Heves Megyei Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-20 / 16. szám

6. oldal - Heves Megyei Hírlap 2000. Január 20., csütörtök JUHI Sztrájkok Romániában A szakszervezet a legnagyobb kihívás Bukarest A mentők sztrájkja Buka­restben, a pedagógusoké az egész országban: az új kor­mány számára a szakszer­vezeti mozgalmak jelentik a legnagyobb kihívást. Szerda reggel 7 óra óta csak élet­veszély esetén indultak el a decemberi bérüket követelő men­tők Bukarestben, más esetben a diszpécser telefonon adott taná­csot, milyen gyógyszert vegyen be, vagy hova forduljon a beteg. Figyelmeztető sztrájk kezdő­dött délelőtt a tanügyben:'isko­lánként döntötték el, hogy ezt miként hajtják végre. Volt, ahol bementek a pedagógusok az osz­tályokba, de nem tartottak órát, más iskolákban be sem lépett a tanterembe az oktató. A pedagó­gusok fő követelése szintén bér­emelés, illetve hogy fizetésüket a lej romlása szerint emeljék, s a bérbe számítsák bele a különbö­ző szakvizsgák adóköltségeit is. A tanügyi minisztérium szóvi­vője elítélte az akciót, mert még folynak a tárgyalások. Ha azon­ban nem sikerül a konfliktust megoldani, február elején általá­nos pedagógussztrájk lesz, s erre már gyűjtik az aláírásokat. Az Economist Daily című, Bu­karestben megjelenő angol nyel­vű napilap arra figyelmeztet, hogy az új kormány számára a szakszervezeti mozgalmak jelen­tik a legnagyobb kihívást. Ha ugyanis a kabinet eleget tesz a bérköveteléseknek, képtelen lesz teljesíteni az Európai Unió és a nemzetközi pénzintézetek fel­tételeit, s ezzel megismételné a korábbi kormányok hibáit. ■------------------------------------------_-------------------------------------------­______VILÁG TÜKÖR T K ohlt már csak mandátuma védi Vezető CDU-politikusok a tiszteletbeli elnök, Helmut Kohl látványos lemondását követően attól tartanak, hogy további leleplezések várhatók a pártnak juttatott törvénytelen pénz­adományokkal kapcsolatban. Kohl hazaindul berlin-grünewaldi lakására fotó: feb/reuters Berlin Az államügyészség nyomozást indított a CDU volt bonni szövet­ségi központjának osztályvezető­je és Helmut Kohl megingathatat­lan híve, Hans Terlinden, vala­mint a párt korábban elbocsátott adóügyi tanácsadója, Horst Weyrauch ellen. Terlinden mainzi és Weyrauch wiesbadeni lakásán házkutatást tartottak. A gyanúsí­tások szerint már hosszabb ideje igyekeztek eltussolni, hogy az exkancellár hűtlenül kezelte a rá­bízott pénzeket. Kohllal szemben egyelőre nem foganatosítottak ilyen kényszerintézkedést, amit az államügyészség szóvivője, Bernd König a képviselői mentel­mi joggal magyarázott. Peter Müller, a CDU Saar-vidéki tartományi elnöke arra szólította föl Helmut Kohlt, hogy adja visz- sza képviselői mandátumát is. A párt vezetőségének ugyanis nin­csenek olyan eszközei, amelyek­kel szankcionálhatná lemondott tiszteletbeli elnökét. A német vá­lasztási törvény 46. paragrafusa szerint ugyanis Kohl annak elle­nére nem hívható vissza, hogy nem közvetlenül, hanem a CDU Rajna-vidék-Pfalz tartományi lis­tájáról került be a Bundestagba. Egy képviselő külső hatásra csak akkor veszítheti el mandátumát, ha illegális tettet követett el a vá­lasztási eredmény megváltoztatá­sára, vagy pártja alkotmányelle-' nesnek minősül. Roland Koch hesseni kormány­fő és tartományi CDU-elnök nem zárja ki, hogy tdvábbi titkos pén­zeket tartalmazó pártszámlák lé­teznek külföldön. Ez is szóba ke­rülhet ma, amikor a német parla­ment plenáris ülésen megkezdi a botrányos ügy részleteinek fel­tárását. FEB Mikor vethető be az orosz atom? Frakciók közötti kicsinyes marakodás a dumában Az orosz alsóház szerdán elutasította a par­lamenti posztok elosztásáról a kommunis­ták és a Kreml-párti erők között kötött meg­állapodás felülvizsgálatát. A diktátum ellen tiltakozó „kisebb frakciók” ezért változatla­nul távol maradtak a duma üléséről. Moszkva *■ A Jevgenyij Primakov vezette Haza - Egész Oroszország frakció, a Szergej Kirijenko vezette Jobboldali Erők Szövetsége és a Grigorij Javlinszkij nevével fémjelzett Jablokó frakció azt kifogásolta, hogy a nagyok a fejük felett kö­töttek alkut a dumaelnök személyéről. Emel­lett a 27 bizottság elnöki posztjaiból csak hár­mat juttatnának a három „renitens” frakciónak, amely azonban összességében az alsóház man­dátumainak harmadával rendelkezik. Vlagyimir Putyin ügyvezető államfő fogadta az előző nap a duma elnökévé újjáválasztott kommunista Gennagyij Zjuganovot. A beszélge­tésen Putyin azt hangsúlyozta, hogy a „sértett” frakciók bojkottjának nem kell különösebb je­lentőséget tulajdonítani, ilyesmi gyakran előfor­dul a nyugati demokráciákban is. A duma a bojkott ellenére folytatta a tiszt­ségviselők megválasztását, s az alsóház első al- elnöke a Kreml-párti Egység képviselőnője, Ljubov Szliszka lett. Négy másik alelnököt is megszavaztak, köztük Vlagyimir Zsirinovszkijt, aki ezért a Liberális Demokrata Párt frakciójá­nak irányítását az ugyancsak képviselői mandá­tummal rendelkező Igor fiára ruházta át. Moszkvában nyilvánosságra hozták az új orosz nemzetbiztonsági doktrínát, amelyben tükröződik mind a megváltozott világpolitikai helyzet, mind a NATO tavalyi, Jugoszlávia elle­ni támadása, illetve a mostani csecsen háború­val szembeni nyugati fellépés is. A „Koncepció a nemzet biztonságáról” címet viselő dokumentum taglalja azokat a politikai­katonai körülményeket, amelyek esetén Orosz­ország bevetné nukleáris haderejét. A változá­sok lényegét áttekintve a The Washington Post rámutat: az 1977. évi nemzetbiztonsági doktrí­nához képest érdemi eltérések is kitapintha- tók. A korábbi döntések szerint Oroszország csak akkor alkalmazhat atomerőt, ha az „Orosz Föderációt mint független államot, létében érintő fenyegetés” érné. Ennél jóval harciasabb a Putyin által elfogadott mostani megfogalma­zás, ami feltehetően a nemzetközi helyzet ala­kulásával függ össze. Az új dokumentum ugyanis a nukleáris eszközök bevetésére „ala­pos oknak” tekinti a NATO erőinek esetleges alkalmazását annak határain kívül, az ENSZ jó­váhagyása nélkül. Az amerikai újság elemzése szerint hosszú idő után ismét megfogalmazódott, hogy a Nyugat veszélyforrást jelent Oroszország biz­tonságára nézve. Ilyen kitétel nem szerepelt a korábbi dokumentumokban. Igaz, a koszovói válság idején még olyan szélsőséges hangok is elhangoztak Moszkvában, hogy a nukleáris eszközök „megelőző, elsőként történő hasz­nálatát” is ki kellene mondania az új nemzet- biztonsági doktrínának. Végül is ez a kitétel kimaradt. Zöld út a vörös-fekete koalíciónak Még nincs végleges megegyezés az osztrák kormányról Ausztria arra ébredt szerdán, hogy zöld utat kapott a párto­kat jelképező színek alapján vörös-feketének nevezett koa­líció: a szociáldemokraták és a néppártiak egyetértettek a további közös kormányzásban. Nem lesz magyar invázió Politikusok eloszlatják az osztrák aggodalmakat Dzurinda, a pártalapító Pozsony Egyelőre sokan nagy értetlen­séggel fogadták Mikulás Dzu­rinda hétfőn bejelentett pártala­pítási szándékát. A szlovák mi­niszterelnök tizenegy társával - köztük több miniszterével - úgy döntött, hogy Szlovák Demokra­tikus és Keresztény Unió (SDKÚ) néven két év múlva, fél esztendővel a 2002 őszén esedé­kes választások előtt új pártot hoz létre. Szándékát azzal indo­kolta, hogy kormánya legerő­sebb támaszát, a 42 parlamenti mandátummal rendelkező Szlo­vák Demokratikus Koalíciót (SDK) alkotó pártok legalább egy éve nem tudnak megálla­podni a csoport jövőjéről. Az SDK ugyanis az 1988 őszén le­zajlott parlamenti választások előtt, a Meciarék által módosított választási törvény okozta kény­szer hatására jött létre azzal a céllal, hogy az öt párt - Meciar ellenében - közösen indíthassa 150 jelöltjét. ____________■ A z ismeretlen túsz Svájc Csak most derült ki, hogy a nemrég Afganisztánban veszteg­lő, eltérített indiai gépnek volt egy „VIP-utasa”: Robert Giori svájci állampolgárságú üzletem­ber. Az ötvenes évei derekán já­ró férfi arról nevezetes, hogy nem nyilatkozik senkinek, fény­képe nem jelenik meg újságok­ban. Ez a visszavonultság most kifizetődött. A terroristáknak fo­galmuk sem volt róla, kit adott a vak véletlen a kezükre. Ha tud­ják, hogy a pénzember a foglyok között van, biztosan nem mon­danak le egykönnyen a kétszáz- millió dolláros követelésről... Giori vállalkozása ugyanis igen különleges: az ő cége készíti az euró nyomtatásához szükséges bankópréseket. ■ Üzletközpont a Miren San Francisco ______ T öbb mint húszmillió dollárt szán az orosz Mir űrállomás rendbehozatalára egy amerikai mágnás. Walt Anderson szerint az elavult Mir az évszázad üzle­te lehet. Úgy véli, hogy az űrál­lomás megmentésére tett koráb­bi erőfeszítések komolytalanok voltak. A San Franciscó-i férfi Föld körül keringő üzletközpon­tot és panziót kíván létesíteni a Miren. Már eddig is hétmillió dollárt fektetett be, és további 14 milliót szán a renoválásra és a bérleti díjra. A terv megvalósítá­sa előtt már csak egyetlen aka­dály tornyosul: mindeddig nem sikerült megállapodni az orosz hatóságokkal. ___________■ Ausz tria Újévi köszöntőjében Thomas Klestil köztársasági elnök arra kérte a politikai erőket, hogy emelkedjenek végre felül kicsi­nyes pártszempontjaikon, és az ország érdekeit tartsák szem előtt. Emlékeztetett arra, hogy a huszadik század második felé­ben Ausztria gazdaságilag és politikailag is nemzetközi tekin­télyt vívott ki magának; óriási bűn lenne a nemzettel szemben mindezt az új évezred hajnalán veszni hagyni. „Országunk tör­ténelmében eddig kétszer for­dult elő, hogy a kormányalakí­tási tárgyalások a mostaninál hosszabb ideig tartottak, de si­került a válságból kilábalni” - emlékeztetett január 1-jén a szövetségi államfő, s ehhez pusztán annyit érdemes hozzá­tenni: azóta a „rekordot” sike­rült túlszárnyalni. A koalíciós megbeszélések most befejeződött kilencedik fordulójának végén úgy tetszett: Klestil intelmei végre meghall­gatásra találtak. Viktor Kiima kancellárnak, a Szociáldemok­rata Párt (SPÖ) elnökének és Wolfgang Schüssel al- kancellár-külügymi- niszternek, az Osztrák Néppárt (ÖVP) első emberének megbeszé­léseit követően - a vá­lasztások utáni 108. napon - pártjaik el­nöksége is igent mon­dott az újabb koalíció­ra, bár szerda délután­ra kiderült: a kormány megalakítása még ne­hézségekbe ütközik. Mindkét fél a nyilvá­nosság elé tárta ugyan­is azokat a vitás kérdé­seket, amelyek akadá­lyozzák a végleges megállapodást. A legfontosabb kér­dés a miniszteri posz­tok újraosztása. A Nép­párt kezdetben a bel­ügyi bársonyszéket kí­vánta megkaparintani - s így Kart Schlöglt Andreas Khol, az ÖVP parlamenti frakciójá­nak vezetője váltotta volna -, a legfrissebb igény azonban a pénzügyi vagy a szociális tárca. Emellett nincs megegyezés a szociális juttatások újrafelosztá­sáról, a nyugdíjkorhatár emelé­séről és egyéb gazdasági intézke­désekről sem, márpe­dig ebben a Schüsselék által remélt két minisz­térium közül az egyik, és ezen keresztül maga a párt kulcsszerephez jutna. Megfigyelők ugyan­akkor emlékeztetnek ar­ra, hogy a koalíciós tár­gyalások során eddig megtett út és a mostan­ra elért (fél) eredmény is több, mint amire köz­vetlenül október 3-át követően számítani le­hetett. Wolfgang Schüssel ugyanis még a választásokat megelő­zően értésre adta: amennyiben pártja har­madik lesz, ellenzékbe vonul. Ez azonban új választások kiírásához vezetne. Olyan patt­helyzethez, amelytől Thomas Klestil eleve óvta a pártokat. _______ GYULÁT ZOLTÁN Be cs Az elmúlt napokban több osztrák fórumon is szóba került hazánk gazdasági helyzete, valamint fölkészü­lésünk az Európai Unióhoz való csatlakozásra. A Die Presse című konzervatív osztrák lap szerdán Barsiné Pataky Etelkával, Magyarország új bécsi nagykövetével közölt rö­vid interjút „Magyarország le akarja építeni a bevándorlástól való félelmeket” címmel. Az új nagykövet asszony el­mondta: hazánk arra törekszik, hogy felmérje és céltudatosan eloszlassa azokat a félelmeket, amelyeket az Európai Unió ke­leti bővítése okoz Ausztriában. Kiemelte: nem hiszi, hogy Ma­gyarországon az EU-csat- lakozás Nyugat felé áttelepülé­si hullámot váltana ki. Utalt ar­ra, hogy noha Nyugat-Magyar- országon munkaerőhiány van, a nagy munkanélküliségtől súj­tott Kelet-Magyarországról még ide is alig költöznek át az em­berek, Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Gottfried Péter, a külügyminisztérium in­tegrációs államtitkárságának ve­zetője az Euromoney című folyó­irat kétnapos tanácskozásán mu­tatta be a magyar gazdaság hely­zetét. Az MNB elnöke szólt az infláció mérséklődéséről, miköz­ben a termelékenység a termelő- szférában két számjegyű növeke­dést ért el. A fogyasztás és a reál­bér 4 százalékkal nőtt. Gottfried Péter kiemelte, hogy Magyarországon a munkanélkü­liség 6,7 százalékos, alacso­nyabb az EU-szintnél, ennél fog­va nem okoz áttelepülési nyo­mást, amitől egyesek félnek Ausztriában. Az aggodalom ak­kor sem indokolt, ha tény, hogy a magyar bérszínvonal talán csak 20 év múlva lesz azonos a nyugatival. Az viszont előrelát­ható, hogy Ausztriának gazdasá­gi növekedést hoz az Európai Unió keleti bővítése. Hírek röviden Pozsony metróra vágyik A pozsonyi magisztrátus mindent megtesz azért, hogy a jövő évben megkezdődhessen a szlovák főváros első metróvonalának építése- jelentette ki szerdán Jozef Moravcík, a város főpolgármestere, aki szerint azonban a metró konkrét állami segítség nélkül nem építhe­tő fel. Nem dőlt el Pinochet sorsa Egy belga vizsgálóbíró azzal a hivatalos megkereséssel fordul a brit hatóságokhoz, hogy egy belga orvos brit kollégájával együtt meg­vizsgálhassa Augusto Pinochet, a Londonban őrizetben tartott egy­kori chilei diktátor egészségi állapotát. A megkeresést hat chilei me­nekült kezdeményezte, hogy ezzel megakadályozzák a tábornok ha­zaengedését. Közben Londonba érkezett egy chilei katonai gép, hogy a brit belügyminiszter végleges döntése esetén Pinochetet hazaszállítsa. Tovább dagad a lámabotrány Az indiai száműzetésben élő tibeti kormány szerdán tiltakozott az ellen, hogy Peking a hatodik reting láma reinkarnációjaként vasár­nap beiktatta a maga választotta kétéves tibeti kisfiút. A Dharamszalában működő tibeti emigráns kormány azzal indokolta a tiltakozást, hogy Tibet legfelsőbb vallási vezetője, az észak-indiai vá­rosban élő dalai láma nem hagyta jóvá a kiválasztást. A hatodik reting láma 1997 februárjában hunyt el. A reting láma egyike azon kevés tibeti lámáknak, akik távollétében kormányzóként helyettesít­hetik a dalai lámát. Szíria biztosítékokra vár Addig nem folytatódnak a szíriai-izraeli béketárgyalások, amíg Szí­ria nem kap garanciákat arra, hogy Izrael kivonul a Golán-fennsíkról- idézte szerdán Faruk as-Saraa szíriai külügyminiszter szavait egy li­banoni napilap. Szíria arra vár, hogy a békefolyamatban közvetítő Egyesült Államok értesítse: Izrael hajlandó megkezdeni a tárgyalá­sok döntő szakaszát, amely rögzíti a csapatkivonást a Golán- fennsíkról. Irak mind jobban elszegényedik ENSZ-szakértők szerint Irak - hatalmas olajkincsei ellenére - a szankciók következtében a világ egyik legszegényebb országává vált- jelentette ki Hans von Sponeck, az ENSZ iraki humanitáriuskoordi­nátora. Az egy főre jutó 252 dolláros éves jövedelmével Irak a fejlő­dő országok listájának alján foglal helyet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents