Heves Megyei Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-16 / 39. szám
4. oldal - Heves Megyei Hírlap H O R I 2 O N T 2000. Február 16., szerda aq Őrház, palánkvár, kővár Eger Kelenik Józsefnek, a Hadtörténeti Múzeum igazgatóhelyettesének előadásával folytatódott a várbaráti kör tavaszi programsorozata. A színes előadásban a végvárak hadinépével és azok élelmezésével ismerkedtek a jelenlevők. Az előadó hangsúlyozta: a végvárrendszer legkisebb egységei a 4-5 kilométerenként felállított őrházak voltak. Nagyobb egységekként tartották számon a palánkvámkat, melyeket útkereszteződésekben, megfigyelés céljából állítottak fel. Ezeket (köztük a tatait) szinte elemenként szállították a helyszínre, így 1-2 nap alatt készen álltak. A hadászati feladatosa azonban a történelemkönyvekből jól ismert kővárak szolgáltak. Hasonlóan változatos volt a vitézek összetétele is. Abban egységesek voltak, hogy a haiti tudományok elsajátítására képeskönyvet használtak, amelyben - írástudók kevesen lévén - nagyméretű metszetek mutatták az egyes fegyverek használatát. A végvári katonák között a 160 centiméteres már magasnak számított, s az egyoldalú táplálkozás miatt rendszerint soványak és a mai követelményekhez képest gyengébbek voltak. Köztük többen küzdöttek reumatikus és ízületi betegségekkel Hajviseletük a sisak miatt inkább punkos volt, hiszen szőrzetet csak a fejtetőn hagytak. Alsóneműjük posztóból készült, lábbelijeik között pedig nem különböztettek meg jobbos és balos cipőt - innen származik a mondás, miszerint egy kaptafára készültek... Az eddigi hiedelem szerint rendkívül elterjedt vott a lőfegyver használata. A nagy űrtartalmú fegyvert a távoli ellenség megsemmisítésére használták, gyakran 3-4 egymás mögött álló ellenséget is kivégzett az óriási lövedék. Ahogy az ellenség közelebb jött, előkerült a szakállas puska, a köny- nyűágyú, legvégül az ágyú, melyet kővel, törmelékkel, üvegdarabokkal töltöttek meg, s annak sugaras szétszóródása komoly károkat okozott a törökök soraiban. A lőfegyverek használatát az is indokolta: a gyenge fizikum miatt a kézifegyvert hosszú ideig nehéz volt forgatni... Az igazi nagy probléma azonban a végvári népek élelmezése volt. Egy-egy ostromidőszakra Több tonna élelem Egy végvári katona fejadagja naponta egy kilogramm kenyér, egy liter bor és 70 deka hús volt. Az ezredesek, akiknek az írnokok és az adminisztratív személyzet ellátásáról is gondoskodniuk kellett, már naponta 40 liter bort kaptak. Kelenik József kiszámította: Esztergom ostromakor havonta 10 ezer tonna ételt fogyasztottak el, a lovak élelmezésére pedig 13 millió kilogramm takarmányt halmoztak fel a vár területén. több tonna élelmet kellett a várban elhelyezni, ezért időnként még az is előfordult, hogy a civil népet utasították ki a vár területéről, hogy a hadinépességnek helyet és élelmet tudjanak biztosítani. A várbaráti kör következő előadása március 13- án lesz a várban, amikor Gárdonyi Géza ismeretlen kéziratait mutatják be. _____________________________________l«Z. B-l Illés: Kell a katasztrófatörvény A környezetért aggódók tüntetése a Tisza mentén Tokaj Tegnap 13 órakor egy tucat Tisza menti településen kondultak meg a harangok. Tokajban több száz ember gyűlt össze, hogy megemlékezzenek a Tisza és a Szamos élővilágának pusztulásáról, a cián- szennyezés tragédiájáról. érte. Ülés szerint nem más történik ebben a régióban, mint ökológiai gyarmatosítás, a természet teljes tönkretétele. Cinikus az az ember, annak az ausztrál cégnek a vezetője, aki bagatellizálja azt a pusztítást, amit a mi környezetünkben végzett. Hozzátette: nincs értelmük miniszterek szimbolikus akcióinak, ellentétNyilatkozat Heves megyéből A Tisza Heves megyei szakaszán 62 óra leforgása alatt 95 tonnának megfelelő mérgező anyag jelenlétét mutatták ki a Kötivízig szakemberei. Február 7-10. között összesen 83 tonna haltetemet emeltek ki a kiskörei térségben. Az ökológiai katasztrófa felbecsülhetetlen kárt okozott a folyón. Megbomlott az ökológiai egyensúly, melynek beláthatatlan következményei valószínűsíthetők. A környezetszennyezés megdöbbentette az embereket, elfogadhatatlan az a magatartás, amellyel a környezetvédelmi miniszter el kívánta bagatellizálni az ügyet: „Ez nem környezetvédelmi katasztrófa, csak pár mázsa hal pusztult el.” Mi, Heves megyei szocialisták felszólítjuk a kormányt, haladéktalanul készítsenek átfogó javaslatot a Tisza folyót ért katasztrófa mielőbbi regenerációs feladataira. Az Európai Unió Brüsszeli Bizottságának felkérésével, a „nemzetközi jog betartásával” a román kormányt kártérítésre kell kötelezni. A döbbenetes események még jobban ráirányították a figyelmet a hazai környezetvédelmi igazgatás területén uralkodó „balkáni állapotokra”. Az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület által szervezett demonstráción a „gyászoló” polgárokon, diákokon, zöldeken kívül megjelent Elés Zoltán, a Parlament Környezetvédelmi Bizottságának elnöke is, aki hangsúlyozta: Csernobil óta ez a legnagyobb környezeti katasztrófa, ami Közép-Kelet-Európát ben a hasonló demonstrációkkal, hiszen ezek jelképezik azt az összefogást, amely arra irányul: elfogadhatatlan az a világ, ahol a környezet- és természetvédelmi szempontokat nem veszik figyelembe. Követelni kell azt, hogy a magyar kormány a legnagyobb súllyal lépjen föl a román állammal szemben hazánk kártérítése érdekében. Tudomásul kell venni, hogy ez a folyó már soha nem lesz olyan, amilyen vöt. Illés a sajtónak elmondta, a Fidesz hétvégi frakcióülésén megfogalmazta igényét, miszerint szükség lenne egy katasztrófatörvényre és egy operatív csoportra, amely hasonló esetekben bizonyos területeket katasztrófaövezetté nyilváníthatna, s hathatós lépéseket tudna tenni. A szervező E-misszió nyilatkozata szerint: a tiszai ciánszennyezés csupán indikátora mindannak a felelőtlen magatartásnak, melyet mi, civilizált emberek tanúsítunk környezetünkkel és a bennünket körülvevő ökoszisztémával kapcsolatban. Ez figyelmeztetés, mely arm int, hogy bármikor bármi megtörténhet, a 3. évezred küszöbén villámgyorsan el tudunk pusztítani bármilyen méretű és minőségű élő rendszert. Bár a cián- szennyezés Románia területéről ered, az eset tanulsága hazánkban is érvényes. Meg kell tanulnunk ne künk, embereknek, hogy jogunk és kötelességünk beleszólni a lakóhelyünket érintő ügyekbe. Ha szemet hunyunk a felelőtlen, környezetkárosító tevékenységek felett, hozzájárulunk a mostanihoz hasonló szörnyűségek megtörténtéhez. A felelősségteljes és éber lakosok jelenthetik a garanciát arra, hogy nem születnek az érdekeiket sértő döntések, környezetszennyező beruházások lakóhelyükön. ___________________________(ELEK) K ettős halál a vasútállomáson Az elhaladó vonatból ezt lehetett látni (Folytatás az 1. oldalról) Egy járókelő bejelentése nyomán az itteni zsaruk érnek elsőként a helyszínre, majd pár perc elteltével jönnek a hatvaniak is. Az egyenruhások szalagkordont vonnak, igyekeznek mindenkit távol tartani az épülettől.- Meg kell értenetek, hogy nem mondhatunk semmit - jelenti ki sokadszor, hajthatatlanul Patkóné Rőczey Krisztina őrnagy, a hatvani kapitányság bűnügyi osztályvezetője, akivel az egyre szaporodó rendőrautók között együtt fagyoskodunk a jegessé váló szélben. - A nyomozás érdekei az elsődlegesek, s különben is, az ügy a megyei főkapitányság hatáskörébe tartozik.- Hiába, e téren antagoniszti- kusak az ellentétek közöttünk - állapítom meg látszólag beletörődve, de azért a kordon közelébe araszolok. És akkor meglátom... A lőrinci vasútállomás nem a régi bakterházak világát idézi. Viszonylag modern épület, széles belépőterasszal. A derékszögű fal egyik oldalán a forgalmi iroda nyílik, a másikon a váróterem. Ott fekszenek mindketten, a beugrón, a két ajtó előtt. A fiú félig lerogyva, a lány arccal a kövön. Utóbbi feje körül hatalmas vértócsa. Közöttük egy tárgy, ami pár méterről olyan, mint egy pisztoly. A látvány nem tűri d részletezést.- Valentin-nap van - jegyzi meg mellettem fejét csóválva egy bajuszos rendőr. A tömeg gyűlik. Megérkezik Miklós József alezredes, hatvani rendőrkapitány és több beosztottja, valamint a polgárőrség emberei. Lassan a sajtó napszámosai is befutnak. S jönnek a bámészkodók is, mivel az egyik csatorna bűnügyi magazinjában szűkszavúan ismertették a hírt. A zsaruk is feszültebbek, mint máskor. Szigorúan betartatják az előírásokat, még a kordonon kívüliül is eltessékelik a kíváncsiskodókat. Fotózni, kamerát használni - szemben a hírműsorokban látott fővárosi képekkel - itt nem szabad; aki kísérletezik, azt keményen rendre utasítják. Egy őrnagy azt is kilátásba helyezi, hogy feljelenti a renitenskedőket. Gépi hang jelzi a vonatok egyikének érkezését. A rendőrök azonnal láncot alkotnak a peronon, de ez túlzott óvintézkedésnek tűnik, hiszen mindössze egy fiatal nő száll le, aki látva a szokatlan kivilágítást és a sokaságot, sietve továbbáll. Az utasfülkék szinte üresek, csupán a kalauzok bámulnak a lépcsőről egészen addig, míg a szerelvény Selyp irányában el nem tűnik az éjben. Megérkeznek a megyeiek helyszínelői is. Fotóznak, videóznak, jelzésekkel látják el a cselekmény környékét, monoton hangon magnetofonra mondják tapasztalataikat. A kutyát is kiveszik az autóból, de a négylábú a kis szállítható ketrecben marad, úgy tűnik, nem kell bevetni érzékszerveit. Parancsszavak nélkül is mindenki teszi a dolgát; látszik, hogy összeszokottan ténykednek. Olykor a távolabb állók is elcsípnek egy-két félmondatot. Például, hogy „9 milliméteres lőszer”, illetve, hogy hat óra után leltek a holttestekre. A személyazonosságot illetően találgatni is fölösleges, hiszen a tetemek még mindig úgy fekszenek, ahogy rájuk bukkantak. Elmozdításuk, a ruházatuk átvizsgálása még hátravan. Miközben a bűnügyisek végzik a munkájukat, a legtöbben sajnálkoznak, megpróbálnak teóriát gyártani, mi is történhetett. A többség szerelemféltésre gyanakszik - megölte a lányt, majd magával is végzett, jelentik ki a mindent tudók -, s általános vélekedés szerint van abban valami sorsszerű, hogy éppen Bálint napján következett be a tragédia. Mások arról beszélnek, hogy nekik is hasonló korú gyerekeik vannak, s hálát adnak Istennek, hogy nem saját szeretteikkel történt meg e szörnyűség. A helyszínelők végeztek, már csak az elhunytak kilétének megállapítása van hátra. Amikor a temetkezési vállalkozók jönnek, a rendőrök lebontják a kordont, s mindenki az épület közelébe próbál jutni. A tömegben hallom, az áldozatok 20-25 év közöttiek; a fiú talán pásztói, a lány pedig lőrinci. A sötét furgon távozik, a zsaruk is összepakolnak. Elnéptelenedik a lőrinci állomás környéke. Az illetékesek azt mondják, majd ha tisztázódnak a dolgok, sajtótájékoztatót tartanak, s mindenki megismerkedhet azzal, ami a nyilvánosságra tartozik. Nincs miért tovább maradni. Gyerekeim már úgyis alszanak, így inkább visszajövök a szerkesztőségbe, hogy az éj magányában rendezzem gondolataimat. Már itt, a jó melegben, pillantásom az asztalon feledett bulvárlap aznapi példányára esik, amelyben hatalmas betűkkel hirdeti a cím: a szerelmesek örökké élnek. TARI OTTÓ Megjelent a Markhot Krónika Eger A gyógyítás szándékával jött létre a megyei kórházrendelőintézet havilapja - írja bemutatkozó cikkében a Markhot Krónika felelős szerkesztője, Palágyi Edit. Az ezentúl rendszeresen megjelenő újságot az intézmény dolgozói vehetik kézhez. A szerkesztők arra törekszenek, hogy diagnózist adjanak, s elősegítsék a mielőbbi gyógyulást. Azaz, az intézmény eredményesebben, korszerűbben láthassa el a betegeket. Minden lapszámban más-más osztályt mutatnak majd be. Hírt adnak a tervekről, a tudományos élet eseményeiről, a dolgozókat foglalkoztató aktuális problémákról. A legelső lap első oldalán a kórház főigazgató főorvosa, dr. Tóth-Daru Péter, és Sós Tamás, a megyei közgyűlés elnöke köszönti az olvasókat. A belső oldalakon Képrejtvényfejtők címmel a radiológiai osztályról olvashatnak. Megtudhatják, mit kínál a szűrőprogram a gyermekosztályon dolgozóknak. A szakdolgozói továbbképzési rendszerről az ápolási igazgató, Szloboda Imréné írt, míg a minőségbiztosításról dr. Tombáczlmre minőségügyi vezető. Az is megtudható, kinek az érdekében igyekszik tenni a szakszervezet, s milyen felmérés készül a Magyar Orvosi Kamaránál. Mocsár helyett virágot szeretnének Minőség elérhető áron! Kuckó Plusz 2000-ben is Nem szegte kedvét a falu- szépítőknek a tavalyi tragikus ár- és belvíz a településen. A természeti katasztrófát követően a közelmúltban megtartott falugyűlésen bejelentették: a község ismét indul a Virágos Magyarországért versenyen, és tavasszal azonnal hozzálátnak a festői szépségű község csinosításának. Hevesvezekény A népes érdeklődő tábor előtt Balogh Sándomé polgármester asz- szony nem annyira a tavalyi természeti katasztrófa nagyságát ecsetelte, sokkal inkább az idei esztendő tennivalóira koncentrált. Mint mondta: több nagyberuházás is folyamatban van, melyek közül csak egy a szennyvíz- és csatornahálózat karbantartása. Tavaly tavasszal kezdték és a Loire-Atlantique megye vezetői által ünnepélyesen elhelyezett alapkőletétel után ismét folytatják a víztisztító építését. A 30 millió forintos beruházás befejezése az idén megtörténik, átadásához visszavárják a francia vendégeket. A belvíz okozta pusztítások után elkezdődött a lakóházak újjáépítése is. A településen 19 új ház épül, ebből hét önkormányzati bérlakásként működik majd. Folytatódik az árvízmentesítés után elindított csapadékvíz-elvezető hálózat építése is. Az első ütem - melyben a falu központjában található belvízelvezető csatornákat takarították ki - a befejezéséhez közeledik. A második ütemben kerülhet sor az átereszek és fedett árkok rendbetételére, de ennek összköltsége eléri a 60 millió forintot. Mivel a település vezetése szeretné, ha a csapadékelvezetést komplex egészében kezelnék, ezért pályáznak mindennek az elvégzésére, hogy a lakosságot ne terheljék a folyamatos munkával. Ezt követően szóba került a pélyi gesztorsággal elkezdett, Kömlőt, Tenket, Átányt és Hevesvezekényt érintő szennyvíz- hálózat kiépítése is. Várhatóan egy családra minimum 100 ezer forintos bekerülési költség jut. A munkanélküliek és nyugdíjasok tehervállalásának maximumára a későbbiekben visszatérnek. Az épülésre vonatkozó elképzelések mellett a polgármester asszony még egy érdekességet említett: levélben kereste meg őket a szlovákiai Vezekény község vezetése. Tavaly a híradásokból látták a velük azonos nevet viselő község küzdelmét a vízzel, ezért döntött úgy Vezekény elöljárósága, vegyék fel a kapcsolatot a magyar településsel. Az 1100 lakosú, Győr fölött, a galántai járásban található magyarlakta faluval az ön- kormányzat immár kapcsolatban is áll. A falugyűlés után a civil szervezetek és intézmények vezetőit közmeghallgatásra hívták. A megjelentek - köztük az ifjúsági, a nyugdíjas- és a sportklub vezetői - ismertették a település irányítóival az idei esztendőre tervezett kiadásaikat. Az előzetes egyeztetések szerint egyik egyesületnek nagy. intézménynek sem lesznek működési gondjai. _________________________(«ZUBOMII A címbeli - sokak által ismert - jelmondatot választó, 17 éve alapított Árva bútorgyártó és kereskedelmi egyéni cég kezdetben lakásfelszerelési tárgyak, kisbútorok forgalmazásával, gyártásával foglalkozott. Ma már közel 600 négyzetméter alapterületű áruházban, Egerben, a Törvényház utca 3. szám alatt kínálják a hazai és külföldi gyárak kiváló minőségű, hosszú élettartamú bútorainak széles választékát! Elsősorban vüágszínvonalú bőr és kárpitozott ülő-fekvő garnitúrákat, kedvező árú korpuszbútorokat, fenyőbútorokat - a régió egyik legnagyobb választékában. Szakembereik emellett saját műhelyben terveznek és gyártanak mérette minőségi konyha- és iroda-, valamint üzlet- és panzióberendezéseket: A régióban egyedülálló szolgáltatásuk a 3 dimenziós számítógépes bútortervezés, amely alkalmas a megálmodott darabok látványos megjelenítésére - azonnali árkalkulációval. Hitellehetőségekkel, ezek helyszíni ügyintézésével várják akár az egyéni, akár a közületi vásárlókat. Készséggel állnak alvállalkozóként építő-kivitelező vállalkozások, belsőépítészek rendelkezésére is. A minőséget igénylő vásárlók minél színvonalasabb és teljesebb körű kiszolgálása érdekében a fontosabb referenciamunkák honlapjukon is megtekinthetők. Az egri Törvényház utca 3. szám alatti KUCKÓ PLUSZ BÚTOR ÜZLETHÁZ telefonjai: 36/413-326, tel./fax: 36/411-279. E-mail: kuckoplusz@mail.matav.hu http: www.kuckoplusz.co.hu .
