Heves Megyei Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-06 / 4. szám

2. oldal Megyei Körkép 2000. január 6., csütörtök Az új autó négy évet kap (Folytatás az 1. oldalról) A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium új szabá­lyozása értelmében vannak, akik úgymond jól járnak, de lesznek, akiknek az eddigieknél gyakrabban kell bizonyítaniuk járművük műszaki színvonalá­nak kielégítő voltát. Elsősorban az új személyko­csi tulajdonosai örülhetnek, hi­szen a szalonokból a 2000 janu­árjától kigördült autókat csak négy év múltán kell vinni mű­szaki vizsgára. Korábban már három év leteltekor szükség volt erre a lépésre. A 3,5 tonnánál nagyobb össztömegű tehergépko­csik és pótkocsik esetében vi­szont rövidül az érvényességi idő. A szokásban volt kétéven­kénti müszakiztatás helyett az ilyen járművet üzemeltetők már évenként kell, hogy felkeressék a vizsgáztató állomásokat. A személyautóknál 4 év után továbbra is 2 évre szerezhető műszaki érvényesség. A kül­földről behozott használt au­tók esetében - ha nem több 3 évesnél - a magyarországi for­galomba helyezéskor három év­re adják meg az érvényesítő címkét, majd ennek leteltével itt is 2-2 évenként szükséges a megújítás. A miniszter nem módosított azon a renden, miszerint az au­tóbuszokat, taxikat, személy­mentő gépkocsikat változatla­nul évente kell időszakos vizsgá­latra vinni. A nemzetközi forga­lomban használt és 20 főnél több személy szállítására alkal­mas autóbuszoknál azonban a forgalomba helyezést követő 8. naptári éven túl már 6 hónapon­ként lejár a műszaki érvényes­ség. (budavári) Valamit találtak... (Folytatás az 1. oldalról) Az öt település tulajdonát ké­pező szeméttelepen, a rózsaszentmártoni kivételével, valamennyi önkormányzat - tehát Apc mellett Lőrinci, Zagyvaszántó és Petőfibánya - vezetője jelen volt. Elmentek továbbá azok a szemtanúk, akik állítólag látták, hová ke­rült a selypi Etercem Kft. tech­nológiájából származó hulla­dék, s ott volt a szeméttelep kezelését gyakorló hatvani Becker-Pannónia képviselője is. Az e célból odairányított munkagép a szemtanúk által megjelölt területen felforgatta a talajt, s rövidesen szürke, pépszerű anyag került elő. A je­lenlévők nem tudták megálla­pitani, mi lehet az, ezért úgy foglaltak állást, hogy aki konk­rétabb elemzést szeretne, az for­duljon a szakhatósághoz. Utóbbi indítvány szóba ke­rül majd azon a jövő hétfői ta­nácskozáson is, amelyet azért hívott össze Gémes Gábor, hogy megbeszéljék a teendő­ket. Ekkorra meginvitálták a Becker-Pannónia vezetőjét is, aki jelezte: lapunknak is sze­retné kifejteni álláspontját az ügyről. A tegnapi bejáráson jelenlé­vő egyik kereskedelmi televí­zió stábjának értesülései meg­erősítették azt a lapunkban ko­rábban közölt hírt, miszerint az utóbbi években több, kimu­tathatóan azbesztózisból eredő haláleset történt a környéken. (t. o.) Részönkormányzat már Újhatvanban is? HATVAN - A város képviselő­testülete soron következő, ja­nuár 27-i ülésén határoz a ke­rekharaszti részönkormányzat megalakításáról. Korábban - némi meglepetésre - a bizott­ságok jó része nem támogatta a kezdeményezést, ám végül a testület mégis úgy döntött, hogy érdemes megfontolni az ötletet. Erről mondják ki a végső verdiktet az említett na­pon. Időközben egy másik, Kerek- harasztnál jóval nagyobb tele­pülésrészen - Újhatvanban - is kezdeményezés indult annak érdekében, hogy az ott lakók is éljenek az autonómia eme for­májával. Információink szerint már elkészültek azok az ívek, amelyeken a helyiek aláírásuk­kal is nyomatékosíthatják dekla­rált szándékukat. Az érintett körzet egyik ön- kormányzati képviselője, Wag­ner Dénes is látta ez utóbbi do­kumentumokat, s noha nem ő volt az akció kezdeményezője, egyetért vele. Mindezt a minap el is mondta a Daliban, egy nyugdíjasokkal folytatott ta­nácskozáson, ahol szavait szimpátiával fogadták a jelenlé­vők.- Ha a 900 lakosú Kerekha- raszt 27-én megkapja a részön­kormányzati jogosultságot, ak­kor az a 10 ezer lakosú Újhat­vannak is jár - jelentette ki Wagner Dénes. - Ezzel több másik, különféle pártállású képviselőtársam is egyetért. (-ó) Mindenért többet kell fizetni (Folytatás az 1. oldalról) Füzesabonyban a helyi iparűzési adó mértéke az adóalaphoz viszo­nyítva 1,7-ről 1,8 százalékra nőtt, a kommunális adó 1000 forintról 1500-ra, a gépjárművek után pedig mázsánként hétszáz forintot kell fi­zetni - mondta érdeklődésünkre Gulyás László polgármester. A vízdíj - a Heves Megyei Vízmű Rt. javaslata alapján - 7,8 száza­lékkal lett magasabb, a szemét­szállítási tarifa pedig 5 százalék­kal. Utóbbi szolgáltatást június­ban megpályáztatják, így a díjté­telek akkor még változhatnak. Pétervásárán az iparűzési adót 1,7 százalékról a maximális 2 százalékra emelték, a gépjármű­adó viszont változatlan - a mini­mális 600 Ft/mázsa/év - maradt. A vízszolgáltató, a helyi közüze­mi vállalat, a PEVIK egyelőre nem kezdeményezett áremelést, a szennyvízszippantás díjai sem növekednek, az önkormányzat pedig az elmúlt évhez hasonlóan az idén is magára vállalja a sze­métszállítás költségeit - hangsú­lyozta dr. Benkár József jegyző. Gyöngyösön a magánszemé­lyek kommunális adója lakáson­ként 500 forinttal magasabb, így elérte az évi 4500 forintot. Az iparűzési adó általában az adó­alap 2 százaléka - korábban a pénzintézeteknél 1,7, másoknál 1,6 százalék volt a mérték -, de itt is léteznek különböző kedvez­ményes konstrukciók. A vállalko­zók kommunális adója a régi, 2 ezer forintos szinten maradt, az idegenforgalmi adó a szállásdíj 4 százaléka, az autók után 10Ó ki­lónként 900 forintot kell fizetni. A víz, a szennyvíz, a szemétszál­lítás tarifái általában a 6 százalé­kosra jósolt idei inflációs rátával nőttek. Hevesen a vízdíj a megyei víz­mű már említett javaslata nyo­mán közel 8 százalékkal lett több, a szilárd hulladék szállítása is 8 százalékkal kerül majd többe 2000-ben. Szabó Sándor jegyző szavai szerint a gépjárműadó nem változott (600 Ft/mázsa/év), az iparűzési adó azonban egyes tevékenységeknél a maximális 2 százalék immár. A kedvezményrendszer itt sem hi­ányzik az adórendeletből. A kommunális adónál megtartot­ták a régi 3, illetve 5 ezer forintos mértéket, az idegenforgalmi adó viszont vendégéjszakánként 150- ről 200 forintra nőtt. Lőrinciben a helyi iparűzési adó az adóalap 2 százaléka, a gépjárművek után alapesetben mázsánként 800 forint fizetendő. A szemétszállítás ingyenes a város­ban, a vízszolgáltató pedig a me­gyei vízmű, így a tarifák ehhez igazodnak. (Az ivóvíz köbmétere nettó 123 forint, a csatornadíj köbméterenként nettó 100 fo­rint.) Hatvanban a gépjárműadó a tavalyi 800 forintos szinten ma­radt, az iparűzési adó 2 száza­lékra ugrott, de ebből természe­tesen itt is lehetséges enged­mény. A viz 7,8 százalékkal drágább, a szemétdíjak átlago­san 6 százalékkal nőttek. A he­lyi autóbusz-vonaljegy ára 5,3, a bérleteké általában 6 száza­lékkal magasabb. (mi) Áldatlan parkolási viszonyok a megyeszékhelyen A díj nem őrzésért, helyért jár Különösen az újévi napok környékén áldatlan közlekedési és parko­lási viszonyok fogadták az autósokat a megyeszékhelyen. Hókupac­ok és jégtömbök alulról, háztetőkről leselkedő veszélyek fentről. Olvasóink feltették a kérdést: jogos-e ilyen körülmények között mindezért még pénzt is elkérni? EGER - Ha van az autósoknak bosszankodósabb típusa, az el­múlt hét végétől ők igencsak ki­dühönghették magukat a város parkolási viszonyai miatt. Hó­torlaszok és jégtömbök voltak ugyanis a mintegy 750fizető par­kolóhely jelentős részén is. Emel­lett - például a Líceumnál - számíthattak a tetőről esetleg lezuhanó hótömeg kárt okozó hatására is. Többen jelezték lapunknak, hogy csaknem lehetetlenség volt beállni a Klapka és más belvárosi utcák várakozóhe­lyeire. Ha ez mégis sikerült volna, gyakran a távozáskor akadtak nehézségek. Olvasó­ink feltették a kérdést: miért kell ilyen esetekben a letakarí- tatlan helyekért fizetniük? Megfogalmazták azt is, a fize­tett parkolókban hagyott autó­kért az üzemeltető nem vállal felelősséget, ami szerintük jog­szabályba ütköző. Dr. Vincze István aljegyző kér­désünkre elmondta: a Polgári Törvénykönyv felelősségi sza­bályaiból következik, hogy csak az őrzött parkolók azok, ame­lyekben felelősséget kell vállal­ni a működtetőnek az ott ha­gyott járművekért. Egerben ilyen helyek nincsenek. Az au­tósok által fizetett díj a hely foglalására szól. Ha a járműve­zető be tud állni a jeges, le nem takarított várakozóba, úgy he­lyet tudott foglalni, ami után köteles díjat fizetni. Ami pedig a tetőkről érkező hótömeg okozta kárt illeti: azért az épü­let tulajdonosa, illetve bérlője tartozik felelősséggel. A kérdést egyébként az önkormányzat a közterületek rendjéről és hasz­nálatáról szóló rendeletében szabályozta. Sós István, a fizetőparkolókat üzemeltető Városgondozási Kft. ügyvezető igazgatója abban látta a hótorlaszok és a jég parkolók­ban való felhalmozódásának okát, hogy a belvárosban a köz­utakat megtisztító vállalkozó gé­pei a várakozóhelyekre túrták a havat. Ebben a kérdésben már egyeztettek, és a jövőben jobb együttműködésre törekszenek. A felgyülemlett akadályokat folyamatosan próbálták meg­szüntetni, de a hét eleji igen hi­deg időjárás ezt eléggé megne­hezítette. Nem véletlen, hogy a cég ezzel a munkával megbízott tiz embere sem tudott mindig megbirkózni a feladattal. (sike) Hótoriaszok, jégbordák nehezítették a parkolást a városban FOTÓ: GÁL GÁBOR Képviselői turné HEVES ÉS KÖRZETE - Godó Lajos honatya a januári parla­menti szünetben végiglátogatja választókörzetének települése­it, ahol találkozik a felelős veze­tőkkel, és aktuális kérdésekről folytat megbeszélést. Január 7-én Hevesen 9-11 óráig fogadóórát is tart az or­szággyűlési képviselő a polgár- mesteri hivatalban. Godó La­jos január 10-én Pélyt, Tarna- szentmiklóst, Heves-vezekényt, január 11-én Átányt, Tenket, Er­dőtelket, Tarnabodot és Boco- nádot, január 12-én Tarnamé- rát, Tarnaörsöt, Erket, Zarán- kot és Tarnazsadányt, január 17-én Nagyfügedet, Ludast, Detket, Halmajugrát,ya««ár 18- án Viszneket, Vámosgyörköt, Adácsot és Karácsondot keresi föl. Kömlőn, Tisza-nánán és Kiskörén már az új év első nap­jaiban járt. Görögkeleti karácsony EGER - A hagyományoknak megfelelően ma, azaz január ér­án kezdődik a karácsony a gö­rögkeleti vallást gyakorlók szá­mára. Természetesen ettől a naptól ünnepelnek a megyeszékhe­lyünkön élő kis közösség tagjai is. Mint vezetőjük, Kutnyák Gé­za lapunkat tájékoztatta, ebből az alkalomból a betlehemi lán­got a helybeli 212. számú, Bor­nemissza Gergely nevét viselő cserkészcsapat képviselői hoz­ták el Bécsből. A bensőséges hangulatú ünnepséget ma dél­után tartják az egri Ráctemp­lomban. Folytatódó felfüggesztés Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (APTF) hat bróker­cég felfüggesztését hosszab­bította meg január végéig. Lapunk megtudta, hogy a fel­ügyelet intézkedése érinti a London Bróker Rt.-t és a Dia­na Investment Rt.-t is. Mind­két, egri irodát is üzemeltető cég tavalyról áthúzódó ren­dezési ügyének vajúdása - a kecsegtető remények ellené­re - így az új évben is tovább tart. A felügyelet döntését azzal indokolta, hogy a korábban feltárt pénzügyi hiányossá­gokban lényeges változás nem állt be. A London Bró­kernél továbbra is felügyeleti intézkedések szükségesek ah­hoz, hogy a leendő új tulajdo­nos tulajdonszerzésének enge­délyezése a beérkezett doku­mentumok alapján megtör­ténjen, s a tőkeemeléses reor­ganizáció is eredményesen fejeződhessen be. Felvilágosítás a falu tv-ben KERECSEN!) - Nem kis páni­kot keltett a településen annak a tízéves kisfiúnak a megbetegedé­se, akit a meningococcus baktéri­um B változata támadott meg. A hét első napján több szülő is úgy döntött, hogy nem járatja a gyer­mekét óvodába. A 100 férőhe­lyes gyermekintézménybe még tegnap is csupán 18 kicsit vittek be a szüleik. A pánikot elkerülendő, a falu háziorvosa, dr. Lakács Béla a mi­nap inteijút kért a megyei kór­ház fertőző osztályának főorvo­sától, dr. Kissik Imrétől, aki rész­letesen tájékoztatta a lakosságot a megbetegedés hátteréről, a megelőzés lehetőségeiről, illetve a kezelés lényegéről. A műsor naponta este hat óra­kor tekinthető meg a Kerecsendi Falu Tv különkiadásában. Tíz százalékkal több építhető be Januar elsejétől ismét lehet építkezni a településen Másfél évig nem lehetett építési engedélyt kapni a községben, mert nem volt elfogadott rendezési terv. A tavalyi év közepéig kellett vol­na rendezni e problémát, de az ár- és belvíz miatt decemberben kerül­hetett közmeghallgatásra az anyag. KÖMLŐ - Január l-jétöl oldot­tuk fel az építési tilalmat - mond­ta Cseh József polgármester -, mivel közmeghallgatásra került az anyag, s a testület is megalkot­ta rendeletét. A településen 1998 szeptembe­rétől nem adtak ki építési enge­délyt. A tervek szerint 1998 má­jusára szerették volna elkészíte­ni a hosszú távú részletes rende­zési tervet és ennek tükrében az új szabályozást. A nyári belvizek azonban közbeszóltak, így csak az év végére készítették el azt a tervezetet, amely a második év­ezred első évszázadában megha­tározza a település arculatát. Kömlő továbbra is falusias jel­legű lesz. Tágas udvarok, széles járdák, földszintes épületek adják meg az utcaképet. A most elfoga­dott rendelet gátat vet az eme­letráépítésnek, hiszen emeletes ház nem építhető, egyedül a tető­tér-beépítés az engedélyezett. Szigorú rendelet határozza meg, hogy a tető cserépfedéssel készül­het, a kerítés, a homlokzat és a lábazat milyen magas lehet. A belterületnek csak 20 százalékát tervezték beépíthetőnek, ám a lakossági igényhez igazodva az ingatlan 30 százalékát is engedé­lyezhetik. Külterületek esetében szigorúbbak a szabályok: mivel itt a tanyasias jellegnek kell ér­vényesülnie, ezért ez utóbbi esetben csupán 3 százalék épít­hető be. Fejtörést, gondot okozott az elhagyott, romos telkek gondo­zása. Eredetileg ezeket is be kel­lett volna építeni. Ám a nyári ár­víz idején megmutatkozott: any- nyira lapos területen helyezked­nek el, hogy felesleges tenne be­építeni. így csak telekmegosztás után kötelezhető 4 éven belül a tulajdonos az építkezés megkez­désére. Cseh József polgármester hozzátette: a nyári belvíznek ta­lán az egyetlen haszna volt, hogy megmutatta, mely területeket ér­demes beépítetlenül hagyni, ahogy azt a század közepén is tették. (szuromi) Pályázatot írtak ki a jegyzői állásra Névadóra készül az iskola Mielőbb szeretnénk elfogadni a település fejlesztési tervét, hogy azt követően benyújthassák az azzal kapcsolatos pályázatokat - tudtuk meg Pelle Sándor polgármestertől, aki elmondta: nagy ter­vekkel vágnak neki az idei évnek. DETK - Ezek közé tartozik, hogy március 15-én megtartják az általános iskola névadó ün­nepségét. Ennek első mozzana­ta volt, amikor az oktatási intéz­mény előtt felavatták a leendő névadó, Petőfi Sándor szobrát. Továbbfejlesztik az iskolát, a tervek szerint megépül a főépü­letet és a tornatermet öszszekö- tő rész. Ugyancsak a közeljövő­ben kerül sor a műemlékként számon tartott, s az elmúlt évi árvíz során megrongálódott Bene-híd helyreállítására. Az eh­hez szükséges pénzt részben a közútkezelő kht., részben pedig az önkormányzat teremti elő. A képviselő-testület a hónap második felében tart ülést, a képviselők a költségvetéssel, az első lakáshoz jutás támogatásá­val, a közgyógyellátással kap­csolatos kérdésekről döntenek majd. Áz év elején szeretnék be­tölteni az időközben megüre­sedett jegyzői állást, a korábbi szakember ugyanis Tiszafü­redre távozott. Miután a Bel­ügyi Szemlében meghirdetett posztra beérkeznek a pályáza­tok, sürgősen dönteni szeret­nének, hogy a megszokott ke­rékvágásban haladjon a hiva­tali munka.

Next

/
Thumbnails
Contents