Heves Megyei Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-12 / 9. szám

2000. JANUÁR 12., SZERDA ÁRA: 39 Ft ELŐFIZETVE: 30,10 Ft XI. ÉVFOLYAM 9. SZÁM MAI SZÁMUNKBÓL TERPLASZTIKA AZ ÁLLOMÁS ELE? Füzesabony városának önkor­mányzata a millenniumi eszten­dő megünneplésére több tervet is szeretne megvalósítani. Eper­jesi László, a művelődési és ok­tatási bizottság elnöke képző- művészeti alkotás felállításáról és egy többnyelvű városkalauz kiadásáról is nyilatkozik. (5. oldal) AZ EGERTOURIST JÖVŐJE Az idegenforgalmi kft. értékesí­téséről Vadócz Péter ügyvezető igazgató és dr. Vass Géza me­gyei főjegyző mond véleményt. A megyei önkormányzat dönté­se a 400 milliósra becsült ide­genforgalmi hasznosítású ingat­lanok sorsát is érinti. (6. oldal) HIÁNYOS TAJEKOZTATAS? Egyik olvasónk takarékbetét­könyves kálváriája közben még rendőrt is kellett hívni. A posta- hivatal vezetője szerint szinte naponta ki vannak téve ilyen in­zultusoknak. (6. oldal) A VEZETES ELEGEDETT Lapunk sportrovata a Gyöngyö­si Főiskola NB II.-es női kézilab­dacsapatának őszi szereplését teszi mérlegre. Pintér Tibor edző tanítványainak teljesítmé­nyét a klubon belül is jónak ér­tékelik. (12. oldal) 9 Tilosra állított szemaforok Megállapodás híján folytatódhat a vasutassztrájk Ez a vonat most van Indulóban, de vajon mikor kap zöld utat a többi szerelvény... fotó: gál gábor Annak ellenére, hogy mára csökkent a sztrájkoló beszüntetést. Thúróczy László, a VSZ egri titkára vasutasok száma, a VDSZSZ elnöke úgy vélte: a tár- szerint ők örülnének a legjobban, ha nem kellene gyalások eredménytelensége miatt tovább folytat- ilyen kemény módszerhez folyamodniuk. Összeál- hatják az eredetileg ma délig meghirdetett munka- lításunk a 2., további információk a 4. oldalon Beszüntetik a koporsós temetést? Heves megye Rettegnek a dél-hevesi területen élők. Most már nem csupán a há­zaikat, értékeiket veszélyeztető, földből előtörő vízmennyiség mi­att. Egyre inkább biztosnak tűnik ugyanis, hogy a belvíz emelkedé­sével veszélybe kerülhetnek a ko­porsós temetések. Falun viszont többnyire ódzkodnak a hamvak umás elhelyezésétől. Pedig a hely­zet romlását követően várható, hogy több dél-hevesi kegyeleti he­lyen ideiglenesen beszüntetik a ko­porsós temetkezést. Erre határoza­tot az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgádat hozhat, a közegészségügyi helyzet alapos mérlegelése után. Mi ilyenkor a te­endő? S mikor kell elrendelni az umás temetkezést? Erről kérdez­tük a Heves Megyei ÁNTSZ üszti főorvosát, dr. Bartos Ilonát.- A temetők rendjét egy tavaly életbe lépett kormányrende­let szabályozza - mondta dr. Bartos Ilona. - A hatályos kor­mányrendelet szerint kopor­sós temetés ese­tén a sírgödör mélységének két méternek kell lennie, ráte- metés esetén úgy kell mélyíteni, hogy a felülre kerülő koporsó alj­zata legalább egy méter 60 centi­méterre kerüljön. Átlagos körülmé­nyek között Heves megyére nem jel­lemző olyan magas talajvízszint, hogy az a koporsós temetkezést ve­szélyeztesse. A mostani helyzet vi­szont más. A megemelkedő talaj­Az ANTSZ ad engedélyt A jelenlegi belvízhelyzet miatt a napokban két esetben került sor a koporsós temetkezés felfüggesztésére. Az előírások betartása érdekében Nagyfügeden és Karácsondon kellett ideiglenesen megtiltani a temetéseket. A határozat életben tartásáig csak az umás végtisztességet lehet megrendelni. A határozat feloldására a belvízhelyzet alakulásá­nak függvényében az ÁNTSZ ad engedélyt. vízszint miatt elképzelhető, hogy a tavaszi hóolvadáskor több helyen veszélyeztetni fogja az általános előírások betartását a jelenlegi csa­padékhelyzet. (Folytatás a 3. oldalon) Veszélyben, értelmetlenül Az ide vonatkozó törvény értel­mében ötvenezer hiteles aláírást kell gyűjteni ahhoz, hogy a Parla­ment népi kezdeményezésként napirendre tűzze a sorkötelezett­ség megszüntetésének ügyét, s döntsön is erről a kérdésről. A szabad demokraták elképzelései szerint február végén, március elején kezdődik meg az országos aláírásgyűjtő akció, amely mellől természetesen a sajtókampány sem hiányzik majd - tudtuk meg Fodor Gábor parlamenti képvise­lőtől, az SZDSZ ügyvivőjétől. A gyöngyösi származású politikus lapunknak hangsúlyozta: a mos­tani agyhártyagyulladás-járvány is rávilágított, hogy milyen ször­nyű állapotok uralkodnak a had­seregen belül. (Folytatás a 2. oldalon) Mégis lesz szeméttelep? Bélapátfalva Aggódva fordult Pepó Pál környe­zetvédelmi miniszterhez, úgy is, mint kedves barátjához dr. Várhe­lyi András országgyűlési képvise­lő, a Független Kisgazdapárt frak­cióvezető-helyettese, az észak- magyarországi tartomány idegen- forgalmi elnöke. Levelében - me­lyet még október utolsó napjaiban írt - határozott és erőskezű azon­nali intézkedést kért. Azt szerette volna elérni, hogy ne épülhessen meg a Bükki Nemzeti Park nyuga­ti kapujában, Szilvásvárad külte­rületétől pár száz méterre az a re­gionális hulladéklerakó, amely­nek a terveit a bélapátfalvai ön- kormányzat már elkészíttette. Mi történt azóta? - kérdeztük Barta Norbert polgármesterétől. Megtudtuk, hogy vendégek ér­keztek hozzájuk a Környezetvé­delmi Minisztériumból és a mis­kolci Környezetvédelmi Főfelügye­lőségtől, s megállapították, hogy egy-két éven belül betelik a jelen­legi, a tervezett hulladéklerakó tőszomszédságában található szeméttelep. Felhívták a hivatal vezetőinek a figyelmét arra, hogy az új lerakó megépítéséhez elen­gedhetetlen a hatástanulmány el­készíttetése. A falu lakossága nem idegenkedik a beruházástól, s a vezetőség szem előtt tartja a törvé­nyességet. A terv része a kisrégió és a megye fejlesztési programjá­nak, továbbá az európai csatlako­zásnak is feltétele a normáknak megfelelő, korszerű hulladék- gyűjtő létesítése. A polgármester azzal zárta a tájékoztatást, hogy nem szándé­koznak meghátrálni, nincs is mi­ért, pályázatot írnak, hogy támo­gatást kapjanak.- Ha nem nyerünk - mondta Barta Norbert -, mi is Egerbe visz- szük majd a szemetünket. (NÉGYESSY) Az autópálya árvízcsapdája Hatvan Lejjebb kerülhetnek az M3-as au­tópálya alatti átereszek, s ezzel megszüntethető az árvízcsapda a város északi részében. Az átere­szek áthelyezésével jobb elfolyást lehet biztosítani az újhatvani vá­rosrészt veszélyeztető belvíznek is. Az önkormányzat már koráb­ban is egyeztető tárgyalásokat kezdeményezett a Északkelet-ma­gyarországi Autópálya Rt.-vei (ÉKMA) a sztráda alatti átereszek helyzetéről, ám akkor még a hat­vaniak azt a választ kapták, hogy a részvénytársaság nem zárkózik el az ominózus álfolyók áthelyezé­sétől, ám a munkálatok költségeit nem hajlandó vállalni. Vajda Pál alpolgármester vi­szont úgy véli, hogy az 1970-es évek második felében, az autópá­lya építésekor a konstruktőrök nem jártak el megfelelő körülte­kintéssel, ezért kerülhettek a kel­leténél magasabbra az átereszek, így a nyári esőzésekkor a város északi részét elöntő Bér-patak a vízszint esése után már nem tu­dott visszahúzódni. Ugyanez a helyzet lép fel egy nagyobb olva­dás esetében, amikor az autópá­lya a magas átereszeivel árvíz­csapdaként működik. (Folytatás a 2. oldalon) Belvizek sújtják a mezőgazdaságot •Az idei év sem lesz könnyebb a tavalyinál Kemény, megpróbáltatásokkal teli évet zárt tavaly a mező- gazdaság - mondta a Hírlapnak Zoltai Béla, az FVM Heves Megyei Földművelésügyi Hivatalának vezetője. Ár- és belvíz pusztított, emiatt nagy károkat szenvedtek a termelők. Heves megye A bajok 1998 őszén kezdődtek, amikor a sok csapadék miatt csak kevés kalászos gabonát tudtak vetni a gazdák. Ennek pótlására tavaly tavasszal igye­keztek erőfeszítéseket tenni, amikor több napraforgót, kuko­ricát vetettek. A folytatás sem volt kedvező, mert márciusban és áprilisban is sok eső esett, és a nyár gazdag volt csapadékban. A kialakult ár- és belvízkárok enyhítésére a földművelésügyi tárca 650 milliós támogatást nyújtott a megyében tevékenyke­dő termelőknek. Az ősz kedve­zett a betakarításra, különösen a szőlő minősége lett kiemelkedő, igaz, a termelők nagyon sok energiát fordítottak a gombakár­tevők elleni küzdelemre. Az állattenyésztésben sok gondot okozott a takarmányter­melés és a betakarítás, az árbe­vétel öt százalékkal csökkent. Összesen 343-an igényeltek álla­mi támogatást, és 46 millió fo­rintot kaptak. Tavaly vezették be a termelők regisztrációját, amely 4952 gazdát érintett. Ez azért volt fontos, mert ennek alapján részesülhettek a támo­gatásokból. 1999-ben 2828 ter­melő kapott földalapú támoga­tást 366 millió forint értékben. Ez két és félszerese volt a '98-as összegnek. Az elmúlt évben 209-en pá­lyáztak ültetvénytelepítésre, és ebből 186-ot fogadtak el. Ezek összege csaknem 1,9 milliárd fo­rintot képviselt, s ehhez 660 millió forint támogatást kaptak. Tavasszal szőlőből 71,4, gyü­mölcsből 258 hektáron telepítet­tek. Ősszel 269 hektár új szőlő és 127 hektár gyümölcsös kiala­kításához láttak hozzá a megyé­ben. A modern technika vásárlá­sára 2,5 milliárd forintot költöt­tek, s ehhez az érintettek 615 millió forint állami támogatást kaptak. (Folytatás a 3. oldalon) 977086591003500009

Next

/
Thumbnails
Contents