbálják megakadályozni a törvény hatály- ba lépését._________________________jónás ági Két magas takarmányértékű, bőtermő, lengyel származású tavaszi zabfajtát honosítottak meg az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézet szakemberei - tájékoztatta az MTI-t Bedő Zoltán, az intézmény igazgatója. Elmondta: a Kwant és a Komes az ország egész területén sikerrel termeszthető. Mindkét fajta intenzív típusú, jól bírja a meleget és a szárazságot, de a csapadékosabb és mérsékelten hűvösebb éghajlatot is meghálálja. Bő termőképességük kiváló beltartalmi értékkel párosul. A tavaszi vetésekhez Kwantból elegendő, Komesből korlátozott mennyiségű II. fokú vetőmag áll a gazdák rendelkezésére. A korábbi területcsökkenést követően tavaly és tavalyelőtt már országosan nőtt a zab vetésterülete és a betakarított termés mennyisége. 1999-ben a korábbinál csaknem húszezer hektárral nagyobb területen - 71 ezer hektáron vetették el a gazdák a kalászos takarmánynövényt, s 35 százalékkal nagyobb termést takarítottak be, mint 1998-ban. Mivel az új fajták a betakarított termés takarmányértékét tekintve versenyképesek a takarmányozási célokra használt búzafajtákkal, várható, hogy az idén tovább növekszik majd a zab termőterülete - állítják a martonvásári kutatók. Erdőtelepítésre 2,6 milliárd Az idén erdőtelepítések támogatására a tavalyinál félmilliárd forinttal többet, összesen 2,6 milliárd forintot fordít a kormányzat a költségvetésből - nyilatkozta az MTI-nek Csóka Péter, az Állami Erdészeti Szolgálat főigazgatója. Miközben világszerte 14 millió hektár erdő tűnik el évente, addig Magyarország erdeinek nagysága az utóbbi negyven évben hét százalékkal növekedett. Az utóbbi esztendőben mintegy 8000 hektárral bővült hazánk erdőterülete, amely jelenleg megközelíti az 1,8 millió hektárt. Ez az ország összterületéhez viszonyítva 18 százalék erdősültséget jelent, amely 13 százalékkal kevesebb, mint az európai átlag. Csóka Péter kifejtette, a viszonylag alacsony erdősültségi arány ellenére a magyar erdők fenntarthatóság szempontjából jóval meghaladják az európai átlagszintet. Ennek oka a szilárd jogrendben keresendő, hiszen az 1996-os erdőtörvény biztosítja az Európai Unió tartamos erdő- gazdálkodást célzó összes kritériumát. Magyarországon a főigazgató szerint az erdőértékelés a fenntartható gazdálkodás fő gátja. Ugyanis a magyar erdők értékének megállapításakor az ökoszisztémában betöltött szerepének figyelmen kívül hagyásával kizárólag a fatömeget veszik figyelembe, amely így hozzávetőleg 330 milliárd forintot tesz ki. A magyar erdők valódi értéke azonban mintegy 1500-2000 milliárd forint körül mozog. A fenntartható fejlődés kialakításáról a napokban született javaslat a Nemzetközi Erdészeti Fórum New York-i ülésén. A konferencián 115 ország - köztük Magyarország - határozott arról, hogy az elkövetkező öt évben kidolgozzák a fenntartható erdőgazdálkodás megalapozásához szükséges értékelési módszert. ■
