Heves Megyei Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-24 / 19. szám

} MM 2000. Január 24., hétfő M EGYE! KÖRKÉP Heves Megyei Hírlap - 3. oldal Röhincs Irritáló röhögés hallatszik a leg­hátsó sorból. Ahogy közeledik az ünnepség, egyre erősebbé válik. Többen hátranéznek. A nyerítés okozója ezt biztatásnak véli. Nem hagyja abba. Az előttem levő sorban ülő né­ni megszólal:- Remélem, ez a kislány nem lesz a kitüntetettek között! Szé­pen néznénk ki, ha ezek képvi­selnék a magyar kultúrát. Mire a mellette ülő kedves ar­cú asszony rávágja:- Vagy ha igen, biztos az volt a pályamunkájának a ríme: Aliz Nyihahaországban. ______i-romii L AKÁSFINANSZÍROZÁS. Korózs Lajos országgyűlési képvi­selő kedden 17 órakor a fel- sőtárkányi polgármesteri hivatal­ban, szerdán ugyanebben az idő­pontban pedig az egri Tinódi Se­bestyén Általános Iskolában tart előadást a lakásfinanszírozás új rendszeréről. A BELVÍZRŐL Kedden délelőtt 10 órakor a Heves Megyei Védelmi Bi­zottság operatív csoportja tanács­kozást tart a tenki polgármesteri hi­vatalban. A téma a közutak menti árkok karbantartása lesz, emellett a jelenlévők jelentést hallgatnak meg az időszerű megyei belvíz­helyzetről. SZÍNHÁZBUSZ. A hevesi művelő­dén ház január 29-én, szombaton 17 órakor ismét színházbuszt indít Szolnokra A színházbarátok az Üvöltő szelek dmű produkciót te­kinthetik meg. FOGADÓÓRA. Dr. Nagy Imre, Eger polgármestere szerdán 9-12 óra között polgármesteri szobájá­ban fogadóórát tart, ahol a város la­kói kereshetik fel észrevételeikkel, panaszaikkal, kéréseikkel. VETÉLKEDŐ. Ma 14 órakor a he­vesi városi könyvtár középiskolás diákoknak vetélkedőt rendez. Az induló nyolc csapat tagjainak törté­nelmi, művelődéstörténeti kérdé­sekre kell válaszolni, melyek átfog­ják hazánk ezeréves történelmét. FORGALOMVÁLTOZÁS. A detki Bene-patak hídját a nyár végéig le­zárták a nagy súlyú járművek elől. A teherautók, kamionok a közsé­get az északi irányból Vécs és Halmajugra felől közelíthetik meg. HETTITÁKRÓL Ma este az egri Kepes György Vizuális Központban Pap Gábor tart előadást a hettita bi­rodalom szentélyéről, a Szakrális táj című előadás keretében. TRAFFIPAX VEZÉNYLÉS 14.00-22.00- Füzesabony belterület, 3-33. sz. főút. Gyöngyös- Mátrafüred - Mátraháza 24. sz főút Harminchat emberöltő Európában Átadták a városi irodalmi pályázat díjait Eger Vörösmarty Mihály sorainak, a Gondolatok a könyvtárban című költemény eszmeiségének tolmá­csolásával nyitották meg a Ma­gyar Kultúra Napja alkalmára rendezett díszünnepséget. Dr. Löffler Erzsébet tanácsnok köszöntőjében hangsúlyozta: ki­vételes pillanatokat élhetnek meg azok, alak részt vesznek az idei millenniumi programokon, hi­szen csak minden 36. emberöltő­nek adatik meg, hogy ezredévet ünnepeljen. Az pedig a világon egyedül a magyaroknak adatott meg, hogy az államalapítást és a keresztény világ ezeréves évfor­dulóját együtt köszöntse. Ezután emlékeztetett a Himnusz aktuali­tására, kiemelve: már Kölcsey so­raiban is megjelenik a magyarok Európát védő szerepe a török tá­madásokkal és az idegen hatá­sokkal szemben. Majd kitért a magyarság mostani szerepére az öreg kontinensen. Mint mondta: az eddig elismert ország megbe­csülését ronthatja, ha a demokra­tikusan megválasztott kormányt lejáratják, hiszen ezzel hazánk jó hírét sodorják veszélybe. Tőle a szót Homa János or­szággyűlési képviselő vette át. Rendhagyó beszédében részlete­sen kitért arra, hogy ebben az év­században soha ilyen mértékű kultúrafinanszírozás nem volt, mint 1998-tól. A közművelődés­re, művészetekre, közgyűjtemé­nyek gyarapítására 70 százalék­kal többet fordítanak, mint ko­rábban. E pályázati rendszerben sikerrel szerepelt a megyeszék­hely is, hiszen összességében 100 millió forintot nyert a millenniu­mi pályázatok során. A városban hagyomány, hogy a Himnusz születésének évfordu­lójára Eger önkormányzata iro­dalmi pályázatot ír ki, melynek eredményhirdetése a központi ünnepség része. Az idén - a ko­rábbiakhoz képest - némi vissza­esés volt tapasztalható az általá­nos iskolai kategóriában, de min­den korosztályban születtek érté­kelhető és értékes művek. A díjak kiosztására dr. Nagy Imre polgár- mestert kérték fel. A pályázó in­tézmények közül külön dicséret­ben részesítették a Tinódi Sebes­tyén Általános Iskolát és a Dobó István Gimnáziumot. A főiskolai kategóriában első díjat nem osztottak ki. Második lett prózájáért Zaja Roland, nap­lójáért Nagy Nikolett. Harmadik helyen végzett esszéjével Hor­váth Róbert, versével Fajcsák Henriett, prózájával Bíró Szilvia. A középiskolai kategóriában megosztott első díjat kapott esz- széjéért Lukács Andrea (Neu­mann J. Gimn.), meséjéért Tóth Hajnalka (Pásztorvölgyi Gimn.). Második helyen végzett versével Nagy Zsófia (Szilágyi E. Gimn.), versével és prózájával Szilágyi Éva (Közgazdasági Szk.). Megosztott harmadik díj­ban részesült verséért Skultéti Bernadett (Neumann J. Gimn.), Hóbor Sándor (Dobó) és Dávid István Roland. Könyvjutalmat vehetett át Somody Ildikó (Pász­torvölgyi) . Általános iskolás kategóriában első lett úti beszámolójáért Bóta Fanni (Szentgyörgyi Ált. Isk.), második Barta Zsuzsa (Tinódi Ált. Isk.) és Kulcsár Nóra (Dobó). Harmadik helyen végzett Kőmű­ves Dávid (Dobó) és Juhász Dáni­el (Deák F. Rk. Ált. Isk.). Verseiért külön könyvjutalomban része­sült Bojtos Zsuzsanna és Domer László a Tinódi Általános Iskolá­ból. Ezt ünnepi hangverseny követ­te. Az Egri Szimfonikus Zenekar előadásában, Lee Young Kyong közreműködésével Mendelssohn: E- moll hegedűversenyét és Liszt: II. Magyar rapszódiáját hallhatta a közönség. ______________________________________ISZ. R.) Magyarok fénye dalban, gitárral Gyöngyös Számos olyan szülötte, jeles alak­ja van a városunknak, akikre méltán lehetünk büszkék. Ezek az emberek a város, a magyarság, illetve az egyetemes kultúra terén egyaránt maradandót alkottak. Ma is élnek a városban olyan em­berek, civil szervezetek, intézmé­nyek, amelyek hivatástudattal, fe­lelősséggel tevékenykednek a kul­turális értékek megteremtésén, megóvásán, közvetítésén. Ez a nap egy kicsit az ő ünnepük is ­mondta Szabó Gyula polgármes­ter a Magyar Kultúra Napján megrendezett gálaműsoron a Mátra Művelődési Központban. Köszöntőjében arról is szólt: mindannyiunk közös érdeke, hogy ezen értékek megmaradja­nak, gyarapodjanak. Ennek érde­kében a város is igyekszik tenni a maga sajátos eszközeivel. A gálaműsort Dévai Nagy Ka­milla és tanítványainak Magya­rok Fénye című előadása adta, melyben a művészek a magyar­ság ezeréves történelmének je­Dévai Nagy Kamilla és tanítványai a pódiumon lentősebb állomásait villantották fel, dalokkal, megzenésített ver­sekkel. Az előadásban részt vevő tehetséges fiatalok között egyetlen magyarországi volt, a többiek Er­délyből, Kárpátaljáról, a Vajda­ságból érkeztek. A művelődési központ szín­háztermének széksorait „szellő- sen” megtöltő közönség minden bizonnyal maradandó élménnyel gazdagodott, s vélhetően sokan akadtak olyanok, akik - talán a meglehetősen mostoha időjárás miatt - otthonukban követték vé­gig az eseményt, a váro­si televízió élő közvetíté­sében. A gála után fogadásra invitálta a város vezetése mindazokat, akik Gyön­gyös kulturális életében valamilyen szerepet vál­lalnak. Az ízletes falatok mellett beszélgetésre is alkalmat adó összejöve­tel közönségét Horváth Attila, a kulturális és idegenforgalmi bizottság elnöke köszöntötte, kife­jezve reményét, hogy napjaink „kultúrmunká- sai” közül is többen gya­rapítják majd a város hí­res szülötteinek, illetve egykori polgárainak suha péteb hosszú névsorát. ■ SZUROMI RITA Kaltúrkatonák Az idei magyar kultúra napi ün­nepségeket, televíziós vagy rádi­ós közvetítéseket hallgatva új fo­galom ütötte meg a fülemet: kultúrkatona. Ez a magyartalan és hangula­tában, értelmében egymásnak ellentmondó szóösszetétel szin­te divatos fordulatként lopta be magát a hol fennkölt, hol sokkal prózaibb köszöntők szövegébe. Aki kötelező érvénnyel hallgatta az egymást érő tósztokat, annak talán fel sem tűnt ez a nyakate- kert fogalom. Mert miről szól a kultúra? A szépről, a jóról, az örökről, a maradandóról, magáról az eszté­tikum tárgyiasulásáról, az embe­ri szellem csúcsáról. Arról, ami előtt illik megállni és ha több­ször nem, hát egy évben egyszer jelképesen kalapot emelni. S miről szól a katona megje­lölés? A háborúról, a borzalmak­ról, az emberi élet és érték pusz­tulásáról, azokról a ki nem fejez­hető rémtettekről, amelyek több­ször visszaköszöntek száza­dunkban, s amelyeket jobb mi­nél előbb elfelejteni. S mit takar a kultúrkatona? Ezek után valószínű, olyan mű­vészt, alkotót, kultúrhlrvivőt, aki fegyverrel a kezében az em­bereket betereli a kiállítótermek­be és hátukba szegezve a kara­bélyt, arra kényszeríti őket, hogy márpedig élvezzék azt a képet, vagy könyvet, vagy szín­darabot. Na ugye, ilyen nincs! De ak­kor hogyan honosodott meg az ünnepi köszöntőkben ez a szó- összetétel? Gyanítom, megint csak egy üres fogásról van szó. És - saj­nos - divatosról. Egy olyan buta nyelvi játékról, amelynek értel­mét elfelejtették átgondolni. S nem tudom, mi lesz az utóélete. Kikopik talán a nyelvünkből? Vagy továbbra is használjuk és előbb-utóbb majd hozzászokik a fülünk? Csak remélni tudom, hogy nem az utóbbi következik be. Máskülönben félő, hogy ro­hamosan zuhan művészeti éle­tünk színvonala és kultúránk egyetemessége. Mert - ugye - fegyverek közt a múzsák is hallgatnak... Interpelláció egy irodáért (Folytatás az 1. oldalról) Amikor az okmányirodák létesíté­se felvetődött, a tervekben még az szerepelt, hogy Lőrinciben is léte­sül ilyen intézmény, ám végül csak a rendőrkapitánysággal rendelke­ző városokban állították fel azokat. Hatvanban a Bajza-gimnázium volt kollégiumára esett a választás, amit rövid idő alatt oly módon ala­kítottak át, hogy az valóban megfe­lel a legmagasabb elvárásoknak is. Csakhogy mindez a fentebb említett településeken élőket alig­ha vigasztalja. Az elmúlt ősszel ­amikor már nyilvánvalóvá vált, hogy Lőrinciben egyelőre még­sem lesz okmányiroda - a polgár- mesterek levélben fejezték ki egyet nem értésüket Pintér Sán­dor belügyminiszternek, kérve a tárca irányítóját, hogy járjon köz­be az igazgatásrendészeti felada­tok őrsre való visszaadása érdeké­ben. Azóta több hónap telt el, ám eddig nem kaptak választ, ezért felmerült, hogy megkérik Érsek Zsolt országgyűlési képviselőt, interpelláljon a Parlamentben a kedvező megoldás érdekében. Keserű szájízzel... Felkerestük a hatvani okmányirodát, hogy fényképpel is tanúsít­suk olvasóinknak: munkatársaik valóban korszerű körülmények között dolgoznak, s tényleg párját ritkítóan kulturált körülmé­nyek várják az ügyfeleket. Az állami támogatásból és az önkor­mányzati áldozatok árán átalakított egykori kollégiumbelsőre va­lóban rá sem lehet ismerni. Mégis keserű szájízzel kellett távoznunk. Az iroda vezetője ugyanis nem akarta megérteni, hogy mindössze néhány fotóról lenne szó; többször felhívta figyelmünket a 10 perc múlva esedékes ebédidő­re, s arra, hogy szívesen ad interjút, ha előre bejelentkezünk. Ettől akkor sem állt el, amikor sokadszorra tájékoztattuk, hogy nincs szó interjúról, csupán pár felvételről. Amikor pedig megemlítettük, hogy inkább Lőrinci környékén akadnak gondok, némileg fennhéjázóan kijelentette: ezen kár mérgelődni, mivel Hatvan pályázott, nyert és kész. Kénytelenek voltunk felvilágosítani: szó sem volt ilyesmiről, hi­szen az okmányiroda a rendőrkapitánysággal rendelkező települé­seknek - úgymond - alanyi jogon járt. Ekkorra azonban valóban eljött az ebédidő. Ráadásul a még sebtiben - és addigra meglehetősen elkedvetlenedve - készí­tett képeink sem sikerültek. Pedig higgyék el: az épület valóban csodaszép. _________it.o.) S egédpüspöki mise Eger A vízkereszt ünnepén II. János Pál pápa által Rómában egri segédpüs­pökké, valamint cissai címzetes püspökké szentelt dr. Veres András, az Egri Egyházmegye papja, jelen­leg a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára, vasárnap dél­előtt először mutatott be szentmi­sét új tisztségében az egri Baziliká­ban. Az ünnepi eseményen megje­lent Karl-Jozef Räuber pápai nunci- us, a Vatikán magyarországi kül­dötte is. A hívek nagy számban töltöt­ték meg a templomot, legtöbben régi ismerősként köszöntötték András atyát, aki azon túl, hogy részben Egerben végezte tanul­mányait, szolgálta Istent megye- székhelyi plébániákon, valamint a közeli Mezőkövesden is. Az Angolkisasszonyok Intézete kép­viselői részéről hangzott el a hi­vatalos üdvözlés a mise kezde­tén, majd Mikolai Vince kano­nok, a Hittudományi Főiskola rektora olvasta fel azt az iratot, amely II. János Pál pápa által fo­galmazódott a segédpüspöki ki­nevezés alkalmából még novem­berben. Dr. Veres András szentbeszéd­ében egyebek között szólt az isten­hívők kötelességéről, a család sze­repéről, de idézte Szent Ágostont is, mondván: veletek vagyok keresz­tény, értetek vagyok püspök. Meg­köszönte végül mindazok - köztük dr. Seregély István érsek - segítsé­gét, akik szeretettel fogadták a kine­vezését, s azon szorgoskodnak, hogy minél inkább feleljen meg a küldetésének. Kérte a híveket, hogy imádkozzanak érte, legyenek buz­gók a vallásuk gyakorlásában. A szertartás a pápai és a ma­gyar Himnusz éneklésével feje­ződött be. (fbi Ötágú síp Eger A Magyar Kultúra Napja alkalmá­ból „Ötágú síp üzenete” címmel rendeztek megyei versmondó ver­senyt a Forrás Gyermek- Szabadidőközpontban. A jó hangulatú versenyen térsé­günk minden tájáról összesen 32 hetedik-nyolcadik osztályos diák állt a közönség és a zsűri elé. A szép teljesítményt nyújtó gyere­kek' közül'végül Karczagi Zsaneh (Felsőtárkányi Ált. Isk.) bizonyult a legügyesebbnek, Rácz Angéla (Sancta Maria Leánygimn., Eger) a második, Petrovai Réka (Balassi B. Ált. Isk.) a harmadik helyet sze­rezte meg. Rajtuk kívül 10 nebulót különdíjjal jutalmazott a zsűri, melynek elnöke, dr. Lisztóczky László a verseny végén úgy fogal­mazott: szinte beleborzongott a lelkes és tehetséges gyerekek cső- A zsűri elnöke is örömmel ismerte el: igazán szép teljesítményt nyújtottak a versengő di- dálatos előadásaiba. ie. e.i ákok. Képünkön Körömi Eszter tolmácsol mély átéléssel egy verset, fotó: gál gábor A HÍRLAP ÜGYELETÉI HEVES ^ HÍRLAP Újságíró: RÉNES MARCELL Telefon - (36)413-644 Fax - (36)413-145 * Hirdetésfelvevő: AMBRUS HENRIETT Telefon - (36)410-880 Fax - (36)412-333 * Terjesztő: MURÁNYI GERTRÚD Telefon - (36)412-646

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents