Heves Megyei Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-10 / 34. szám
6. oldal - Heves Megyei Hírlap P F 2 3 2000. Február 10., csütörtök Sfll A körjegyzőség törvényes Mi lesz veled, Török fürdő? A Heves Megyei Hírlap 2000. január 24-i számában Törvényes-e a siroki körjegyzőség? címmel olvasói levél jelent meg Huszár István volt polgármester tollából. Huszár úr a kérdésére adott válaszával megszólította hivatalunkat, ezért kénytelen vagyok levelére, egyéni véleményére - ami a vonatkozó rendelkezések félremagyarázásán alapul - válaszolni. Az önkormányzati törvény 39. § (1) bekezdése főszabályként ajánlja, hogy az ezernél kevesebb lakosságszámú települések hozzanak létre körjegyzőséget, majd rögzíti, hogy ezernél több, de kétezernél kevesebb lakosú község tagként is részt vehet körjegyzőségben, körjegyzőség székhelye kétezernél több lakosú település is lehet. A törvény rendelkezéseiből világosan és egyértelműen következik, hogy az ezernél több, Az andornaktályai plébánia képviselő-testülete 2000. január 29-én, szombat estére szervezte meg a minden igényt kielégítő jótékonysági bálját, melynek bevétele most is a példamutatóan szépen tisztán tartott műemlék templom további korszerűsítésére (fűtés) fordítódik. Szervezésből, figyelmességből, tisztelettudásból kitűnőre vizsgáztak. A programot színessé és ünnepélyessé tette a helyi általános iskola tanára által betanított tánc, mesemondó műsor, melyet a diákok nagyszerűen adtak elő. A nemrégen alakult idősek klubjának női kórusa álHazánk azon kisszámú állampolgára közé tartozom, akik szeretik az anyósukat, így elhatároztam: 80. születésnapján a tiszteletére rendezett éttermi díszebéden az egybegyűlt rokonok társaságában lejátszom részére Kovács Kati: „Úgy szeretném meghálálni” című számát. Futottam néhány kört, hogy jó minőségben megszerezzem a magnófelvételt, de nem jártam sikerrel. Ekkor jött az a - most már belátom - bugyuta ötletem, hogy mint az egyik legilletékesebbtől, az Egerben működő Rádió Eger stúdiójától szerzem meg a számot, akik mégiscsak arra tették fel az életüket, hogy szórakoztassanak és kiszolgáljanak. így beszereztem egy márkás magnókazettát, és kellő tisztelettel bekopogtattam a stúdióba. Érdeklődésemre egy hölgy úgy nyilatkozott hogy „mi nem nagyon szoktunk ilyen kéréseket teljesíteni”, majd azért beszólt az ajtón az „illetékes elvtársnak”, hogy mit lehet tenni. Ekkor állt de kétezernél kevesebb lakosú község nemcsak székhelyenként, hanem tagközségként is részt vehet körjegyzőségben, míg kétezernél több lélekszámú település csak székhelyenként - tagközségként nem - vehet részt körjegyzőségben. A törvény 40. § (1) bekezdése szerint „Körjegyzőség alakításáról az érdekelt települések képvi- selő-testületei állapodnak meg”. Az ezer lakoson aluli települések testületéi tehát nem „felkérnek egy nagyobb települést” a körjegyzőségi feladatok ellátására, hanem a nagyobb település képviselő-testületével közösen - természetesen egyetértés esetén - létrehozzák a körjegyzőséget. A 40. § (1) bekezdés rendelkezései választ adnak a levél írója által lényegesnek tartott negyedik elemre is. Dr. Balás István hivatalvezető tál előadott népdalcsokrot nagy tetszéssel fogadták a jelenlévők. Takács Alajos plébános úr köszöntésével, jókívánságaival tették felejthetetlenné a 25 éves (2 pár) és az 50 éves (5 pár) házassági évfordulójukat ünneplőket, akiknek tortával és pezsgővel kedveskedtek. Az este folyamán tombolahúzásra is sor került, fődíj egy nyolchetes malac volt. A jelenlévők reggelig ropták a táncot a kitűnően játszó zenekar zenéjére. Köszönjük a szervezőknek, rendezőknek. Ezt jövőre is meg kell ismételni. meg bennem az ütő, ugyanis’ a kérdezett személy szemrebbenés nélkül rávágta, hogy 3000, azaz háromezer forintért felveszik nekem a kért számot. Hirtelen átfutott rajtam, hogy én tényleg szeretem az anyósomat, de ekkora áldozatot azért ő sem várna tőlem, hogy egy 3 perces (teljesen ingyenesnek hitt) szolgáltatásért kifizessek 3000 forintot. Átfutott rajtam az a kabarétréfa is, melyben Márkus László darabokra cincálta az újonnan vásárolt fotelját, hogy mi került azon olyan sok pénzbe. Én is szerettem volna cincálni, hogy mi is kerül ezen a felvételen 3000 forintba, de nekem nem volt mit cincálnom. így maradt a szokásos „rögtön összecsikarom magam”, no és az „engedjék meg, hogy röhögjek” eszmefuttatás, majd vert seregként, de emelt fővel távoztam. Tényleg, tisztelt Rádió Eger: mi is került (volna) ezen a rövid felvételen 3000 forintba??? Báthory Attila A kórház szó említése a legtöbb emberben szorongást, esetleg félelmet kelt. Ezen érzések okát magyarázni sem kell, mert mindenkiben van egy természetes aggodalom, ha hozzátartozója vagy saját maga kórházba kerül, nem beszélve az esetleges negatív hatásokról. Ezért érzem említésre méltónak, ha az utóbbi hatással ellentétben pozitív élményekben van része egy betegnek. Az egri fürdőkórházban a kéthetes kúra első napjától végig azt tapasztaltam, hogy az intézménynek csak egy a fontos: a beteg. Minden kezekhez egyformán figyelmesek, s igyekeznek mindenkinek a maximumot nyújtani a kezelések, tehát a gyógyítás, s magára az „emberre” való odafiA Heves Megyei Hírlap 2000. január 15-i számában Szuromi Rita érdekes interjút tett közzé „Egy dandy tündöklése a se- lyemgubóban” címmel, a január 8-án életének 93. évében elhunyt dr. Kapor Elemér költőről, íróról, újságíróról és szerkesztőről. Az újságírónő tiszteletre méltó munkájába azonban néhány hiba is becsúszott, amelyet feltétlenül korrigálni kell, egy majdan megírandó hiteles Kapor-életrajz érdekében. Miután az interjú készítője idézte Róth Gyulának az Igazság 1946. egyik júniusi számában publikált, Kapor Elemérhez intézett nyílt levelét, amelyben őt méltatlanul megbélyegezte, idézett a szintén az Igazságban megjelent, névtelen szerzőtől származó „Az egri fiúkereskedelmiből indult el” című írásból is, mint olyan dokumentumból, amely szerinte szintén Kapor Elemért marasztalta el. Az igazság az, hogy ez a cikk nem az elhunyt kiváló újságíróról szól, hanem a szihalmi születésű Dövényi Nagy Lajosról (1906-1964), aki az Egri Felsőkereskedelmi Középiskola elvégzése után bejutott az Eger című lap. szerkesztőségébe, s ott dolgozott 1934-ig. Kapor Elemér bácsi elmondta nekem, hogy Dövényi nagy tehetségű újságíró volt, de ezzel egyenes arányban állt lustasága. Amikor megbízta azzal, hogy a helyi színházban játszott darabokról írjon kritikát, azt elmulasztotta, s a Pesti Hírlapban már publikált írásokat adott át neki közlésre. Ő azonban mint szerkesztő, rájött kollégája turpisságára, s nem fogadta el tőle a leadott anyagot, s eredeti kritikák megírására sarkallta. Elemér gyelés tekintetében is. A kórház egész személyzete egy emberként dolgozik, szíwel-lélekkel és teljes felelősséggel. Ennek oka a remek csapaton kívül egy nagyon jó szellemiségű irányítás lehet: ahogyan tapasztaltam, ez Bereczky János főorvos úrnak köszönhető. Pedig sok nehézségen kell úrrá lenniük munkájuk során: minimális gyógyszerellátás, kevés létszám, a betegekkel bánni sem mindig könnyű, s nem utolsósorban a mindenki számára jól ismert alacsony közalkalmazotti besorolás. Mégsem vették el ez idáig ezek a hiányosságok a dolgozók kedvét, azonban félő, hogy az egyre gyakrabban rebesgetett fürdőkórház áthelyezése, a Török fürdő bácsi mondott el nekem egy másik Dövényi-történetet is, amely kollégája gyenge jellemére utal. Egy alkalommal főnökét névnapja alkalmából ezüsttárgyakkal lepte meg. A köszöntéskor el- csukló hangon utalt arra, hogy ezek féltve őrzött családi ereklyéi voltak. Ebből azonban egy szó sem volt igaz. Az ezüstne- műeket Dövényi egy Széchenyi utcai ékszerésztől hitelbe vette, de „elfelejtette” kifizetni. Miután ezt az ékszerész Kapor Elemérnek elmondta, ő mint igazi úriember, kifizette neki az ajándék- tárgyak árát. Persze, ezt nem tudatta kollégájával. Dövényi Nagy Lajosról érdemes tudni, hogy 1934-től szélső- jobboldali eszmék rabja lett. Felköltözött a fővárosba, ahol 1938- ig az Új Magyarság munkatársa, majd a szélsőjobboldali Esti Újság segédszerkesztője volt 1944- ig. 1938-tól rádióbemondó és tudósító. Ő írta a „Tarnopolból indult el” című antiszemita, uszító hangú regényt, amely a nyilaskeresztes szellemű Magyar Futárban jelent meg folytatásokban. A második világháború után mint háborús bűnöst a népbíróság kötél általi halálra ítélte, melyet azonban kegyelemből életfogytiglani börtönre változtattak, melyet azonban nem kellett teljes egészében letöltenie. Visszatérve Kapor Elemérre, meg kell jegyeznem azt is, hogy téves Szuromi Rita interjújának ama adata is, hogy Kapor a sütőiparból ment nyugdíjba. A valós tény az, hogy az említett munkahely elhagyása után az ÉMÁSZ anyagbeszerzőként alkalmazta, s innen ment nyugdíjba csekély járandósággal 1968-ban. bizonytalan sorsa megingathatja az oly szilárd hitet is. A betegek meggyőződése is, hogy a gyógyvíz, s az ottani kezelések nélkül kevésbé lenne eredményes a reumakórház munkája. Megértjük mi, hogy kellene a jól fizető külföldi vendég, s vele együtt a valuta. De milyen áron? Véleményem szerint a vendég legyen vendég: teremtsünk megfelelő feltételeket fogadásukra, de ne a magyar betegek kárára. Jó lenne, ha a szükséges átalakítások, átalakulások után nem kellene eszembe jussanak a költői sorok, ha e kórházra nézek: „Szertenézett, s nem leié honját a hazában”. Bényei Tamásné Lőrinci, Ságvári a. Az újságírónő cikke vége felé többek között a következőket írta: „Mire Kapor Elemér munkásságát újraértékelték, s politika- mentes ítélet volt adható a két világháború közti egri szellemi élet vezéréről, addigra a költő, újságíró már nem alkotott.” Az idézett mondatban két téves állítás is fellelhető. Kapor Elemér a két világháború közötti időszakban nem tekinthető az egri szellemi élet „vezérének”. Ha élne, e minősítés ellen szerénysége folytán ő tiltakozna a legjobban. Ő az említett időszakban a helyi kulturális életnek csak egyik vezető egyénisége volt, Hunyadi- Búzás Endréné, Pápay Klára, Hevesy Gusztávné, Molnár Ida, Ágoston Júlián ciszterci költőtanár, Pataki János Vidor ciszterci történész-tanár, Pálosi Ervin, Óriás Nándor jogakadémiai tanárok stb. mellett. Az sem fedi a valóságot hogy Kapor Elemér a rendszerváltás utáni években, 1989-90-től haláláig már nem alkotott. Én, aki ezekben az években sokszor meglátogattam lakásán, s máshol is beszélgettem vele, ezek során gyakran beszélt munkáiról és terveiről. Tervezett például egy úgynevezett lírai képeskönyvet, amely Eger híres műemlékéről írott verseit tartalmazta volna fénykép-illusztrációkkal, avagy novellái sajtó alá rendezésével is foglalkozott, s még sorolhatnám elképzeléseit, melyek megvalósítását az idős szervezet elgyengülése, illetve a halál gátolta meg. Érdemes volna hagyatékát szakembereknek tüzetesen átnézni, és gondoskodni az érett alkotások közzétételéről. Dr. Szecskó Károly Eger Gondos ápolás Ezúton szeretném megköszönni az egri Markhot Ferenc Kórház krónikus belgyógyászati osztály nővéreinek a gondos ápolást, valamint dr. Halmos Béla osztályvezető főorvos és dr. Takács Mónika kezelőorvos gyógyítómunkáját, amelyet idős édesanyám gyógyulása érdekében tettek. Hálás köszönet mindenkinek. Jakab Károly Eger Önzetlenségből jeles Az egri Markhot Ferenc Kórház IV. emeleti sebészeti osztályán január 3-10. között gyógykezeltek. Ezúton szeretnék hálás köszönetét mondani az osztály dolgozóinak, dr. Erdélyi Béla főorvosnak, dr. Miklós Sándornak és minden orvosnak, ápolónőnek önzetlen, becsületes, lelkiismeretes munkájukért. Rába Józsefné Pétervására Kaparj kurta, neked is lesz A sztrájkhoz való jog ma már természetes. A munkájukból élő emberek megtagadhatják a munkát, ha úgy érzik, hogy munkaadójuk kizsákmányolja őket, hatalmas vagyont harácsol össze magának, míg a munkások a kenyérre valót sem kapják meg munkájukért. Vajon hogy csinálják a nagytőkések, iparbárók, hogy nálunk senki nem sztrájkol ellenük? Megjavultak, bőségesen fizetnek, nem követelnek kemény munkát? Lessük el tőlük! Hogyhogy nálunk csak saját magunk ellen lehet sztrájkolni, még nagyobb bért követelni a más bőrére, nem törődve senkivel és semmivel? „Kaparj kurta, neked is lesz?” De ha ez ilyen egyszerű, miért nem sztrájkolnak az egészségügyiek, a pedagógusok, a kistisztviselők, a földművesek? Egyszerű a magyarázat: belátják, hogy az ő jövedelmük sokkal magasabb, mint a sztrájkoló- ké. Csak ez lehet a magyarázat... (vagy magasabb erkölcsi szinten állnak?) Az a réteg pedig, amelynek átlagjövedelme kisebb a sztrájkolókénál, szép példát lát arra, hogy miként érhet el fizetés- emelést: nem szabad kicsinyeskedni, hogy mi lesz a többiek fizetésével, mi lesz hazánk gazdaságával, hány milliárdot veszít vele az ország és vele az adófizető társadalom! Legfeljebb meghal néhány ember a kórházban, nem veszik fel Csabát és Vivient az egyetemre - a sztráj kólók miatt. No és? Előttünk a példa: „kaparj kurta, neked is lesz!”. Ézt akarjuk? Ez lenne a demokrácia? László Ferenc (cím a szerkőben) Köszönet a szervezőknek Anyósomért mindent. De ennyit?! Érdemes volna a hagyatékot méltóképpen gondozni Egy hiteles Kapor-életrajz érdekében • • t • Lapunk, a Heves Megyei Hírlap április 3-án lesz tízéves. Kiadónk ebből az alkalomból az érvényes egyéni előfizetéssel rendelkező olvasóink között születésnapi sorsolást rendez. Eszerint 10 héten át hetente 10 ajándékkal lepjük meg szerencsés olvasóinkat. Kilenc hét fődíja egy-egy kétszemélyes, hétvégi pihenésre jogosító utalvány amely a nyertes döntése alapján felhasználható a Hunguest Hotel Rt.-hez tartozó szállodák - Hotel Pagoda Lillafüred, Hotel Béke Hajdúszoboszló, Hotel Galyatető, Hotel Flóra Eger - bármelyikében. Az akció fodíjaegy kétszemélyes párizsi út. A sorsolás január 27-tcfl kezdődően, közjegyző jelenlétében, csütörtöki napokon történik, a nyertesek /.r fi/» névsorát a szombati lapszámokban, q , ^ Kv^űtt. KÜLDJÖN EGY KÉPESLAPOT PÁRIZSBÓL ^aüUíisMipí setsfiláí 1 0x1 0 NYEREMÉNY! (3243) Elégséges szolgáltatásból elégtelen! Eddig nem éreztem hátrányos helyzetben magam amiatt, hogy nem Füzesabonyban lakom. Ez azonban most egy csapásrp megváltozott, hiszen a már egy hete tartó „vasutas-, vagy inkább a szakszervezeti vezetőik által” működtetett sztrájk következménye családunkat is elérte. A sztori egyszerű: az az agyrémem támadt, hogy a Debrecenben tanuló egyetemista fiam vonattal próbálkozzon visszautazni az itthon töltött hétvége után. Azt hittem, hogy a MÁV Rt. által elégséges szolgáltatás minimum annyit biztosít, hogy Egerből Debrecenbe legalább egy alkalommal el lehessen jutni. Indulás előtt tájékozódtam az Internetről, de azt hittem, hogy az információ téves. Észerint ugyanis a 18.52-kor Egerből induló vonat 19.10-re érkezik Füzesabonyba, de a Debrecen irányába szervezett személyvonat már 19.00-kor elment. Az állomáson megerősítették, hogy ez így van „kitalálva”. A MÁV- és a Volán-menetrend összehangolása normális napokon sem történik meg, tehát miért kellene csodálkozni azon, hogy nincs annyi autóbuszjárat, amennyi egy vonatnyi egyetemistát visszajuttatna tanulmányai színhelyére?! „Köszönjük” tehát azon felelős embereknek, akik ennyire átgondoltan kívánják segíteni honfitársaikat, de igen nehezemre esne szolidaritást vállalni olyanokkal, akik értelmetlennek látszó kéréseikkel immáron hetedik napja okoznak egyre több kárt az ország egészének. Vajon mi lenne, ha más állami alkalmazottak is - elégséges szolgáltatás címén - ilyen körültekintéssel dolgoznának, pl. az egészségügyben vagy az oktatásban, akár a közhivatalokban? Igen sokan lekésnének a jobb jövőjükről. Dr. Demeter András Eger (cím a szerk.-ben)
