Heves Megyei Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-22 / 298. szám

1999. december 22., szerda Hatvan és Lőrinci Körzete 5. oldal A negyedik király Gáspár, Menyhért, Boldizsár... Mindenkinek ismerősen cseng a három királyok neve. A csillagok állásából megfejtették Jézus szü­letését, és szintén a csillag volt az, ami elvezette őket Betlehembe. De vajon mit tudunk Artabánról? Ki volt ő? A köztudatban nincs helye a nevének. Artabán is tanulmányozta a csillagok állását, és ugyanúgy megjövendölte Jézus születését, mint másik három társa. Amikor elérkezettnek látta az időt, eladta minden vagyonát, és útnak indult. A legenda szerint hozzájuk kel­lett volna csatlakoznia, hogy együtt keressék fel a kisdedet. Artabán elé azonban számos akadályt gördített a sors: útját jó­tétemények sora hátráltatta. Am eközben egyre fogyott az idő, és lekéste a Gáspárral, Menyhérttel és Boldizsárral való találkozót. Amikor a megbeszélt helyre ért, csak egy hátrahagyott üzenet je­lezte a királyok hűlt helyét. Egye­dül folytatta útját. Betlehemből már távozott a Szent Család, mi­dőn Artabán odaért. Harminchá­rom kemény esztendő követke­zett, keresgéléssel, reménnyel. Sajnos, az évek számának növe­kedésével fordított arányban vál­toztak anyagi lehetőségei, míg vé­gül teljesen elszegényedett. Nagypéntek volt, és hallotta, hogy Jézus a Golgota felé tart há­tán a kereszttel. Artabán is abba az irányba sietett, de nem tudott ellenállni a kísértésnek, hogy egy haldoklón segítsen. Hiába áldo­zott fel egy fél emberöltőt, a teljes vagyonát, minden hatalmát, földi életében nem sikerült találkoznia a Megváltóval. Ki tudja, hány hozzá hasonló ember élhetett akkor? És vajon mennyien lehetnek ma, akik nem tudtak a megfelelő helyen lenni a megfelelő időben? S bár képességeik, tudásuk feljogosíta­ná őket erre, mégsem tud róluk senki, nevüket nem őrzik lexiko­nok az utókor számára, érdeme­iket nem sorolják pátosszal előa­dott beszédek. Azért reményked­jünk, hogy szellemiségük nem veszik el a semmibe. Mindig lenniük kell Artabánoknak is, hogy működjön a világ. Dénes Csilla Manökenpalánták záróvizsgája Petőfibányán - Zekéné Kiss Ildikó, az apci általános iskola pedagógusa szervezte azt a tanfolya­mot, amelyen lőrinci, apci és petőfibányai 6-12 éves fiatalok ismert szakemberek segítségével sajátíthatták el a szakma alapjait. A záró­vizsgát az elmúlt szombaton tartották Petőfibányán, egri gyerekek közreműködésével. fotó: tari ottó Az utolsó tárlat HATVAN - Az utolsó tárlatot ren­dezték a Czóbel Galériában, ahol az ünnepélyes tárlatnyitó záróak­kordjaként Vécsi Nagy Zoltán be­jelentette, hogy nincs tovább. Amint a január végén az utolsó kiállítóként megjelenő Bálint Zsomborképp lekerülnek a falról, a Czóbel is bezáija kapuit. A dön­tést a kényszer szülte, hiszen a te­remnek új funkciókat szán az in­gatlantulajdonos. A galéria két évet élt meg. An­nak idején Vécsi Nagy Zoltán or­szágosan is elismert hatvani művé­szettörténész azért keltette életre, hogy teret biztosítson a fiatal alko­tók által képviselt új művészeti irányzatoknak. Képzőművészeti berkekben országosan is elismert és ünnepelt alkotók sora állított ki a Kristály Kastélyban működő Czóbel Galériában, jó néhányszor bebizonyítva, hogy Hatvan a kor­társ fiatal művészek érdeklődésé­nek középpontjába is kerülhet. Olyan többszörösen kitüntetett művészek állítottak ki a Czóbelben mint Elekes Károly, Nagy Pál, Ka­csó István és Urbán Tibor. A jövőt illetően Vécsi Nagy Zoltán az utolsó tárlatnyitón beje­lentette, hogy nem adja fel: amint újra talál megfelelő termet, ismét feléleszti a Czóbel Galériát. Ám, hogy ez mikor sikerül, azt még na­gyon nehéz megjósolni. (tompa) Lőrinciben az elmúlt pénteken beindították a gázturbinát. Az első begyújtást bensőséges keretek közt ün­nepelték meg a Magyar Villamos Müvek (MVM) Rt. illetékesei, illetve mindazok, akik e fontos ese­mény megvalósulásában közreműködtek. Felvételünkön Fazekas Péter, az MVM beruházási igazgatója felszeli az erőművet szimbolizáló tortát. fotó: tari ottó Csatornaépítés kérdőjelekkel A jelek szerint megyénk legfiatalabb városában ismét előtérbe ke­rült a szennyvízelvezető hálózat megépítésének kérdése. Korábban - 1992-ben - már szó volt arról, hogy elkészítik a beruházást, de akkor ez meghiúsult. Elsősorban az anyagiak miatt, amelyek most is szerepet játszhatnak a döntésben. LŐRINCI - Az évtized elején por­tánként mintegy 80 ezer forinttal kellett volna hozzájárulni a meg­valósításhoz, ami talán még el­fogadható lett volna, de a lakos­ság a helyi újságban közzétett íveken nem foglalt egyértelmű­en állást a kérdésben. Ennek az egyik oka az lehetett, hogy a vá­ros eltérő sajátosságú részem - a selypi és az erőműi lakótelepe­ken - élők speciális szemponto­kat is figyelembe vettek. Például azt, hogy azoknak is ugyanany- nyit kell-e fizetniük, akik már közművesített lakásokban élnek? Ez az ismérv vélhetően most is számításba kerül majd, hiszen a helyzet az említett időszak óta nem változott. Még senki nem határozta meg, milyen arányú legyen a teherviselés a fenti „vá­rosnegyedekben”. Vélhetően ez nem tó lesz könnyű feladat a képviselő-testület számára. A Mátravidéki Erőműnél né­miképp egyszerűbb a kép, hi­szen a tanulmánytervek szerint az ottani, már régóta kész rend­szert kell csatlakoztatni a maj­dani újhoz, s ennek alapján könnyű kiszámítani az ezzel já­ró költséggel családokra jutó részét. Ha viszont az ottaniak kevesebbet fizetnek, mint az át­lag, akkor ez utóbbi érték növe­kedni fog. Egykor Selypen is számos cukorgyári portát elláttak a szennyvízelvezetéssel. Ezekből a mai napig a gyári tárolóba kerül a fekália, onnan pedig... Nos, ez is megérne egy fejezetet. A Mátra Cukor Rt. természetesen szeretné ezt az állapotot is fel­számolni, ám ez bonyolult fel­adatnak ígérkezik. Főleg azért, mert az érintett lakók ebbe alig­ha egyeznek bele egykönnyen. Amikor ugyanis az évtized ele­jén lakásaikat megvásárolták, csupán azt a papírt írták alá, amelyben kötelezettséget vállal­tak a fűtés 1995-ig történő egye- diesítéséről, de a vízről - amely ugyan a Vízműtől jön, de szintén a gyáron keresztül -, valamint a szennyvízről szó sem esett. A műszaki feltételeket ille­tően két megoldás jöhet szóba. Az egyik szerint a már meglévő rendszert rákötnék az épülő új gerincvezetékre, netán - a non- szenszebb alternatíva szerint - a lakásokban is teljesen új háló­zatot építenének. Még ez utóbbi sem elképzelhetetlen, hiszen a tanulmányok szerint a mostani megoldás szabálytalannak mi­nősül. Akár így lesz, akár úgy, a kér­dések megmaradnak. Az egyik: ki fizeti Selypen a gyári csator­náról történő kiváltást? A lakók aligha, hiszen erre nézve - mint említettük - a lakásvásár­láskor nem vállaltak kötelezett­séget. Ők a jelenlegi komfortfo­kozatú ingatlanért fizettek, ha jutányosán is. A Mátra Cukor Rt. egy évvel ezelőtt már keres­te a megoldás lehetőségeit, de úgy tűnik, a dolog egyelőre an­nyiban maradt. A másik kérdés ugyanaz, mint az erőmű esetében: a kész csator­nával rendelkezők mennyivel szádjának be a városi költségek­be? Egyáltalán, beszálljanak-e? Ha nem teszik, a jelenlegi por­tánként 120 ezer forintra becsült költség elérheti akár a 150-180 ezer forintot is, amit sokan elvi­selhetetlennek tartanának, nem beszélve arról, hogy ez a lépés még inkább megosztaná a tele­pülés különféle részein élőket. Valahol tehát a kisváros min­den lakójának igaza van. Azok­nak is, akik szerint még várni kel­lene a beruházással addig, amíg tisztázódnak hazánk uniós csat­lakozásának függőben lévő kérdé­sei, hiszen elképzelhető, hogy a tagság során a támogatások helyzete is pozitívan változik. Ám ha a képviselő-testület úgy határoz, hogy nincs idő tovább várni, az előbbi felvetések akkor is megválaszolásra szorulnak, le­hetőleg még a terveztetés előtt. A mostani, képlékeny viszonyok közepette ugyanis még ez utóbbi­ra sem szabad egy fillért sem for­dítani. (Természetesen nem fillé­rekről hanem százmilliókról van szó.) A tervek ugyanis két évig érvényesek, utána elavulnak. Az elmúlt héten két közmeg­hallgatást tartottak a témáról: egyet a volt moziban, egyet pedig a közösségi házban. Mindkét ese­ményre nagyjából negyedszázán mentek el, s ők a véleménynyil­vánító szavazás során hitet tet­tek a csatornaépítés szükségessé­ge mellett. Senki nem vonja két­ségbe igényeik jogosságát, de nem elhanyagolható tény, hogy egyik voksolás sem Selypen vagy a Mátravidéki Erőműnél zajlott. (t. o.) Kiállítás és koncert. A hat­vani Ady Endre Könyvtár és Kö­zösségi Ház aulájában ma 18 órakor nyitják meg a rózsaszentmártoni születésű Túri József képeiből rendezett kiállítást. A tárlatot Mátyássi Gábor festőművész ajánlja a látogatók figyelmébe. Ezt kö­vetően a Dávid család komoly­zenei hangversenyén vehetnek részt az érdeklődők. Karácsonyest. A petőfibányai önkormányzat ünnepi műsor­ral kedveskedik a település la­kóinak. 23-án, csütörtökön 18 órától a művelődési házban a községben élő gyermekek és felnőttek verses-zenés műsorát tekintheti meg a nagyérdemű. Kedves gesztus. A horti idő­sek klubjában bensőséges ün­nepséget tartottak a 70 éven felülieknek. A meghívott ven­dégeknek az általános iskolá­sok műsoros összeállítással kedveskedtek. Az önkormány­zat az érintetteknek ajándék­utalványnyal kedveskedett, s a 90 évesnél idősebbek ezen felül még ajándékcsomagot is átvehettek. A településen csaknem félezer 70 éven felüli polgár él. A Heves Megyei Önkormányzat Lőrinci Gyermekotthona felvételt hirdet: 1 fő részmunkaidős fejlesztő pedagógus és 1 fő részmunkaidős pszichológusi állás betöltésére. Jelentkezni lehet a 37/388-124-es telefonszámon. (W3i) Első helyezés a Sárgarigóknak HATVAN - A Környezetvédel­mi Minisztérium Természetvé­delmi Hivatala a közelmúltban értékelte az Élő örökségünk el­nevezésű pályázatra beérke­zett műveket. Az országos szintű megmérettetésen szép hatvani siker született, ugyanis a Natura Közösség Sárgarigók elnevezésű csapata első helye­zést ért el. Az együttes tagjai a Bajza-gimnázium tanulói, Tát­rai Bálint, Papp Máté és Demény Katalin, akiknek telje­sítményét tovább dicséri, hogy főiskolás nevezőkkel szemben I is diadalmaskodtak. I A fiatalok a verseny díja­ként eljuthatnak egy erdélyi csillagásztáborba, illetve te­repgyakorlaton vehetnek részt a Hortobágyi Nemzeti Parkban. Az elmúlt napokban a gyerekek már nagyon várták a karácsonyt, a téli szünidő közeledtét. Nem volt ez másképp a hatvani Lesznai Anna Óvoda és Általános Iskolában sem, ahol az utolsó tanítási órák egyi­kén jártunk. fotó: tari ottó Kellemes karácsonyi ünnepeket és eredményekben gazdag boldog új esztendőt kívánunk minden kedves ügyfelünknek! Az OFFI RT. Észak-magyarországi Területi Központjának munkatársai Eger, Dobó u. 13. Telefax: 36/410-543 ^ *' ÜNNEPI DECEMBER 23. DECEMBER 24. DECEMBER 27. DECEMBER 28. DECEMBER 29. DECEMBER 30. DECEMBER 31. JANUÁR 3. \JANUÁR 4. NYITVA TARTÁSUNK: NYITVA 8.30-tól -16.00 óráig ZÁRVA ZÁRVA NYITVA NYITVA NYITVA ZÁRVA ZÁRVA NYITVA 8.30- tól -13. 8.30- tól -13. 8.30- tól -13, 00 óráig 00 óráig 00 óráig 8.30-tól -16.00 órái]

Next

/
Thumbnails
Contents