Heves Megyei Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-21 / 17. szám

IHM 2000. Január 21., péntek EGER KÖRZETE Heves Megyei Hírlap - 5. oldal E S Hol fütyüljön a fülemile? Nem mindennapi perben született ítélet S hogy a felperesek ne keres­sék tovább igazukat lakhelyüktől messze távol, Budapesten, a Legfel­sőbb Bíróságon, a Heves Megyei Bíróság ítélete végén ez áll: nincs he­lye fellebbezésnek. Megkönnyebbülhet hát az alperes, az Eger környéki kistelepülés önkormányzata. De lássuk csak, mi is volt a vétkük, melynek okán „por” lett az ügyből A felperes és párja kinézett magának egy helyet a községi temető­ben. Ám a kérelmüket az önkormányzat képviselő-testülete elutasí­totta., A bíróság sem tett másként. Merthogy, idézzük az ítélet indok­lásából: „a temetőnek az elhaltak iránti kegyeleti igényeket ki kell elé­gíteni, biztosítani kell a temetkezési tevékenység korszerű lebonyolí­tását, a főbb közlekedési utak és temetőrészek megközelítését szolgá­ló útvonalakat. A temetőfelosztás nem teszi lehetővé újabb sírhely ki­alakítását a felperesek által kért helyen, mert biztosítani kell a meg­lévő sírhelyek egymástól való megfelelő távolságát, megközelíthetősé­gét, a közlekedésre szolgáló utakat." A felpereseknek, bármily fájó is, nyughely helyett az ítéletbe kell belenyugodniuk. __ ________________ iwé-zii K i segít a rászorulókon? Bélapátfalva Már a nyomdában van, s napo­kon belül megjelenik az a kiad­vány, amely a megye szociális el­látottságát ismerteti.- Először 1997-ben, Phare- támogatással térképezhettük fel a megye szociális helyzetét - mond­ja Királyné Nagy Enikő megyei módszertani vezető. - A második kiadványunk Heves térsége kiste­lepüléseinek szociális gondjait mutatta be, s azt, mit tesznek az önkormányzatok, hogy azokon enyhíthessenek. Legutóbb a tár­sadalmi gondoskodás volt a vizs­gálatunk tárgyköre. Kérdőíveket küldtünk a polgármesteri hivata­lokba, s kértük, kitöltés után küldjék vissza. Arra voltunk kí­váncsiak, hogy a szociális tör­vényben foglaltaknak megfelel- nek-e, biztosítják-e az alapvető szociális ellátást a falvak lakóinak.- Komolyan vették a címzettek a felkérést?- Négy önkormányzattól nem kaptuk vissza a kérdőívet. Nyil­ván azért, mert nincs mivel büsz­kélkedniük. S négy olyan telepü­lésről is megérkezett a válasz, ahol sajnos semmilyen ellátást nem tudnak nyújtani, még a szo­ciális étkeztetést sem a község­ben élő öregek számára.- Már-már az is büszkeséggel tölti el az önkormányzatokat, ha elkerülik a csődöt. Nyilván szíve­sen segítenének mindenhol a kép­viselők a rászorulókon, de nem telik a költségvetésből- Ezzel egyetértek, de léteznek áthidaló megoldások. Például tár­sulhat két-három község, s együtt működtethetik a családsegítő szolgálatot. Talán arra is jó lesz a kiadványunk, amelyet valameny- nyi önkormányzatnak megkül­dünk majd, hogy ötleteket ment­senek.- Állítólag, legalábbis a hírek szerint, fellendülőben a gazda­ság. S ha ez így van, semmi sem érzékelhető ebből szociális téren? - A rendszerváltozás előtt 75 idő­sek klubja működött, '99-ben 50- re csökkent ez a szám. A törvény szerint 44 településen kellene öre­gek otthonát működtetni, ezzel szemben csak 26 intézmény léte­zik. S ha ehhez hozzávesszük még azt, hogy bizonyos városok­ban több otthon is található, még rosszabb az eredmény. Amire ugyancsak nem lehet büszke a megye, hogy az átmeneti ellátás intézménye rendkívül gyenge. Az idősellátásban összesen 12 férő­hellyel számolhatunk, a Máltai Szeretetszolgálat jóvoltából Mátrafüreden. A tartós bentlakás­ra 500-an várnak. A legszerencsé­sebb fél év alatt kerül be, de van­nak intézmények, ahol 2-3 évig kell sorban állni. (nécyessyi Ritka kiváltság bejutni egy jobb otthonba FOTÓI ÖTVÖS Ötlet van, csak épület nincs A Malom utcai épület, amelyet most a kisebb­ségi önkormányzat használhat, inkább alkal­mas bontásra, mint felújításra. Legalábbis a renoválás annyi pénzt emésztene föl, ameny- nyit képtelenség előteremteni. Pusztai István, a kisebbségi önkormányzat elnöke viszont azt a tájékoztatást kapta Lóié Lászlótól, az Or­szágos Cigány Kisebbség Önkormányzat el­nökségi tagjától, hogy egy valamirevaló épü­let tatarozásához lehetne pénzt szerezni. Verpelét Ezért gondoltak ők a falu központjában, a Sza­badság téren valaha közadakozásból épült régi kultúrházra. Ehhez szerettek volna milliókat nyerni. Persze, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy aztán később, immár kicsinosítva az épü­letet, már ők használhassák. Hanem a nagy önkormányzatnak más tervei vannak a kétszintes, Csipkerózsika-ál- mot alvó házzal. A képviselők inkább faluházat, falumúzeumot rendezné­nek be itt. Nem szeretné a változást a Magyar Máltai Szeretetszolgálat helyi csoportja sem, mivel itt raktározhat­ják azokat a holmikat, amelyeket a rá­szorulóknak osztanak szét. így ami­kor a kisebbségiek indítványozták: használják közösen az építményt, a szeretetszolgálat helybeli elnöke nem­tetszésének adott hangot. Lidérces emlékként idézte fel azokat a napo­kat, amikor az árvízkárosultak mene­déket kaptak itt, s közülük valakik ki­fosztották a raktárát. A képviselők vé­gül is úgy döntöttek, maradjon a Sza­badság téri épület egyelőre a máltaia­ké, a cigányok pedig tegyék lakályos­sá a Malom utcai házat. Miután e témában január 11-én megjelent Diszkózás helyett családter­vezés? című cikkünk, Pusztai István meghívott minket a Malom utcába, a valóban viharvert, szegényes székhá­zukba.- Nem értem Kelemen urat - bocsá­totta előre a kisebbségi önkormányzat elnöke. - Amikor azt terveztük, hogy programokat szervezünk itt a cigány fiataloknak, azt tanácsolta: „ne gettó- sítsunk”. Ezt mondta szó szerint, merthogy a szomszédságunkban kez­dődik a Dankó-telep. Akkoriban úgy látta Kelemen úr, hogy az a normális, ha együtt szórakoznak a cigányok és a nem cigányok. Ezzel mi is egyetértettünk. Ugyanakkor akárhogy is szépítjük a dolgot, a művelődési házba nem szívesen engedik be a ci­gányokat.- A rendbontókra hivatkoznak - magyarázza az okot Váradi Béla -, de hát nemcsak a cigá­nyok rendbontók.- Tulajdonképpen nem akarunk mi külön diszkót csinálni, amitől félti a Szabadság téri épületet Kelemen úr - veszi vissza a szót Pusz­tai István. - Inkább mindenféle más programra gondoltunk. Persze nemcsak azokra az előadá­sokra az alkohol és a dohányzás ellen, vala­mint a fogamzásgátlásról és a családtervezés­ről, amit Kelemen úr javasolt. Ez talán nem is annyira érdekelné őket. Évszázados hagyomá­nyokat nem lehet egyik napról a másikra meg­változtatni. De ebben az épületben nem tu­dunk százötven-kétszáz embert hellyel kínálni.- Eljönnének ennyien egy-egy rendezvényre?- Biztosan. Verpeléten ezernél is több cigány él. Az árvíz előtt, amikor még rendesebb volt ez a ház, nagyszerűen működött például az if­júsági klub. Szerettek ide jönni a gyerekek. Mert az iskolában mindenkinek egyforma a tananyag, de a cigánygyereket meg kell tanítani arra is, hogyan viselkedjen. Náluk az alapoknál kell kezdeni. Asztalos Dezsőné, a művelődési ház vezetője segítene abban, hogy programokat szervezzünk nekik. És támogat bennünket a gyermekjóléti szolgálat is.