Heves Megyei Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-15 / 12. szám

2000. Január 15., szombat Heves Megyei HIrlap - 7. oldal Mentősök: a szinten tartás is kérdéses Munkában a mentősök. Állandó leterheltség, fokozott fertőzésveszély- Az európai uniós irányel­vek szerint minden rászoru­ló állampolgárnak a hívástól számított 15 percen belül magas szintű orvosi ellátást kell kapnia. Megyénkben jelenleg 8 mentőállo­más működik, Egeiben, Gyöngyö­sön, Hatvanban, Hevesen, Pétervásárán, Poroszlón, valamint Kompolton. Ez az említett 15 per­cen belüli elérhetőséget illetően azt is jelenti, hogy bizony még vannak „fehér foltok” szűkebb pátriánk­ban - jelentette ki dr. Gyulai Kata­lin, aki a mentőszervezet közel tíz évig tartó irányítása után nyugdíj­ba vonult dr. Kozma József helyét vette át megbízottként szeptem­ber 1-jétől. (Tekintve, hogy Koz­ma doktor Nógrád megyében is el­látta e feladatot, így az ottani teen­dők is dr. Gyulai Katalinra hárul­nak.) Dr. Gyulai Katalin szerint az or­szágos tapasztalatok azt mutat­ják: az önkormányzatok általában kedvezően fogadják az OMSZ kezdeményezését, a mentőállo­másos forma Poroszló és Kompolt esetében már nálunk is bevált. Pádár István vezető mentőtiszt ugyanakkor arra is felhívta a fi­gyelmet, hogy még mindig ma­riidnak olyan területek - elsősor­ban a Mátrában, Vécs és Kisköre környékén -, amelyek így is kívül esnek a 15 percen belüli elérhető­ségi körön. Fejlesztési program már van, de sok benne a kérdőjel „Célkitűzéseink között szerepel - és országosan is elfoga­dott irányelv -, hogy minden rászoruló állampolgár 15 per­cen belül mentőellátásban részesüljön sürgős szükség ese­tén.” Ezt a megállapítást is tartalmazza az az anyag, ame­lyet még a novemberi közgyűlésre állított össze az Országos Mentőszolgálat Heves Megyei Mentőszervezete. E beszámo­ló kapcsán kereste meg lapunk dr. Gyulai Katalint, a megyei mentőszervezet megbízott vezetőjét, aki többek között az egészségügyi kormányzatnak a szolgálathoz való ellent­mondásos viszonyára is rávilágított. Ez azonban csak az egyik része azon gondoknak, amelyekkal a mentősöknek nap mint nap szem­be kell nézniük. Ezek egyike az a tény, miszerint a gépkocsipark fej­lesztése hosszú évek óta várat ma­gára: a nyolc állomáson 15 éve 39 kocsi fut a megyénkben, 12 darab 24 órás, a többi pedig nappali szol­gálatban. A gondot egyebek mel­lett az jelenti, hogy a feladatok mennyisége '96 óta folyamatosan emelkedik. A megyei közgyűlés elé letett anyagban a tavalyi adatok ugyan még nem szerepelhettek, ám abból kiderül, hogy míg '95- ben 92.041 mentőfeladatot regiszt­ráltak, addig '98-ban 115.600-at. Ezzel párhuzamosan a megtett ki­lométerek száma is nőtt: 2 millió 540 ezer 960-ról 2 millió 733 ezer 737-re. Pádár István mindehhez hozzátette, hogy a kocsipark 80 százaléka 350 ezer kilométernél többet futott, s közülük is sok az, amelyik már 400-500 ezer kilomé­tert tudhat maga mögött. Márpedig akármilyen gyártmányú kocsikról is legyen szó, az ilyen mértékű el­használtság a műszaki és esztétikai állapotukon is meglátszik, s az esetleg már a bennük utazók biz­tonságát is veszélyeztetheti... A sokasodó feladatok ellátását ugyanakkor a bérkeret szűkössége is nehezíti. Az e célra fordítható összegből - állítják - még a rendel­kezésre álló éves, fejenként 200 FOTÓ: GÁL GÁBOR órás túlórakeretet sem tudják ki­használni. Ez a szám jelenleg 100-120 óra körül mozog. Mindezt pedig csak tetézi az, hogy a tavaly szeptemberi, 7 helyet érintő lét­számleépítés után most januárban várhatóan újabb héttel kell csök­kenteni a most 242-es létszámot. Ennek oka, hogy a kötelező bér­emelés 8,5 százalékos, ám ebből csak 5 százalé­betegségek, szabadságok esetén a kiesőket pótló munkatársaink sok­szor nem dolgozhatják le a 150 szá­zalékkal fizetett túlórát. Ehelyett mentőautókat kell leállítani, kiven­ni a forgalomból. Emiatt tolódnak a szállítások egyik napról a másik­ra, s emiatt kell naponta több tucat reklamációt tudomásul vennünk. A kocsileállítások miatt kevesebb a feladatokat végző mentőautó is, ami már a betegszállítás és a men­tés biztonságát is veszélyezteti. így nem is csoda, hogy állandó a leter­heltség, rengeteg a reklamáció. Eb­ben a helyzetben még a szinten tar­tás is fölöttébb kérdéses... A mentőszervezetnél úgy vélik, ezt a leterheltséget jelentősen csökkenthetné, ha a kórházban a kot fedez a költ­ségvetés, a többit helyben kell ki­gazdálkodni. Ez pedig másképp nem, csak elbo­csátások árán megy.- Komoly el­lentmondást lá­tok a tekintet­ben, hogy az Egészségügyi Mi­nisztérium nyil­vánosságra ho­zott elképzelései szerint a közeljövőben több mint 50 új mentőállomást alakítanak ki or­szágszerte, s ezzel párhuzamosan a sürgősségi betegellátást is előtérbe kívánják helyezni, míg a másik ol­dalról szeptemberben országszene 220 mentőst bocsátottak el, s most is ennyire lehet számítani - jelen­tette ki dr. Gyulai Katalin. - Ugyan­ez igaz a bérkeretünkre is - tette hozzá -: az annyira alacsony, hogy Három új mentőállomás A doktornő szerint a 15 percen belüli elérhetőséget, és ezzel együtt az esélyegyenlőséget segítené az az országos prog­ram, melynek keretében több mint 50, ezen belül megyénk­ben pedig 3 új mentőállomást állítanának a rendszerbe. A mentősök javaslata alapján szűkebb pátriánkban Füzes­abony, Bélapátfalva, illetve Párád vagy Recsk jöhetne szó­ba. Tekintve, hogy az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) költ­ségvetéséből e program végrehajtására a közeljövőben nincs kellő fedezet, ezért az érintett önkormányzatokat arra kérik, hogy biztosítsanak számukra megfelelő épületet, míg azok felszereléséről, a személyi és tárgyi feltételekről az OMSZ gondoskodna. beteghordói munkával kapcsola­tos feladatokat levennék a válluk­ról. Ez az igény már csak azért is jogos - tették hozzá -, mert az ele­ve nem is az ő dolguk lenne. A tá­jékoztatóból kiderül: a késések száma és átlagperce az utóbbi években nagyjából egy szinten mo­zog; az előbbi '98-ban például 134 volt, míg az utóbbi 18 perc. Ezzel szemben jelentős, majd' négysze­res növekedést regisztráltak ugyanebben az esztendőben a veszteglési órák vizsgálatakor. Míg ugyanis '97-ben 218 órát jegyeztek fel, addig '98-ban 847-et. Ennek okát a szakemberek részben a betegátvevő helyeken, a kórházakban, rendelőintézetek­ben tapasztalható torlódásban lát­ják; szerepet játszik benne az egri betegfelvételi osztály megszünte­tése is. Dr. Gyulai Katalin szerint már '95-ban jelezték a problémát, miszerint nem a mentősök felada­ta a rendelőintézeten és a kórhá­zon belüli betegmozgatás. Ezzel szemben a behozott beteget ide- oda küldözgetik a különböző vizs­gálati helyszínek, laborok között, míg eldől, hogy hová kerül és me­lyik orvos veszi át. Ezalatt hosszú per­cek, gyakran órák telnek el, s még egy időközben befutó sürgősségi hívás esetén sem teheti meg a mentős, hogy egyszerűen otthagyja a páci­enst. Gyulai dok­tornő ennek kap­csán azt is el­mondta: e problé­mával már megke­resték az egri Markhot Ferenc Kórház igazgatóját, dr. Tóth-Daru Pétert, aki ígéretet tett arra, hogy a betegmozgatást a kórház megold­ja. Ide tartozik az egészségügyi tárca azon elképzelése is, misze­rint minden megyei kórházban lé­tesítenek egy sürgősségi betegfelvé­teli osztályt, ahol a betegeket rövid időn belül átveszik a mentősöktől, és onnan ők viszik arra az osztály­ra, amelyiken majd ellátják. A mentőszervezet gondjairól szólva elhangzott, azt sem igazán értik, hogy míg a kórházakban sok helyen kifizetik a 100 százalékos ve­szélyességi pótlékot, addig a lehető legkülönfélébb veszélyeknek - fertő­zésveszély, veszélyeztető állapotú el­mebeteg, dühöngő részeg, nagy se­bességgel való közlekedés stb. - ki­tett mentősök csupán az 50 százalé­kot kapják meg. Mint Pádár István elmondta, nem minden esetnél de­rül ki a helyszínen, hogy a beszállí­tandó illető milyen fertőző beteg­ségben szenved. Nem ritka az sem, hogy csak napokkal később szerez­nek tudomást róla: a beteg AIDS-es volt, vagy fertőző agyhártyagyulla­dásban szenvedett, esetleg megfer­tőzte a hepatitis B. Az ilyen és eh­hez hasonló esetekre aligha lehet felkészülni. (A bérekről legyen elég annyi: egy 20 éve itt dolgozó ápoló mindennel együtt 40 ezer forint kö­rül visz haza)- Pár éve létrehoztuk a Heves Megyei Mentőalapítványt - muta­tott rá a gondokat enyhítendő, „kívülről” várt segítség egy lehet­séges formájára dr. Gyulai Katalin -, amely azonban nem igazán is­mert, így kevés pénz gyűlhetett itt össze. Ezért megkeressük az ön- kormányzatokat, valamint a me­gyénkben működő nagyobb cége­ket, hogy ezen alapítványon ke­resztül segítsenek. Az ide befolyó pénzeket elsősorban az eszközál­lományunk fejlesztésére szeret­nénk fordítani. Nagy szükségünk lenne például csecsemőlélegeztető ballonra, fájdalomcsillapító gáz­palackokra, a gerincsérültek ki­mentését segítő úgynevezett KED- mellényekre. Ez utóbbiakból pél­dának okáért egy darab sincs a megyénkben. De az is fölöttébb hasznos lenne, nagy segítséget nyújtana a képzésben, továbbkép­zésben, ha sikerülne beszerez­nünk egy számítógépes újraélesz­tő programot a hozzá tartozó „fan­tommal" együtt. Ennek a felszere­lésnek a segítségével több száz kü­lönböző újraélesztési szituáció megoldását is begyakorolhatnák a mentőautókon dolgozó ápolók, gépkocsivezetők, orvosok. KÜHNE GÁBOR Felébredt az Alvajárók énekesnője Tanita műsorvezető, s készül első önálló lemeze Ha valaki szombaton délután az RTL Klub csatornájára kapcsol, is­merős arcot fedezhet fel. A Pepsi Music Chart londoni műsorvezető­iéként kis hazánk leánya moso­lyog a tévénézőkre. Ki ne emlékez­ne az 1993-ban debütált Alvajárók zenekarra, s énekesnőjükre, Tanítóra? Hétköznapi nevén Tóth Anitára, vagy ahogy most nevezik, Tanita Sandercoe... Tanita ugyanis két éve Londonban él, s az elmúlt nyáron egy angol zenész úriember bekötötte a fejét. De lépjünk egy kicsit vissza az időben, s lássuk, milyen út vezetett idáig.- Az ilyenkor szinte általános szöveggel kell élnem: már gyer­mekkorom óta énekesnő akartam lenni - jegyzi meg Tanita. - S ez va­lóban így van. Hozzá kell tennem, nagyon szerencsés voltam, hiszen már kiskoromban olyan nagy sztá­rokkal énekelhettem, mint Kovács Kati, Zalatnay Sarolta, s felléptem a televíziós Ki mit tud?-ban is. Majd különböző próbálkozások után megalakítottuk az Alvajáró­kat. Ekkor hirtelen egy teljesen új világ nyílt meg előttünk. Két na­gyon sikeres lemezt adtunk ki, s ezek után sikerült rálátnunk a ma­gyar könnyűzene világára.- Akkor mégis miért bomlott fel az együttes?- A zenénket főként a dance ka­tegóriába lehetett sorolni, ám én szerettem volna továbblépni. Őszintén szólva nem láttam reali­tást a magyar popzenében. Nincs valódi piac, s az igények sem túl nagyok. Amikor ezt felismertem, egyik percről a másikra eladtam mindenem, s két bőrönddel elin­dultam Londonba.- Ez nagyon merész vállalkozás volt. Volt valami elképzelésed, mi vár ott rád?- Tulajdonképpen nem sok. A nyelvet sem beszéltem valami jól, tisztában voltam vele, hogy min­dent a legelejéről kell kezdenem, s ez nagyon kemény munkát fog je­lenteni. Kétéves oper vízummal ér­keztem, s egy ____________ ügynökségen ke­resztül szerez­tem munkát. A szerencse már az elején mellém szegődött. Ami­kor megérkez­tem, egy találko­zót szerveztek a tiszteletemre a kint dolgozó ma­gyar baby sit­terek. Egy bárban voltunk, ahol élő zene is volt, s mi­kor kiderült, hogy én itthon énekeltem, kap­tam egy lehetősé­get. Többször is felléphettem a ze­nekarral, majd egyre több zenészt ismertem meg, s különböző éjsza­kai klubokban énekelhettem. Vagy­is szépen lassan átkerültem egy másik körbe, s egyszer csak egy olyan társaságban találtam ma­NÉVJEGY: gam, akik a nagy sztárok közelé­ben forognak. Persze, mindvégig tudtam, hogy csakis saját magam­ra vagyok utalva. Vettem egy hang­szert, s elkezdtem kitanulni a ze­nélés rejtelmeit.- S hogy jutottál el a műsorveze­tésig?- A tavalyelőtti nyáron jött az öt­let, hogy lehetne csinálni egy mű­sort. Ekkor már elég sok embert is­mertem, s elkezdtem kidolgozni a tervezetet. Kapcsolatok révén ezt leadtam az RTL Klubnak, s vár­tam. Egy év múl­va szóltak, hogy beindul a Pepsi Music Chart, és keresnek műsor­vezetőt. Belevág­tam.- Itthon, Ma­gyarországon már egy összevá­gott műsort lát a közönség. Elárul­nál néhány ku­lisszatitkot, hogy miként megy a forgatás?- A forgatás egynapos. Kez­dődik a sminke­léssel, munkába állnak a fodrászok, s megkezdőd­nek a kamerapróbák. A délutáni forgatásra körülbelül 20-25 fiatalt hívnak be az utcáról, majd minden műsorvezető elmondja a felkonfe­ráló szöveget. Rajtam kívül van Tóth Anita (Tanita) Egerben született. Tanulmányai elvégzése után Budapestre költözött, ahol megpróbált bekerülni a popzenei életbe. Fellépett könnyűzenei műsorokban, majd szerepelt rádió- és tévéadásokban. Első nagy sikerét az Alvajárók zenekarral aratta. Népszerű volt a Crazy Dance, a Don Juan és az Induljon a tánc... című daluk. 1996-ban ment ki Angliába, és tavaly nyártól vezeti a Pepsi Music Chart londoni műsorát. még dán, ír, és lengyel műsorveze­tő, s összesen tíz országban látható az adás. Ezt követően a sztárok, fellépők hangpróbája következik, s néha lehetőség van egy kis beszél­getésre is. Persze, a „nagyok” nem­igen állnak szóba az emberrel, fél­revonulnak, de vannak barátko- zóbb természetűek is, mint például a Boyzone.- Kikkel találkoztál az elmúlt fél év alatt?- Nehéz lenne mindenkit felso­rolni, de szerepelt nálunk Sting, Tom Jones és a Spice Girls is. De számomra nem is ők az igazán fontosak, hanem az a gárda, amely mögöttük áll. A producerek, a le­mezkiadók. Visszatérve a műsor­hoz, tulajdonképpen este 8 órakor kezdődik az igazi show. Az. éjsza­kai klub, a Leister Squari Sound Republic ekkor teljesen megtelik, s színre lép a sztárműsorvezető, Dr. Fax, majd jönnek a fellépők. S mindez gördülékenyen, gond nél­kül zajlik. Mindenki tudja a dolgát. Ez a profizmus. Tisztában vannak vele, hogy ha valamit elrontanak, hatalmasat veszíthetnek. S nagyon fontos, hogy nem egymás furkálá- sa megy, hanem mindenki arra tö­rekszik, hogy jól tudjunk együtt dolgozni, s a legjobbat hozzuk ki egymásból és magunkból.- Tehát ez kell ahhoz, hogy vala­ki sikeres legyen. Te hogy állsz a hírnévvel?- Még nagyon messze vagyok tőle. Persze a műsor nagyon jól megy, de én valójában énekelni Az egész napos felvétel sem veszi el a lelkesedést szeretnék. Már majdnem készen van az első lemezanyagom. Ta­vaszra el kell döntenem, melyik a legjobb felvétel, melyiket lehet el­küldeni a kiadókhoz. A stílusát egyébként nem egy­szerű definiálni. A popzene nem könnyű változata, elektronikus modem hangzásvilág keveredik az angol pop-rockkal. Természetesen próbáltam belecsempészni az anyagba egy kis magyarosat, hi­szen ebből a múltból táplálkozom, s nem is akarom ezt megtagadni.- Ha minden jól megy, nemso­kára megjelenik az első önálló le­mezed. Vagyis egy álom valóra vá­lik. Mi a következő cél?- Természetesen nagyon szeret­nék bekerülni a nemzetközi popze­ne élvonalába. Tudom, hogy ez nem lesz könnyű, de rengeteget ta­nultam az ottani világból azóta, amióta Londonban élek. Megke­ményített a sok kihívás, s mind­eközben új erőt kaptam, hogy vég- hezvigyem vágyaimat. ELEK ESZTER

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents