Heves Megyei Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-27 / 301. szám

4. oldal Hazai Tükör 1999. december 21., hétft Püspökkari körlevél A házasság felbonthatatlanságát vallják A házasságok és a családok vé­dekezésére, erősítésére szólít fel a Magyar Katolikus Püspöki Kar abban a körlevelében, ame­lyet karácsony alkalmából tett közzé A boldogabb családokért! címmel. A csaknem hetvenoldalas pász­torlevél rövidített változatát de­cember 26-án hirdették ki a ka­tolikus templomokban. A püs­pöki kar ebben kiemeli, hogy a keresztény tanítás a házasságot kezdettől fogva felbonthatatlan­nak, a család alapjának tartotta, a családot pedig főként a gyer­meknevelés intézményének te­kintette. A körlevél szembetűnő jelen­ségnek nevezi, hogy a többgene­rációs nagycsaládot mára felvál­totta a szülőkre és a gyermekek­re korlátozódó kis család. Az okok között olvasható a „kétke­resős családmodell” általánossá válása, az értékvesztés, a mun­kanélküliség, az individualiz­mus, valamint a nők szerepének és a házasságról alkotott szem­léletnek az átalakulása. „A házasodási kedv mérséklő­dése és a válások számának nö­vekedése a házasság intézményé­nek gyengülését jelzi” - fogal­maz a püspöki kar. Kinyilvánítja azt is, hogy az egyház a házasság egységét és felbonthatatlanságát vallja, és nem tud egyetérteni a csak polgári házassággal, a csak élettársi együttéléssel és a próba­házasság gyakorlatával. A Kar kétségtelennek nevezi, hogy ezek a kötődések is bizonyulhatnak szilárdnak. Megjegyzi ugyanak­kor, hogy az élettársi kapcsola­tok termékenysége alacsonyabb, mint a házasságoké. A püspöki kar a tennivalók között említi az egyház oldalá­ról a családpasztorizáció fontos­ságát, és reményét fejezi ki, hogy újra családbaráttá válik a magyar társadalom. Megítélése szerint ez utóbbinak nem csu­pán gazdasági és jogi feltételei vannak, hanem a változáshoz a közgondolkodásnak is át kell alakulnia. A körlevél kiemeli az egyház mellett az állam, a társa­dalmi szervezetek, a média és az iskola felelősségét is. Több pénz jut a tehetséges gyerekekre Kiegészítő támogatások A jövő évi költségvetésben bizto­sítva vannak az oktatás szántára azok a feltételek, amelyek az idén megkezdett munka folytatásához szükségesek, egyben lehetőség nyűik számos új program elindí­tására is - jelentette ki a hét vé­gén az oktatási tárca jövő évi ter­veiről szólva Pokomi Zoltán. A miniszter a továbbiakban el­mondta: a szaktárca jövőre 200 millió forintot szeretne költeni a tehetséggondozás elindítására, illetve megvalósítására. A támo­gatásra azok az intézmények pá­lyázhatnak majd, amelyek leg­alább heti öt órában képesség­gondozó szakköröket, korrepetá­lást szerveznek, és az azokon részt vevő gyermekek kétharma­da hátrányos helyzetű. Megyén­ként egy-egy oktatási intézmény­ben úgynevezett tehetségápoló osztályokat szeretnének indítani, ahová a települési képviselő-tes­tületek ajánlása alapján venné­nek fel tehetséges tanulókat. Azok az iskolák, amelyek ilyen osztályok indítását vállalják, ki­egészítő támogatást kapnak. A kollégiumi ellátottság javításá­ra Nemzeti Kollégium Alapítvány létrehozását tervezi az oktatási tár­ca. Erre a célra 192 millió forint áll majd rendelkezésre. Jövőre a je­lenlegi 1 milliárdról 3 milliárdra növelnék a kisfalvak óvodáinak, ál­talános iskoláinak nyújtott kiegé­szítő támogatás összegét. Pokorni bejelentette: az elkö­vetkező években nem lesznek pe­dagógus-elbocsátások. Bár a gye­rekek száma csökken, az ellátan­dó feladatok bővülni fognak. A felsőoktatás támogatásáról szól­va kifejtette: jövőre 9,2 százalék­kal, 110 milliárdról 120,9 milli­árdra emelkedik a felsőfokú ok­tatási intézményeknek juttatan­dó állami pénzek összege. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt kéri a oktatási tárca vezetőjé­től, hogy a diákhitel-konstrukci- ót először kísérleti jelleggel ve­zesse be a költségtérítéses hallga­tók körében. Kucsera Tamás Ger­gely, a HÖOK elnöke szerint 2001-től az állami finanszírozású hallgatók körében is lehetőség nyílna a rendszer bevezetésére. Az egy hónapra felvehető össze­get 25-30 ezer forintban látnák célszerűnek meghatározni. A szervezet számítása alapján ugyanis az átlagos kiadásokat te­kintve már több mint két évvel ezelőtt is 23-27 ezer forintra volt szüksége egy-egy egyetemistának vagy főiskolásnak megélhetése biztosításához. Ez az összeg ma 26-32 ezer forint körüli. Ehhez képest - mutatott rá a HÖOK vezetője - az Oktatási Miniszté­rium által javasolt havi 21-28 ezer forintos hitel nagyon kevés­nek tűnik. Indokoltnak tartja a HÖOK a minisztérium azon elképzelését, hogy a diákhitel-konstrukció fel­menő rendszerű legyen, azaz el­sőként az elsőéveseknél kerüljön bevezetésre. Tartós egészségügyi zárlat A kalocsai katonai kiképzőközpontban csütörtökön elrendelt egészségügyi zárlat még legalább 5-10 napig fennmarad - közölte Hetei Péter, a szárazföldi vezérkar egészségügyi főnöke vasárnap. Hetei Péter elmondta: a mint­egy kétezer sorkatonát, tisztet, tiszthelyettest és polgári alkal­mazottat érintő karantén felol­dásáról a honvédség járvány­ügyi vezetője és az országos tiszti főorvos dönt majd. Addig a laktanyában tartózkodó kato­nákat tilos meglátogatni, ám csomagot kaphatnak a roko­noktól, családtagoktól. Decem­ber 25-én mintegy 200 ajándék- csomag érkezett a laktanyában lévők számára. Az ott tartózko­dók telefonon tarthatják a kap­csolatot a külvilággal, ám a négy bejövő, illetve a három ki­menő vonal igen zsúfolt - hangsúlyozta Hetei Péter. Az egészségügyi főnök az öt, gennyes agyhártyagyulla-’ dásban megbetegedett sorka­tona állapotáról elmondta: a László Kórházban kezelt két beteg közül az egyik állapota még súlyos, de stabil, a másik már gyógyult, de még a kór­házban tartózkodik. Kiskun­halason ápolják a 23-án be­szállított beteget, állapota jó. Két katonát pedig már haza­engedtek az orvosok. A Magyar Honvédség az 1999. december 10-én jelentke­ző első agyhártyagyulladásos megbetegedés óta mindent el­követ, hogy a felső légúti huru- tos betegségek halmozódása kapcsán jelentkező agyhártya­gyulladásos szövődményeket megelőzze és megakadályozza - jelentette be szombaton a Honvédelmi Minisztérium saj­tófőosztálya. Az elvégzett szű­rővizsgálatok, a megelőző anti­biotikumos kezelés és a szigo­rított közegészségügyi rendsza­bályok ellenére ismét - lappan- gási idő utáni - megbetegedé­seket észleltek, amelynek kö­vetkeztében a Magyar Honvéd­ség főepidemiológusának ja­vaslatára a kalocsai kiképző- központban újabb járványügyi megszigorító rendszabályokat, és a sorállományra vonatkozó­an laktanya-elhagyási zárlatot rendeltek el. Az érintett kato­nák az elrendelt szigorító rend­szabályokat és a zárlatot meg­értéssel fogadták. A képzés a legjobb fegyver A munkanélküliség ellen az egyik leghatékonyabb eszköz a képzés - legalábbis ez derül ki egy friss felmérésből. Az Országos Munkaügyi és Módszertani Központ vizsgálatai azt mutatják: az átképzett munkanélküliek elhelyezkedési esélyeit az is befolyásolja, hogy' milyen oktatásban vettek részt. Az államilag támogatott progra­moknak két formája létezik: az egyik az úgynevezett ajánlott képzés. Ez azt jelenti, hogy a munkanélküli-központ által meg­hirdetett szakképzésen vesz részt a jelentkező. A másik, az úgyne­vezett elfogadott képzés, amely­nek keretében a leendő tanuló választ magának iskolát, szak­mát, s ezt a munkaügyi szervezet elfogadja, és - részben - fizeti a képzési költségeket, amit esetleg a hallgató maga is kiegészít. Az utóbbi módot választóknak már 51,5 százaléka tudott munkát ta­lálni, míg az ajánlott változatban felkészülteknek csak 46,8 száza­léka. A szakemberek szerint ez a különbség egyre nő. Az ok? Akik maguk választanak iskolát, azok­nak jelentős hányada konzultál leendő munkáltatójával, s az ál­tala megfogalmazott igényeknek megfelelően dönt a képzéséről. Az elhelyezkedési arányok egyik formában sem tűnnek túl magasnak. Árnyalja a képet, hogy a képzésben részt vevők között rengeteg a pályakezdő, akiknek jelentős része úgy érzi, ezzel nőnek az esélyei a felsőok­tatási intézményekbe való beju­tásra. A másik ok az, hogy a munkaügyi központok elsősor­ban az alacsony iskolá- zottságúakat, a tartósan munka- nélkülieket próbálják rávenni a tanulásra, hiszen ők a legrászo­rultabbak a piacképes végzettség megszerzésére. Az ő esetükben megmutatkozó, az átlagosnál alacsonyabb foglalkoztatási kedv azonban rontja a statisztikát - állítják a szakemberek. Az mindenesetre kedvező ten­denciát mutat, hogy a képzésben részt vett munkanélkülieknek mintegy 83 százaléka tudott a sa­ját szakmájában, vagy végzettsé­géhez közel álló munkakörben elhelyezkedni. Ez az arányszám egy év alatt 3 százalékos emelke­dést mutat. Sz. E. Integrálni kell a romákat Ötven éven belül változások történnek a lakosság összetételében Amennyiben a jelenlegi tendenciák érvényesülnek továbbra is, a magyar lakosság összetétele 50 éven belül alapvetően megválto­zik - derül ki a KSH legutóbbi előrejelzéséből. A kormányzat szerint már most meg kell próbálni befolyásolni e folyamatokat, amelyekről Harrach Péter szociális és családügyi miniszterrel beszélgettünk.- Ha a hazai népességalaku­lás mostani sajátosságai hosz- szú távon érvényesülnek, ak­kor Magyarországon a de­mográfiai helyzetnek három sajátossága lesz egy emberöl­tő múlva - magyarázza Harrach Péter. - Az egyik: a népesség jelentős mértékű csökkenése, az erre vonatko­zó számítások szerint 7,5-8 milliós nemzetté zsugorod­nánk. A második jellegzetes­ség az időskorúak arányának emelkedése. Ezzel párhuza­mosan leszűkül a keresőképes korúak aránya, ami a nyugdí­jasok társadalmi „eltartását" is súlyosan veszélyeztetheti. A harmadik jellemzője az et­nikai összetétel alapvető vál­tozása, ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy a roma la­kosság megháromszorozód­na. Ez a lehetőség már most szükségessé teszi, hogy a ro­makérdéssel komolyan foglal­kozzon a kormányzat.- Milyen eszközökkel lehet fel­lépni e problémákkal szemben?- A családok helyzetének ja­vítása lenne a legfontosabb. Ezt a munkát már megkezd­tük, hiszen számos juttatást, támogatást kapnak, kaphat­nak a családok. A romakér­dést nem szociális problémá­nak tartom, sokkal inkább fog­lalkoztatási és oktatásügyi megoldásokat kíván. A kor­mány az integrációban látja a megoldást, nem pedig az elszi­getelésben, elszigetelődésben. Ehhez természetesen megfele­lő lehetőségeket kell biztosíta­ni, s ezek között a leglényege­sebb a foglalkoztatási helyzet javítása lenne. Szalóky Eszter Hajléktalanok karácsonya A karácsonyi ünnepek alatt a ka ritatív szerveztek naponta töbl ezer adag meleg ételt osztottál szét a rászorulóknak, és ugyan ennyi otthontalannak nyújtotta! átmeneti szállást. Morzsányi Éva a Magyar Vöröskereszt főtitkári vasárnap elmondta: Budapestei napi 2000-2200 hajléktalan részé re készítettek meleg ételt, amelye három ideiglenes konyhán, illetvt négy nappali helyszínen osztotta! szét. Miskolcon, Debrecenben Nyíregyházán, Salgótarjánban Balassagyarmaton, Nagykanizsái és Zalaegerszegen további mint egy 1000 otthontalan számán tudtak szállást és élelmet biztosi tani. A főtitkár szerint a Magyai Vöröskereszt a hajléktalan-ellátás céljaira éves szinten mintegy 20( millió forintot fordít. * Fesztivál Győrött. Jövő év febru árjában kezdődik és 2001. augusz tus 20-án zárul a Kultúrával í Nyugat kapujában elnevezési fesztivál, amelynek kezdeménye zője Győr-Moson-Sopron megye A rendezvényen az ország külön böző vidékein működő csoportok együttesek és a különféle művésze ti ágakban jeleskedő szólisták mu tatkoznak majd be - jelentette be vasárnap Medgyasszay László £ megyei önkormányzat alelnöke. Jótékony fagy. Az elmúlt napok ban az ország területén csekély mennyiségű csapadék hullott. A hőmérséklet nappal fagypont kő rül, éjszaka fagypont alatt volt. En nek következtében a talaj felső ré tege lefagyott. A belvízzel borított területek nagysága nem változott A középtávú előrejelzések szerint a lehűlés tovább folytatódik, ami a kritikus alföldi területeken folyc belvízvédekezésben átmeneti eny hülést hoz. Gondot jelent azon­ban, hogy egy későbbi felmelege­déssel érkező, néhány milliméte rés csapadék hatására az Alföld déli részén jelentősen megnöve­kedhet a belvízzel elöntött terüle­tek nagysága. Hitelgarancia a vidéknek. Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kuratóriuma jóváhagy­ta az alapítvány jövő évi üzletsza­bályzatát, amelyben nincsenek alapvető változások 1999-hez ké­pest. Kivételt képeznek a fiatal ag­rárvállalkozók, mert január 1-jétől e vállalkozói rétegnek az alapít­vány nagyobb mértékben biztosít hitelgaranciát. 20 millió forint hi­telig maximum 80 százalék, 12 és 30 millió forint között pedig maxi­mum 60 százalék mértékben. Venezuelában mentenek. A miskolci speciális mentők vasár­nap a venezuelai katasztrófa helyszínén, a helybeli magyarok kérésére, olyan területet vizsgál­tak át, ahol többségükben ma­gyar származású venezuelai ál­lampolgárok éltek. A népszerűségi versenyben csekély változásokat hozott az elmúlt hónap, a pártok erőviszonyai mind országosan, mind Kelet-Magyarországon lé­nyegében változatlanok, a két nagy párt közül pil­lanatnyilag az MSZP helyzete a jobb - így foglal­hatók össze a Szonda Ipsos által végzett közvéle­mény-kutatások legfrissebb, Kelet-Magyarország- ra vonatkozó eredményei. A keleti országrészben a Fidesz szerzett újabb 3 százalékot, az MSZP pedig ugyanennyit vesztett, eredményük így 23, illetve 25 százalék. Országo­san a Fidesz 20, az MSZP 28 százalékon áll. Az FGKJP, az SZDSZ, az MDF és a MIÉP helyzete ebben a régióban lényegében változatlan. Ha most vasárnap kerülne sor a parlamenti vá­lasztásra, azon a jogosultak majdnem kétharma­da részt venne. Ebből a biztos szavazói körből or­szágosan az MSZP 46 százalékot, a Fidesz 32 százalékot kapna, a keleti megyékben 41, illetve 33 százalék lenne az eredmény. A Kisgazdapárt valószínűleg bejutna a parlamentbe, országosan 8, Kelet-Magyarországon 9 százaléknyi szavazat- aránnyal. Az SZDSZ helyzete már kritikus len­ne, hiszen országosan és keleten is a szavazatok 6 százalékát kapná. Az MDF és a MIÉP országo­A pártok megítélése a keleti országrészben decemberben Változatlan erőviszonyok Ha most vasárnap lennének a választások. Ön melyik pártra szavazna? (a válaszok százalékos megoszlása az összes választékom megkérdezett körében) mm pn S§o; Ül 51) 4« 30 20 10 0 1999. december Skeleti országrész j j £8 az ország egésze j Fidesz- MSZP FKGP SZDSZ MlÉP MDF egyéb bizonv­MPP párt tálán, nem szavazna san 3-3 százalékkal, Kelet-Magyarországon 3, il­letve 2 százalék körüli eredménnyel végezne. Az ellenszenvlistát a MIÉP vezeti 19 százalék­kal, bár ez 5 százalékkal kevesebb, mint a múlt hónapban. A Fidesz ellenszenvindexe országo­san 16, a keleti országrészben 15 százalékos. Az MSZP-re semmiképpen sem szavazna országo­san az állampolgárok 9 százaléka, Kelet-Magyar­országon 10 százaléka. Az FGKP ellenszenvin­dexe országosan és a keleti megyékben is 10-10 százalék. Országosan a megkérdezetteknek közel a fe­le, a keleti országrészben több mint négytizede feltételezi a Magyar Szocialista Párt győzelmét, és minden hatodik (keleten minden ötödik) fel­nőtt polgár válaszolta, hogy szerinte most is a Fidesz győzne. FEB A kérdezés ideje: 1999. december 2-12. A kérdezés módja: személyes, kérdőíves felmérés. Az alapsokaság minden felnőtt, állandó kelet-ma­gyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állam­polgár. A minta: 505 fő. A minta és az alap­sokaság a nem, az életkor és a lakóhely típusa szempontjából azonosnak tekinthető. '.0£,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents