Heves Megyei Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-02 / 281. szám

1999. december 2., csütörtök Pf. 23. 5. oldal Sikeres egészségnap Apcon Az Apci Általános Iskolában immár 2. alkalommal rendezték meg az egészségnapot novem­ber 16-án. Az egész nap tartó program során a tanulók a diákönkor­mányzat szervezésében előadá­sokat hallgathattak:- Nagylány lettem... . - Nagyfiú lettem...- A dohányzás és az alkohol veszélyei- A helyes fogápolás- A drog veszélyei címmel. Bemutatókat nézhettek: az elsősegélynyújtási ismere­tekről, a helyes haj- és bőrápo­lásról. Játékos vetélkedőkön vehet­tek részt kicsik és nagyok, va­lamint megtekinthettek egy di­vat-, egy frizura- és egy smink- bemutatót annak jegyében, mit illik viselni, milyen legyen a megjelenése egy tizenévesnek az iskolában és egyéb alkal­makkor. Az intézmény sikeresen bir­Még egyszer az Varga István úr nyilatkozata csak annyiban szorul kiegészí­tésre, hogy azért nem írtuk alá a szerződést az újévi koncert te­rembérletét illetően, mert a he­lyettese, aki előkészíti az ilyen megállapodásokat, szabadsá­gon volt, s az igazgató úr meg­nyugtatásunkra kijelentette: „a szóbeli megállapodás közöt­tünk annyi, mintha papírra fek­tettük volna”. (Egyébként a SÉLI-Eger Kht. minden írásos megállapodást egy hónappal a rendezvény előtt, minden kö­vetkezmény nélkül felbonthat. Ha tehát a fenntartó - a városi önkormányzat - megkérte volna Varga urat, hogy bontsa fel a velünk kötött megállapo­dást, a helyzet azonos lett volna a jelenlegivel.) Természetesen botorság és felelőtlenség volna azt várni va­lakitől, hogy tegye kockára az állását, forduljon szembe a közvetlen fenntartójával. (A SÉLI-Eger Kht. 100 százalék­ban városi fenntartású intéz­mény.) így az a tény, hogy nyi­latkoznia kellett Varga úrnak - miszerint nem volt nyomás az önkormányzat részéről -, a fenntartót, név szerint Horuczi alpolgármestert minősíti. Néhány reflexió az alpol­gármester úr soraira: 1. Soha nem rendeltünk meg Eger város pénzén semmilyen produkciót. 2. Eger város nevében semmi­lyen szponzori pénzt nem kér­tünk, nem fogadtunk, nem használtunk. 3. Mióta a városi önkormányzat idegenforgalmi bizottságának tagja vagyok, egyetlen döntés nem született a bizottságban, amihez az Agria Játékok Kft.-nek köze lett kózott a váradás szervezésével, hisz szép számmal jelentkeztek a szülők és a falu lakói, hogy másokon segíthessenek. Mint szülő, végigkísérhettem az eseményeket, az előkészülete­ket. így mondhatom, hogy jó hangulatban, értékes pillana­tokban gazdagon telt a nap. Gondolkodva készültek a gye­rekek, s a tanárok alaposan fel­készítették őket. Nagyszerű, hogy a minden­napok oly sok feladatával bir­kózva is vállalkoztak a szerve­zők e nagyszerű nap megszer­vezésére. Köszönet e munkáért az is­kola pedagógusainak, a szerve­zőknek, a segítőknek, a nap tá­mogatóinak. Reméljük, hogy nem szakad meg ez a szép hagyomány, hisz öröm volt látni a gyerekek su­gárzó arcát, a nagy nyüzsgést. Büszke vagyok, hogy gyer­mekem ilyen iskolában tanul! Az iskolai szülői közösség újévi koncertről volna. 4. Blaskó Balázsnak so­sem volt lehetősége önálló dön­tései alapján pénzt juttatni az Agria Játékok Kft.-nek. A nagy baj az, hogy az al­polgármester úr ezt mind pon­tosan tudja, hiszen többször elmondtuk neki, de feltehetően ismeri az önkormányzat műkö­dési mechanizmusát is. Október 13-án lehetőséget kaptam dr. Nagy Imre polgár- mester úrtól személyes beszél­getésre, újévi koncert ügyben. Az együttműködés reményé­ben felajánlottam, hogy az Ag­ria Játékok Kft. teljes könyve­lését átnézheti, meggyőződhet a nonprofitos jellegről, a köz­hasznú tevékenységről. Szeret­tem volna elérni, hogy az erők egy irányba hassanak, s közö­sen hozzunk létre egy olyan rendezvényt 1700 néző előtt - a három legjobb magyar tenorral, táncosokkal, gyönyörűen feldí­szített körcsarnokban -, mely méltóan indította volna el a mil­lenniumi ünnepségsorozatot Eger városában. Ez a rendez­vény jobban szolgálta volna az egri közönség érdekeit, mint a 280 férőhelyes Uránia moziban szervezett program. A polgármester úr azt mondta, egyetért velem ebben, de ez Horuczi alpolgármester úr területe, valószínűleg hama­rosan keresni fog. Sajnos, csak a fent említett újságcikkel kere­sett meg. Én azt hittem, a város felelős vezetőjének legfontosabb köte­lessége a város érdekeit képvi­selni. Tévedtem. Csalódtam. Kelemen Csaba az Agria Játékok Kft. volt ügyvezetője Csupán egy kis nyelvbotlás volt? „Köszönjük a türelmeteket, külön köszönjük a gyöngyö­siek érdeklődését és szolidari­tását, hogy ők is megvárták az eredményhirdetést. ” Ezen zár­szavakkal ért véget Egerben, a Forrás Gyermek-Szabadidő­központban a november 20-án, szombaton rendezett Gárdo­nyi Géza vers-, próza- és me­semondók találkozója. Szülők, pedagógusok (mármint a gyöngyösiek) ér­tetlenül, döbbenten egymásra nézve, és most már egymás iránt is „szolidaritást” érezve úgy gondoltuk, hogy akkor is végig kell ülnünk ezt az ered­ményhirdetést, ha finoman bár, de tudtunkra adták: itt bi­zony ma nekünk nem termett babér. E szavak hallatán gyermekeink arcáról is leol­vashattuk, hogy egy világ dőlt össze bennük. Mi ugyanis Egerbe, erre a „rangos” vetélkedésre GYE­REKEKET vittünk, akik útban odafelé még tele voltak biza­kodással, izgalommal, bizo­nyítási vággyal. Román Gá- bomé szavai azonban őket is letörték, mert a továbbiakban még csak arra sem kaptak esélyt, hogy azon izguljanak, vajon bekerültek-e a tíz kivá­lasztott közé, akiket a pártat­lan (csak egriekből álló) zsűri a legjobbaknak ítélt. Valóban kár lett volna iz­gulni, hiszen a több mint har­minc prózamondó közül csu­pán egy gyöngyösi kislánynak sikerült a legjobbak közé ke­rülnie. Tévedés ne essék: nem a sok-sok helyezettet vártuk sem mi, felnőttek, sem a gye­rekek, csak indíttatást ahhoz, hogy legközelebb is lelkesen készülhessenek majd a kicsik a hasonló megmérettetésre. A lelkesítésnek azonban a leg­csekélyebb jelét sem tudtuk felfedezni az elhangzott mon­datokban. Még a zsűri elnökének sza­vaiban sem, akitől 6-10 éves korú gyermekeink (akik együtt, és nem korcsoportokra bontva vetélkedtek) megtud­hatták, mi mindenre kell fi­gyelni a próza, mese tanítása közben. Nem tévedés: tanulás helyett tanítás hangzott el, ugyanis ez az eszmefuttatás inkább egy pedagógus szak­mai továbbképzésének felelt meg, mintsem a gyerekeknek szóló segítő, a továbbiakra nézve biztató tanácsoknak. Már majdnem elköszönt tő­lünk a vetélkedés vezetője, amikor eszébe jutott, hogy egy gyermekzsűri is részt vett a bí­rálói munkában, akik még nem ismertették az ő vélemé­nyüket - melynek alapján két gyöngyösi kisdiákot is elisme­résben részesítettek a négy egri mellett. A gyermeki őszin­teség, mint már oly sokszor, most is felülmúlta a felnőtti szigort. Köszönjük nektek, felső tagozatos kislányok, a gyermekzsűri tagjai! Ti volta­tok azok ezen a napon, akik döntésetekkel talpra állítottá­tok reményvesztett kis társai­tokat a további versenyeken való részvételhez. Ezek után kezünkbe vettük az emléklapokat (azért mi, felnőttek, nehogy a gyerekek összegyűrjék ezt a vékonyka, feketével fénymásolt papírt), és a zsúfolásig telt buszon „élményekkel” gazdagodva igyekeztünk haza. Közben az alábbi gondolatok fogalma­zódtak meg bennünk:- Vajon részt vett-e a szer­vezésben pedagógus?- Milyen szintű volt a szer­vezés? Megyei? Akkor hol voltak a többi település ver­senyzői? Egri vagy Eger kör­nyéki? Akkor mit kerestünk mi ott Gyöngyösről?-A prózamondók zsűrijé­ben miért nem volt például színész? (A versmondókéban ketten is dolgoztak!)- Szerencsés dolog-e az el­sős, másodikos tanuló telje­sítményét a negyedikesével összehasonlítani?- Miért feledkeznek meg oly sokszor a felnőttek arról, hogy a kicsi gyereknek lelke van, amin ha sebet ejtünk, az nem gyógyul nyomtalanul? Szülők, pedagógusok! To­vábbra is segítsék gyermekeik felkészülését, részvételét az irodalmi vetélkedőkön! Re­mélhetőleg csak egy kis nyelv­botlásról volt szó azon a szombati délelőttön, ahol a bevezető mondat elhangzott. Bánkáné Berta Éva Horváth Miklósné Mata Lászlóné Vargáné Csépány Mónika Felsővárosi Általános Iskola Gyöngyös Reflexiók egy olvasói levél kapcsán A Hírlap november 26-i számában (Pf. 23.) egy oldalon közölték Kövér László „kirohanásával” kapcsolatos cikkemet, Szepesi József ny. alezr. cikkével. Határozottan kijelentem, hogy Szepesi József levelének az 1956-os események „értéke­lésének” részével nem tudok egyetérteni, sőt több vonatkozásban ellentétes véleményem van (én is szemtanú voltam). Más kérdés Kövér László kijelentésének a megítélése. Miklós Endre * Tisztelt Főszerkesztő Úr! Szepessy József ny. alezredes úrnak az 1999. november 26-i lap­számban (Pf. 23.) megjelent észrevételeit ol­vasva eszembe jutott, hogy 1956 dicsőséges ok­tóberében a Heves Megyei Forradalmi Tanács elnökhelyetteseként személyesen is kihallgat­tam Müller őrnagy megyei ávós parancsnokot és Farkas nevű helyettesét. Biztosítottam őket arról, hogy életük nincs veszélyben, esetleges büntetőjogi felelősségüket kizárólag a Függet­len Magyar Bíróság állapíthatja meg. Kéré­sükre éjszaka került sor a megyei börtönbe tör­tént átszállításukról, biztonsági szempontokból Jobb László katonai parancsnok - kérésemre - harckocsit is vezényelt a börtönépület elé. Az ávós parancsnokok családtagjai részére menle­velet állítottam ki, hogy a Dunántúlon élő szü­leikhez biztonságosan utazhassanak. Heves megyében nem volt kirívó atrocitás. November 4-ét követően mi volt a válasz? Több százunk börtönbe vetése, közbiztonsági őrizetbe hurco- lása, megverettetése, egzisztenciák megtörése, válogatott kínzások, egri sortűz. Alezredes úr! A budapesti forradalmi események fegyveres exkalációjának oka a diktatúrát védők fegyver- használata volt. A felkelt nép munkás, diák, ér­telmiségi hősei az ávósok között is - a bűnös rendszer embertelen diktatúrájának, a felkelt nép ellen sortüzet parancsolok és végrehajtók, a túlbuzgók rémtetteinek áldozatai. Felháborító, ízléstelen a már megsemmisített koncepciós perek hazugságaival példálózni, a diktatúrát védelmezőket a forradalmárokkal összehasonlítani, a forradalmat újra ellenforra­dalomnak minősítve a gyűlölködés lángját to­vább szítani, a jót és a rosszat összemosni. Dr. Bárdos Rezső (Eger) * Sejtettük, hogy Szepesi úr írása nem marad visszhangtalan. Miért adtuk közzé mégis gondolatait? Mert tiszteljük a véleménynyil­vánítás szabadságát S ez a jog - még ha szerkesztőségünk sokszor nem is azonosul a hozzánk érkező levelek tartalmával - a jövő­ben is megilleti T. Olvasóinkat. (A Szerk.) Diákok köszöneté A Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Szakközépiskola III/A osztálya köszönetét mond a di­áknapokhoz nyújtott támogatá­sáért az alábbiaknak: Aden Bt., McDonald’s, Kék Egér, Aranyküllő, Barna autódiag­nosztika (A.tálya), Lábtyű, Uránia mozi, Hossó ABC, Nin­tendo, Levis, Condon Store, Csendes 2000 Bt., Béka ABC (Noszvaj). Külön köszönet a szülőknek. Zene: D.J. Demeter, dekoráció: ZAX, rajzok: Baji Zsuzsa, Krisztián. Belga Kft. Északi Pékszaki, Simon József, Oktatási Intézet, Aranydió Fo­gadó, Brinza Temetkezési Váll. Rettegünk a sajtóért! Sokan szidják az újságokat, de mi rettegünk a sajtónkért. S ezt tessenek szó szerint érteni. Tár­sasházunkban ugyanis - időn­ként - hol az egyik, hol a másik levélszekrényből tűnik el az új­ság, s levert zár, elnyomorított levélszekrény marad utána. Mi meg lázasan nyomozunk s gya­nakodunk, de eredménytelenül. Napi kérdés: megvan-e az új­ság? Ezzel kelünk, ezzel fek­szünk. A szomszédasszony ne­vetve meséli: reggel az első gondolata ez volt, s le is ment azon nyomban megnézni. Nincs!!! S csak a lakásba visz- szaérve nézte meg az órát. Haj­nali négyet mutatott. Ezen nevetünk, de kínjában is nevet az ember, hiszen a be­járati kapunkon automata zár van, s azon bárki idegen csak il­letéktelenül juthatna be. S mi­vel a bosszankodást és a neve­tést is meg lehet unni, többen a fenti okok miatt mondták visz- sza az előfizetést. Önkéntelenül is felmerül - angol példára - az ún. polgár­barát rendőrség ígérete. Ahol ismeijük a körzeti megbízottat, s netán ő is sejtené, hogy ki a gyanús elem a kora reggeli órákban; egyszóval nem ne­künk, hanem a rendbontónak kellene más utat járnia. Nagy Edit Eger Olvasóink figyelmébe Ezúton szeretnénk olvasóinkat tájékoztatni, hogy a Pf. 23. című rovatban megjelent olva­sói levelek tartalmával a szer­kesztőség nem feltétlenül ért egyet. A teljes névvel, címmel ellá­tott leveleket a jövőben is érke­zési sorrendben, szerkesztve, szükség esetén rövidítve tesz- szük közzé. Továbbra is várjuk észrevé­teleiket, leveleiket. Tényszerűen az „ékszerdobozokról” A 10. hó 29-én a Hírlapban megjelent „Ékszerdobozok” lehetnének című cikkhez kapcsolódóan a másik oldal, a tulajdonos egyik képviselő­jeként kívánom véleménye­met megismertetni Eger vá­ros polgáraival. Az önkormányzat 280 db, kisebb-nagyobb alapterületű, különböző elhelyezkedésű és műszaki állapotú, nem lakás­célú, többnyire üzlethelyiség tulajdonjogával rendelkezik, melyeket bérbeadás útján hasznosít. A bérleti szerződések igen vegyes képet mutatnak. Egy részük még a tanácsi idő­szakban kötött határozatlan idejű, a piaci viszonyokkal köszönő viszonyban sem lévő megállapodás, más ré­szük az utóbbi 9 évben jól vagy rosszul megkötött szer­ződés, kis hányaduk liciten elnyert bérleti jogot takar. A képet színesíti, hogy a keze­lői jogokat részben a hivatal illetékes irodája, részben az EV AT Rt. gyakorolja. Számos üzletnél jellemző a piaci értéket meg sem köze­lítő bérleti díj, melyek közül sokban nem a bérlő végez te­vékenységet, hanem azt al­bérletbe adja - természetesen már piaci áron -, miközben szerződéses jogával élve el­lenáll a tulajdonos bérletidíj­emelési szándékának. Körülbelül ezeken az ala­pokon gondolkodhatott az önkormányzat, amikor köz­gyűlése meghozta határoza­tát, a határozatlan idejű bér­leti szerződések határozott idejűvé történő alakításának lehetőségét kínálva a bérlők­nek. Megítélés kérdése, hogy az ajánlattal élők száma sok vagy kevés, ez darabra mint­egy 10 százalék, ha figye­lembe vesszük a megkötött szerződések nagyságrendjét, a kép valamivel kedvezőbb, bár tény, hogy az érdeklődés elmaradt a tulajdonosi vára­kozásoktól. A fizetendő ellenérték a közölt 70 százaléknál lénye­gesen szélesebb sávban mo­zoghat, hisz 1998-ban 15 évre megváltott bérleti jogért a forgalmi érték 35 százalé­kát kellett megfizetni, míg 2002-ben 20 évre megkötött szerződés esetében kell a 70 százalékot megfizetni. A két szélső érték között a szerződéskötés időpontjának és a megváltás időtartamának függvényében változik a fize­tendő ellenérték. Ezen összegeket tovább csökkentheti a bérlő által végrehajtott felújítás, beru­házás értéke. Végső soron tehát akár a forgalmi érték 17,5 százalé­kának megfizetése mellett is hozzá lehetett jutni egy 15 éves bérleti joghoz, igaz, ez 2002-ben 20 évre már 35 százalék. A végső percig ki­várni tehát lehet, csak pénzbe kerül. Bérleti díj. tekintetében úgy szól a határozat, hogy az induló éves bérleti díj nem lehet kevesebb, mint a for­galmi érték 10 százaléka. Az eddigi értékelési ta­pasztalatok alapján ez egy belvárosi 80-90 négyzetmé­ter alapterületű üzletnél havi 80.000 Ft körüli bérleti díjat jelent. Mindenki ítélje meg, hogy ez sok vagy kevés, mindenesetre licites tárgyalá­son ennél lényegesen maga­sabb díjak alakulnak ki. Az én meggyőződésem, hogy a város csak úgy járhat jól, ha nem adja el az üzlete­ket, ellenben 2004-ig min­dent megtesz annak érdeké­ben, hogy a számára előnyte­len szerződéseket módosítsa, ezáltal a píáti' díértékű-bériéti díjat beszedje. Akkor pedig, amikor a törvényi lehetőség adott lesz, az összes ilyen, még meglévő szerződést azonnal fel kell mondani, és az üzleteket licites eljárással újra bérbe adni, nem kizárva ebből a jelenlegi bérlőt sem. Végezetükén úgy gondo­lom, hogy zavaros állapotok most vannak, és azon az úton indultunk el, melyet követke­zetesen végigjárva - még ha ezzel egyéni érdekeket sér­tünk is esetenként - egyér­telmű és világos viszonyok alakulnak ki. Ez az út való­ban az ékszerdobozokká vá­lás felé is vezethet. Pap László önkormányzati képvisel\ő ------------------------ ------Eger

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents