Heves Megyei Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-10 / 34. szám

4. oldal - Heves Megyei Hírlap HORIZONT 2000. Február 10., csütörtök jHHI AGRARFORU Koszorút vetnek a szőke Tiszára (Folytatás az 1. oldalról) Újabb vendég érkezik. A középko­rú férfi mondandójából rögtön kitű­nik, hogy hozzáértő.- Itt nálunk nem lehetett kiszed­ni a vízből azt a hatalmas mennyi­ségű tetemet, illetve kómában ver­gődő halat, amely a hullámmal le­ment - magyarázza. - Kiskörét hét­fő este érte el. Ahogy tudom, a táro­zóban felduzzasztották a vizet leg­alább 40 centivel, hogy azután na­gyobb hullámmal gyorsabban men­jen tovább a mérgezett rész, s minél hamarabb áthaladjon Szolnoknál. Továbbhaladva a településen, a Fő úti Törpe halkereskedésnél ál­lunk meg. A kínálat elég gazdag. Az elárusító lány - miután megismeri jövetelünk célját - azt kéri, beszél­jünk inkább a főnökével, ő bizo­nyára sokkal több információval bír. Annyit persze ő is elmond ne­künk, hogy a Tiszából nem hoztak nekik egyetlen halat sem. Természe­tesen nem is árulnának tiszai halat, tekintettel a jelenlegi körülmények­re. Inkább máshonnan szerzik be az eladandó mennyiséget. Amíg a folyó partjára igyek­szünk, kollégámmal nosztalgiá­zunk egy keveset. Arra az időre em­lékezünk, amikor gyakran megfor­dultunk Poroszlón csak azért, hogy finom, oksó halászlét együnk. So­kan cselekedtek hasonlóképp így. Azt az időszakot elevenítjük fel, amikor még javában virágzó és jöve­delembiztosító foglalatosság volt a halászat, s az e munkában igazán mesterek szívesen mutatták be az újságíróknak is, hogyan teszik a dolgukat. Most meg, ha sikerülne is fellelnünk őket, csupán anekdotá­kat regélhetnének régmúlt időkről. A Tiszafüredre vezető híd tövé­ben kisebb csoportosulás fogad. A vízirendészet motorcsónakjában a rendőr azon tanakodik, járjon-e egyet a folyón. Túl sok értelme nincs. Ha fel-felbukkan egy-egy víz­ben vergődő uszonyos jószág, a ki­kötő gazdája, Molnár Sándor indul érte motorral felszerelt csónakján. A parton sorakozó, vízzel félig elle­pett ladikok közül az egyikben két harcsa Az egyik állat - legalább 30 kilogrammos - még kapkodja a le­vegőt, ám látszik, nem sokáig él már. A másik is megközelíti a 15 ki­lót, de az már kiszenvedte a lelkét.- Azt látták volna - lép mellénk Nagy Sándor, akit saját közlése sze­rint az egész ország az öreg Ho... hó­ként ismer -, amikor tegnap vonul­tak itt a megmérgezett halak! Leg­alább 15 kilométeren át, 10-15 mé­ter széles sodorvonalon vitte szegé­nyeket az ár. Előbb a legérzékenyeb­beket, a süllőket, aztán a harcsá­kat, majd a pontyokat, az amuro­kat, a busákat, a keszegeket. Renge­teg volt köztük a tetem, de nagyon sok még vergődött, hátha életben maradhat. A kommunikáció még a folyó közepén is szükséges Kiáltás hangzik, Molnár úr fi­gyelmét hívják fel újabb sodródó halakra:- Sanyi! Ott jönnek a hídnál! Még élnek! A megszólított bepattan egy tár­sával a motoros úszóalkalmatosság­ba, s a sodorvonalon belül ügyes mozdulatokkal kiemelik hálójukkal - ezúttal a busákat. Amint a többiek megemlítik, nincs túl nagy szerencséje a kikötőt bérlő férfinek. A korábbi években az áradás okozott neki gondot, most meg itt ez a ciános mérge­zés...- Uram, a magyar Tiszának vé­ge! S nekünk is végünk! Legalább egy évtizedre - osztja meg bánatát a parton szemlélődőkkel Nagy Sán­dor. Azután hozzánk fordul a ma­gyarázattal: - Gondolják csak végig, megszakad a tápláléklánc! A cián miatt nemcsak a halak pusztulnak el, hanem a folyóbeli mikroélővilág is. A kagylók, a rákok, a kérészek, a moszatok. No már most, ha a halak nem tudnak mit enni, akkor még ha túlélték is a mérgezést, más vi­zekbe mennek majd. Oda, ahol ta­lálnak maguknak élelmet. Leg­alább tíz év, mire helyreáll a termé­szet rendje a Tisza mentén. Nagy úrnak is van egyébként min keseregnie. Idős éveire Porosz­lón remélt nyugdíj-kiegészítést. Ki- alaküott falusi turizmushoz szállás­helyet, aztán horgászboltot, még etetőhelyet is biztosított csónakkal együtt a horgászáshoz. Tavaly elég jól ment az üzlet. Idén viszont mindennek lőttek, hiszen ki jön majd a ciánmérgezett helyre. S még hosszú-hosszú évekig. Úgy kalkulál, hogy személy szerint mintegy két­millió forint veszteség éri. Kortárs ismerősének is van oka a panaszra. Ő a Tisza-parti telkén for­dított nem kis összeget beruházás­ra Elsősorban azért, hogy horgász­ni szerető turistákat fogadhasson. Gyűjtik a fel-feibukkanó kómás halakat Úgy tűnik immár, hogy hiábavaló volt a befektetés. Egyre többen gyülekeznek a [már nem is annyira) szőke Tisza partján. Aggódva figyelik, ahogy vonul lefelé az ár a folyón. Komor képek mindenfelé. Az indulato- sabbjai átkot szórnak a keleti szom­szédra, ahonnan tulajdonképpen a baj származik. Nyomdafestéket nem tűrő szavakkal illetik az auszt­rál-román céget, amely a szennyező anyagot a vízbe bocsátotta. Valójá­ban nagyon is érthető a harag. An­nál bizonytalanabbak a morgoló­dók, amikor a kártérítés lehetőségé­ről esik szó. Nem igazán hiszik, hogy bármi is kicsikarható lenne. Máskor sem sikerült - emlékeznek az idősebbek.a korábbi, államok közötti árvizes afférokra. Távoli harangszó hallatszik. Szinte a megkondulás pillanatában szólal meg Nagy Sándor telkes cim­borája.- Igaza volt a Vincének - bólogat nagyokat -, koszorút kell vetnünk a Tiszára! A folyó meghalt. PERL MARTON SZALAY ZOLTÁN Dinnyések találkozója - A Szent István Egyetem gyöngyösi főiskolai kara szaktanács- adási központja és a Heves Megyei Agrárkamara dinnyetermelési szakmai fórumot ren­dezett Tasspusztán. Az északi régió három megyéjéből érkezett szakemberek a köz­kedvelt gyümölcs fajtáival, termelésének modern módszereivel ismerkedtek meg. FOTÓ: PILISY ELEMÉR Időszerű feladatok a belvízvédekezésben Az FVM Heves Megyei Földműve­lésügyi Hivataltól nyert tájékoz­tatás szerint a tavaly nyár végi csapadékos időjárás az elmúlt évtizedek legnagyobb ár- és bel­vízkárát okozta a megyében. Ez a helyzet rányomta bélyegét az ez évi várható belvíz kialakulá­sára. A lehullott csapadék me­gyei átlagban 750 milliméter volt, de egyes térségekben a 950 millimétert is meghaladta. En­nek eredményeként 200-300 milliméternyi csapadéktöbblet van a talajban. A téli csapadék mennyisége még tovább növelte a többletet. Az elmúlt 8-10 napban a hő­mérséklet megváltozott -15 Cel- sius-fokról +10 Celsius-fokra, így a hegyekben lévő hóréteg gyors olvadásnak indult, a vízzel telí­tett talaj így további csapadékot nem, vagy csak kismértékben ké­pes befogadni. Emiatt a béívízzel borított területek további növeke­désével kell számolni. Ahhoz, hogy a megye területén minél ki­sebb belvízkár keletkezzen, szük­séges a gazdálkodók, termelők hatékony közreműködése a vízel­vezetésben. Ezért felhívják a gaz­dálkodók figyelmét, hogy a ter­mőföldjeikről lehetőség szerint a belvizet vezessék el a tábláik mellett lévő csatornákba. Etikátlannak tartják, hogy az a gazda, aki nem tesz meg min­dent a termőföld védelmében, kárenyhítési kérelmet nyújtson be. Kérik a termőföldhasználó­kat, hogy közös összefogással szüntessék meg a csatornákban keletkezett jégdugókat, tisztítsák meg az átereszeket, hogy zavar­talan legyen a vízelvezetés bizto­sítása. A hatékony védekezés megva­lósításához kérik a helyi önkor­mányzatok, a vízgazdálkodási társulatok, az agrártermelők együttműködését a belvízkárok csökkentése érdekében. Tájékoztató: az ostoros-novaji részarány-tulajdoni földkiadás folytatásáról Az érdekelt földtulajdonosok egy része előtt ismert, hogy janu­ár 17-én a Legfelsőbb Bíróságon kihirdetett végzés értelmében befejeződött a több éve folyó peres eljárás, amely a novaji 0114. és 0124. helyrajzi számú szőlőterületek részarány-tulajdoni földkiadása során indult 1997 januárjában - tájékoztatták la­punkat az FVM Heves Megyei Földművelésügyi Hivatalban. A legmagasabb bírói szerv min­den „érdekelt” számára tanulsá­gos döntést hirdetett ki a végzés­ben. A felperesek (szövetkezet, két kft., 25 magánszemély, az idő­közben visszalépett ügyészség) fellebbezését elutasította, az első fokon eljárt Nógrád Megyei Bíró­ság ítéletét hatályon kívül helyez­te, a pert megszüntette, és kimon­dotta, hogy ebben az ügyben bíró­sági eljárásnak nincs helye. Mint emlékezetes, az Ostorosi Földki­adó Bizottság 1995-ben a jelzett két szőlőtáblára hozott határoza­tai közül 5 határozat ellen felleb­bezést nyújtottak be az érintett földtulajdonosok. Ezekben kifogá­solták, hogy a bizottság nem a tör­vényi előírások alapján járt el és hozta meg döntését. A fellebbezéseket elbíráló He­ves Megyei FM Hivatal II. fokú ha­tározataiban - mindkét táblára ki­terjedő hatállyal - az összes hatá­rozatot megsemmisítette, és a Földkiadó Bizottságot az 1993. évi II. törvény előírásainak betartásá­val történő új eljárás lefolytatására utasította. Az FM Hivatal ezen ha­tározatai ellen a Heves Megyei Fő­ügyészség óvásokat nyújtott be, amelyek felülvizsgálatra felterjesz­tésre kerültek a Földművelésügyi Minisztériumba. A minisztérium visszaküldte új határozathozatalra az óvásokat, melynek eredménye­ként a megyei hivatal elutasító ha­tározatot hozott. Ez ellen az ügyészség 1997 januárjában nyúj­tott be keresetet a bírósághoz - mint utólag kiderült -, a földki­adásról és az ügyészségről szóló törvények néhány szakaszában foglaltak helytelen értelmezése nyomán. A legfontosabb most már, hogy a peres eljárást követően a két szőlő­táblára vonatkozó földkiadás az időközben többször módosított 1993. évi II. törvény előírásainak be­tartásaival kerüljön lebonyolításra az érdekeltek fegyelmezett, megér­tő és jó szándékú közreműködésé­vel. A Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára rendelkezett az ügy­ben, és utasította a megyei FM Hiva­tal vezetőjét, hogy a két szőlőtáblára vonatkozóan folytassa le az új föld­kiadási eljárást. Ennek során a tör­vény előírásait szigorúan be kell tar­tani. Kiemelten kell kezelni a határ­időben (1993. március 24-ig) be­adott földkiadási kérelmek figye­lembevételével a jogosultsági jogcí­mek teljesítési sorrendjét. Azt is világosan kell látni, hogy az 1993-1996 években működött Ostoros-Novaji Földkiadó Bizottság által hozott összes határozat alkal­matlannak bizonyult földhivatali tulajdonjog bejegyzésére. A felleb­bezések és a peres eljárások négy évet vettek igénybe. Ezen évek so­rán három, egymással ellentétes érdekcsoport alakult ki. Ezek egy­re fokozódó türelmetlenséggel, el­szántsággal, panaszokkal nem­csak egymás ellen fordultak, ha­nem az illetékes szerveket is sajá­tos támadások kereszttüzébe von­ták. A két község termőföldjeinek kiadása körül kialakult, jelenleg fe­szültséggel is terhelt és eltorzított információk áramoltatásával meg­rontott légkörben kell újraindítani és folytatni a földkiadási eljárást. A Heves Megyei FM Hivatal föld­kiadó szakrészlegére hárul ennek az igen jelentős feladatnak az eredményes végrehajtása. Ez a fon­tos munka valamennyi érdekelt részarány-tulajdonos megértő, a törvény és embertársai tiszteletén alapuló fegyelmezett magatartását kívánja és teszi szükségessé. A kö­zeli hetekben lefolytatásra kerülő, a jelzett Két szőlőtáblára irányuló új földkiadási eljárás és a törvé­nyes birtoklás határozatainak meghozatala alapos előkészítő adatokat egyeztető és pontosító munkával veszi kezdetét már a kö­vetkező napokban. A hivatal felké­szült a rendkívül nehéz feladat mi­előbbi, törvényes keretek közötti végrehajtására. Ehhez azonban nagy szükség van az érdekelt rész­arány-földtulajdonosok fegyelme­zett, megértő önmérsékletére. A hivatal munkáját nem segíti, ha­nem zavarja, az érdemi ügyinté­zést hátráltatja egyes személyek, a különböző érdekcsoportok részé­ről jelentkező módszeres sürgetés, reklamálás, olykor fenyegetés. Akinek az eddigi földbirtoklása megfelel a jelenleg hatályos tör­vénynek, annak nincs félnivalója. Akinek viszont eddigi földbirtoklá­sa mások törvényes érdekeit sérti, tudomásul kell vennie, hogy föld­jét más helyen kapja meg. Ellenke­ző tartalmú határozat esetén úgyis számolnia kell azzal, hogy azt fel­lebbezéssel eredményesen támad­ják meg. Kérik az érintett részarány-tu­lajdonosokat, hogy ezt a tájékoz­tatót figyelmesen tanulmányoz­zák át, és a földkiadás eredmé­nyes végrehajtásában fegyelme­zetten, segítőkészen működjenek együtt a Heves Megyei FM Hivatal földügyi munkatársaival. ______■ I dén az agrárollót zárni kell Az idei agrártámogatások átrende­zését szeretné elérni a Magyar Ag­rárkamara arra hivatkozva, hogy a támogatások reálértéke több mint 10 milliárd forinttal marad el a múlt évitől - tájékoztatta az MTI-t Mészáros Gyula, a Magyar Agrár­kamara főtitkára. Mint elmondta: alapvetően meg kell változtatni az agrárrendtartásra fordított pénzek felhasználását. Emellett a forráso­kat ki kellene egészíteni 13-15 mil­liárd forinttal, azaz a rendtartási célok támogatására hozzávetőlege­sen 60-65 milliárd forintot kellene fordítani. A rendtartást szolgáló pénzeket mindenekelőtt a belföldi árufeleslegek levezetésére kellene költeni, ezzel javítva a gazdák jöve­delmi pozícióját. Az agrárkamara a termelési támogatások felfüggesz­tésére is javaslatot tesz, elsősorban azokat szüntetné meg időlegesen, amelyek szociális, illetve foglalkoz­tatási célokat szolgálnak. A szociá­lis és foglalkoztatási gondok meg­oldására vidéken is elsősorban a foglalkoztatási alapokat kellene fel­használni - vélte a főtitkár -, mint­egy 10 milliárd forintos nagyság­rendben. Mészáros Gyula kitért ar­ra, hogy a,magyar mezőgazdaság 1990-es gépesüettségi szintjének el­éréséhez 600 miUiárd forintra vol­na szükség. Ez 30 százalékos tá­mogatási szintet alapul véve 180 milliárd forintos támogatást igé­nyelne, amit ha 4-5 évre elosztaná­nak, az 40 milliárd forintos évi gép- beruházási támogatást vonna ma­ga után. Ez a jelenlegi tervezett 17 milliárd forintos támogatásnak a 2,5-szerese. Az állami hitelgaran­cia-alapot, amelyet a kormány a múlt évben hagyott jóvá a mező- gazdaság számára, Mészáros sze­rint elsősorban csődmenedzselés­re kellene fordítani, hogy a csőd­közeibe került gazdák és gazdasá­gok folytathassák tevékenységü­ket. Az idén az agrárollót minden­képpen zárni kell, és ehhez az ag- rárkormányzatnak megvannak az eszközé. m

Next

/
Thumbnails
Contents