Heves Megyei Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-06 / 4. szám
8. oldal Kamarai Elet - Gazdaság 2000. január 6., csütörtök Kézművesek Heves megye gazdaságában Herman István kamarai elnök (középen) fodrászmesterekkel A gazdasági kamarákat létrehozó - 1994. évi XVI. törvény a gazdasági kamarákról - (elfogadta az Országgyűlés 1994. március 1-jei ülésnapján) törvény hatálybalépését követően 1994 őszén Egerben megalakult a Heves Megyei Kézműves Kamara és 1995 elején megkezdte működését a kamara ügyintéző szervezete is. A kamarai tagság Az 1995. év zárásakor a nyilvántartás adatai szerint a Kézműves Kamara tagjainak száma 2306 működő vállalkozás. A törvénynek megfelelően a vállalkozások - tevékenységük jellege szerint - II osztályba kerültek besorolásra. Az osztályok taglétszáma általában 100 és 250 között volt, ettől jelentősen eltért a csaknem 500fős építőipari, valamint a hasonló nagyságú egészségügyi osztály. Az átlag alatt maradt az üveg-, papír- és kerámiaosztály, amelynek létszáma alig haladta meg az ötvenet. A vállalkozások zömmel a megyeszékhelyen és a városokban működnek, de tagnyilvántartásunk szerint a megye minden településén - általában lakosságarányosan - jelen vannak a kézművesek. Az elmúlt évek során folyamatos taglétszámnövekedés figyelhető meg, ez közel 300 tagot jelent évente, így 1999 végére a kamarai tag vállalkozások száma közel 4000. A kézművesek gazdasági súlya A kézműves kamarai tagkör megyei gazdasági súlyának egyik mutatója lehet az árbevétel. A tagdíjfizetési nyilvántartásból kiindulva megállapítható, hogy a kamara tagjainak túlnyomó többsége (84 százalék) nem éri el az 1.500.000 forint évi nettó árbevételt. Tagságunk 11 százalékának éves nettó árbevétele 1.500.000 és 6.000.000 forint között mozog, és mindössze a tag gazdasági szervezetek 5 százalékának nettó árbevétele lépi túl a 6.000.000forintos határt. A Heves Megyei Kézműves Kamara tagsága a jelenleg érvényes 951 szakképesítés (állam által elismert szakképesítések, OKJ 1999.) közül 598 szakmában regisztrált és 322 szakmában ténylegesen működik. A rendezett tagsági viszonnyal bírók 3800 egyéni és 185 társas vállalkozásban vesznek részt a megye gazdasági életében. A kamarai osztályok és szakmák 1999 végén 1. építőipari osztály (44 szakma), 2. ruha-, textil- és bőripari osztály (39 szakma), 3. faipari osztály (28 szakma), 4. vas-, fém- és műszeripari osztály (24 szakma), 5. járműipari osztály (23 szakma), 6. szolgáltatók osztálya (23 szakma), 7. elektromosipari osztály (22 szakma), 8. egészségügyi osztály (21 szakma), 9. élelmiszeripari osztály (21 szakma), 10. épület- gépészeti osztály (16 szakma), 11. üveg-, papír-, kerámiaosztály (12 szakma). Érdemesnek tartjuk megemlíteni a megyében leggyakrabban művelt tíz szakmát: fodrász (433 vállalkozás), szobafestő-mázoló és tapétázó (173 vállalkozás), kozmetikus (160 vállalkozás), autószerelő (131 vállalkozás), villanyszerelő (128 vállalkozás), víz- és központifűtés-szerelő (99 vállalkozás), géplakatos (89 vállalkozás), női szabó (80 vállalkozás), asztalos (69 vállalkozás), karosszérialakatos (53 vállalkozás). 1999 októberéig kamaránk 714 esetben foglalkozott a vállalkozások változásának ügyeivel. Ez időszakban 207 vállalkozói engedélyt adtunk ki, 226 esetben a vállalkozói engedély visszavonására, míg 195 kamarai tag esetében a tevékenységi kör módosítására került sor. Ebben az ügyintézési körben 86 konkrét személynek adtuk ki az arcképes gázvezeték- és készülékszerelői igazolványt. A kamara szakképzéssel kapcsolatos feladatai A gazdasági kamrák (jelenleg Kereskedelmi és Iparkamara, Agrárkamara és Kézműves Kamara) szakképzéssel kapcsolatos feladatait törvényi szinten a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.j és az azt módosító 1994. évi XVI. és az 1995. évi LXXXIV. törvény, valamint az 1994. évi XVI. törvény a gazdasági kamarákról szabályozza. A kézműves kamarák megalakulásuktól kezdődően egyik kulcs- fontosságú feladatuknak tekintették a képzést, továbbképzést, a gyakorlati képzőhelyek feltételeinek ellenőrzését, a fejlesztésükre adódó lehetőségek kihasználását, a szakmai vizsgabizottságokban történő aktív vállalkozói - mint kamarai képviselő - részvétel szervezését, koordinálását. A feladatok végrehajtásában a legfőbb gondot a finanszírozás és a szakképzés többi szereplőjével történő együttműködés megszervezése okozta. Említést érdemel, hogy mind a mai napig jelentkeznek zavaró tényezők. A gyakorlati képzés ellenőrzésének néhány tapasztalata A képzőhelyek személyi, tárgyi feltételei az esetek döntő többségében megfeleltek az elvárásoknak, ugyanakkor a képzési dokumentumok, a tanulófoglalkoztatás dokumentálása komoly hiányosságokat mutatott. Tervszerű gyakorlati foglalkoztatásról nem beszélhetünk, a tanulók által végzett munka volumenét, jellegét, mennyiségét a vállalkozással szemben megjelenő megrendelői igények határozzák meg. Nyugtalanító jelenség, hogy a tanulói juttatások terén - még a szerződéssel foglalkoztatottak esetében is - komoly és nem is tagadott hiányosságok vannak. A gyakorlati képzőhely és az iskola kapcsolata az esetek nagy többségében a gyakorlati érdemjegyek bekérésére és megküldésére szűkült. A Kézműves Kamarához tartozó gazdálkodó szervezetek leggyakrabban a fodrász, autószerelő, karosszérialakatos, szobafestő-mázoló és tapétázó, kozmetikus szakmákban foglalkoznak tanulóképzéssel. A szakmai vizsgáztatás feladatai A szakmai vizsgáztatás rendszerének átalakítását követően a kamarák a szakképzési törvényben előírtaknak megfelelően jelentős szerepet játszanak a szakmai vizsgabizottságokban. Az elmúlt időszakban csaknem 200 megbízottunk vett részt különböző szakmai vizsgabizottságok munkájában, elsősorban a gyakorlati vizsgafeladatok előkészítésében, illetve a megoldás elbírálásában. A Kézműves Kamara hatáskörébe tartozó szakmák közül jelenleg 46 szakmában van érvényes mestervizsga-szint, és 12 szakma esetében a vállálkozás indításának, illetve folytatásának feltétele a mesterlevél megléte. A Magyar Kézműves Kamara 408 mestervizsga-bizottság működését engedélyezte. Heves megyében jelenleg 11 mestervizsga-bizottság működik. A bizottságok elnökeinek és helyetteseiknek megbízása három évre szól, és megújítható. A Heves megyei mestervizsga-bizottságok az elmúlt időszakban (1997 és 1999 között) 130 mesterlevelet adtak ki, elismerve a magasabb szintű szakmai tudást. A kamara szervezte felnőttképzések sorában - a mesterképzés mellett - említésre méltó az úgynevezett multiplikátor-képzés. A Heves Megyei Kézműves Kamara megalakulása óta ápol gyümölcsöző kapcsolatot a németországi Münsterland Kézműves Kamarájával. A nagyságrendekkel nagyobb köztestület aktív segitő partner. A elmúlt években 120 szakemberünk, kamarai tagunk járt kint Münsterben, általában 15 fős csoportokban és 3 hetes turnusokban ismerkedtek a legkorszerűbb technikákkal, az autószereléstől a húsipari munkákon át a környezetvédelem kérdéseivel bezárólag. Több beruházás A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) közreműködésével tavaly több mint 560 millió dollár értékű beruházásokról született pozitív döntés, amelyek mindegyike zöldmezős beruházás, s megvalósulásuk csaknem 8900 új munkahely létesítését jelenti - mondta el Melega Tibor vezérigazgató szerdán Budapesten. A befektetésösz-tönzés legfőbb célországai továbbra is a tengerentúli fejlett országok, illetve Németország, Olaszország és Franciaország. Arra a kérdésre, hogy a Gazdasági Minisztérium átszervezése, a külgazdasági területnek a Külügyminisztériumhoz való telepítése hogyan érinti az ITDH működését, a vezérigazgató egyelőre nem tudott válaszolni. Melega Tibor beszámolt arról, hogy tájékozódó megbeszélést folytatott mindkét miniszterrel; ők január folyamán egyeztetik elképzeléseiket, s terjesztik javaslatukat a kormány elé. Elmondta, hogy a megvalósuló beruházások 40 százaléka az ország keleti felében növeli majd a munkahelyek számát. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre forintban) Angol font 402,98 Cseh korona 7,00 Euró 254,48 Német márka 130,11 Osztrák schilling 18,49 Lengyel zloty 59,47 Svájci frank 158,69 Szlovák korona 6,00 USA-dollár 245,57 A lakástámogatás új rendszere Februárban lép életbe az új kormányrendelet A kabinet döntésének értelmében január 15-én kell kihirdetni azt a kormányrendeletet, amely részletesen szabályozza a lakástámogatás új rendszerét. A rendelet február 1-jén lép hatályba. Eddig mintegy 20 bank és számos takarékszövetkezet jelezte, hogy szeretne részt venni az új lakáshitelezésben. Az otthonteremtéshez kétféle kamattámogatást nyújt majd a központi költségvetés. Az egyiket szélesebb ügyfélkör számára, kiterjedtebb felhasználási céllal. Mindenki, aki lakást akar építeni, vásárolni, bővíteni, felújítani, felvehet kedvezményes lakáskölcsönt. Ennek csak az a feltétele, hogy az új hitel összege egy lakásra nem lehet több 30 millió forintnál, de egy állampolgár több hitelt is igényelhet. Tehát ez esetben a cél az új lakások épitése, új vagy használt lakások vásárlása, bővítése és korszerűsítése. A hitelt a társasházak és a lakásszövetkezetek közös tulajdonában álló épületrészek felújitására is fel lehet venni. E kölcsön esetében azért lehet majd olcsóbb kamattal számolni, mert a hitelnyújtás forrásául szolgáló jelzáloglevelek kamataihoz 3 százalék támogatást nyújt a büdzsé. így a mostani 23 százalék körüli kamatszint jövőre a lakáshitelek esetében 15,5-16 százalékra csökkenthető. Mivel az utóbbi hetekben az értékpapírok kamatai gyorsan mérséklődtek, remény van arra is, hogy 2000 közepétől a kamatok további 1,5-2,5 százalékkal alacsonyabbak legyenek a tervezettnél. A másik fajta kamattámogatás csak új lakás építéséhez, vásárlásához vehető majd igénybe. E kölcsönt az első közös otthonukat megvásároló vagy építő, 35 év alatti házaspárok vehetik fel, vagy azok, akik három - vagy annál több - gyermeket nevelnek, vállalnak három éven belül. E kölcsön azonban nem lehet több 8 millió forintnál, és a rendelet szabályai szerint jövőre évi maximum 8 százalékos kamattal lehet kiközvetíteni az arra jogosultaknak. (sts) A LAKÁSÉPÍTÉS ALAKULÁSA AZ ELMÚLT ÉVEKBEN ÉPÍTETT LAKÁS (darab) ÉPÍTTETŐK SZERINT 1998-ban (darab) 180---1 9640-A 17146® \ \ \ % % 13745 ■ \ \ k‘ 10844 * 11174**** * ***"^#9494 6985------------s ' . * t ^i*3354. t----------------------* 7884 T»— ■ __J52Q___ 3 211 1990 1995 1997 Budapest városok - 1998 községek O önkormányzat [alapítvány, egyház, egyéb | központi költségvetési szerv || gazdasági szervezet [§ természetes személy A VILÁG PIACAIN 1999: a pánik éve 1999-ben évek óta nem tapasztalt esést produkáltak az árak a búza piacán. Ez a trend többször megtört az évek során, de az áraknak nem sikerült visz- szakúszniuk a chicagói tőzsde év elején tapasztalt 120 dolláros tonnánkénti árszintjére. 1999 januárjának első napjaiban néhány tényező az 1998 decemberétől tartó emelkedő irányzatot erősítette. Ezt követően egészen március elejéig zuhantak a jegyzések. A gabonafélék piacát az előrejelzések szerint a közeljövőben továbbra is a negatív hangulat fogja meghatározni. Sem a búza, sem a kukorica termésében nem valószínűsíthető számottevő csökkenés. Globális áremelkedést kiváltó tényező lehet egy, az északi féltekét érintő rendkívüli természeti esemény, de támaszt adhat az áraknak a tartósan alacsony árszint miatt bekövetkező keresletnövekedés is. A Budapesti Árutőzsdén hektikus ingadozás jellemezte a búza árát 1999-ben. Tavasz- szal az 1998-as készletek és az alacsony nemzetközi árak nyomták a piacot. A nagy átmenőkészlettel kapcsolatos várakozás miatt a ’99-es, új termésű búzának folyamatosan és egyenletesen csökkent az ára annak ellenére, hogy a vetésterület az utóbbi évek átlagától jelentősen elmaradt. A kedvező tavaszi időjárás hatására az árak hirtelen zuhantak, majd ezt követően stabilizálódtak. Az első erősebb korrekciót - az emelkedés kezdeti fázisát - a forró júniusi időjárás váltotta ki. Tovább fokozta az aggodalmakat a júliusban, a betakarítási időszak elején hullott sok csapadék. Pánikhangulat uralkodott el a piacon, a kedélyek lehiggadásával azonban az árak is csökkenni kezdtek. Mivel az exportőrök a drága belföldi piac miatt nem tudtak új tételeket eladni, a keresleti piac fokozatosan kínálatiba fordult át, és azóta is - kisebb korrekciókkal tarkítva - egyenletesen esnek az árak. A BUX ALAKULÁSA XII. 27-1. 5-IG Részvénvárfolvamok >*^8819,45 8742,82 ! B.chem: 9 600 Ft 4 8875,18 N Fotex: 89 Ft 4 >^8715.49 | Matáv: 1 702 Ft 4 Mól: 4 960 Ft 4 ^ : OTP: 13 730 Ft 4 \ Rába: 2 145 Ft 4 Richter: 16 500 Ft 4 Z.kerámia: 1 845 Ft t ! j \ 8463,3<T> Hétfő Kedd Szerda Kedd Szerda Nyitóár: 8427,66 NaDi érték Minimumár: 8422,76 Maximumár: 8626,81
