Heves Megyei Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-12 / 36. szám
HÍRLAP I 2000. Február 12., szombat MAGAZIN Heves Megyei Hírlap - 7. oldal Palóc asszonyok hódítása a Bagolyvárban Tavaly novemberben egy havas téli vasárnapon a mátraballai művelődési ház egyik helyiségében furcsa változás történt. Tűzhelyeket állítottak be, s a terem benépesült viseletbe öltözött lányokkal, asszonyokkal. Kora délelőtt már ínycsiklandó illatok keveredtek. Óriási fazékban rotyogott a palóc bableves, a tepsikben halmokban állt a hagymás ganca, s a kapros túrós rétes tornyokban magasodott a tálcákon. Aki ezen a napon erre járt, és betévedt az intézménybe, igazi gasztronómiai élményben volt része. Nekünk is alkalmunk volt végigkóstolni a szokatlan ízű, ismeretlen ételeket. Akkor határoztam el, hogy összegyűjtöm néhány fogás receptjét, és időnként a családomat is meglepem egy-egy palóc ételkülönlegességgel. Néhány hét múlva kiderült, hogy nemcsak minket ejtettek rabul ezek az ízek. A falu polgár- mesterét, Forgó Jánost Budapestről, a nemzetközi gasztronómiai berkekben elismert Bagolyvár étteremből keresték fel, hogy segítsen egy pesti palóchét megszerveTésztát gyúrnak a ballai asszonyok zésében. Nem volt könnyű kiválasztani azt a három asszonyt, aki február 8-13-ig átvehette a hatalmat az étterem konyháján. Végül a nyugdíjasklub három tagjára, Répás Imrénére, Kispál Sándoméra és Hruskár Pálnéra esett a választás, akik köztudottan jól bánnak a fakanállal. Innentől kezdve felgyorsultak az események, és a három asz- szony számára kissé meseszerűen folytatódott a történet. A Liget Szállóban megbecsült vendégként fogadták őket, a Bagolyvár konyháján dolgozók pedig érdeklődéssel várták, mi kerül a következő napokban az Munka közben az elegáns étterem konyháján asztalra, s hogy milyen fortélyokat leshetnek el a három vendégszakácsokban, s ottjár- tapasztalt főzőasszonytól. tünkkor már egészen otthonosan A kedves fogadtatást tapasztal- mozogtak az elegáns étterem va hamar oldódott a félelem a konyháján.- Nagy dolog ez a mi életünkben, hiszen soha nem jártunk ilyen helyeken. Szerencsére már az első napokban kiderült, hogy a vendégeknek ízlik a főztünk, és ez megnyugtatott bennünket - mondja Répás Imréné. - Az itt dolgozók szeretettel fogadtak, így nem volt nehéz beilleszkedni. A mai menüben bableves, paprikás krumpli és kapros túrós lepény szerepel. Holnap kolbászleves és palócpörkölt készül gancával, csemegeként pedig molnárkalácsot sütöttünk. Sándor Zsuzsanna, az étterem vezetője elégedett a ballai asszonyok munkájával. S mielőtt a palóc ételek fogadtatásáról kérdeznénk, szívesen beszél a Bagolyvár étterem múltjáról is. Tőle tudjuk meg, hogy a század elején, néhány esztendővel azután, hogy Gundel Károly átvette a városligeti vendéglő bérletét, elhatározta, hogy a szomszédságában családi jellegű éttermet nyit az állatkert látogatói számára. Az erdélyi stílusú épület a '60-as, '70-es években zárva volt, raktárnak használták. 1992-ben Láng György és Ronald S. Lauder, a Gundel étterem tulajdonosai döntöttek a Bagolyvár feltámasztásáról és vissza- varázslásáról. 1993 májusában nyitotta meg kapuit a megújult vendéglő. A berendezés a századelő polgári ebédlőit idézi, az asztalokat súlyos damasztabroszok borítják, a falakat rajzok, metszetek díszítik, a vendégeket mákos-magos kenyérgyűrű és hagyományos szifonos szódavizes üvegek várják. A nyaranta használt két hűs kerthelyiség közvetlenül az Állat- és Növénykertre nyílik. A szolid, békebeli étterem hangulatát oly módon idézték vissza, hogy az étteremben és a konyhán kizárólag nők dolgoznak. Az alap- gondolat ma is ugyanaz: az ízek és ételféleségek, melyek végigkísérik életünket, többnyire nőkhöz kötődnek. Édesanyához, nagymamához, keresztanyához. Főzzenek és szolgáljanak fel tehát csakis nők!- Mivel nálunk a házias ízek dominálnak, tavaly gondoltunk egy nagyot, és elhatároztuk, hogy igyekszünk megismerkedni olyan tájjellegű magyar ételekkel, amelyeket egyfajta családi örökségként tanultak meg őseiktől a lányok, asszonyok. Ahhoz, hogy ezekkel az ízekkel gazdagíthassuk az étlapunkat, meg is kell tanulnunk őket. így kértünk fel tavaly Szabolcsból két személyt, hogy rendezkedjenek be nálunk, és vegyék át a hatalmat egy héten keresztül a konyhánkon. Idén a mátraballai asszonyokat hívtuk segítségül, hogy megismerhessük és vendégeinknek felkínálhassuk a jellegzetes palóc ételeket. Tény, A ballai asszonyok átvették a hatalmat a Bagolyvárban hogy ezek az étkek nem a jólétről és gazdagságról tanúskodnak, sokkal inkább azoknak a háziasz- szonyoknak a leleményességéről, akik a legszűkösebb körülmények között is ízletes, tápláló étkeket varázsoltak a család asztalára. Ha a kamrában csak krumpli és liszt állt, abból is százféle eledelt kreáltak, úgy, hogy főfogásnak beillő ebédet és a gyerekeknek csemegét is készítettek a szegényes alapanyagokból. . Hogy ez mennyire igaz, az étterem konyhafőnöke, Németh Andrea erősíü meg, aki napok óta figyeli a ballai asszonyok ténykedését.- Hihetetlen, mennyi idő és energia kell például a ganca elkészítéséhez - mondja. Pedig ezt az ételt mi köretként kínáljuk a vendégeknek. Tény, hogy nagyon népszerű, és naponta több adagot is el kell készíteni, de rutin nélkül mi aligha vállalkoznánk arra, hogy ezt nap mint nap szerepeltessük az étlapon. A három ballai asszonynak ez nem okozna gondot, de lassan véget ér a mesebeli küldetés. A hét végén elbúcsúznak vendéglátóiktól, akikre sokáig emlékezni fognak. Szinte biztosra vesszük, hogy őket sem felejtik el egyhamar. Mert egy 500 lelket számláló aprócska faluból elhozták a fővárosba mindazt a kulináris tudományt, amit anyáiktól örököltek. S ha a Bagolyvárban egy törzsvendég ezután sulykát vagy gancát rendel köretként a palócpörkölt mellé, minden bizonnyal meg is kapja. S azt is tudni fogja, honnan származik az eleddig sokak számára ismeretlen étek. BARTA KATALIN A felnevelt gyermek a szülőknek adózna Új elgondolás a népesség csökkenésének megállítására Jelenleg hatmilliárdan birtokoljuk a Földet. A szakemberek úgy vélik, ha tovább nő a golyóbis népességének létszáma, az súlyos gondokhoz vezethet. A Magyarországon készült statisztikai felmérések azonban csökkenő tendenciát mutatnak nemzetünk szaporodását illetően. E probléma megoldását tűzte ki célul a Nemzeti Pedagógiai Intézet, melynek elnökét, Baranyi Károlyt kérdeztem a szervezet elképzeléseiről.- Mint a terveket megalkotó csoport vezetőjét kérdezem: mi indokolta a program kidolgozását!- Kétéves munka és sok vita, valamint a múlt év decemberében Szombathelyen megrendezett nemzetközi konferencia előzte meg, hogy elképzelésünket a nyilvánossággal is tudassuk. Nyugodt szívvel mondhatom, a találkozó résztvevői mind egyetértettek abban, hogy a magyar nemzet megmaradása a legfontosabb nemzetpolitikai cél. Tény, hogy ha valamely népesség fogyása egy bizonyos mértéket vagy sebességet elér, akkor a csökkenés nem állítható meg, a népesség végleg eltűnik. Nemzetünk rohamosan közeledik ehhez a határhoz. Elképzeléseink szerint az eredményes népesedéspolitika kulcsa az, hogy vissza kell állítani a család gazdasági egységét. Ezt csak úgy tudjuk megvalósítani, hogyha az emberi erő újra önszabályozó lesz. El kell érnünk, hogy a családnak alapvető érdeke legyen, hogy gyermekei szülessenek, azokat minőségi oktatásban részesítse, törvénytisztelő állampolgárrá nevelje, még a jelenben hozott áldozatok árán is. Az elgondolásunk antropológiai alapja az, hogy az ember jövőjét - a genetikai program és a törzsfejlődés során kialakult tudatalatti szerint- az utódaiban látja. A nemzetközi konferenciának is az volt a célja, hogy megvitassuk a család, a házasság és a gyermekvállalás nehézségeit.- Mi az új népesedési modell lényege?- Elgondolásunk szerint a felnevelt gyermek személyi jövedelemadójának bizonyos százaléka, a felnőtt gyermek döntésétől függetlenül, növeli a szülők jövedelmét vagy nyugdíját. Ennek bevezetése fokozatosan történne, emelkedő mértékben, s néhány év múlva érné el az elgondolásunk szerint kívánatos mértéket, ami minimum huszonöt százalék. Helyreállítani és megfordítani honfitársaink létszámának katasztrofális csökkenését csak azzal lehet, ha elérjük: az egymást követő generációk érdéke azonos legyen. Vagyis, hogy nekem, mint szülőnek érdekem legyen az, ami a gyermekemnek érdeke. Mert ha tanul, akkor nagyobb esélye van egy jobb munkakör betöltésére, és abból, amit így megtermel, arányosan részesedem. így volt ez százötvenezer éve, amióta ember van a Földön. Eltartotta az ifjabb generáció az idősebbet. Gondoljuk meg, hogy az Ószövetségben a zsidó ember számára a legnagyobb csapást az jelentette, ha nem születhetett gyermeke. A parasztasszony az Alföldön azért szült sok gyereket, mert egy idő után ők termelték meg azt, ami az asztalra került, és a gazdaság is csak így növekedhetett.- Ám az is megfordulhat a szülők fejében, hogy mi lesz addig, amíg felcseperednek az utódok?- Az ember nem azért mos fogat, mert most fáj a foga. Ezt a kérdést nem nekem kell feltenni, hanem a szociális minisztériumnak. Egyetértek azzal, hogy amit ők csinálnak, az fontos a jelenlegi válság kezelésére. De ha az embernek van egy csepp józan esze a dolgok igazi természetére és az igazságra, elutasítaná azt a gondolatot, hogy én mint ember, segélyből éljek. Világos dolog, hogy az embereket csak válsághelyzetben kell segélyezni. Inkább-az az elvárás, hogy az emberek segítsenek. A koncepció alapvető eleme, hogy a gyermeknevelés nem többlettámogatást igényel, hanem a gyermeknevelés költségeit az utód termeli meg. A rendszer nem hozamra fizet, hanem a már megtermelt produktum után.- Ha jól értem, akkor Ön szerint nem biztos, hogy jóra vezet, ha szociálpolitikai kérdésként kezeljük azt, ami természetes.- Fontosnak tartom a szociálpolitikát, de csak akkor, ha arra szükség van. Ezt a szolidaritás kötelezővé teszi. Ez nem szocialista attitűd, hanem éppenséggel fordítva. Mindenkinek adjuk meg, ami jár neki. Tehát munkalehetőséget, munkabért és így tovább, hogy föl tudja nevelni gyermekeit. A demográfiai válságból való kilábalás helyes útja, ha a szülőt abban tesszük érdekeltté, hogy több gyermeke legyen, akikből aztán értékes emberek válnak.- Mitől értékes egy ember?- Ennek vannak lélektani, morális és egyéb kritériumai. Ezt nem tudjuk társadalmilag egységesen vizsgálni. Azonban elfogadhatónak tartom azt a gondolatot, hogy a társadalom szempontjából - remélem, ez a mérce nem torzít nagyon - az ember által befizetett SZJA is méri az állampolgárok hasznosságát. A javaslat innen indul. A szülőt aszerint díjazzuk - mintegy munkabérhez hasonló, és ezért utólag fizetendő -, hogy milyen produktumot hozott létre. Tehát a gyereket ne, csak megszülje, hanem úgy nevelje, olyan iskolába járassa, hogy az majd felnőttként hasznos tevékenységet folytasson a társadalom számára. Világos dolog, hogy a szülőnek elemi érdeke lesz, hogy a gyerekei kvalifikáltabb munkát végezzenek, aminek adójából ő is lineárisan részesedik. Vagyis, ha több gyermeke van, akkor több pénzt kap.- Milyen más előnyei lennének még a népesedési modell rendszerének?- Várhatóan visszaszorítja a feketegazdaságot, ezzel a költségvetést új forrásokhoz juttatja. Elősegítheti a törvénytisztelő magatartás kialakítását, ez a szülő érdekével egybevág. Javítja az iskoláztatási szokásokat, hiszen a szülők alapvető érdeke, hogy a gyermeke tanult ember legyen, azaz megfelelő anyagi egzisztenciát biztosítson magának. Ösztönöz a fiatalabb házasodásra, a viszonylag korai gyermekvállalásra, ezzel segíti a háromgenerációs család megújulását. A korai házasság másik velejárója, hogy az anya több gyermeket vállalhat egészség- ügyi kockázat nélkül. A családba visszaáramló pénz a családon belül újra elosztható, ezzel a család stabilitását pozitív visszacsatolással erősíti. Elősegíti az idősek anyagi biztonságát, kompenzálja a nyugdíjrendszer bizonytalanságait. Sőt a rendszer szolgáltatása nem érzékeny az inflációra, és az időskor előrehaladtával növekszik, míg a nyugdíj reálértéke általában csökken.- Viszont a személyi jövedelemadóból elvont huszonöt százalék hiánya megroppanthatja a költségvetést. Hogyan lehetne ezt pótolni?- Ez fals szemlélet. Először is a büdzsének hasznot hoz, hogyha kvalifikált munkaerő nő föl, akik nem hajléktalanok és nem munkanélküliek, hanem szakmával rendelkező, tanult emberek. Másrészt a feketegazdaság 25-35 százalékos visszaszorításából annyi haszon származhat, ami az általunk javasolt adóátcsoportosítást pótolja. A népesedési modell bevezetése kezdetben nem okozna érzékelhető terhelést az államháztartás számára, mivel a terhek fokozatosan, apró lépésekben nőnének. Javaslatunk szerint évente egy-két százalékkal nőne a jövedelem- adó szülők számára visszafordítandó hányada. Mivel működését az évi költségvetési törvény, illetve az adóról szóló törvény kellően szabályozza, a folyamat nem „szaladna meg”. Őszintén szólva nem is nagyon látok nehézségeket.- Az érintett szakemberek ho gyan vélekednek erről a tervről?- Az igazsághoz tartozik, hogy még nem tártam a teljes szakma elé az elképzeléseinket, ám aki eddig találkozott vele, kivétel nélkül megvalósíthatónak tartotta. JUHÁSZ MARIANNA