- Belátom, hogy ez a ház komoly tatarozásra szorul, de ha ilyen elszántak, talán érdemes rendbe hozni.- Erre biztosan nem kapunk pénzt, mert nem ér többet 700 ezer forintnál. Erre nem ad­nak 2-3 milliót.- Kétségtelen, hogy a Szabadság téri épület értékesebb, de a máltaiak, hivatkozással a be­törésre, hallani sem akarnak a közösködésről.- Nekünk is mondta Kelemen úr, hogy kerít­sük elő a tettest, de mi nem vagyunk rendőr­ség. A kisebbségi önkormányzatnak erre nincs Pénzhiány, gödör és egyéb veszélyek fotói ötvös imre jogosítványa. Nekünk nem az a dolgunk, hogy kiközösítsük a vétkest.- Még akkor sem, ha addig, amíg nem talál­ják meg a bűnöst, nem kapnak ruhákat a mál­taiaktól a cigányok - fűzi hozzá Váradi Béla.- Sajnálom, hogy nem lehetett a miénk a Szabadság téri épület - bánkódik Pusztai Ist­ván -, pedig jó eséllyel indultunk volna a pá­lyázaton. Már többször jártunk eredménnyel. Nyertünk már 50 ezer forintot, ebből elvihet- tük a gyerekeket kirándulni. Az OCKÖ-től kap­tunk 1,5 milliót a kútfúrásra. Rendezhettünk már kulturális programot a művelődési ház­ban. Az Ifjúsági és Sportminisztériumtól is ka­punk 850 ezer forintot, amelyből játszóteret építhetünk áprilisban itt, a Dankó-telepen. Ta­vasszal Tardosra mehetnek a gyerekek. Remé­lem, hogy az utak javítására is sikerül pénzt szereznünk, a nagy önkormányzattal közösen pályázva. NÉGYESSY ZITA HÁLÁS ÖREGEK. Az Egri Szo­ciális Otthonért Alapítvány a személyi jövedelemadó felaján­lásából 61 ezer 359 forintot ka­pott a múlt évben. A pénzt az otthonban élő idős emberek éle­tének színesebbé tételére fordít­ják majd. Törőcsikné Király Mar­git, a kuratórium elnöke, a Berva-völgyi Idősek Otthona igazgatója ezúton is köszöni a felajánlók támogatását, és a jö­vőben is számít nagylelkű segít­ségükre. JÓTÉKONYSÁGI ROMABÁL. Az Egri Romákért Közalapítvány a hátrányos helyzetű, tehetséges cigány fiatalok továbbképzésére szánja a bál bevételét. A rendez­vény helyszíne a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium aulája. A február 19-én, 19 óra­kor kezdődő mulatságon élő ze­ne szól, s a vacsora után megvá­lasztják a bál szépét. Jegyeket a kisebbségi képviselőktől, Suhaj Bertalannétól (36/431-357) és Bari Józseftől (36/326-096) igé­nyelhetnek. IRODALMI SZALON. Klubbá alakul péntekenként 16-tól 18 óráig a könyvtár. Nyolcadikos és középiskolás gyerekek láto­gatnak el ide, s Oravecz Bamáné könyvtáros vezetésé­vel eszmét cserélnek a könyvek­ről, a zenéről, s bármiről, ami témaként kínálkozik. EGERBAKTAI FÚVÓSOK. Mozgalmas napok várták, vár­nak az általános iskolásokra. Egy hétig sítáborban vehettek részt, 25-én és 26-án pedig vizs­gát tesznek a fúvósok. A zeneis­kola fél éve működik a faluban. Február 3-án háziverseny lesz történelemből, s a győztesek hét iskola csapataival mérik majd össze tudásukat. EGERSZÓLÁTI PECH. A ren­delet azoknak a településeknek kedvez, ahol a lélekszám nem éri el az 1100-at. Ebben a falu­ban 15-tel több polgár él, így a költségvetés bevételi oldalára 6-8 millió forinttal kevesebbet írhatnak. Ez a hiány pedig ve­szélyezteti az iskola működé­sét. A polgármester a miniszté­riumhoz fordul segítségért, méltányosságból ítéljék meg számukra ezt az összeget, kü­lönben ellehetetlenül az önkor­mányzat. A megye piaci árai Egerben az alma 100-150, a szárazbab 300, a fejtőbab 250, a banán 220, a citrom 300, a dióbél 1000-1200, a gomba 300, a gyökér 600, a fokhagy­ma 400, a vöröshagyma 80, a zöldhagyma 80, a póréhagyma 100, a karalábé 200, a karfiol 400, fejes káposzta 50, a kelká­poszta 100, a lila káposzta 100, a savanyú káposzta 130, a kiwi 350, a körte 300, a krumpli 50, a mandarin 250-300, a mák 600, a méz 800, a narancs 180-200, a paradicsom 350-450, a zöldpaprika 50-130, a csípős paprika 70-110, a fe­hér retek 250, a piros retek 100, a saláta 100, a sárgarépa 150, a sóska 400-500, a spenót 400-500, a szőlő 700, a tojás 20-23, a sütőtök 150, az ubor­ka 600, a zeller 300 forintért vásárolható meg. Hatvanban az alma 90-120, a szárazbab 300, a banán 220, a citrom 230, a dióbél 800, a gomba 360, a gyökér 400, a fokhagyma 330, a vöröshagy­ma 50, a póréhagyma 50, a ka­ralábé 150, a karfiol 360, a fejes káposzta 60, a kelkáposzta 88, lila káposzta 90, a savanyú ká­poszta 100, a kiwi 25, a körte 320, a krumpli 37-60, a manda­rin 280, a mák 450, a méz 400-700, a narancs 140-178, a paradicsom 480, a zöldpaprika 45-85, a csípős paprika 45-90, a fehér retek 240, a saláta 120, a sárgarépa 150, a szőlő 650, a tojás 18-20, a sütőtök 50, az uborka 650, a zeller 250 forin­tos áron kapható. Hevesen az alma 80, a szá­razbab 300, a banán 200, a cit­rom 250, a dióbél 900, a gomba 350, a gyökér 350, a fokhagy­ma 300, a vöröshagyma 50, a póréhagyma 30, a karalábé 100, a karfiol 250, a fejes ká­poszta 50, a kelkáposzta 70, a lila káposzta 100, a savanyú ká­poszta 90, a kiwi 250, a krump­li 50, a mandarin 200, a mák 500, a narancs 150, a paradi­csom 350, a zöldpaprika 60, a csípős paprika 60, a fehér retek 150, a saláta 50, a sárgarépa 150, a sóska 250, a spenót 250, a tojás 18, a főzőtök 50, a sütő­tök 50, az uborka 550, a zeller 300 forintba kerül. * A gyöngyösi piac költözése miatt jelenleg nem kapunk információkat az ottani árak­ról. Legközelebb várhatóan február közepén tudunk be­számolni a gyöngyösi hely­zetről. Kettesben a lehetőségek vonalán! Lányoknak a hívás alapdíjas: , 488-5603 a, telefonsa a m o n Fiáknak: 06 90 230-395 A hívás díja 99 Ft+áfa/perc+6,60 Ft+áfa k telefonszám nem hívható"a 27, 28, 62, 63-as körzetekből, rádiótelefonról, nyilvános utcai készülékről.] Éjjel-nappal hívható! Axel Springex-Bp. Kft. Audiotext TeL4Ä8-I tss-Sas $ '' ' VÁROSHÁZI lm# KÖZLEMÉNY HIRDETMÉNY Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése elidegenítésre meghirdeti a Torok köz 4. szám alatt található műemlékileg védett lakóházát, az épület fennállásáig ingyenes földhasználattal. Helyrajzi szám: 4699 Használt földterület: 325 m2 Az épület alápincézett, 1 db 101 m2-es, 3 szobás és 1 db 29 m2-es, 1 szobás lakással. Az értékesítés szabad licites eljárással történik. Induló ár: 10.000.000,- Ft. Az értékesítési eljárást 2000. január 31-én, délelőtt 10 órakor tartjuk, a Polgármesteri Hivatal 1. számú tanácskozótermében. Az ingatlan megtekinthető: 2000. január 24-én, délelőtt 10-11 óráig. A licitálás megkezdése előtt 500.000,- Ft biztosíték (készpénz, értékpapír, bemutatóra szóló betétkönyv) letétbe helyezése szükséges. Kárpótlási jegyet nem fogadunk el. Érdeklődni a Polgármesteri Hivatal 10-es szobájában Király Mihálynénál lehet. Telefon: 410-144/188-as mellék. Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala A VÁROSHÁZA ZÖLD SZÁMA: 06-80 200-882 E mail: egpolgh@ph.eger.hu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents